Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-29 / 32. szám

1910 junius 29 DELMAGYARORSZAG 7 vörösödött. A homloka nyomott és szabálytalan. Az ajka tulnagy és színtelen. És az arca tele van illuzió-rontó vimmerlikkel. Ó, rut nyár-éjszaka, miért vagy olyan rövid, miért vagy. épen olyan, mint a párás, par!őmösi villanyfényes esték? És miért épen olyanok a virágaid is? . . . Ezután korán lefekszünk és csak a nappal virágait nézzük. A rosszul öltözött, kendős, kötényes nőket. Akik talán nem is virágok, mert nem keltenek vágyat. /- áA szécsényi dráma. — Reök István holtteste Szegeden. — ~ (Saját tudósítónktól.) Ma este a hét óra után érkező budapesti személyvonattal hozták Szegedre a szécsényi dráma szerencsétlen áldozatának: Reök Istvánnak holttestét. Holnap délután négy órakor temetik a szegedi állomásról a tragikus végű fiatalembert, akinek szomorú esete foglalkoztatja még mindig az egész társadalmat. Szemtanuk elbeszélése alapján egyébként ma uj világításban látjuk a tragédia lefolyását. Erről tudósításunk itt következik. (Szemtanuk a merényletről.) Szombaton reggel félkilenc órakor, a cukrászda előtt történt a merénylet; Reök István jókedvvel, dúdolva ment a hivatalába, ahol félkilencre tárgyalás volt kitűzve. A cukrászda előtt találkozott Szőke Jenővel. Reök barátságosan üdvözölte az ügyvédet, akivel szívélyes baráti viszonyban volt: — Szervusz Jenő! Szőke nem fogadta el Reök feléje nyújtott kezét s haragosan szólt Reök Istvánra.' Hogy mit mondott neki, nem lehetett hallani. A körülállók egyszerre csak azt látták, hogy Szőke Browningot vesz elő s ráfogja barátjára. A lövés nem talált. Reök ijedten, csodálkozva szólt Szőkéhez: — Ne bolondozz Jenő, hiszen meg van töltve! Ezzel el akarta kapni az ügyvéd balkezét^ de elcsúszott a nagy sárban s esése közben hatoltak testébe a gyilkos golyók. A második golyó a mellényzsebén keresztül hatolt' Reök testébe és feltétlenül halálos volt, a többi nem okozott veszélyes sérülést. Ha Reök véletlenül magánál hordja a merénylet alkalmával zsebóráját, ugy ez felfoghatta volna a gyilkos golyót. A második halálos lövés után még háromszor lőtt Szőke; a harmadik, negyedik golyó talált, az ötödik lövés csütörtököt mondott. Amikor Szőke az utolsó lövést tette, Reök már a cukrászdába menekült. Többen tanuja voltak a gyilkosságnak, de nem mertek közbelépni, mert á merénylő töltött Browninggál a kezében mindenkit lelövéssel fenyegetett. A merénylet után Reök István elindult lakása felé. A szerencsétlen halálra sebzett ember gyalog ment a színhelytől százötven lépésnyire fekvő lakására. Otthon lefeküdt s rövid idő múlva elvesztette eszméletét. Önkívületi állapotában félrebeszélt s egymásután énekelte a szomorú' dalokat. „Kitették a holttestet az udvarra", énekelte, amikor targoncára emelték* hogy elvigyék a végzetes operációra. (Ötórás operáció.) Reök István lakása előtt nagy fák voltak, ezért nem volt alkalmas a sötét szoba az operációra. A sebesültet ezért az orvos-tanárok kívánságára Szerémy Béla szécsényi járásbiró lakására szállították. Távirati hivásra Dirner Gusztáv dr, Reök István nagybátyja és Bartha Gábor hírneves egyetemi tanárok automobilon érkeztek Szécsénybe. A két tanár társaságában érkezett a tragédia színhelyére, az izgalomtól betegen Reök Ivánné, Reök István édesanyja. A szerencsétlen anya végigszenvedte fia egész halálvivódását, A járásbiró lakásán operálták meg a sebesültet. Esti hét órától éjféli tizenkét óráig tartott az operáció. Azonban nem segített az orvosi beavatkozás, kínos szenvedés után vasárnap délelőtt tiz órakor meghalt Reök István. („ÁrtaÉan vagyok l") A szombatról vasárnapra virradó