Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-03 / 10. szám

1910 junius_4 DÉL MAGYAR ORSZÁG 11 __ Ártatlanul halálra ítélve. Még a mult májusában történt, hogy a csehországi Éger­eltűnt Lil hivatalnok fiatal felesége. A Lalád ismerősei tudtak róla, hogy az asszony rossz viszonyban élt urával, annak anyjával és fivérével. A rendőrség megállapította, hogy az jsszony gyilkosság áldozata és erős gyanuokok • zóltak a mellett, hogy Lil szövetkezve anyjá­\ al és fivérével, Kragel Mihályíyal, megölte [eleségét. Gyanúba keveredett egy égeri korcs­márosné is, aki Liinek szeretője volt ós aki a tárgyalás alatt félelmében megmérgezte magát. \ három letartóztatott vádlott az égész eljárás alatt tagadott, de az esküdtszék mindhármukat bűnösnek találta és a férjét, és fivérét kötél­,¡¡fali halálra, anyjukat pedig három évi bör­tönre Ítélte. Az ítélet a mult napokban jog­erőssé is vált, mikor hirtelen meglepő fordulat következett be. Lil tegnap az égeri államügyész 2lé vezettette magát és ott ezeket mondta: _ Bevallom, hogy a bűnös én vagyok. Felcsé­jem egyedül én öltem meg, anyámnak és fivé­remnek semmi részük sem volt a gyilkosságban. \ biróság perújítást rendelt el és valószínű, hogy az anyját és a halálra Ítélt Kragelt már i közeli napokban szabadlábra helyezik. — Sikkasztó történetíró. Kopenhágából je­lentik : Nagy hullámokat ver itt Moltérup mú­zeumigazgató botránya, aki a történelmi mu­zeum fejlesztésére előirányzott közpénzeket a saját háztartására fordította, Mollerup hírneves történetiró, a dán tudományos akadémia tagja, Eey személyben ö Volt a muzeum igazgatója, pénztárosa és ellenőre. Az egyetemi tanárokból álló kuratórium sohasem ellenőrizte a muzeum pénzkezelését, annyira megbízott Mollerupban. Eddig hatvanezer korona hiányt derítettek ki. A. sikkasztást ugy fedezték föl, hogy sok régi­ségárus bepörölte a muzeumot, majd az állam­kincstárt Olyan összegekért, amelyéket a kor­mány kiutalványozott a muzeumi beszerzések céljaira az igazgatónak. A sikkasztó 'történet­írót-, aki 63 éves, megfosztották minden tiszte­letbeli állásától és valószínűleg . le fogják tar­tóztatni, mert családja nem képes a hiányt pó­tolni, pedig csak ebben az esetben áll el az ügyészség a vádemeléstől. . — AE északi sark. Londonból jelentik, hogy ma indult ,el Onnan nagy fölszereléssel északi sarki útjára a Terra Niiova nóvü hajón Scott Xapitány, a hírneves északsarki kutató, — Gyilkost választottak polgármester­nek. Parisból jelentik : Április 24-én, az álta­.ánös választások első napján Traville kerület szavazóhelyiségében Henry Dalemann kézmű­ves revolvergolyóval halálra sebezte a választási elnököt, Richárd polgármestert. Mindenki azt bitté, hogy a gyilkosság politikai bószu müve volt. Most aztán kiderült az igazi ok. A pol­gármester elcsábította Dalemann fiatal feleségét és a becsületében megbántott férj csak az első alkalomra várt, hogy leszámoljon megrontójá­val. A gyilkost letartóztatták, a polgármestert nagy pompával eltemették és tegnap volt az oj polgármester-választás. A község népe ösz­szefogott, hogy elégtételt adjon a fogságban levő Dalemannak. Nagy többséggel őt választot­ták meg polgármesterré. Kérdéses, vájjon a kor­mányhatóság megerősiti-e ezt a .választást, de az bizonyos, hogy az esküdtek Ítéletét ez a tüntetés alaposan befolyásolni fogja a vádlott érdekében. — Szerbia és az utlevélkénysaer. A szerb belügyminisztérium közhírré teszi; hogy az ut­levélkényszert ugy a Szerbiába utazók, mint a Szerbiából távozók részére megszüntette. — A Pluviose. Calaisből táviratozzák : A Pluviose roncsain dolgozó búvárok észleleteiből k,tun'k, hogy a tenger alatt járó. hajó sze­mélyzetének a halála nem következett be olyan ^san, mint ahogy eleinte hitték. A búvárok aí° elülső részén levő hajónyilásokon és 6®aP<5ajtókon megtalálták a legénység kétségbe­e,'°feszítésének a nyomait, melylyel a.le­lrr.