Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-24 / 28. szám

' 12 v^»'111 TÖRVÉNYKEZÉS Gyujtogatásért elitélt iigywéd. Pár évvel ezelőtt jónevü ügyvéd volt Nagyvá­radon Révész Jakab. Mindenki ismerte Révészt, akinek meglehetősen nagy vagyona is volt. Egyik nagyváradi bank igazgatósága tagjai közé is választotta. Egy váratlan szerencsétlenség, egy rosszul sikerült üzlet azonban egy csapásra tönkretette a tekintélyes ügyvédet. Révész ugyanis nagy összegekben játszott a börzén és egy balul kiütött börzespekuláció következté­ben minden vagyonát elvesztette. Az óriási tőzsdeveszteség a legnagyobb kétségek közé taszította a szerencsétlen embert, aki ekkor el is hagyta az ügyvédi pályát. Uj foglalkozás után látott és nemsokára üzletet nyitott a Rákóczi-uton, a zárda épületében. A Párisi Di­vatterem, mert így nevezték el a Révészék üz­letét, igen jó forgalomnak örvendett. Valósá­gos lelke volt a divatteremnek Révészné. Nagy ismeretsége és kellemes egyénisége igen soka­kat vonzott az üzletbe a nagyváradi asszonyok közül. Sokan vásároltak nála, az üzlet pedig nap­ról-napra jobban ment. Ekkor azután ujabb csapás nehezedett a férfi vállaira. Ezúttal sokkal súlyo­sabb, mint a börzeveszteség, mert feleségemeghalt­Azonnal érezhető volt az üzletben is a közsze­retetnek örvendő asszony halála. Megfogytak a vevők egyszerre, de azért még mindig elég jól ment a bolt. Március hónapban azután egy hajnalban hatalmas füst gomolygott ki a Párisi Divatterem rollói mögül. Teljes erővel dühöngött már odabenn a tüz, mikor a tűzoltók megér­keztek. Elhamvadt úgyszólván az egész raktár, de veszedelemben forgott a zárda épülete is. A következő napon megindult a vizsgálat a tüz keletkezésének kiderítése végett és a hatóság szándékos gyujtogatást állapított meg. Ekkor kitűnt, hogy Révész nagy összegre biztosította a divattermet. Tegnap tárgyalta ezt az ügyet a nagyváradi járásbíróság. Révész Jakab vád­lottat bűnösnek mondta ki a Btk. 425-ik szaka­szába ütköző tűzvész okozása vétségében s ezért elitélte egyhónapi fogházra és száz korona pénz­büntetésre. A mindenképen lesújtó Ítéletnek igen szomorú következménye, hogy a vádlott elesik a biztosító-társulattal szemben fönnálló igényei­től is, ami a sorsüldözött, mindenek szánalmára méltó embert anyagilag teljesen tönkreteszi. A mai fővárosi lapok szerint egyébként a bécsi hitelezői védegylet Révész Jakab fizetésképte­lenségét jelenti. § A fiatalkornak felügyelő-hatósága. Az uj büntetőnovella rendelkezései értel­mében 1910 január 1-én a szegedi királyi Ítélőtábla kebelében is megalakult a fiatal­korunk felügyelő-hatósága,, amely junius 30-án Abonyi Ede elnöklete alatt tartja első tanács­ülését. Az ülés tárgya az lesz, hogy több züllésnek indult kiskorú ifjút az árvaszék megkeresése utján javító nevelésre küldjenek, Az ügyet dr Baskó Istvánné adja elő. § Bicskázás a bálon. Ördög Vince szeged­alsótanyai földmives egy bál alkalmával súlyo­san összeszurkálta bicskájával Ördög Mihály nevü régi., haragosát. A szegedi királyi járás­bíróság Ördög Vincét sulyos testisértésért három havi fogházra, negyven korona pénz­büntetésre és az összes kár megtérítésére Ítélte. § Magánoldrathamisitás. A zsablyai szerb takarékpénztár leszámítolta Igyndov Mladen zsablyai napszámos négy darab váltóját, ame­lyeken Rigyiski Pál és Melácz Szina kezesek aláírásai szerepeltek. A négy váltó egyenként már csak harminc korona tartozásról szólott, Igyndov azonban, hogy minél nagyobb össze­get vehessen fel a takarékpénztárnál, a váltók összegrovatába harminc korona helyett három­ezorakkora összeget hamisított bele. Az újvi­déki törvényszék előtt Igyndov a magánok­irathamisitás vádja ellen ' azzal védekezett, hogy ő Sokicza Daniié biztatására javította ki a váltók összegét. A bíróság ezt a védekezést nem találta elfogadhatónak, miért is Igyndov Mladent magánokiíathamisitás büntette miatt hét havi börtönre ítélte, Sokicza Danilót pedig fölmentette. A szegedi királyi ítélőtábla