éjjelén kínos vergődés közben élte utolsó óráit Reök Állandóan eszméletlen állapotban volt s maga kívánta a szécsényi luteránus lelkésznek, Szimonidessnek a megjelenését. Előhívták a papot, aki föladta a haldoklónak az Ur vacso* ráját. Fájdalmasan panaszkodott a szerencsétlen ember a lelkésznek, akitől folytonosan ezt kérdezte: — Hál miért bántott ez az ember engem, mit vétettem neki? Szerémy Béla járásbiró neje csendesen megjegyezte : — Féltékeny volt, az mondják. Mire Reök István elhaló, gyenge hangon, de mégis határozottsággal suttogta: — Ártatlan vagyok! Esek voltak utolsó szavai. Délelőtt tiz órakor édesanyja karjaiban kiszenvedett. (Beszentelés Szécsényben.) Halála után visszavitték Reök István holttestét Szerémy lakásából az elhunyt lakásába. Ott ravatalozták fel vasárnap délután. Hétfő délután Szimonidesz luteránus lelkész, az elhunyt nagybátyjának, Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkárnak volt osztálytársa szentelte be a holttestet. Gyönyörű gyászbeszédet mondott ezntán a pap, amelyet az óriási sokaság mélyen megrendülve hallgatott' végig." Áz egész falu ott volt a gyászszertartáson. A leányok fehér ruhában, a férfiak ünneplőben jelentek meg a mindenki által szeretett, népszerű ember szomorú végtisztességén. Az elhunytnak nagyon sok barátja é3 ismerőse jött el Balassagyarmatról is a Végtisztességre. Szerémy mondott még megható gyászbeszédet, amely után hat fiatal parasztlegény vállukra emelték a koporsót és megindultak a vasút felé. Utolsó kívánsága szerint cigányzene mellett kisérték ki a faluból Reök Istvánt. Kedvenc nótáját, a „Rácsos kapu, rácsos ablak" játszotta a cigánybanda s miközben a szomorú menet végighaladt a falun, mindenki hangosan zokogott. Az állomáson a nyolc órai személyvonathoz csatolt külön kocsiba tették a halottat. Ugyanezzel a vonattal jött haza Szegedre a gyászoló család is. (Itthon.) Hót óra tizenöt perckor érkezett meg a szegedi állomásra a halottat hozó budapesti személyvonat. A család barátai közül sokan kimentek az állomásra, hogy részvétükkel enyhítsék a mélyen sújtott család fájdalmát. Az utolsó kocsit, amelyben a koporsót elhelyezték, lecsatolták az állomáson. Ebben a kocsiban gyönyörű érckoporsóban üvegburok alatt fekszik Reök István. A holttest kintmaradt az állomáson, ahonnan holnap délután temetik el. (A gyászjelentés.) A család még tegnap a következő gyászjelentést adta ki Szécsényben: Reök Iván földbirtokos, országgyűlési képviselő és neje Kelemen Ida ugy a maguk, mint gyermekeik Reök Margit és férje Korpásy Gyula, Reök Mariska és férje Berdenich Jenő, Reök Etele, Gizella, Ivánka és Andorka, unokái Korpásy Béluska és Gyulus, Berdenich Ilonka, nemkülönben a nagyszülők és az egész kiterjedt rokonság nevében fájdalomtól vérző szívvel jelentik szeretett fiuknak, Reök István dr királyi járásbiróságí jegyzőnek, magyar királyi tartalékos honvédfőhadnagy hadbírónak Szécsényben, 1910. évi junius hó huszonhatodikán délelőtt tiz órakor, életének huszonkilencedik évében, rövid szenvedés és az Ur vacsorájának ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A hőn szeretett családtag hült tetemei Szécsényben, folyó évi junius hó 37-én délután félnégy órakor fognak az ágostai hitvallás evangelikus egyház szertartásai szerint megáldatni és Szegedre szállíttatni. Szécsény, 1910. junius hó huszonhatodikán. Áldás és béke legyen a drága halott emlékén! (A temetés.) Holnap, szerdán délután négy órakor temetik el a szegedi állomásról Reök Istvánt. Itt ideiglenesen felravatalozták a holttestet. Délután négy órakor a gyorsvonat kiindulása után, amikor szabad lesz a pálya, kezdik meg a szertartást. Tomay József