Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-21 / 25. szám

1910 junius -21 DELMAGYARORSZÁG 7 ,Az ítéletet, amely Triesztben szenzációként hatott, fölterjesztették a felsőbb bírósághoz, amely, ha helybenhagyja az. Ítéletet, ugy huszonnégy órán belül végez a hóhér a gyilkossal. Hagy vasúti katasztrófa. — Karambol az ekszpresszruonattal. —. (Saját, tudósítónktól.) Nagy vasúti szerencsétlenség ' történt szombaton este Franciaországban.^Versailles mellett egy kis állomás közelében az ekszpresszvoriat beleszaladt egy személyszállító vonatba. Az összeütközés borzalmas kimenetelű volt. A két vonat kigyuladt, a vaggonok egymásba szaladtak -és összezuzódtak. Az utasok közül ötvenen sebesültek meg, . míg . tizennyolcan meghaltak. Az emberáldozatokon kivül óriási anyagi kár is van. Körülbelül. tíz millió frankra becsülik az összeroncsolt vaggonok értékét. A szerencsétlenséget Leduc mozdonyvezető vigyázatlansága okozta. Kihallgatni azonban nem lehetett, mert maga is olyan suiyosan megsebesült, hogy halálán van. i' " A borzalmas katasztrófa részletei a következők: (Hogy történt a szerencsétlenség.) A szerencsétlenség szombaton este hat órakor történt a villepreuxi állomáson. Itt vesztegelt a 467. számú személyvonat, mikor Granville félők kilencven kilométeres sebességgel közeledett a 477. s'zámu ekszpresszvonat. Az' ekszpressz" vonat vezetője elkésve vette észre a tiltó jelzést, nem fékezett elég gyorsan és az ekszpresszvonat belerohant az ugyanazon sínpáron álló személyvonatba. Az ekszpresszvonat mozdonya és négy' első kocsija befúródott a személyvonat első kocsijaiba, a mozdony parazsa fölgyújtotta a kocsikat és pár perc alatt lángbán állottak a kocsik. Éjfélig sem sikerült eloltani a tüzet,' *a mentési munkálatok pedig még most is tartanak. Eddig tizennyolc holttestet húztak ki a romok alól. A személyvonat mozdonyvezetője megőt-ült. A szerencsétlenséget főképen az állomás személyzetének hibája okozta. Későn adtak jelt az ekszpresszvonatnak, mely igy teljes sebességgel rohant az állomásra, ahol a menetrend szerint nem is kell megállania. A katasztrófa színhelye borzalmas képet nyújtott. Az égő romok alól vérfagyasztó segélykiáltások hangzottak és a mentés a vízhiány miatt csak nagyon nehezen haladt. Öt órai munka ntán tiz holttesteidéi-h-uszanöt sebesültet húztak ki a romok alól. Vasárnap estig ötven sebesültet szállítottak el, akik közül harmincötnek állapota súlyos. A halottak között van Marx Károly.egyik unokája is.-Eddig csak egynéhány holttestnél tudták .megállapítani a személyazonosságot, A színhelyen megjelent Miller and. közmunkaügyi miniszter és a kerületi prefektus.- A sebesültekét a versaillesi kórházba szállították. Az áldozatokat az állam költségén fogják eltemetni és- ugyancsak az állam téríti meg a kárt, amely meghaladja a tízmillió frankot: A íagy. katasztrófában egyedüli szerencse az-volt, hogy. a személyvonatból, kevéssel, az Összeütközés pillanata előtt, az idasok jó része kiszállott. : . . (Az áldozatok.) A villepreuxi szerencsétlenséghez hasonló vasúti katasztrófa hosszú évek óta nem volt Franciaországban. A romok" alól már kihúzott tizennyolc holttesten kivül még több halottnak kell a romok alatt lenni.'Az áldozatok között van egy hires párisi sportsmán, Worms clr a fiával, a párisi Opera cello-müvésze, Allard, aki nem halt meg, de a fején szenvedett igen súlyos sérüléséket. Marx Károly unokája, a numanite Longuied nevü munkatársának ötéves fia nem halt meg, de mindkét lába eltört. A fiu nagyanyját szétzúzott fejjel húzták ki a romok alól. Az áldozatok között van Vander»iltnek egy veje és unokaöcscse is. Több vasúti hivatalnok teljesen összeégett. Az ujabb