Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-08 / 40. szám

1910 julius 10 DÉLMAGYARORSZAG 747 Ulachoviís fogva marad. — fi szegedi tábla döntése. — (Saját tudósítónktól.) Vlachovits Jánosnak, d halottrabló rendőrkapitánynak ügyében ma ujabb fordulat állott be, ami Vlachovits sorsában nem változtatott ugyan semmit, de az eljárást gyorsitja. Megírtuk már, hogy a szerencsétlen em­ber védői: Türk Marcell dr, Dus Sándor dr és Jankovits Miklós dr fölfolyamodást jelen­tettek be a szegedi királyi táblához a vizs­gálóbíró fogvatartó végzése ellen. A tábla, amely a védő'k felfolyamodásával foglalko­zott, hosszas tanácskozás után elutasította azt és a további fogvatartást rendelte el. Nagykikindún, ahová még az esti órákban megérkezett a tábla döntése, nagy részvét­tel tárgyalták az ügyet és különösen a szerb lakosok között keltett elkeseredést a határozat. Vlachovitsot ugyanis a szerbek nagyon kedvelik és nagyon szeretnék, ha az alkapitány ügye jóra fordulna. Egyesek valósággal ekszponálják magukat és még most is hisznek ártatlanságában. Emiatt az a verzió kering, hogy a ha­lcttrabló kapitány ügyét nem fogják Nagy­kikindán tárgyalni, mert a kedélyek olyan izgatottak, hogy esetleg komoly tünteté­sektől lehet tartani. Ez persze csak verzió, komoly alapja aligha van. Vlachovits már különben megnyugodott sorsában és nyugodtan viselkedik a börtön­ben. Nem tesznek vele semmi kivételt és nem is reflektál erre. Közönséges rabkosz­tot eszik, pedig mint vizsgálati fogolynak joga volna saját pénzén étkezni. Francia vasutasok sztrájkja, (Saját tudósítónktól.) Franciaországot általá­nos vasúti sztrájk fenyegeti. Ha a kormány nem teljesiti a vasutasok óhaját, ugy már a jövő I^éten megállnak Franciaországban a vo­natok, kezdetéül egy hatalmas küzdelemnek, amely hetekig is eltarthat. A kormány állító­lag aggodalom nélkül várja a történendőket és nem ijed meg a sztrájktól, annál kevésbé, mert abban a hiszemben van, hogy nem is lesz oztrájk. Paris, julius 7. A közmunkaügyi minisztérium egyik hivatal­noka kijelentette egy újságírónak, hogy a kor­mány el van készülve részleges, sőt általános vasutas-sztrájkra, amely valószínűleg a jövő hét végén, vagy augusztus elejéit tör ki. A vasút­társaságok vonakodtak tárgyalásba lépni a szindikátusokkal, mert az utóbbiakban a személyzetnek csak alig negyedrésze szerepelt. A társulatok bizonyosak abban, hogy az alkalmazottaknak óriási többsége ellensége a sztrájknak. A kormány elhatározta, hogy a munka meggátlásának kisérleteit a legnagyobb határozottsággal meghiusítja és ugy a vonala­kat, mint a pályajelzéseket katonasággal őriz­teti. A sztrájk hat-hét napnál tovább nem fog tartani. Paris, julius 7. A Páris-Lyon középtengeri vasútnak körül­belül 2000 alkalmazottja tegnap a tizenkette­dik kerület elöljáróságán gyűlést tartott, ame­lyen többen szólaltak föl. Az egyik szónok azt mondotta, hogy a vasutasok a mozgósító parancs­nak engedelmeskednék, ha azonban azt hiszik, hogy a lokomotivok járni fognak, akkor téved­nek. Végül egyhangúan elfogadtak egy javasla­tot, mely szerint az összes Páris-Lyon földközi tengeri vasúti alkalmazottak kötelezik magu­kat, hogy a sztrájk-parancsot azonnal teljesítik. Paris, julius 7. A vasutasok szindikátusának vezetője egy ojságiró előtt kijelentette, hogy téves az a hir,' Hely szerint a sztrájkot e hónap 10-én prok­•amálják. Időpontot eddig nem állapítottak mert minden, a vasutigazgatósággal foly­tatott tárgyalás eredményétől függ, amely hánt a szindikátus lépést tett. Azt hiszik, lr>yy általános sztrájk fog kitömi, bár­minő rendelkezést tegyen is a kormány. sztrájk akkor tör ki, ha a követelése­det nem teljesitik. A mozgósítás, amivel bennünket fenyegetnek, mondta a bizott­sági tag, egyáltalán nem félemlít meg bennün­ket. Egyébként a vasutasok ilyen viszonyok kö?t nem is fogják teljesíteni a kormány föl­szólitását, hogy vonuljanak be katonai szolgá­latra, A krassószörényi árviz és a románok. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, hogy Lúgoson vasárnap délelőtt Medve Zoltán dr főispán el­nöklésével ülés volt, amelyre meghívták a nem­zetiségi nőegyesületeket is. A tanácskozás so­rán fölmerült magyar részről az az ajánlat, hogy egy-egy magyar és román úrinő együtte­sen járja be a jobbmódu házakat és gyűjtsön a kárvallott vidéknek. A román nöegyesiíletek megbízottja erre fölállott és a következőket mondta: — Igen szívesen gyüjtünk a szerencsétlenek­nek, de gyűjtésünk eredményét Christea Miron püspöknek adjuk át, nem pedig a vármegyének, mert a vármegyével semmi közös akciót nem akarunk csinálni. A nemzetiségi kérdés időtlen és kegyetlen megbolygatása kinos föltűnést keltett és a fő­ispán alig tudott szavakat találni, hogy elrejtse fölháborodását és a nemes cél érdekében arra kérte a román hölgyeket, hogy vonják vissza különös és bomlásra vezető elhatározásukat. A román hölgyek erre otthagyták a gyűlést és kijelentették, hogy másnap déli egy órára üze­nik meg válaszukat. De alig egy óra múlva megjelent már megbízottjuk és kijelentette, hogy a román nők eredeti tervük mellett meg­maradnak. A Bélmagyarország tudósítójának alkalma volt beszélni a magyarbarát érzelmeiről isme­retes Christea Miron püspökkel, aki nagyon el­itélőleg nyilatkozott arról, hogy még ilyen al­kalmakkor is nemzetiségi kérdést provokálnak. Egyben kijelentette, hogy ő minden adományt, amit kézhez, kap, rögtön a vármegyének ad át. A gyűjtés már meg is indult, de nem ugy, ahogy tervezték, mert mindenüvé külön mentek a ro­mán hölgyek és külön a magyarok. -— A király szegedi szobra. Szegeden, a városháza előtt, a Széchenyi-tér legszebb pontján tudvalevőleg lovasszobrot emelnek Ferenc József királynak. Lázár György dr polgármesternek az a terve, hogy a szobor az 1914. évben, a szegedi általános kiállítás idején lepleztessék le s hogy az ünnepi ak­tusnál jelen legyen a király is. Erre nézve a polgármester meg fogja indítani a tár­gyalásokat a kabinetirodával. — Lipót Szalvátor főherceg Miskolcon. Lipót Szalvátor főherceg, tüzérségi főfelügyelő, ma Miskolcra érkezett. A főherceg látogatásának különös jelentőséget ad az, hogy a főherceg utiprogramjába föl van véve a diósgyőri ma­gyar királyi vas- és acélgyár megtekintése. Miskolcon nagy örömmel várták a főherceget^ mert azt remélik, hogy a főherceg látogatásá­val kapcsolatban aktuálissá lesz a terv, amely­nek érdekében Pittreich volt hadügyminiszter már megtekintette a diósgyőri vasgyárat. Ez a látogatás 190-4-ben volt. Pittreich akkor külön­vonaton, nagy katonai kísérettel utazott Diós­győrbe. Vele ment Hieronymi, akkori kereske­delmi miniszter. A közös hadügyminiszter annak idején alaposan megszemlélte a gyárat és jelenlétében készítettek egy huszonnégy­centiméteres ekrazit-bombát alig néhány perc alatt. Minden egyes műhelyben bemutatták a hadügyminiszter és kíséretének egy-egy tárgy készítését s általában kitűnt a gyors, és pontos munka. Pittreich volt hadügyminiszter többször adott kifejezést teljes megelégedésének és igen dicsérőleg emlékezett meg a gyár mintaszerű berendezéséről és kitűnő vezetéséről. Miskolcon most a tüzérség főfelügyelőjének látogatását ugy magyarázzák, hogy a régi terv: a diós­győri vasgyárak ágyugyártásra való berende­zése, ismét napirendre kerül. — Uj egyetemi magántanárok. A vallás­és közoktatásügyi miniszter jóváhagyólag tu­domásul vette Pauncz Márkdr-nak, a Stefánia­gyermekkórház főorvosának, a budapesti egye­tem orvostudományi karán az orr-, torok- és gégebetegségek tanából, Gebhardt Ferenc dr kórházi főorvosnak a belgyógyászati gümőkóros betegségek kór- és gyógytanából és Qótft Lajo« dr-nak, a kolozsvári egyetemen a szülészeti éa nőgyógyászati klinika első tanársegédének, a kolozsvári egyetem