luteránus lelkész végzi a szertartást. A holttestet ideiglenesen a belvárosi luteránus temetőben helyezik el, amig elkészül a családi sírbolt. A bánkódó családot ma is halomszámra keresték fel részvétnyilvánitással. Táviratban fejezték ki részvétüket: Darányi Ignác Volt földmivelésügyi miniszter, Bernáth Géza kúriai másodelnök, Bérezik Árpád, Dessewffy Arisztid. Ezenkívül nagyon sok függetlenségi képviselő é* politikus kereste föl részvétnyilatkozatokkal a Reök- és Kelemen-családokat. (A nevelőnő' vallomása.) Nagy Margit nevelőnő, aki elárulta a férjnek az asszony viszonyát, igy mondta el a megrázó dráma szenzációs részletét egy újságírónak: — Csütörtökön történt. Szőkéné nem volt odahaza. Az ügyvéd türelmetlenül, izgatottan várta. Nagyon ingerült volt. Föl és alá járkált az ebédlőben. Tiz óra felé járt az idő. Láttam, milyen kétségbeesett. Azt mondtam: Keresse meg, doktor ur, menjen elébe ! — Holkeressem, —mondtaszomoruan, — nem tudom, hol van . . . Aztán lassan hozzátette : Azt se tudom, merre jár . . . Én azt hittem, a szivem szakad meg. Mindent tudtam. Akkor tört ki először belőlem. Nem tudtam visszafojtani. — Pedig meg lehetne találni ! Sokáig szótlanul állott. Csak az ajka rángatózott. Percek multak el. Egyszerre elém állott: — Mondja, kisasszony, amikor én távol voltam, az a feleségem szobájában aludt? Legyen őszinte hozzám, Margit kisasszony. Apa és férj vagyok, mindent kell tudnom. A feleségemnek viszonya van Reökkel! Kijátszott, bepiszkolt ember vagyok, az igazságot akarom tudni! Az igazságot! Én sokáig nem szóltam. Álltam, mint egy kőből kivert szobor. Sirtam. Sajnáltam. Aztán beszélni kezdtem. — Láttam és tudom, hogy amikor távol volt, a doktorné megcsalta as aljegyzővel. Reök éjszaka bement as asszony szobájába és reggel hat órakor távozott onnan, rendetlen öltözetben. Csak ezt mondtam. Nem többet, semmi részletet, pedig, oh istenem, mindent, mindent tudtam... Tizenegy óra lett. Szőke csendesen szivarozott., semmi izgalom sem látszott már rajta, csak valami leírhatatlan fáradtság. Az arca pedig ólmossá vált. Csengettek. Jött az ügy'védné. Egy barátnője társaságában. Feltűnően jókedvű volt. A barátnő pár perc múlva elment. Én lassan a másik szobába mentem. A. férj ós a feleség együtt maradt-. Csend volt. Aztán a hálószobába vonultak. Ott az asszony rövid lelkitusa után elmondott mindent. Bevallotta, hogy viszonya volt Beökkel. * Reggel korán keltem és elhatároztam, hogy egy pillanatig sem maradok a házban tovább. Útra készültem. Csomagoltam.' Odabenn a hálószobában még mindig hallottam a férj hangját. Egyszer a nevemet. A férj mondta: — Margit kisasszony. Az asszony feltépte az ajtót, kirohant és magából kikelve kiáltotta: — Megverem, megölöm ezt a személyt! Megverem ! A férj azonban visszatartotta. Hallottam, amint rikoltozta: — De megy. Standé ped.e megy! Csomagoljon ez a személy! Egy óráig sem tűröm! És Nagy Margit elutazott. * Itt jegyezzük meg, hogy egyes lapoknak azon híradása, mintha Szőke Jenő dr-t, Reök István merénylőjét tízezer korona kaució ellenében szabadon bocsátották volna, téves, amennyiben Szőke most is letartóztatásban van. Az ügyvéd különben maga is belenyugodott a vádtanács ilynemű határozatába. A bécsi olasz fakultás. Bécsből jelentik: A pénzügyi bizottságban ma délelőtt megkezdték az olasz jogi fakultás tárgyalását. A szlovének nyomban megkezdték az obstrukciót. Gostinzar képviselő folytatta a legutolsó ülésben félbeszakított beszédét. A szlovének a javaslat ellen többé hosszú beszédeket nem fognak tartani, hanem a pótjavaslatokat fogják megobstruálni, ugy, hogy az obstrukciót előreláthatólag néhány nap alatt leküzdhetik.