Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-09 / 41. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1910 ség lenne, hogy ezt a súlyos terhet a nemzet vállain hagyjuk, a nemzetet pedig jogának tényleges érvényesítésétől megfosztani engedjük. Hasonlóképen ragaszkoduk az önáiló vámterületnek 1917-ben való létesítéséhez. A gazdasági önállóság kivívásán kívül egyéb nagy gazdasági és szociális föladatok is várnak megoldásra. Így különösen a mezőgazdasági kamarák létesítése ós a mezőgazdasági hitelügy helyes szervezése hivatva lesz a mezőgazdasági fejlődést magasabb fokra emelni és azt a reá rótt nagy közterhek elviselésére képesebbé tenni. Különös suly helyezendő ezen a téren a kisgazda-közönség jogosult érdekeinek védelmére is. A kisipart mielőbb erős szervezettel kell ellátni, terheit kisebbíteni és hiteligényeinek kielégítését könnyebbé tenni. Ügy az ipari, mint a mezőgazdasági munkásosztály szociális és gazdasági helyzete meleg gondozást igényel. Kívánjuk különösen részünkről is a katolikus autonómiának megalkotását, de ezzel karöltve az 1848: XX. törvénycikknek is további végrehajtását. Kívánjuk a jogéletben is számos rendezetlen kérdésnek megoldását. Már most kijelentjük, hogy a közigazgatás államosításához hozzájárulni nem fogunk, mert sem az állami omnipotenciát fokozni nem akarjuk, sem pedig alkotmányos életünknek egyik legerősebb biztosítékát megdönteni nem engedhetjük. Kívánjuk továbbá a gyülekezési, egyesülési jogról s a sajtószabadság biztosításáról szóló törvények megalkotását. Meglepetéssel hatott ránk, hogy egy olyan nagy horderejű és az ország ugy közjogi, mint közgazdasági viszonyait közelről érintő kérdésről, aminő Bosznia és Hercegovina anneksziója, a trónbeszédben említés sem tétetett. A véderő terén ki kell jelentenünk, hogy elvi álláspontunknak megfelelően, az önálló hadsereg fölállítását tartjuk a nemzeti védelem legsikeresebb megoldásának. A hadsereg fejlesztése tekintetében, amikor utalunk a fenntebb érintett és mellőzhetetlen gazdasági feltételek megvalósítására, szükségesnek tartjuk azt is, hogy a magyar államiság jogai a hadszervezetben minden irányban elismertessenek és érvényesüljenek és a hadsereg szükségleteinek ellátásában is az országot megillető jogok teljes érvényre jussanak. Mindezeken kívül hódolatteljes föliratunkban felséged előtt még különösen hangsúlyozni kívánjuk, hogy törvényhozási teendőink elintézésénél legfőbb vezéreszménkül fogjuk tekinteni a demokratikus haladás biztosítását. A Justh-párt fölirata e szavakkal végződik: Alkotmányos életét és nemzeti fönnállását ezer éven keresztül meg tudta ez a nemzet védelmezni. Meg fogja azt védelmezni most is minden támadással szemben, annál sikeresebben, ha a nép széles rétegeit az alkotmány sáncai közé befogadja. Ezen küzdelmeiben a nemzet bizik felséged alkotmányos éi-zelmeiben és meg van arról győződve, hogy felséged hűséges magyar nemzete támogatására fog sietni, amint tudomást szerez az ország valódi állapotáról ós a nemzet valódi érzelmeiről és akaratáról. Kik egyébiránt mély hódolattal vagyunk császári és apostoli királyi felségednek Budapesten, 1910 julius hó, — legalázatosabb szolgái: Magyar-, Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok képviselői. Kivonulás. Mialatt Batthyány Tivadar felolvasta a Justh. párt felirati javaslatát, a munkapárt tagjai kivonultak az ülésteremből. Ezután megállapították a következő ülés napirendjét és ezzel a mai ülés délután két órakor véget ért. Rendezik a postások fizetését. Nyolctiz év előtt két intézménye volt a magyar államnak, amely ki állotta a versenyt a külfölddel, sőt nem egy részletében fölül is multa azt. A vasút