megalapítások szerint a sebesültek száma legalább 18 nyolcvanra tehető. A személyvonat megmaradt kocsijaiból egy uj vonatot alakítottak, hogy a megmenekült utasokat Versaillesbe szállítsák. Versailles előtt egy állomással a vonat négy kocsija kisiklott és keresztben elterült a vágányon. Az utasoknak semmi bajuk sem történt. A legutóbbi megállapítás szerint az ekszpressz-vonat százkét kilométer sebességgel haladt. A Granville felé menő ellenvonat néhány perccel a szerencsétlenség pillanata előtt haladt át az állomáson. A katasztrófát a vasúti tisztviselők okozták, mert szabadra jelezték a pályát. (A vizsgálat.) • Az argenioni államügyész értesítette a vizsgálóbírót, hogy Leduc mozdonyvezető, akinek a gondatlansága a preuxi gyorsvonat katasztrófáját előidézte, maga is olyan súlyosan megsebesült, hogy nem lehet őt a vizsgálóbíró székhelyére szállítani. • A vizsgálóbíró ennek folytán elrendelte, hogy a vonatvezetőt egyelőre a helyszínén hallgassák ki. Tegnap újból több holttestet agnoszkáltak. A szerencsétlenül jártak, hozzátartozói közül sokan Villepreuxbe érkeztek, hogy áldozatul esett családtagjaik sorsa felől megbizonyosodjanak, de a holttestek legnagyobbrésze annyira el van szenesedve, hogy egyáltalán nem lehet őket fölismerni. Az eddig kihúzott holttestek egyszerű fakoporsókban egy színben feküsznek, melyet hirtelen halottasházzá változtattak át. Az éj folyamán sikerült az elpusztított kocsikat a vágányokról eltávolítani. A villepreuxi vasúti katasztrófa a legutóbbi évek legrettenetesebb és legsúlyosabb katasztrófája. A halottak számát eddig 18—20-ra becsülik, de valószínűleg sokkal nagyobb. A sebesültek száma több mint nyolcvan és többnek közülök az állapota nagyon súlyos. A halottak közt több vasúti alkalmazott is van. VÁLASZTÁSI PIKANTÉRIÁK. Batthyány gróf — gratulál. Nincs figyelmesebb ember a világon Batthyány Tivadar grófnál. A nemes gróf az egész választási kampány alatt azon törte az országos gondok között megfőtt fejét, mivel lehetne meglepetést szerezni a derék gyermekeknek, akik majd bejönnek diadalmasan, lehengerelvén minden akadályt, akadály alatt természetesen a más hitvallású jelölteket értvén. Gondolkozott, gondolkozott a gróf és a feje tetejéről csak ugy csurgott—az izzadság. Végtére azonban mégis'kisütött valamit. Rohant a nyomdába és távirat-blankettákat nyomatott a következő szöveggel: képviselő urnák Megválásétatásodhoz örömmel gratulálunk. Gróf Batthyány Tivadar. Szépek voltak a blanketták és Tivadar gróf százötven darabot nyomatptt belőlük. Mert a gróf alapjában véve jószivü ember és a töbhi kerületeket nagylelkűen odaadományozta a többi pártoknak. Ám Tivadar gróf nemes nyiltszivüsége nem ismeri a hálátlanságot, e rut szörnyeteget, amelyet a többi pártok tápláltak kebelükben a Justh-párt iránt. A többi pártok — és főképen" az az átkozott munkapárt —• majdnem minden kerületet elhalásztak Justhék orra elöl. A százötven darab távirat-blankettából megmaradt' vagy százhúsz és Tivadar gróf megint nem tudta, mit csináljon. Végre is ugy határozott, hogy ezentúl minden pótválasztáson bejött Justh-pártinak harminc darabot küld. De még igy sem fogyott volna el valamennyi és igy esett, hogy Fráter Loránd megválasztása alkak mával a Justh-pártból ötvenöt gratuláló sürgönyt kapott* >•'• • -'- • ff* Hauerdáék a Kúria előtt. Az izgalmas és hírhedtté vált Haverda-por a holnapi napon végső fordulópontiához ér. A ha. talmas biinpör aktáinak kedvező vagy kedvezőtlen lezáródása fölött a Kúria, mint a bíróságok fegfelsőbb fölebbezési fóruma fog dönteni. A bejejezést nemcsak jogászkörökberi, hanem a közönség körében is feszült érdeklődéssel várják. Közel másfél esztendeje húzódik már ez a pör, amelyhez hasonló változatosság tekintetében alig akad a Iegförtelmesebb bünpörök aktái közt is. A bünpör kiemelkedőbb mozzanatainak naptárszerü egybeállítása a következő : 1909. április 19. Ismeretlen tettes meggyíl» kolja Haverda Boldizsárnét a palicsi szőlők.közt. 1909. április 21. Haverda Mariska Biró Ármin budapesti banktitkárral automobilon- Szabadkára utazik az anyja temetésére. Ezen a napon hallgatják ki Budapesten Jánossyt, mint Haverda Mariska vőlegényét, ekkor azonban még csak nem is sejtik benne a gyilkost. 