Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)
1910-06-04 / 11. szám
6 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 Junius 2 (Tömeges balesetek.) A gyermekek tömeges kivonulása nem mult el baj nélkül. Szerencsére azonban egy eset kivételével nem volt komolyabb esemény. Az első szerencsétlenség még a kivonuláskor történt. Az Erzsébet-körut 28. számú háza előtt ment el épen a gyermeksereg, amikor a házban lakó Nagy Béla ablakából egy virágcserép lezuhant és Kondor Valentina tiz éves iskolás leány lejére esett. A kis leány összerogyott s a mentők eszméletlen állapotban szállították a Rókuskórházba, ahol megállapították, hogy koponyarepedést szenvedett. Körülbelül húszezer gyermek lehetett már kint a versenytéren, amikor a gyermekek egy nagy csoportja nekiment a különböző helyeket egymástól elválasztó drótkerítésnek. Az egy méter magas drótkerítésből arasznyira egymástól hatalmas szögek állanak ki, hogy az átjutást lehetetlenné tegyék. Ennek a kerítésnek ment neki a gyermekhad, amelyet részben a hátrább állók neki is szorítottak a veszedelmes alkotásnak. Egész csomó gyermek igyekezett szabadulni szorult helyzetéből és vérző fejjel, testtel és kézzel, meg szaggatott ruhával jajgatott segítségért. A szerencsétlenségről értesítették a mentőket, akik közül hat orvos jelent meg két automobilon. Az orvosok azonnal első segítségben részesítették a kis sebesülteket. Erősebben Thier Ábrahám tizennyolcéves gimnazista, Eisler Mariska nyolcéves elemi iskolai növendék és Kohn Zoltán tizenkét éves gimnazista sebesültek meg. Alig végeztek a mentők a kis sebesültekkel, amikor újra dolguk akadt. A nap forró sugaraitól sok gyermek rosszul lett s a napszúrás jelei mutatkoztak rajtuk. Egymásután a versenytérnek hol egyik, hol meg a másik részébe hivták a derék mentőket, akik ilyenmódon tizenkét esetben nyújtottak segítséget. És pedig rosszul lett: Prohászka Alajos tizennégyéves gimnazista, Deutsh Frigyes tizenhároméves polgári iskolai tanuló, Payer Dorottya tízéves elemi iskolai növendék, Tóth Károly kilencéves elemi iskolai tanuló, Ráder Armand tízéves tanuló, Schiffer Mariska tizenkétéves polgári iskolai tanuló, Beryer Margit nyolcéves, Bukóval Balázs kilencéves és Címer Ilona kilencéves elemi iskolai tanulók, Kelemen Béla tízenhároméves és Beutsch Miklós tizennégyéves gimnazisták. Rosszul lett továbbá Lévay Miksa tanár is. A mentők a kis betegeket részben gyógyultan elbocsátották, részben pedig lakásukra szállították. Lukács László mandátuma. Körmöcbányáról jelentik: Holnap,szombaton nagyobbszámu bizottság adja át Lukács László pénzügyminiszternek a körmöcbányai mandátumot. NYOMTflTVflNYOKflT ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT GYORSAN A DÉLMAGYAR0RSZA6' HÍRLAP- ÉS NYOMDflRÉSZVÉNYTflRSflSÁG SZEOED, KOMA-UTCA 15. KOSZORÚ- ÉS CS0K0R-SZALA8 FELIRATOK ARANYOZÁSÁT GYORSAN és OLCSÓN KÉSZÍT F ra m t« ra ¡fi ra i?