és a posta. A vasút azóta a koalíció alatt egészen megromlott és most ugy hallik, hogy a postával is baj van. A kereskedelemügyi kormány azonban ebben a kérdésben nem ismer engedékenységet, ha a vezetésben van hiba, azt rövidesen el fogja intézni és erejétől telhetőleg téljesiti a postások jogos kívánságait, amelyek miatt a minap gyűlésre jöttek össze. A koalíció ugyanis fizetésrendezést igért nekik, de igéretét nem tartotta be, mert meghiúsította az 1910-iki költségvetést. A kereskedelemügyi miniszter álláspontja ebben a/ ügyben az, hogy okvetlenül teljesiti a postások jogos kívánságát, az uj fizetésrendezés benn lesz az 1911-iki költségvetésben, de viszont másrészről nem fogja megengedni, hogy a posta fegyelme csak egy parányit is meglazuljon. A trieníi bankrablás. — Leuelek és tanuk. — (Saját tudósítónktól.) A mai tárgyalás Belunardo Gyula dr tanúkihallgatásával kezdődött, akit azokra a kulcsokra vonatkozólag kérdeztek ki, amelyeket Colpi lakásában látott. Az elnök: Hol feküdt az a kulcs és a vésők ? A tanú: Egy fazékban volt, fényképészeti műszerek és más egyéb apróságok között. Csak véletlenségből akadtam rá, mert nem gondoltam arra, hogy ott lehet. Az elnök (a vádlotthoz): Mit szól ehez? A vádlott: En se nem készítettem, se nem loptam, se oda nem tettem azokat a kulcsokat. Talán valaki becsempészte a lakásomba. Az ügyész: Természetesen. Hisz egy ilyen kulcsot a legkönnyebb becsempészni valakinek a lakásába, anélkül, hogy a házigazda azt észrevegye. A vádlott nem ismeri el, hogy az övé lett volna a kulcs és a vésők, de a tanú ezzel szemben határozottan állitja, hogy az első házkutatás alkalmával ott találta azokat. Ezután Pedrotti Cézárt hallgatják ki. Pedrotti volt az a hivatalnok, aki egyszer ott felejtette a bankban a kulcsokat, amelyekről Colpi lenyomatokat készített. » Az elnök: Figyelmeztetem, hogy psak az igazat mondja, még akkor is, ha ez esetleg az ártalmára lenne. Igaz az, hogy ön egyszer elfelejtette bezárni a bankot ós &- pénzszekrénykulcsokat a zárban felejtette. És hogy ekkor alkalma volt %Colpinak lenyomatot venni a kulcsokról ? A tanú: Teljesen lehetetlenség, hogy Colpi ekkor lenyomatot vehetett volna a kulcsokról. Az elnök: Máskor volt alkalma Colpinak erre ? A tanú: Két-háromszor helyettesitett engem és ekkor birtokában voltak a kulcsok. Az elnök: Tehát volt alkalma lenyomatot készitení ? A tanú: Igen. Az elnök (a vádlotthoz) .• Mit szól most ezekhez? A vádlott: Évek multak el azóta és Pedrotti nem emlékszik a dologra. Ezután kérdéseket intéz a tanúhoz erre vonatkozólag, de az megmarad az előbbi vallomása mellett. Utána Casotti Modestát, Colpi cselédjét hallgatják ki, azonban ez semmi különöset nem tud. A tárgyalás további folyamán Colpi leveleit olvassák fel, amelyeket részint Bertének, részint a nővérének irt. Ezzel kapcsolatban kihallgatják azokat, akik a leveleket közvetítették, illetőleg átvették Colpitól. Először Denk lakatost hallgatják ki, aki naponta bejárt a börtönbe, mert ott dolga volt ós így alkalom kínálkozott a levelek közvetítésére. Elmondja, hogy mikor Colpi az első levelet adta neki, akkor ő azt olvasatlanul a tűzbe dobta, mert hazaárulóval nem közlekedik. Az elnök : Később mért fogadta el a leveleket ? A tanú: A Stich birt arra engem. Ő azt mondta, hogy ezekből a levelekből megtudhatjuk, hogy hol van a pénz. Az elnök : És mért adta akkor át az ügyésznek a leveleket ? A tanú : Mert Stich eltűnt és igy elemelhette volna a pénzt. Az elnök : Nem is volt olyan rossz eszme. (Derültség.) Hogy tudta meg Colpi, hogy Bertó fogságban van ? A tanú : Stich egy alkalommal egy cédulát mutatott neki, amelyen Berté neve és utána pedig a cellájának