>S a,5lakot és csapóajtókat kifeszíteni - ezett, hoSy a szabadba juthasson. — Mészárlás Pétervároit, Pétervárról je­lentik: Mohilev kormányzóság Kuhored falujá­ban leégett a kovács háza és bennégett hattagú családja. Amikor a holttesteket megvizsgálták, kiderült, hogy az áldozatokat meggyilkolták,­kirabolták és a házat rájuk gyújtották. Sok gyanús embert letartóztatták. — Magyar munkások halála Amerikában. Newyorkból jelenti egy távirat,' hogy az ame­rikai Utaz államban, Feicle városában egy gyár­ban kazánrobbanás történt. A levegőbe röpült kazán husz munkásnak kioltotta az életét. A gyár csupa magyar munkással dolgozott és mind a husz elpusztult munkás magyar volt. — Megtörtént az átköltözködés az Iskola- és Oroszlán-utcák sarkán levő Politzer-féle itj palotába, kirakatokkal a Bajza- és Oroszlán­utcákra, hova a Klauzál-térről (kenyér-piacról) benyúló kis közön az üziet bejáratára tekinthető s az eladásban továbbra is az alanti öt szakmák­ban versenyképes árakon árusítok, úgyszintén a szakmában, javításokban a legkomplikáltabb muukákat is 24 óra alatt kifogástalan és ver-­senyképes árakon készítek. Aranyat, ezüstöt, régit és törötteket, nemkülönben régiségeket, (antik) a legmagasabb árban megveszem. Vidéki rendeléseket és javításokat 36 óra alatt esz­közlök. Miután fióküzletem fenti uj helyiségbe szintén átköltözés alatt áll,, az áruk egyenlőre mind át nem vihetők helyszűke miatt, ennél­fogva ezen fióküzletben meg van az alkalom az olcsó vásárlásra. A fióküzlet helyisége általam kiadó. MISI ZSIGA óra, ékszer, látszer, vil­lamos-zseblámpák és gramofonok raktára és ezekkel összefüggő javító - műhelye, Szeged­Alapíttatott 1894. évben. A vízhiány. - Nyílt levél Szeged város tanácsához. ­Irta: Maiina Gyula. I. Azzal a hivatalos kijelentéssel szemben, hogy „Szegeden fogyasztanak legtöbb vizet egész Európában" — meg merem kockáztatni azt az állítást, hogy sehol a világon nincs még egy olyan vízvezeték, mely olyan rosszul szolgálná ki a közönséget, mint a szegedi. Alig hogy el­készült a vízvezeték, reá mindjárt azelső nyáron a másod-emeleti lakók már nem kaptak ren­desen vizet, amely rossz kiszolgálás azután csökönyös következetességei annyira fokozódott, hogy az idén már áprilisban sem kaptunk a második emeleten vizet, sőt május elsején már az első emeleti lakóknak sem jutott viz. Nem csoda tehát, hogy a mi vég nélkül türelmes közönségünk végre mégis feljajdult. Azzal, hogy. mí minden kellemetlenség származott ebből, nem kivánok foglalkozni, mert a kedélyek iz­gatása nem kenyerem, főleg pedig azért nem, mert a város közönségének, erdeke nem a kü­lönféle panaszok megismerése, hanem az, hogy a bajt minél előbb és gyökeresen orvosolják. A város tanácsa behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel, — és a bajt a hírlapok szerint, — minden házban egy közös „ellenőrző" vízóra behozatalával és a viz egység-árának a feleme­lésével akarja orvosolni. Minthogy a tervbe vett „ellenőrző" vízmérő órák alkalmazása a pazarlásból eredő több költség felosztásakor — előreláthatólag kiapadhatatlan forrása lenne a lakók egymás közötti és a házi­urakkal való veszekedésének, főleg pedig, mert a legjobb belátásom szerint sem az „ellenőrző" viziórák, sem a viz árának a felemelése a fenforgó bajt megszüntetni egyáltalában — nem képes és mert más módon hamarabb lehet és kell is a bajon segíteni; ennélfogva indo­koltnak találtam ézzel a kérdéssel alábbiakban — lehetőleg még az azt tárgyaló közgyűlés előtt — nyilvánosan foglalkozni, hogy a legjobb. megoldást tőlem telhetőleg elősegítsem. * Vízhiány akkor volna, ha a közönség számára a szükséges viz a kellő mennyiségben nem ál­lana rendelkezésre. Ugy de, a városi mérnökség számításai sze­rint a magas víznyomású vízvezeték csöveibe tényleg beszolgáltatott vizböl, fejenként 300 liter jut minden napra, holott 100 liter is bőven elég. tehát közéi háromszor annyi viz áll rendelkéVésre, mint amennyire tényleg szükség van. Viihiány­ról tehát szó. sem leltet. • ... . -j De hát hová lesz ez a sok viz?. ... . A városi mérnökség azt állítja,, hpgy a fo­gyasztók pazarolják el, a vizbájokat "íüegvizs­gáló miniszteri osztálytanácsos pedig^-aíon-, a véleményen van, hogy a vízmű hiányos beren­dezése a legfőbb pazarló; „a ,víznek jelentékeny része használatlanul folyik el", a talajvíz színé­nek emelését idézve eiő. A