bün­DÉLMAGYARORSZAG tetőtanácsa a ma délelőtt lefolytatott tárgyalá­son Igyndov büntetését hat hónapi börtönre szállította le, egyébként a törvényszék ítéletét helybenhagyta. § Vádlott és panaszos egyszemély­iben. Magánokirathamisitásért állott ma a szegedi királyi járásbíróság előtt Tóth Já­nosné, egyik szegedi gazdálkodó neje. A vádirat szerint Tóth Jánosné 1909 december havában 2800 koronáról szóló váltót érté­kesített. A váltóra ráhamisitotta özvegy Szélpál József né szegedi gazdag parasztasz­szony nevét. Tóthné a lejáratkor nem ren­dezte a váltót, a hamisítás kiderült s Szél­pálné följelentette Tóthnét magánokirat­hamisításért. A mai törvényszéki tárgyalá­son érdekes fordulat történt ez ügyben. Ki­derült, hogy Szélpálné, aki nevelőanyja volt a vádlottnak, a följelentés után tiz napra végrendeletben Tóth Jánosnét tette általá­nos örökösévé. Mivel Szélpálné meghalt, a mai tárgyaláson örökösének, Tóth Jánosné­nak kellett volna sértettként szerepelni, de ugyancsak ő volt a bünpör vádlottja is. Az érdekes ügyben a biróság a bizonyítékok kiegészítése végett elhalasztotta a tárgya­lást, § Megrágalmazott segédjegyző. A szabad­kai törvényszékhez Gyömrey György szeghegyi napszámos, Lénárt Pál kishegyesi kovácsmester és Gergely János kishegyesi ügynök egy „fe­lebbezés"-nek címzett iratot terjesztettek be, amelyben Vidakovits Mihály kishegyesi segéd­jegyzőről azt állítják, hogy ő akkor, amidőn hármuk ellen hatósás: elleni erőszak büntette miatt vizsgálatot indítottak, „a nyomozat ve­zetésénél erőszakosan járt el, a nyomozati ira­tok nem hitelt érdemlőek, a felvett jegyzőköny­vek hamisak s ez okozta megbüntetésüket". A királyi ügyészség mind a három rágalmazó ellen vádat emelt. A szabadkai törvényszék ennek alapján Gyömreyt és Lénártot fejenként három napi, Gergelyt pedig1 öt napi fogházra és vala­mennyit tiz korona pénzbüntetés lefizetésére ítélte. A vádlottak felebbeztek, de a szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa helybenhagyta a törvényszék ítéletét. § Két betörő. Két rovottmultu, a bíróságok előtt már régebb idő óta ismert betörő fölött ítélkezett ma délelőtt a szegedi királyi tábla büntetőtanácsa. Az egyik Kovács Katona Már­ton topolyai születésű tolvaj, aki több társá­val együtt Baján több gazda házába behatolt, ahonnan vaslapátokat, ekét, boronát és más gazdasági eszközöket ellopott. Azután Ószi­vácra utaztak dolgozni, ott is hasonlóképen. A harmadik állomás Szabadka volt. Ott azonban elfogták. A királyi törvényszék betöréses lopás büntette miatt hat hónapi börtönre ítélte Ko­vács Katonát. A szegedi királyi ítélőtábla büntetőtanácsa a ma délelőtt folytatott tár­gyaláson figyelembe vette az ellopott tárgyak aránylag csekély értékét s ennek alapján a törvényszék ítéletét helybenhagyta. — A má­sik alak Sztipics József szabadkai illetőségű tolvaj, aki az előbbihez hasonlóan Lettes József társával együtt követett el többrendbeli lopást. Bezárt lakásokat törtek föl, álkulcsokkal szek­rényeket nyitogattak ki, sőt óvatossági szem­pontból Sztipics fegyvert is vitt magával, ne­hogy megzavarják. A szabadkai királyi törvény­szék ez utóbbit súlyosbító körülménynek tekintette, miért is Sztipics Józsefet hat hónapi börtönre ítélte. Fölebbezés folytán ma délelőtt tárgyalta a szegedi királyi Ítélőtábla büntető­tanácsa ezt az ügyet és a törvényszék ítéletét helybenhagyta. § Meglopta az apját. Törökbecsén idősebb Simon János gazdálkodó tizenhét esztendős fia, Péter, egy hónap alatt hét métermázsa bú­zát és két zsák kukoricát lopott el az atyjá­tól, olymódon, hogy a padlás bezárt ajtaját ki­feszitette. A lopott gabonanemüeket valahol el­adta, a pénzt pedig elmulatta. Az apa jelentést tett a nagybecskereki királyi törvényszéknél, amely három hónapi fogházra ítélte a hálát­lan fiut. A védő felebbezett, de csak azért, mert azt hitték, hogy a fiu első ízben lopott. Kiderült azonban, hogy már azelőtt is lopott az apjától husz koronát. A szegedi királyi ítélő­tábla ezt a körülményt figyelembe véve, hely­benhagyta az elsőbiróság ítéletét. 1910 Junius KÖZGAZDASÁG (—) Az Osztrák-Magyar Bank fg. tanácsülése. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa ma délelőtt Popovics Sándor bank­kormányzó elnöklete alatt ülést tartott Budapesten. Pranger vezértitkár jelentése szerint ma a nemzetközi pénzviszonyok meg­lehetősen javultak, a monarchia pénzpiacin inkább bizonyos feszültség mutatkozik. \ kamatláb megváltoztatására a főtanács nem látott okot. A jegybank 10.000 koronát ado­mányozott a krassószörénymegyei károsul­tak fölsegitésére. Debrecenből jelentik : A város törvényha­tósági bizottsága föliratot intézett a kor­mányhoz, amelyben fölhívja a kormányt hogy az Osztrák-Magyar Bank szerződései-' nek meghosszabbítása esetén hasson oda hogy az Osztrák-Magyar Bank által kibocsájt­ható záloglevelek 300 millió koronában megállapított összegét 500 millió koronára emeljék föl. A föliratot pártolás végett át­küldte a fővároshoz. (—) Megszűnik a vaggonhiány. Az Or­szágos Magyar Kereskedelmi Egyesülés a vár­ható kedvező terméskilátásokra való tekintet­tel sürgős előterjesztésben kérte a kereskede­lemügyi kormányt, hogy intézkedjék sürgősen, nehogy a bekövetkező nagy forgalom idején mozdony-, vagy vaggonhiány álljon elő. Az egyesülés arra kérte a minisztert, hogy akár kölcsönkocsikkal is, vegye elejét a vaggon­hiánynak. A miniszter figyelembe véve a kérel­met, a. Máv. igazgatósága utján máris sok üd­vös intézkedést tett, többek közt azt, hogy a tömegekben feladásra kerülő kocsirakományu áruk gyorsjáratú, közvetlen, zárt tehervonatok­kal szállíttassanak el, nemkülönben, hogy az üres kocsik ily módon továbbittassanak a meg­rakó állomásokra. A rakományok érkezéséről a címzettek naponta többször értesíttetnek. A vasárnapi munkaszünetet nemcsak az áruk ki­rakására, de elfuvarozására is fölfüggesztik. Ha mindazáltal bármely visszásság fordul elő, az bejelentendő a kereskedők részéről nyomban az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés el­nökségének. (—) Négymilliós részvénytársaság a vi­déken. A közel jövőben négymillió korona alap­tőkével részvénytársasággá alakítják át a Franz Lajos és fiai nagykanizsai céget, melynek gőz­malma, villanytelepe és müjéggyára van. A részvénytőkéből másfél millió koronát aüunán­tuli agrárbank és tárházai részvénytársaság vesz át. (—) Szeged város Iiidvámdij-szabályzata. Mikor Szeged város törvényhatóságának köz­gyűlése megalkotta az 1910., 1911. és 1912. évekre a hidvámdij-szabályzatot, a közúti hid tarifáit leszállította, Turóczy Mihály dr városi tiszti főügyész ezt a közgyűlési határozatot megfelebbezte a miniszterhez. A belügyminisz­ter áttette az egész ügyet a kereskedelemügyi miniszterhez, mely most leiratot intézett a város tanácsához és statisztikai adatokat kér, amelyek kimutatják, hogy mennyivel csökken Szeged város jövedelme, ha a közgyűlés hatá­rozata jóváhagyást nyer. A tanács mai ülésé­ből terjesztette föl a kivánt statisztikát s egy­ben kéri az ideiglenes engedélyt a hidvámdij­szabályzatnak julius elsejétől leendő alkalma­zásához. (—) A temesvári tó'zsde. A Temesvári Lloydtársulat által emelendő uj tőzsdepalota munkálataira nézve meg volt a versenytárgya­lási árlejtés, nagypéli Sternthal Salamon társu­lati igazgató elnöklete alatt. A bizottság tagjai voltak: Stolz Ágost, Biach Hermann, Naschitz Árpád, Klein Jakab, Neufeld Adolf és Kun Richárd. Összesen nyolcvanhárom ajánlat érke­zett be, amelyeket a terveket készítő Baum­horn Lipót műépítész fog átszámítani. A mun­kák odaítélése dolgában az átszámítás után döntenek. (—) Ternesi birtokosok értekezlete. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület vezető­ségének tudvalevőleg az idén jár le a manda­tuma. Értekezletet tartottak hát Temesvárott a megyei székház kistermében, hogy megbe­széljék a gazdasági egyesület jövő programját: esetleges reorganizálását és a vezetőség UJ irányát. Joanovich Sándor főispán üdvözölte a

Next

/
Oldalképek
Tartalom