a száma volt. A kihallgatás után Colpinak Bertéhez írott levelét olvassák föl, amelyben Colpi utasitásolUlius 9 kat ad neki, hogy mikép viselkedjék a ta ]ás folyamán. Azután a nővéréhez írott l olvasták föl. Ebben semmi különöset ne^elét rablásra vonatkozólag, inkább nanaoi. , ,lr® vonatkozólag, van telve. Ezek után halasztották. inkább panaszkor" tárgyalást holDap^ Igazságügy! reform. — Székely töruénytervezete. — Székely Ferenc igazságügyminiszter erélv kézzel hozzálátott az annyiszor emleget 5 igazságügyi reformok megvalósításához. \ igazságögyminisztériumban elkészült azigazs^ ügy megváltoztatásáról szóló törvénytervezet" amelynek életbeléptetése orvosolni fogja ' eddigi bajokat. Már el is küldötték a táblák nak, meg az ügyvédi kamaráknak véleménye, zés céljából. A miniszter szándékai szerint az ! uj törvény 1911 januárban lép életbe. A törvényjavaslat cime: „Törvényjavaslat az igazságügyi szervezet és a törvénykezési ügy, kezelés egyes intézkedéseinek megváltoztatásáról * Ehez a címhez képest a javaslat két főrészre oszlik, mig a harmadik rész az életbeléptetés módjáról ós körülményeiről intézkedik. Az első rész a szervezettel foglalkozik és lényegesen szigorítja a bírák minősítését amennyiben a birák minimális korát huszonhat esztendőről huszonnyolc esztendőre emeli ós ezenkívül a birói, vagy az ügyvédi vizsga leteltétől számitott két évi gyakorlatot követel a jelöltektől, mielőtt kinevezésre aspirálhatnának. Ezzel szemben azonban elejti azt a régebbi kikötést, hogy a bírónak meg keh felelnie a nemzetiségi törvény rendelkezéseinek! A korhatár kitolását és a diploma elnyerése idejétől számitott két évi prakszist a tervezet az ügyvédekre is kiterjeszti, azonkívül intézkedik, hogy az ügyvédjelöltek főnökeiket a királyi Kúria, a tábla és az eskiidtbiróságok előtt a jövőben ne helyettesíthessék. Ezek az intézkedések azonban nem hatnak ki azokra, akik a tervezet életbeléptetésétől számitott egy esztendőn belül nyerték el minősítésüket. A tervezet egyik főcélja megszabadítani a bírákat mai óriási munkamennyiségüktől. Minthogy a birói kar szaporítása ezidő szerint lehetetlenségekbe ütközik, a miniszter ugy akar segíteni a bajon, hogy a teendők egy részét a birák válláról más faktorokra hárítja át. így a pörönkivüli eljárások tekintetében bizonyos kitűnő minősítésű jegyzők önálló hatáskörhöz jutnának és amennyiben döntéseik ellen a feleknek kifogása lenne, gondoskodni kell róla, hogy a biróságok az esetleges hibákat gyorsan orvosolják, a felek hátránya nélkül. A nem kúriai birák funkciójának korhatárát a tervezet hetven esztendőről hatvanötre szál. litja le. A felsőbb biróságok munkáját ugy könnyíti meg a tervezet, hogy leszállítja a tanácsok tagjainak számát. A táblánál öttagú tanácsok helyett háromtaguak foglalkoznak majd a polgári ügyekkel és csupán a semmiségi panaszok kerülnek majd öttagú tanács elé. A királyi Kúriánál pedig szintén öttagú tanácsok fognak dönteni. Ezáltal annyi munkaerő szabadul fel, hogy az igazságszolgáltatás rovása nélkül is el lehet odázni a birói kar szaporítását. Az információk elfogadását a törvénytervezet szigorúan tiltja. A javaslat második része a pörös eljárást igyekezik egyszerűsíteni, még pedig célszerű és praktikus intézkedésekkel, amelyek tetemesen csökkentik a birák és a segédirodak munkáját. így nevezetesen elhagyják a jegy20^ könyvfölvételt olyan természetű ügyben, anieb nem érdemli meg ezt az időrabló munkát. ESÍ* szerüsitik a hagyatéki eljárást is, továbbá Pe" dig, két fontos paragrafus intézkedik azoknak megbüntetéséről, akik a zárt tárgyalásod00 történtekről nyilvánosság előtt akár egeszeben, akár pedig részlegesen adnak számod