városi mérnökség véleményét arra alapítja, hogy a vízmüvet tápláló kutak összes vizét a gépek a csőhálózatba be birják nyomni és oda tényleg be is szolgáltatják. Tudtunkkal azonban arról a mérnökség nem győződött meg, hogy ez a víz el bír-e jutni' tény­leg a fogyasztó-közönséghez. Az . emeleti víz­vezetékek tátongó üressége azt bizonyítja, hogy nem bír a vízfogyasztók mindegyikéhez eljutni. Május hó első felében pl. csupán a földszinten lakók kaptak vizet, tehát csupán azok — a, fogyasztóknak a kisebbik fele — voltak ' olyan helyzetben, hogy a vizet pazarolhatták volna. Ha azután figyelembe veífszük, hogy a föld­szinten lakók sem mind vizpazarlók, azonnal szembeötlik, hogy a tényleges pazarlókra olyan sok víz jut, amennyit elpazarolni nőni is bír­nának. , A pazarlásnak jelentékeny része tehát más számlára iratadó. Elsősorban komolyan megszívlelendő a biráló osztálytanácsos véleménye, mint az- a 'meg-, dcnthetetlen tény, hogy a vízvezeték .létesítése óta a talajvíz szine Szegeden lényegesen emel­kedett, holott ugyanazon időben, tudniillik 1905—9. években, az akkor uralkodott száraz­ság következtében a talajvíz színe az egész Alföldön szembeszökően alászállt. Kétségtelen tehát, hogy a szegedi talajvizet, a vízvezeték létesítése óta elszabadult vizek mesterségesen szaporítják és ezzel meg nem engedhető mér­tékű kárt okoznak ugy a pincék elárasztása, mint az egészségügyi viszonyok nagymérvű megrontása által. Hogy ebből a.mesterséges talajvízből meqnyit adnak a vízvezetékből, mennyit a magánbéron­dezésekből elszabadult vizek, főleg pedig, hogy mennyit szolgáltatnak a vizet áteresztő pöce­gödrök- — azt gondQS tanulmányok és beható megfigyelések révén a városi mérnökségnek lesz a feladata megállapítani. Mind ez tényleg hosszabb időt igényel, de a városi mérnökségnek útbaigazítást adhatnak a vízvezetéki csövek, válamint a magánvezetőkek nyomási próbáinál szerzett tapasztalatai és a vízvezetéki .szabályzat 48. §-a szerint vezetett ellenőrzési könyv. A vízvezetékből és a pöcegödrökből a talajba beszivárgó vizeket — a tanácsi javaslattal, t. i. az „ellenőrző"-órák behozatalával és a viz árá­nak a drágításával megszüntetni nem lehet, hanem azok forrásait pantról-pontra '.fel kell kutatni, be . kell tömni és a hibákat: az-egész vonalon mindenütt meg.kell szüntetni. Azért, mert éz sok fáradsággal jár, ettől visszariadni már azért sem szabad, mert a fel­használatlanul - elkallódó vizre — ha most nem is, de. később a fogyasztók .szaporodásával okvetlenül szükség lesz, főleg pedig' azért sem, mert a mesterséges talajvizekből keletkező hát­rányok előbb-utóbb a közegésséget veszélyez­tető olyan arányokat fognak ölteni, amelyet a tervbevett csatornázás révén, a talajvíz színé­nek remélt lesülyesztése "által, teljesou. meg­szüntetni soha sem. lehetséges. Most tárgyalt berendezési hibák ily utólagos felderítésének a nehézsége ne a baj elodázására, hanem arra szolgáljon, hogy az ezentúl készülő berendeze&eket . —. ide értve a pöcegödröket is — a hatóság a legéberebb szigorral felügyelje és lelkiismeretesen ellenőriztesse, még mielőtt azokat használatba vennék. * A vízmű és. egyéb berendezések fogyatékos voliat a talajvizek mesterséges meggyarapodása, bár kétségtelenné teszi, mindazonáltal az a körülmény. hogy a vizbajok csupán nyáron je­lentkeznek és akkor is néha rövid idő alatt megjön aviz —arra vallanak, hogy nem egyedül a vízmű hibái okozzák a vízpazarlást, hanem a fogyasztás körül is kell hibának lenni. Ez arra sarkall, hogy a fogyasztás körüli hi­bákkal behatóan foglalkozzunk, még pedig tekin­tettel arra is; hogy a berendezés hibáit mától holnapra felderíteni és megszüntetni nem lehet, másrészt mivel a mérnökség számítása-szerint háromszor annyi viz áll rendelkezésünkre, mint amennyi okszerű kezelés mellett elegendő, tehát inert remélni lehet, hogy a legfőbb vizpázarlási faktorok kiküszöbölése a bajt már eléggé orvo­solni' fogja, á segítség sürgős eszközlése azt kö­veteli, hogy először a legszembeötlőbb hibákat déritsük fel, és azokat, ha lehet azonnal szün­tessük is meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom