Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-29 / 32. szám

1910 junius 29 DÉLMAGYARORSZAQ 5 kat, ha cilindert tehetnek a fejükre és frakkot húzhatnak föl. A cilinder és frakk iránt érzett ellenszenvemnek mégis mondhatom az okát, ha azt emlitem meg, hogy hatvanhét előtt az összes „Bach-beamterek" igy öltözködtek. Bez­zeg hatvanhét után feltámasztottuk mi a ma­gyar viseletet és kilyukasztgattunk minden ci­lindert és frakkot, ami a kezünkbe került. — A nóta is azt mondja — terelte át a szót — „Fene látott szürdolmányon apró ezüstgombot." És a mai honvédegyenruha ilyen. A „kaput­rokkon" széles, fene rézgombok vannak és magyar honvédeknek hivják őket. Ugy fest ez uram, mint a cilinder és gatya, hogy a cilin­derre visszatérjek. Szó esett sok egyébről is. Beszéd közben el­mondta az öreg ur, hogy amikor Rákóczi ham­vainak hazahozatala volt, Budapesten nagyon sok magyar díszruhát lehetett látni, de még csak megse közelitette egyik se a Rákóczi­korabeli viseletet. Ekkor elővett egy szí­nes fényképet ós a következő magyarázatot fűzte hozzá: — Látja, egyedül én voltam a temetésen korhű magyar ruhában. Sastollas kucsma — mutatott a képre, — piros bársony fityegővel, őzbarnaszinü mente, búzavirágszínű nadrág, fe­hér köpeny, vörös posztóbéléssel, kék öv, ezüst diszszel, szattyánbőr-csizma és Rákóczi­korabeli kard: ez volt akkor a valódi viselet. — Ugyanez az eset volt akkor is, amidőn József főherceg nálunk volt a millenium alkal­mával. Kevés eredeti magyar ruha volt látható, sőt még a fenséges úrral is összeméregettük a csizmánkat, hogy melyiknek az orra hegyesebb­Sok szép, magyar kezek faragta mütárgygyal ajándékoztam meg a fenséges urat... Hát ami ezt illeti, van is ott ajándékozni való. A több szobából ós folyosóból álló lakás valóságos muzeum, de olyan eredeti dolgokra bukkanhatunk, amilyenből nem található még egy seholsem. Büszke is az öreg ur az ottho­nára és amidőn búcsúzkodni kezdtem, váltig hangoztatta, amint a szemeim elrévedeztek a sokféle gyönyörű magyar holmin: — Lássa, igy kéne berendezkedni minden igazi magyar Írónak, hogy hangulatot meríthes­senek. De ugy csinálnak, mint ahogy egyszer Szél Sándor tanyai gazda, aki verseket irt. Ugy gondolta, hogy költőhöz előkelő környezetiilik. A „hokkedlikat" és a „sublátot" bevonta sárga japáni selyemmel és ugy hitte, hogy a geren­dás szobát egyszeriben szalonná alakította át... H. Gy. A comoi gyilkos sorsa. — Szabadon bocsátják. — (Saját tudósítónktól.) A Hobokenben letartóz­tatott Charlton Porter, noha bevallotta, hogy megölte a feleségét, esetleg megmenekül az igazság sújtó karjától. Megtörténhet, hogy sza­badon bocsátják és semmi bántódása sem lesz. Charlton Porter ugyanis a gyilkosságot olasz földön követte el és azután hazamenekült Ame­rikába. Az Egyesült-Államoknak van egy tör­vényük, amely szerint az Unió állampolgárát, ha külföldön követ el bűntényt, az Unió nem üldözheti. Ki kellene tehát adni Charlton Por­tért Olaszországnak és az olasz hatóságok már meg is indították a kiadatási eljárást. Az olasz-amerikai kiadatási szerződés 1866-ból való. Azóta azonban Olaszország megszegte ezt a szerződést, mert két olasz munkást, akik Amerikában gyilkosságot követtek el és haza­menekültek olasz földre, nem adták ki, hanem odahaza Ítélték el. Amerika tehát most azon az állásponton van, hogy az olasz-amerikai ki­adatási szerződés megszűnt és a gyilkost nem lógják kiadni. Az olasz hatóságok már elkül­dették a kiadatási eljárásra vonatkozó okmá­nyokat, de még nem érkeztek meg Amerikába. Ha a tárgyalások negyven nap alatt nem vezet­nek eredményre, ugy Charlton Portért az ame­r'kai törvények értelmében szabadon kell bo­csátani. A gyilkos letartóztatása sajátságos véletlen­nek köszönhető. Scott kapitány, a meggyilkolt színésznő fivére, kaszárnyájában titokzatos értesí­tést kapott, amelyben homályos szavakban ad­ták tudtára, hogy Charlton Porter mely napon fog amerikai földre érkezni. Az értesítés kö­rülményeiről és arról, hogy kitől kapta, a ka­pitány nem akar nyilatkozni. Amikor az érte­sítés érkezett, lóhalálában Newyorkba sietett; a Hudson-folyón, nagy viharban, kis bárkán kelt át és Newyorkban magához véve a rendőrség közegeit, kiment a hobokeni kikötőbe. Először a Deutschland-hajóra mentek. Azzal nem ér­kezett a gyilkos. Scott kapitány már lemon­dott Charlton Porter kézrekeritéséről, de a rendőrtiszt megpróbálta, hogy az ugyanakkor Európából érkezett Prinzessin Irene hajóra is elnézzenek. Itt megtalálták a gyilkost. Ha ez a véletlenség nem történik, Charlton Porter ma is szabadon van. NAPI HÍREK Tisztek a fogházban. — U] katonai büntetőtörvény. — Egy előkelő katonatisztet megkérdezett egy hírlapíró, hogy miként telnek el a fog­ságban az elitélt tisztek napjai. Az érdekes kérdésre a következőleg válaszolt a tiszt: — A fogság a hajdani tisztekre nézve egy valóságos kínszenvedést jelent. A hosszabb büntetés első évét rendszerint foglalkozás nélkül, kinos egyhangúságban töltik el. Kü­lönösen a möllersdorfi fogházban szenvednek sokat, mert az még egészen régi stilíi, nem ugy, mint az uj, modernebb fogházak, ahol talán könnyebbnek mondhatjuk az ott tartózkodást. A levelezés csak nagyon erős felügyelet mellett van megengedve. Rendesen valami kézi foglalkozást adnak az elitéltnek, akár ért hozzá az illető, akár nem. Azok még szerencséseknek mondhatók, akiknek véletlenül szép irásuk van ós igy az irodá­ban foglalkoztatják őket. A hosszú rabság vagy tüdövéssszel, vagy pedig teljes lelki meg­hasonlással szokott végződni. Ha a halál so­káig késlekedik, megtörténik, hogy mindkét átok utóiéri a szerencsétlen áldozatot. Ugyanez a magasrangu katonatiszt nyilat­kozott az uj katonai büntetőtörvényről is. A nyilatkozatot itt adjuk: — Különös véletlennek tekinthetjük, hogy aznap, amikor Hofrichtert elitélték és a magyar országházat megnyitották, a trón­beszédben a király egy uj, a modern igaz­ságszolgáltatás alapján álló katonai büntető­törvény behozataláról tesz említést. Azt hi­szem nem tévedünk, ha összefüggésre kö­vetkeztetünk a Hofrichter-ügy és a trón­beszéd ama része között. Hisz hónapok óta tárgyalják már ezt az ügyet, még pedig a legmesszebbmenő nyilvánosság előtt. Igy természetesnek tarthatjuk, hogy a mai bru­tális, szigorú katonai büntetőtörvények fog­lalkoztatták az uralkodót és igy jött arra a gondolatra, hogy megreformálja azt. Nyilván­való, hogy ez eddig csupán az országgyűlésen késlelkedett, mert a magasabb katonai kö­rökben már rég beszéltek egy ilyen reform­ról. Valószínű, hogy erről már egy évvel ezelőtt tárgyalhattak az osztrák és magyar minisztériumban, csakhogy eddig nem kerül­hetett rá a sor. Most, hogy a trónbeszéd is foglalkozott ezzel a kérdéssel, valószínűleg elhagyja ez a terv a miniszterek tanácskozó­szobáját és a parlamentek elé kerül. Remél­hető tehát, hogy a közel jövőben végre meg­történik az áldásos újítás, amit maguk a katonai körök is örömmel fogadnának, mert minduntalan érzik a régi büntetőtörvény avult voltát. „ — A király Ischlben. Bécsből jelentik: Őfelsége ma reggel kíséretével hosszabb nyári tartózkodásra Ischlbe utazott, ahol az uralkodó családtagjainak körében az idén augusztus tizennyolcadikán megüli születésének nyolc­vanadik évfordulóját. — Képviselőválasztások Portugáliában. Lisszabonból jelentik, hogy a képviselőválasz­tások augusztus 28-ikán lesznek. — Az uj főrendiház. A hivatalos lap mai száma, mint minden ülésszak elején, közli azok­nak a főrendiházi tagoknak a névsorát, akik a most következő országgyűlési ciklus alatt a főrendiházban ülés- és szavazati joggal bírnak. — Kossuth Lajos Tóclor nyilatkozata. Az Olaszországban élő Kossuth Lajos Tódor nyilatkozatot küldött Milánóból a Habár-pörre vonatkozólag. Először meglepetéssel konsta­tálja, hogy a vizsgálóbíró előtt tett vallomása a lapokba került, majd megcáfol egyes elferdített állításokat. — Izabella főhercegnő Torockőn. KolazS' várról táviratozzák: Izabella főhercegnő leányá­val, Gabriella főhercegnővel, Wimpffen grófné udvarhölgy, Batthyány Lajosné grófné, Wesse­lényi Miklósné báróné, Nemess Políka grófnő. Prónay kamarás ós Bánffy Miklós gróf ország­gyűlési képviselő kíséretében tegnap a háziipai megtekintésére Torockóra érkezett. A főher­cegnőket Torockón a vármegye részéről Betegh Miklós főispán, Lovassy alispán és Boer fő­szolgabíró fogadták a népies öltözetben meg­jelent lakosság élén. Izabella főhercegnő nagy elragadtatással szemlélte a torockói népviselet festői szépségét s igen elismerően nyilatkozott a háziipari termékekről, a legnagyobb kész­séggel helyezte kilátásba a háziipar támogatá­sát s több igen szép darabnak számára való megvásárlására adott azonnal utasítást. Délben Torockón villásreggeli volt, utána pedig -az egész társaság automobilokon Tordára rándult, ahol a főhercegnők a programon tul is sokáig szemlélték Téglás István nyugalmazott tan­felügyelő régiséggyűjteményét, amelynek da­rabjai közül különösen az antik varrottasok tetszettek nagyon. Tordáról este Izabella fő­hercegnő leányával és kíséretével visszautazott Kolozsvárra s ebéd után az esti vonattal el­utazott Kolozsvárról. — Kin ai tisztek Budapesten. Budapestről jelentik: A kinai tisztek fogadtatásán megje­lentek Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök, Hieronymi Károly ós Hazai Samu, azonkivül Schreiber Viktor táborszernagy, Vértessy altábor­nagy ós számos katonai előkelőség. A küldöttség a Hungáriában szállt meg. — Ehrlich a makóiakhoz. Makóról jelentik: Az itteni szociáldemokrata-párt tudvalevően táviratban üdvözölte Ehrlich frankfurti tanárt. Ma az üdvözletre válasz érkezett, melyben a tudós nyilatkozik a szeréről. A távirat igy szól: „Rendkívül szíves táviratuk meghatott. Sajnos> a nagy feladat még nincs megoldva, mert ezidő szerint csak a szer időleges jótékony hatása bizonyosodott be, de a fődolog, hogy vájjon tartós ós állandó gyógyulás lehetséges-e, a kí­sérletek és próbák rövidsége miatt egyelőre még kérdéses. Fogadják legszívesebb üdvözlete­met. Ehrlich, tanár." — Főispáni beiktatás. Ruttkáról jelentik : Csaplovics Simon árvamegyei főispánt e hó huszadikán fogják Turócszentmártonban mint Turócmegye főispánját beiktatni. — Kinevezések a kultuszminisztérium­ban. A király Papp-Szilágiji László miniszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet, Kálóczy Zoltánnak, Majovszky Pál dr-nak és Arányi Olivérnek a miniszteri osztálytanácsosi cimet adományozta. — Magyar nemesség. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Nemes Marcel királyi tanácsosnak és törvényes utódainak „kidturális téren tanúsított áldozatkészsége" el­ismeréseül a magyar nemességet a Jánoshalmi előnévvel adományozta. — A szegedi dispensaire. A szegedvá­rosi közkórház egyik humánus intézménye a dispensaire, ahol a szegénysorsu tüdőbetegek ingyenes gyógykezelésben részesülnek és az in­tézményt vezető orvos dij nélkül vizsgálja meg őket. A dispensaire-t Szeged városa tartja fönn a belügyminiszter támogatásával. A belügymi­niszter ujabban ismét ötezer koronát utalt ki a szegedi dispensaire részére s erről ma érkezett leiratában értesítette a város hatóságát. — üj jogtudor. Ifjabb Hajnal Istvánt, Haj­nal István szegedi gazdálkodó fiát e hó 26-án avatták Kolozsvárott a Ferenc József-tudomány­egyetemen az összes jogtudományok tudorává. — Fekete Ipoly nem jubilál. A szegedi kegyesrendi városi főgimnázium érdemes tanára: Fekete Ipoly, annak kijelentésére kéri föl lapun­kat, hogy az 5 negyedszázados tanári jubileuma, amit barátai és tisztelői akarnak rendezni, nem aktuális, mert 5 immár huszonhat esztendőt töltött a tanári pályán

Next

/
Oldalképek
Tartalom