Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-04 / 11. szám

1910 DÉLMAGYARORSZÁG II —" „ ^ Kecskeméti Atlétikai Kíub footballq az ujszegedi pályán a Szegedi sgpata football-csapatával mérkőzik. A veritlétikai főkben érdeklődéssel várják, versen pnyi - nvcrsCiiy. A lugoii főgimnázium ifjusá0 To,'D° „rsenvo június 5-ikén, vasárnap délután •ánsk torn íp«sz az Andrássy-sétány mellett fekvő :, órafeor * 'fölvonulás és a Himnusz eléneklése után ¿téktéren- A ad^rakoriatok, magasugrás, olasz szabadI,alános E^a kög]jjUZ4s, rudugrás, füleslabdával való •vakorlatoK. ^ Jtékok lesznek. A vízhiány. , fiyilt levél Szeged város tanácsához. Irta: Ma/ina Gyula. II. forrasztás körüli.hibák közül mindenesetre I p^beötlöbbek azok, amelyek a legtöbb ,viret kiszolgáltató berendezések körül merülhet1P| tekintetben . azokat a vízkivételeket kell rálát tárgyává tennünk,-amelyek a-.vizvezeték pcalacsonyabb pontjainál, illetve a legbővebb .viláson át vezetik ki a vizet ; — mert az viacsopy fekvő pontoknál nagyobb a vizet kióditó nyomás, és — mert a bő nyilás szabalabb utat enged a viznok. E tekintotben tehát legelőször foglalkoznunk tell os utcák és terek locsolásával, A locsolást két'félekép eszközlik, tudniillik közvetlenül á fővezetékekre rácsatolt bő nyílású tömlőkkel és azonkívül külön la jtokkal, amelyekbe ¡zintén bő csövön eresztik be a vizet. A tömlőkkel való locsoláskor bárki láthatja, iogy a viz gyakran egész patakokban zudul a jsatornákba. Erre szükség semmi, esétre sincs, ;zt tehát örökre be kell "szüntetni annyival is nkább, mert egyedül a tömlőkkel való locsolás skozta azt, hogy az idén már az első emeleteken sem kaptak vizet. De igen sok viz fogy el a lajtokkal való locsois révén is, és sok elpocsékolódik a lajtokat kezelő gyermekek révén is. Az utcáknak a vízvezetékből való locsolását vízpazarlásnak minősíteni ugyan nem lehet, hisz a város az évi 15 ezer koronát ezért adja a vizmü fentartásához, de azt mégis föltétlenül mellőzni kell; > mert arra á fönforgó viszonyok mellett nem telik a vízből; Jőleg; pedig azért,, mert a locsolási; szerződés azért biztosított a vállalkozónak kétszerakkoránál is nagyobb járandóságot, mint amennyibe korábbari. a locsolás önkezelésben a városnak belekerült; mert szükség esetén a vállalkozó a Tisza vizével köteles az utcákat locsoltatni. Hogy az ütrák locsolásának ilyen rendezése mily mértékben és mily rohamosan segíthet a bajon, arról kétségtelen bizonyosságot szolgáltat az a tényállás, hogy mióta a tömlőkkel való locsolást korlátozzák, a vizbajok föltűnő módon kevesbedtek. Most -már az első emeleti lakók nem igen panaszkodhatnak és a második emeletre is jut a napnak egy-egy szakaszán víz. Emellett tanúskodik továbbá az is, hogy mihelyt a déli szünet', vagy hirtelen eső következtében a locsolással fölhagynak, arra a rövid időre a ffiásodik emeleten is megjelenik a várva-várt viz. Kétségtelen tehát, hogy "a magas vízvezetékből való locsolás megszüntetése a legfőbb bajt mar egymagában is el fogja oszlatni, amit különben néhány heti próba tényleg be is igazolhat. A locsolásnak ilyenj^rendezését tehát nem mellőzhetjük akkor sem, ha meghonosítják áz ellenőrző órákat és ha meg is drágítják a víznek az árát. A locsolásból eredő hátrányok megszüntetése szempontjából tehát a tanács javaslata mit sem segit, arra szükség nincs. A vízfogyasztás szembeszökő hibáinak egyik egfontosabb eleme mindenesetre a városi locsos, de ez még nem minden ; mert ahoz hasonló es a közérdekből még inkább mellőzendő a ma9inosokmk a külön 'tömlők segélyével váló vizto'jyasztá&a is. Ezt az építkezéseknél megszüntetni semmijetre sem szabad, de mérsékelni lehet, ha a órále^leki' szabályzat 37. §-a szerint- vízmérő aK alkalmazását szorosan betartják. hoe vizvezetéki szabályzat 39. §-a előírja ugyan, , a kértek locsolásához a külön csapot (és g ?mlot) csupán vízmérő óra beigtatásával van 1, ®2ná"lni' ennek- dacára sok olyan ház törni • dei-üre-borura használják a külön mért té 'Z°fa né,kül- Ez mindenesetre nagy ezt t í j hozzájárul a vizbajok .előidézéséhez, tetni x sürgősen és mindenhol, meg kell szünjoErnn S a szabályzat 57. §-ábán megállapított sen • a külön tömlőkből való locsolást véglegekell szüntetni mindaddig, mig a locsolás kérdése más megoldást nem nyerhet; mert ha a viz takarékos használata következtében lesz is vizfölöslegünk, azt elsősorban ne a magánosoknak, hanem a köznek engedjük át, azt a parkok, az utcák és terek locsolására használva. Mert még ellenszolgálat mellett sem lehet megengedni, hogy egyesek külön tömlőkkel pazarolják a' vizet akkor, mikor azáltal az . emeleti lakók legszükségesebb élelmi és egészségi vizét kockáztatják. A külön tömlőkkel járó ezen hátrány kiküszöbölésére legbiztosabb,és.legegyszerűbb szer a^zok végleges eltiltása, tehát ezen szempontból sincs se ellenőrző-órákra, se a viz megdrágítására szükség. -A .vízfogyasztásnak van még ezenkívül még egy szembeszökő hibaforrása s ez a kloset Mert ezekét is bő nyílásról táplálják és inert az ada-. goló könnyen, felakad, mikor nagy arányokban pázarolódik a viz. Ezen a bajon, könnyű segíteni, de a közönség legnagyobb része nem is tudja a módját. E téren elsőrendű teendő lénne a vízvezetéki szabályzat 45. §-a értelmében a közönséget kioktat íii; • A" klosetek vízpazarlása nagy zajjal jár, azt -. tehát könnyű észrevenni. Ha volna a mérnök-., ségnék olyan szerve, amelynek semmi más dolga nem lenue, mint a vízvezetéket felügyelni, ez a a klosetek vízpazarlását hamarosan megszüntethetné/ különösen ha a feljelentő a befolyó bírságpénzekből jutalékot is kapna. Ez az ellenőrző közeg azután eljárása alkalmával elsősorban a házmestereket,. azután magukat a fogyasztókat is könnyűszerrel mind kioktathatná, hogy kell a felakadt adagolót helyrebillenteni Avégből pedig, hogy a közönség maga is törődjék e baj hamaros megszüntetésével, nieg kellene szabni, hogy a klosetadagoló hibáját azonnali bejelentéskór hivatalból díjtalanod helyreállítják, mulasztás esetén pedig birsággal sújtják. A klosetek felügyélete alkalmat nyújthatna egyéb vízpazarlás felderítésére is és a közönséget reá szoktatná a viz takarékos kezelésére. Ez mindenesetre szükséges még akkor is, ha az ellenőriző vízórákat felállítják, mert ha minden házban csupán egy. vízmérő óra lesz felállítva, a hanyag vízfogyasztó akkor sem fog törődni klosetjo és egyéb vizének pazarlásával, hisz nem ő maga fizeti a pazarlást, hanem a többi lakóval együtt, ha például 10 lakó van egy házban, a pazarlásnak az árából a pazarló maga annak csupán '/io részét fogja fizetni, míg a nagyob, a a•',„ részét a többi lakó fizeti. Ez a megosztott több költség bizonynyal kevésbbé fogja a vízpazarláshoz szokott fogyasztót a rendre szoktatni, mintha azt komolyan ellenőrizik és ha birsággal is a rendre serkentik. A fentiekben kimutattam, hogy a fenforgó bajok egyikét sem képes az ellenőrző óra megszüntetni, annak felállítása tehát egészen célttévesztétt lenne; annyival is inkább^ mert a meglévő vízvezetéki Szabályzat alapjan a bajt sürgősebben és a közöiiség zaklatása nélkül lehet megszüntetni. Egészen más volna az eredmény, ha minden fogyasztó számára állítanának fel külön vízmérő órát, mert akkor mindenki csupán annyit fizetne, amennyit tényleg maga elfogyaszt, tehát mindenkinek érdekében volna takarékoskodni. Csakhogy ilyen külön vizórát — legalább ezidőszerint felállítani nem lehet; még pedig két okból; a) azért nem, mert a legtöbb ház magánvezetéke nincs ebez megfelelően megszerkesztve; sok időbe és költségbe kerülne a meglévő vezetékek ilyen átalakítása és talán időszerű sem lenue a közönséget most ilyesmire kényszeríteni, mikor még a vízvezeték első berendezésének költségeit és kellemetlenségeit sem heverte ki; b) azért nem, mert a pénzügyi eredmény is kockáztatott lenne. Könnyen megeshetnék tudniillik, hogy az egyénenkénti vizí órák behozatala által, ugy mint másutt, nálunk is nagy mértékben csökkonne a viz fogyasztás elannyira, hogy a mostani fogyasztók száma mellett a viz egy7 ségárát nagy mértékben fölemelni kellene; ami elégetlenséget szülne. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a tanács sem akar a vízdíjnak a lakrészek után való kiszabásától" elállani, pedig a tanács is tudja bizOHynyal, hogy a viziórák felállítása csakis akkor eredményezné a vizzel való takarékosságot, ha a takarékosság a fogyasztókra anyagi haszonnal járna ; mert haszon nélkül való takarékosság, fából vaskarika. Ha pedig a lakrészek után járó vizdijat á város magának okvetetlenül biztosítja, akkor mire való a viznek a megdrágrtása, ennek igazolt indoka nincs és nem is lehet, mert a viz okszerű fölhasználását nem. a közönség megterhelése utján, -hanem fennebbiekben megállapított reális alapon kell elérni és biztosítani. ' KÖZIGAZGATÁS Szeged város közgyűlése. A május huszonhatodikáról elhalasztott május havi rendes közgyűlést ma, június harmadikán folytatta a város törvényhatósági bizottsága. A részvétlenség, mely a mai ülést elsősorban jeL lemzi, arra enged következtetni, hogy a város^ atyák még ma is a tegnapi választás és-az azt megelőző harc fáradságait és izgalmait pihenték. A közgyűlés a mai nappal nem nagyot haladt előre. Alig egy-két tárgyat intéztek el s/a kövezetvám-dijszabás tárgyalását abban- is hagyták, hogy azt holnap folytassák. j A mai ülésről az alábbiakban számolunk be: A folytatólagos közgyűlésen Lázár György dr polgármester elnökölt, a jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző és Tóth Mihály dr aljegyző vezették. ... : Az elnöklő, polgármester az ülés megnyitása után a törvényhatóság nevébeü elparentálta Mikszáth Kálmánt. Beszédét más , helyen közöljük. ;'••/»: . .. A mult ülés jegyzőkönyének hitelesítése után áttért a közgyűlés a , folytatólagos napirend tárgyalására, miután a poigármesterbejelentettnéhány póttárgyat. (A viláyitás fejlesztése.) . Bokor Pál helyettes polgármester javaslatot tett, hogy az az indítvány, mely a Széchenyitérnek és a vele kapcsolatos utcáknak intenzivebben váló világítását célozza, most,1 az aszfaltozási munkákkal egyidejűleg hajtassék végre. Javasolja, hogy a tanács lépjen érintkezésbe a légszeszgyárral és a költségeket fedezze a rendkívüli alapból. A közgyűlés elfogadta a tanács előterjesztését. (Egyéb Ügyek.) " A tanács javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a Szentháromság-utca 4. és 6; számú telkeket rendezi, a vágóhíd bejárója elé pedig vaskorlátot vonat. . . Elhatározta a közgyűlés azt is, hogy a vágóhídi vendéglöt, mint ilyent, megszünteti és a helyiséget a vágóhídi személyzet lakásául rendezi be. „Az átalakítás ezerkétszáz koronába kerül. A fogadalmi templom gipszmintáját a kőigyűlés Schidek Frigyes tervezővél elkészítteti s erre a célra kétezer koronát szavazott meg Schulek részére. (A kövezetvám.) Balogh Károly pénzügyi tanácsos hosszabb előterjesztést tett a kövezetvám-dijszabályzat megújításáról.' A pénzügyi bizottság azon a véleményen van, hogy a szabályzat a modern élet követelményeinek megfelelőleg alakittassék át. Már hozzá is láttak a szabályzat átdolgozásához és a módosítás alapjául Budapést vámszázalékát vették. Az újításban érdekes, hogy a fényűzési cikkek magasabb díjtétellel rovattak meg, az elsőrendű fogyasztási cikkeknél azonban nem alkalmaztak az eddiginél 'magasabb díjtételt. Főfontosságu változtatás az-is, hogy a módosított szabályzat az árukat helyesen kjasszifikálta. Az előadó tanácsos kérte a közgyűlést, hogy az uj vámszabályzato* fogadj elPerjéssy László kereskedelmi és iparkamarai titkár mint szakértő szólt a tárgyhoz és nyomban kijelentette; hogy az uj vámdijszabályzat városi, vagyis védővám. A vámot. a kereskedő vagy a fogyasztón veszi be, vagy maga viseli. A szegedi nagykereskedőket ilyen ujabb adónemmel sújtani nem lehet, rqert nem lesznek versenyképesek a délvidéki nagyvárosok kereskedőivel. A fölemelt osztályozást ellenzi és indítványozza, hogy az elvi alapoktól éltért díjszabályzatot adják vissza a tanácsnak, ujabb kidolgozás végett. Szabó Gyula kereskedelmi és iparkamarai másodtitkár szintén konstatálja, hogy. a beterjesztett díjszabályzat közönséges városi vám. Indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy negyven fillérnél magasabb tarifát nem alkalmaz. • Wimmer Fülöp hasonló fölszólalása után az elnök a közgyűlés folytatását szombat délután négy órára halasztotta. x Rendkivnli közgyűlés. A szegedi városházán alatt még folyamatbán van a májusi közgyűlés s a hónap végén kezdik meg a juniusi közgyűlés anyagának letárgyalását. Közben rendkívüli közgyűlés is lesz, mely sürgős természetű városi ügyeket fog letárgyalni. A rendkívüli közgyűlés határnapj:" még nem állapították meg. l