1909. április 23. A szabadkai rendőrség fölhívására letartóztatják Joannovics Miklós gyógyszerészsegédet, aki épen akkor Zomborban tartózkodott. A tanuk a fényképéről fölismerni vélik benne a gyilkost. 1909. április 24. Haverda Máriát és Jánossy Aladárt letartóztatják. A nyomozás tovább folyik. 1909. május 6. Jánossy, Pertich szabadkai rendőrkapitány egyik keresztkérdésére elszólja magát. A titokzatos gyilkosság körvonalaiban már a rendőrség előtt áll. 1909. május 19. Haverda Mariska szeretője, Jánossy bevallja, hogy Mariska föl-biztatására, revolverrel ő gyilkolta meg Haverda Boldizsárnét. Ekkor esik először szó Vojtháról s ekkor derül ki. hogy Vojtha, Haverda Mariska unokabátyja és a másik szeretője, a közeli szőlőkből figyelte a gyilkosságot. 1909. május 19. Klein Pál Lipótot elfogják, mert azt vallotta, hogy a gyilkosság napján Jánossy az ő lakásán volt, tehát érdekből akarta tisztázni Jánossyt. Gyilkosságra való felbujtás vádja merül föl ellene. 1909. junius 10. Popper Gyula budapesti cipészt bünpalástolással vádolják. 1909. november 1. A bünpör tárgyalása Szabadkán megkezdődik. 1909. november 2. Jánossy vallomása után kiderül, hogy. Winchkler ügyész tulbuzgón vallatta Haverda Máriát, aki panaszkodik is a védőjének, hogy az ügyész éjszakánként bejár hozzá, órákat tölt nála és nem hagyja aludni. Egyingben kénytelen fogadni őt. Az ügyész különben nagyon szives hozzá — folytatja tovább Haverda Mariska a védőjének — néha virágcsokrot is visz neki. Klein Mátyás dr és Bródy Ernő védőügyvédek állítják, hogy egyizben maguk is látták, amint Winchkler ügyész tizenegy órakor bement a fógházba és hajnali négy órakor jött ki. A fogházőröktől tudták meg, hogy Haverda Mariska cellájában volt. 1909. november 4. Klein Pál Lipótot, a vádlottból lett koronatanút kihallgatják. Ezen a napon történik a legtöbb tanú kihallgatása. 1909. november 8. A folytatólagos tárgyalások során megkezdik Jánossy Aladár több száz oldalra terjedő memoárjainak felolvasását az almárium-jelenetről és más egyebekről. Klein Mátyás dr védő e napon terjeszti be a Winchkler István dr ellen megindított fegyelmi vizsgálat aktáit. Ez a jogászok előzetes, egyöntetű véleménye alapján történt, mely szerint a vizsgálóbíró, vagy az ügyészség részéről történt bűncselekmény megállapítható. 1909. november 9. Jánossyt a szakértő orvosok elmebajosnak nem, csak korlátolt akaratúnak nyilvánítják. 1909. november 10. Közvetlenül az Ítélet kimondása előtt napolják el a tárgyalásokat az uj. esküdtszéki ciklusra. A védők ugyanis más bíróság delegálását kérik a Kúriától. 1910. február 1. A Kúria uj bíróságot delegál. 1910. február 7. A Kúria által delegált esküdtbíróság elnöke Iievessy Kálmán dr. A tárgyalások megkezdődnek Szegeden. 1910. február 14. Az esküdtszék elé kerülő kérdéseket megszövegezik. A tárgyalások nagy izgalmak közepette késő éjszakáig folynak. 1910. február 15. Elhangzanak a vád- és védőbeszédek. 1910. február 16. Az esküdtbíróság késő estig tartó tárgyalás után Haverda Máriát, Jánossyt és Vojthát felmenti. 1910. február 17. A szenzációs fölmentő Ítélet az egész országban nagy megdöbbenést kelt.