orvostudományi karán a női genitale fertőzéses betegségeinek kór-és gyógy­tana cimü szakból egyetemi magántanárrá tör­tént képesítését. — Gráci magyarok kérelme. A gráci ma­gyar egyesület a következő levelet intézte Szeged város tanácsához: Mint minden évben, ugy ezúttal is számítunk a tekintetes Tanács jóindulata támogatására hogy kötelességünknek eleget téve, az idesza­kadt honfitársaink erkölcsi és anyagi támoga­tásban részesülhessenek. Tőlünk telhetőleg azon fáradozunk, hogy a fiatalabb erőket szel­lemileg műveljük, ebben nagy segítségünkre t jött az országos muzeumok és könyvtárak ta­nácsa által rendelkezésünkre bocsájtott nép­könyvtár, melynek kikölcsönzése, nemkülönben vita- és fölolvasó-estélyek által, a helyes irányt követni, kitűzött célunk eléréséhez vezetni véljük. Bátorít bennünket az a remény, hogy a tekintetes Tanács méltányolva törekvéseinket, abban nekünk segédkezet nyújt, melyért előre is hálás köszönetünket kifejezve, vagyunk ha­zafias üdvözlettel: Gráci Magyar Egyesület: Haueise Ernő s. k. elnök, Hódossy Károly s. k. titkár. A tanács, mint rendesen, ezúttal is pénz­beli adományt fog küldeni a Stiriában ma­gyar kulturát terjesztő derék egyesületnek. — A szegedi ügyvédi kamara vá­lasztmánya ma délután öt órakor érte­kezletet tartott Rósa Izsó dr, kir. tanácsos elnöklete alatt. Az értekezlet foglalkozott a szegedi ügyvédjelöltek beadványával, amely­ben Székely Ferenc dr igazságügyminiszter törvénytervezetének az ügyvédjelölti gya­korlati idő meghosszabbítását célzó szakasza ellen való állásfoglalásra kérik a szegedi ügyvédi kamarát. A beadványt kiadta a vá­lasztmány Reiniger Jakab dr választmányi tagnak, akinek véleményes jelentésével a legközelebbi — szeptemberi— választmányi ülésen foglalkoznak. — Ármentesitő-társulat Pancsován. A pan­csovai harmadik, negyedik és ötödik dunaöblözet községei folyamodtak a földmivelésügyi minisz­terhez, hogy engedje meg nekik ármentesitő-tár­sulat alakítását. A miniszter a kérést teljesítette és CsernovitsDioioT dr miniszteri tanácsos, aradi jószágigazgatót bizta meg az előkészületek ve­zetésével. A lakosok egyrésze mozgalmat in­dított az ármentesitő-társulat alakítása ellen, ami szerintük ujabb terheket, adót jelent. Mára hívták össze az alakuló értekezletet, amelyet azonban az elnöklő Csernovits az ellenpárt kí­vánságára kilencedikére elhalasztott. Most már azonban bizonyos az ármentesitő-társulat megalakítása és igy Pancsovának folytonosan veszélyeztetett 60,000 holdnyi földje ármente­sitve lesz. — A szegedi fogadalmi templom. Schulek Frigyes udvari tanácsos, a világhírű magyar müépitész, a szegedi fogadalmi tem­plom tervezője pénteken Szegedre érkezik és részt vesz a fogadalmi templombizottság ülésén. A nagy művész a bizottság előtt ki fogja jelölni a fogadalmi templom végleges és pozitív helyét, a mostani Szent Demeter templom és a régi gimnázium területén. — Magyar festőművész Amerikában. Halmi Artúr festőművész a jövő hónap végén Amerikába megy s ott müveiből gyűjteményes kiállítást rendez. Halmi ezzel több régebbi meg­hívásnak tesz eleget, amelyeket még állandó berlini tartózkodása alatt intéztek hozzá. — Papp Henrik és Szegecl. Az öngyilkossá lett Papp Henrik festőművész annak idején majdnem szegedi polgárrá lett. Mikor a szegedi fa- és fémipari szakiskolát létesítették,- az akkori kereskedelemügyi kormány Papp Hen­riket kínálta meg a szakiskolán a rajztanári állással. Papp az állást azért nem fogadta el, mert nem akart eltávozni a fővárosból. — Házasság. Possel Gusztáv, a Neues Politisches Volksblatt szerkesztője, ma délelőtt kötött házassá­got a VI. kerületi anyakönyvvezető előtt Vernier Gelb Róza fővárosi tanítónővel. — Uugerii-Sternberg báró ügye. Pétervárról táviratozzák: A Reuter-ügynök­ség itteni képviselőjénél, kit tudvalevőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom