Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-08 / 40. szám

1910 julius 8 D £ L M AGYAR O R SZAG 3 miniszter vasárnap Budapestre érkezik, hogy lukács László pénzügyminiszterrel megállapodásra jusson. Hir szerint olyan formula készül, amely megfelel a magyar kormánynak a bankszabadalom dolgában felállított követeléseivel. A véderőreform ügyében is folynak Bécsben a tanácskozások. Az összes kérdéseket előreláthatóan julius hónapban elintézik, ugy. hogy a Ház már augusztusban megkezdheti nyári szabadságát, A mai nap politikai hireit itt adjuk: A fölirati vita. A képviselőház holnap, pénteken, délelőtt tiz érakor ülést tart, amelyen megkezdik a fölirati vitát! A vitában az előadón kívül résztvesznek a pártok szónokai, akik pártjuk fölirati tervezetét fogják beterjeszteni. A Kossuth-párt részéről Kossuth Ferenc, a Justh-párt részéről Justh Gyula, a néppárt részérő! Molnár János, a nemzetiségiek részéről Mihályi Tivadar fog fölszólalni. Ha lesz idő, ugy még sorra kerül egy-egy szónok a pártonkívüli függetlenségiek és a hatvanhetesek közül is. Más forrásból jelentik: Pénteken kezdi meg a képviselőház a trónbeszédre adandó válaszfelirat részletes tárgyalását. Az első szónok Láng Lajos, a fölirati bizottság előadója lesz, aki a föliratot szövegezte. Utána Kossuth Ferenc, a legnagyobb ellenzéki pápt szónoka beszél és terjeszti be pártjának külön iöliratát. Beszélnek és külön föliratot terjesztenek be a többi ellenzéki pártok vezérei, Justh Gyula a negyvennyolcas, Rakovszky István a néppárt nevében. A néppárt csütörtök esti értekezletén állapította meg külön - föliratának szövegét. Nagyon valószínű, hogy fölszólal a felirati vita során Apponyi Albert gróf és Tisza István gróf is. A szsrh kereskedelmi szerződés. Forgách János gróf belgrádi követünk ma délben Belgrádba utazott és magával vitte a tegnapi miniszteri értekezletnek a szerb szerződésre vonatkozó megállapodásait, Ugy értesülünk, hogy a tegnapi értekezlet lényegesen közeledett a szerb kormánynak Forgách által kifejtett álláspontjához és hogy minden valószínűség szerint a szerb kormány el is fogadja ezeket a megállapodásokat. A szerb szerződés tehát körülbeiül késznek mondható. Félhivatalosan jelentik: Forgách János gróf belgrádi osztrák-magyar követ immár birtokában van a szerb kereskedelmi tárgyalások újbóli megkezdéséhez szükséges utasításoknak. A magyar és az osztrák kormány között a tegnapi közös miniszteri tanácskozáson teljes megegyezés jött létre a tárgyalásokat folytató belgrádi követnek adott instrukciók tekintetében. Forgách gróf táviratban értesítette a szerb kormánynak az Ausztria-Magyarországgal kötendő szerződési tárgyalások vitelével megbízott delegátusait, Pácon Lázár dr-t és Draskovics volt pénzügyminisztert, hogy a tárgyalások megkezdhetők. Forgách gróf ma délután három órakor Joanovics főkonzullal Belgrádba utazott és a tárgyalások holnap vagy holnapután megkezdődhetnek. Bécsi lapok a felirati javaslatra!. Hosszú cikkekben foglalkoznak a bécsi lapok a felirati javaslattal s ennek kapcsán a magyarországi helyzettel. A Fremdenblatt irja: A felirati javaslat, melynek megvitatásába a magyar képviselőház belekezd, a magyar állam összes nagy kérdéseinek tisztázására irányuló szilárd akaratot fejezi ki. A parlament feladatainak és ezek sorrendjének helyes megértésére vall, hogy a pénzügyi egyen"uly helyreállítása a felirati javaslatban legelső helyen áll. A magyar állampénzügyek és államhitelnek rázkódtatásoktól való megóvása azonban szükszégessé teszi a jegybank-kérdés rendezését és ma, amidőn a Justh-párt által követelt bank-elválasztási terminusért való harc Már ámítás volna, szinte bizonyos, hogy az a megoldás, amely Magyarország gazdasági érdekeinek legjobban megfelel, nem fog nagyobb nehézségekkel találkozni. Az uj magyar képviselőház a véderőröl való gondoskodásban is visszakíván térni az 1887. évi tradíciókhoz. Nagy fogalomzavar volt az, amely mesterséges ellentétet állított fel a magyar nemzeti államot oltalmazó hadsereg és a magyar nemzeti érzület között. Ez a fogalomzavar abból indult ki, hogy a hadsereg szükségleteit alku tárgyává tették és érte kompenzációkat követeltek, holott a hadseregnek szükséglete, tulajdonképen a nemzet szükséglete és a nemzet önmaga javára hozza meg az áldozatokat. Ez a fogalomzavar, amely a Széli idején kitört harcok óta oly sok bajt hozott Magyarországra és parlamentjére, végre megszűnt. Az olyan magyar országgyűlés, amely a véderő követeléseit nem idegen, hanem Magyarország legsajátabb szükségletének tekinti, nem kell, hogy keresse a korona és a nemzet közötti kölcsönös egyetértést, amelyet a felirati javaslat a magyar temperamentum melegségével dicsőit. Ez az egyetértés mélyen gyökerezik azon közös kötelességek feiismerésében, amelyekkel az uralkodó és a népképviselet az országnak tartoznak. Ezt az egyetértést a magyar választásokban megnyilvánult Ítélet megpecsételte és az uj magyar parlament felirati javaslata mutatja, hogy nem kell paktum ennek az egyetértésnek fenntartására. A Neue Freie Presse irja: A felirati javaslat igen érdekes történelmi aktadarab. A legfontosabb pontokban a közelmúlt tradícióival nyíltan szakit és az uj éra beköszöntését hirdeti. És mégis itt-ott átrezegnek soviniszta motívumok, amelyekben a koalíciós éra oly gazdag volt. Különösen arról a passzusról mondható ez, amely a külügyekről és a monarchia nemzetközi helyzetéről szól. Az az állítás, hogy Magyarország mindenkor a legerősebb támasza volt a hármasszövetségnek, egyrészt nem egészen igaz, másrészt politikailag nem egészen opportunus. A magyarok bizonyára sohasem voltak erősebb támaszai a hármasszövetségnek, mint az ausztriai németek, akiknél a hármasszövetségi politika támogatása és különösen a német birodalomhoz való viszony nem csupán a politikai meggyőződésből, hanem a belső, szívbéli szükségességből fakadt. A nemzeti hiúságnak ez a kidomboritása az ausztriai németeknél nemzeti érzékenységet kell hogy fölébresszen és pedig oly időpontban, amidőn Ausztria közvéleményében fordulat állott be a Magyarország iránt táplált érzületben és Magyarország irányában szemmelláthatólag békésebb és barátságosabb magatartás nyilvánul meg. Fontos és érdekes a trónbeszédnek az a része, amely a véderönek van szentelve. A többség fölirati javaslata kijelenti, hogy a kormánypárt fönntartás nélkül kész kötelességszerűen a véderönek elkerülhetlenül szükségesnek látszó fejlesztésével foglalkozni. Tudvalevőleg a'véderőtörvény reformjárói, a kétéves szolgálati idő bevezetéséről és az ujonckontingens emeléséről van szó. A többség ezek megszavazásáért nem kór politikai és nemzeti kompenzációkat. Csupán azt a korlátozást hangoztatja, hogy az ország anyagi erejét lelkiismeretesen meg akax-ja fontolni. Ez a nemzeti vívmányok politikájával való szakítást jelenti. Az utolsó maradványai egy végzetes politikának, amely a legélesebb és a legpusztítóbb konfliktusokhoz vezetett, kiküszöböltetnek és nyiit és fenntartás nélküli visszatérés áll elő ahoz a politikához, amelyet a liberális párt a véderő kérdésében követett, amely a véderő fejlesztésének szükségleteit tárgyilagos megfontolás ós vizsgálat anyagává tette. Ebben áll a feliratnak nagy politikai jelentősége Magyarország belső állami életére a korona és a parlament, a korona és nemzet közötti viszonyra, A felirat azon kijelentése, hogy a magyar parlament többsége el van határozva a véderőreformot csakis tárgyi szempontból megvizsgálni és megszavazni, történelmi jelentőséggel bír és előreláthatólag messze ki fog hatni a jövőre. A JDeutsches Volksblcdt föltétlenül csatlakozik a fölirati javaslatnak a hármasszövetségre vonatkozó részéhez, határozottan ellene fordul azonban a fölirati javaslat azon kísérletének, hogy a készfizetések fölvételét Ausztria érdekében lévőnek is mínősiti és így bizonyos tekintetben Ausztria nevében is egy követelést állit föl, amelyet eddig csak magyar részről emeltek. Magyarországon tiltakoznak az ellen, hogy osztrák részről bármiféle beavatkozás történjék magyar ügyekbe és ezért helyén volna, ha velünk szemben is ennek megfelelően járnának el. A véderőreform. Bécsből jelentik: A közös hadügyminisztériumban ma folytatták a tanácskozásokat a véderőreform dolgában. A tanácskozásokat Hoffmann Hugó altábornagy, a közös külügyminisztérium osztályfőnökevezeti. Részt vesz bennük a magyar és az osztrák honvédelmi minisztérium képviselője. Az osztrák pénzügyminiszter. Bilinski osztrák pénzügyminiszter vasárnap Budapestre érkezik, hogy folytassa Lukács László pénzügyminiszterrel a banktárgyalásokat. Legutóbb ugyancsak Budapesten a szakreferensek tárgyaltak a bankkérdésről, de miután megegyezésre nem jutottak, most a mi. niszterek maguk kísérlik meg a vitás kérdések rendezését, Bilinski tegnap hosszasabban tárgyalt Prangerrel, az Osztrák-Magyar Bank vezértitkárával. A bank köréből kiszivárgó hírek szerint a két kormány között fönnálló ellentétek nem oly nagyok, mint amilyeneknek látszanak és remélhető, hogy a nyár folyamán létrejön a megegyezés. Más oldalról arról értesülünk, hogy a bankkérdésben Lukács és Bilinski egy formulán dolgoznak, ameiy a bankszabadalom megújítása és a készfizetések fölvétele között magyar részről fölállított junktimnak körülbelül meg fog felelni. A függetlenségi pártok egyesüléséről. Tegnap este volt az első szerdai vacsora, — Károlyi Mihály gróf ötlete, — amelynek az a célja, hogy a függetlenségi pártokat közelebb hozza egymáshoz és megteremtse -az alapját annak, hogy ezek a csoportok egy nagy pártban egyesüljenek. Károlyi Mihály gróf az első vacsora eredményéről igy nyilatkozott egy hírlapírónak: Egyelőre semmi egyebet nem teszünk, mint beszélgetünk. Megtárgyaljuk az aktuális politikai témákat függetlenségi szempontból. Ezenkívül pedig arról elmélkedünk, hogy miként lehetne a kettészakadt függetlenségi pártot ismét egyesíteni. Mindkét párt vezetőségében a legteljesebb jóakarattal látták és látják ezt a mozgalmat. Nekem az a célom, hogy a két függetlenségi pártot egyesítsem. Ez a végcél, amelyet el akarok érni, bár tudom, hogy nagy nehézséggel kell nekem és elvbarátaimnak megküzdenünk. Megállapítottam, hogy az összes ellentétek diplomáciai uton kiegyeztethetők, csak egy van, amely éles politikai érzéket, kölcsönös bizalmat, jövöbetekintést és bölcs, okos megfontolást igényel: a választójog kérdése, amelyről a két pártnak meglehetősen divergáló a fölfogása, amelyet tehát a legnehezebb egy közös programba foglalni. Azonban ez a nagy divergencia csak látszólagos s inkább technikai, semmint elvi. Nem vitás ugyanis, hogy a választójog reformjánál közös célt követ a függetlenségi párt: a magyar faj szupremáciája mellett a választások tisztaságát biztosítani. Ez a közös céJ, amelyet a két párt különböző eszközökkel akar megvalósítani. A lényeg azonban természetesen csak maga a cél lehet, nem pedig az eszköz, minélfogva a probléma sokkal egyszerűbb, mint aminőnek látszik: a közös cél elérésére közös eszközöket találni. A gazdapárt értekezlete. A függetlenségi és negyvennyolcas gazdápárt országgyűlési tagjai több vidéki kültag részvételével értekezletet tartottak ma. Szabó István (Nagyatád), Herczegh Sándor és Nóvák János országgyűlési képviselők vettek részt az értekezleten, amelyen elhatározták, hogy a gazdapárt külön föliratot terjeszt föl. A föliratban követelik az egyenlő, titkos és községenkinti választójogot, a választókerületeknek uj beosztását, a progresszív adózási rendszert és a mezőgazdasági kamarák fölállítását. A függetlenségi és negyvennyolcas gazdapárt föliratát Szabó István mutatja be a képviselőháznak.