* "s M ' 'DELMAG\ KÖNYVKÖTÉSZETE. TELEFONSZÁM 503. George HacKenscnmidí. Hackenschmidt világbajnok átutazóban Budapestre érkezett. Hackenschmidt a legérdekesebb emberek egyike. A főváros turflátogató közönsége minden lóverseny-napon kint láthatta a nagytribünön. Fess alak, csinos külső, jól szabott ruha és megnyerő udvariasság rendkívül szimpatikussá teszik megjelenését. Kevés embert láttam, akinél annyira kifejezésre jutott volna egyéniségének egész öntudata, mint ép Hackenschmídtnél. Szerénysége dacára minden mozdulatán, minden lépésén pregnánsan kifejeződik a büszkeség, az önbizalom. Az energiát, a modern kultur-embernek ezt a messzefekvő ideálját személyesiti meg Hackenschmidt, a rettenetes, mindent legyőzni akaró idegerőt. Minden gondolata egy-egy tett, minden cselekedete erőfeszítés, minden idegszála él és megjelenésén nincs ott a nyoma annak a borzalmas sok küzdésnek és harcnak, amit győzelmesen megvívott és nem látszik meg rajta az a rettenetes sok szenvedés és csapás, amin keresztül vergődött. Aminthogy változatlanul pergett le róla a világraszóló sok dicsőségnek az emléke is, amelytől más ember megrészegedett volna . . . 1878-ban született, Oroszország Reval nevü tartományában; most tehát 32 éves. Kora ifjúságában kezdett már sportolni: a dorpateri reáliskolában az atlétikának minden fajával előszeretettel foglalkozott. 1895-ben végzi iskoláit s ezután mérnöknek készül. Közben azonban mind több időt szentel a nehéz atlétikának s midőn az akkor már professzionátus Lurich (1896.) egy truppal megjelenik városában s tréning-mérkőzéséken a még iskolázatlan Hackenschmidtet többször ledobta, fölébred benne a dac és minden szabadidejét a birkózással tölti. Később barátságba került a cár szolgálatában álló milliomos orvossal, Krajewszky dr-ral, aki Oroszországban ma is az orosz sport, de különösen az atlétika megteremtője. Ez azonnal fölismerte Hackenschmidtben a nagyszerű sportanyagot s tréningbe véve, rábeszélte arra, hogy szentelje hivatását a sportnak. Hackenschmidt otthagyta a mérnöki pályát és elment Krajevszkyhez trénirozni. Ennek a vezetése mellett bontotta ki szárnyait és az ó-görög sportélet mithikus hőseinek képességeit, a római gladiátorok legendás eredményeit túlszárnyalta. Súlyemelésben is elsőrangút produkált és Ribeaupierre gróf, a cár főlovászmestere költségén utazott a bécsi amatőr európabajnokságra, ahol a birkózást tényleg meg is nyerte, a súlyemelésben azonban nem tudott érvényesülni. Nemsokára ezután mint hivatásos birkózó, a legjobb embereknek tépázta meg a babérait. A kontinens összes városaiban megfordult, — sokat szenvedvén közben a különböző sérülésektől és kirándulásoktól, — míg végre 1900. szeptemberében Budapestre került, ahol Weber, Hitzler, Lassartesse, Raicevich, de la Calmette, Burghard, Robinetti és Kara Achmed előtt, utóbbival közönségünk előtt még ma is emlékezetes három órás küzdelmet viva,. győzött. Még egy-két év és a kontinensen nem talál többé oly ellenfelet, akit ne dobott volna le egynéhányszor. Koch, Petroff, Lurich, le Boucher stb. „legjobbak", mind csak maguk közt és ő utána voltak a legjobbak. Hackenschmidt tehát ujabb, izgatóbb küzdelmeket keres és átmegy Angliába, majd Amerikába, ahol az embereknek sok pénzük van és uj korszaka nyilik meg győzelmei sorozatának. Hűtlen lesz a görög-római birkózáshoz és a catch-as-cath-can-rendszert kezdi kultiválni. Temperamentumának, villámgyors izomzatának és hitetlenül óriási erőfeszítésekre képes pillanatnyi energiájának talán jobban megfelel ez a veszedelmeiben izgatóbb, a tömeg lelki kíváncsiságát gyönyörködtetőbb technika. Diadalmasan utazza be az egész világot, keresve valakit, aki erejével, hidegvérével, ügyességével es tech nikai tudásával megmérkőzne, de méltó eller felet nem talál. Mindeunütt ünneplik, n^' szinte bálványozzák degenerált korunkb-.. az erő kultuszának fanatikus imádói. Ahol nieJ jelent a pox-ondon, az egész város lázas kiválj csisággal fogadta, Roosevelt is többször látta vendégeül a ]egn. gyobb atlétát és mindig kitüntető érdeklődés sel viseltetett iránta, Az ilyen turnék termé szetesen igen tiszteletreméltó összegeket j5Ve delmeztek Hackenschmidtnek; volt oly szerző dése, amikor havonkint 15—20 ezer márkát i; megkeresett. Ma dúsgazdag ember. Valószinö ugyan, hogy utóbbi mérkőzései már nélkülözik a komoly jelleget s igy magyarázható talán a2 a legenda kör, amely személyéhez fűződik, ÚJÍT. szintén Gotsch általi meglepetésszerű legyőzd tése. Ez azonban nem von le semmit az értékéből. Legutóbb egy könyvet is irt, amely ugyai a laikus közönségnek van szánva, mindazonáltal ezerszerte többet ér Müller J. P. Sándoi vagy más szemfényvesztők hasonlótárgya munkainál. (Ennek a könyvnek a magyar fordítását különben most engedélyezte Hackenschmidt.' Hogy joga van sportügyekben elevenek és holtak fölött Ítélni, azt mindenki elismeri, aki őt egyszer dolgozni látta. Már akkor is lebilincseli a publikumot, amikor raffinált Ízléssel megválasztott dresseiben a porondra lép; majd azután elkezd dolgozni, vadul, gyorsan, szinte kegyetlenül támad. Direkt ledolgozza az ellenfeleit s mikor azok az elsc fáradság stádiumában visszaesnek a tempóba, akkor jön Hackenschmidt valamelyik védhetetlen force fogásával, amelynek aztán legtöbben áldozatul is esnek. Ezért látszik a munkája abszolút fölényesnek s ezért tartanak matekéi egész rövid ideig. Hogy milyen ereje van, azt a laikussal legjobban megértethetjük azzal, ha rámutatunk egy súlyemelő világrekordjára: hidban 142 kilogrammot emelt, A legtöbb ember még puszta hidat sem tud csinálni: az amatőr-világrekordot Weisz Richárd tartja 12Ó kilogrammal. A japán dzsiu-dzsicsu mestereknek réme; ha valamelyik városban ő megjelenik, onnét a közönséget csaló dzsiu-dzsicsu kóklerek eszeveszetten menekülnek. Hackenschmidtet látta dolgozni a hires berlini szobrász, Reinhold Begas, amikor a birkózást az „emberek legszebbikének" nevezte el. (Saját tudósítónktól.) Budapest legújabb városában, a hangár-városban uralkodik most a legelevenebb élet, A repülőgépek házai, amelyek már teljesen felszerelve várják a lakóikat, az Ánzáni- és Gnom-motoros biplánokat és monoplánokat. A rákosi mező teljesen magának hódította meg a ligeti jassz-népet, az iskolásgyerekeket, akik szabadidejüket most nem footballozással és golyózással töltik, hanem lesik, nem ké3zül-e felszállásra valamelyik aviatikus. A népvándorlás reggeltől késő estig tart. Röhögi autók, gördülő gummirádlisok, zsúfolásig telt villamosok csak ugy öntik magukból az elegáns, legújabb divatú ruhákba öltözött nőket és férfiakat. Kint pedig a pályán nyugodtan, fölényesen szivaroznak a repülő emberek., akik a kíváncsiak tömegétől körülvéve utasítják montőrjeiket a gép felszerelésére. A külföldiek is majdnem mindnyájan ott vannak már, sőt a kíváncsiak és az aviatikai szakértőkké előlépett smokkok nagy gaudiurnára Amerígo olasz aviatikus föl is repült. Nem valami magasra szállt föl és emiatt nem is volt túlságos sikere. Nagy a csoportosulás Kutass'J hangárja körül is. A magyar aviatikus, al° még sohasem repült,® nyugodtan ül a gépjében, sőt meg is indítja a motort, amely zug, kattog, sőt néha szalad is. Erre éljenez és tapsol a hazafias közönség. Szomorú látvány a Zseb1 hangárja. Ott fekszik bent a gép összetörve e=