Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-29 / 32. szám

DÉLMAGYARGR5ZAÓ 1910 junius 29 üljük meg Péter és Pál napját az idén nagyobb szeretetben, osztatlanabb örömben. Azért tekintsünk tiszta áhítattal az immár kifent kaszákra, népünk duzzadó, becsületes karjára, napbarnított ábrázatára. Azért kérjünk a sorstól, meg a jóistentől kétszeres áldást Magyarország uj, boldog nyarára. A mandátumok a bizottságokban. — Tizenhat kifogásolt megbizö-Ievél. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház tegnap kisorsolt osztályai ma délelőtt tartották alakuló üléseiket, amelyeken megvizsgálták a benyújtott mandátumokat. Az osztályok alakilag a következő mandátumokat kifogásolták: Eitner Zsigmond, Hock János, Rudnay Béla, Sztánkovánszky Imre, Vargha Gábor, Pékár Gyula, Hajós Kálmán, Bródy Ernő, Ráth Endre, Hegedűs Lóránt, Lukács György, Beszkid Antal, Heincz Hugó, Csontos Andor, Rakovszky István és Janiga Nándor, * Az első osztály elnökévé Vojnics István bárót, jegyzőjévé Jakabffy Elemért ; az állandó igazoló-bizottság rennes tagjául Rónay Ernőt, póttagjául Blanár Bélát választotta meg. A IX. osztályba soroltak közül alaki hibák miatt Eitner Zsigmond és Hock János mandátumát a b) osztályba sorozták. A második osztály elnökévé Dániel Gábort, jegyzőjévé Szojka Kálmánt, az állandó igazolóbizottság rendes tagjává Beöthy Lászlót, póttagjává Kelts Gyulát választották meg. Az első osztálybeliek közül a b) osztályba sorozták Hajós Kálmán és Pékár Gyula mandátumát. A harmadik osztály elnökévé Percsel Dezsőt, jegyzőjévé Tagányi Sándort, az állandó igazolóbizottság rendes tagjává Hegedűs Kálmánt, póttagjává Duka Géza bárót választották meg. A második osztálybeliek közül Janiga Jánost és Rakovszky Istvánt, miután ellenük petició adatott be, a c) osztályba sorozták. A IV. osztály elnökévé Láng Lajost, jegyzőjévé Niamessny Mihályt, előadójává Kamme»•er,Ernőt, az állandó igazoló-bizottság rendes tagjává Miskolczy Imrét, póttagjává ifj. Erdélyi Sándort választották meg. A IIÍ. osztálybeliek közül a b) osztályba sorozták Rudnay Bélát és Varga Gábort. Az F. osztály elnökévé Tisza Istvánt, jegyzőjévé Szász Pált, előadójává Nemess Zsigmondot, az állandó igazoló-bizottság rendes tagjává Angyal Józsefet, póttagjává Csáky Gusztáv grófot választották meg. A IV. osztálybeliek közül a b) osztályba sorozták Faragó Antalt, Szluha Pált és Vadász Lipótot!" A VI. osztály elnökévé Thuróczy Vilmost, jegyzőjévé Telegdi Józsefet, előadójává Mayer Ödönt, az állandó igazoló-bízottság rendes tagjává Plóss Sándort, póttagjává Dőbieczky Sándort választották meg. Az V. osztálybeliek közül Csontos Andort a b) osztályba, Heincz Hugót a c) osztályba sorozták. A VII. osztály elnökévé id. Erdélyi Sándort, jegyzőjévé Scitovszky Bélát, előadójává Almássy Lászlót, az állandó igazoló-bízottság rendes tagjává id. Erdélyi Sándort, póttagjává Mártonffy Mártont választották meg. A VI. osztálybeliek közül Bródy Ernőt, Hegedűs Lorántot, Lukács Györgyöt és Ráth Endrét a b) osztályba sorozták. A VIII. osztály elnökévé Kábos Ferencet, jegyzőjévé Vermes Zoltánt, az állandó igazolóbizottság tagjául Vojnits Sándort, póttagjául Sipeky Sándort választották meg. A VII. osztálybeliek közül a b) osztályba sorozták Woracziczky János grófot. A IX. osztály elnökévé Zákó Milánt, előadójává Lator Sándort, jegyzőjévé Bethlen Pál grófot, az állandó igazoló-bizottság rendes tagjává Zákó Milánt, póttagjává Lator Sándort választotta meg. A VIII. osztálybeliek közül a b) osztályba Beck Lajost sorozták. Ujabb petíciók. (Saját, tudósítónktól.) A nógrádi választókerületben junius elsején megtartott választáson három jelölt állt egymással szemben. Muzslay Gyula rádi nagybirtokos munkapárti, Kálossy József Just-párti és Kovács Ernő néppárti programmal. Kovács Ernő a választás napján, reggel fél kilenc órakor visszalépett, a választás eredménye pedig az volt, hogy Muzslay Gyula munkapárti 796 szótöbbséggel győzött Kálossy ellen. A választás ellen Gregus Gyula és 18 társa petíciót nyújtott be, amelyben Hanzély Mártont, a balassagyarmati árvaszék elnökét, aki a választás elnöke volt, az 1899. XV. t.-c. 157. §-ába ütköző cselekménynyel vádolja, amenynyiben a szavazást kilenc óra helyett teljesen indokolatlanul tiz órakor kezdette meg és így az ellenpártnak kiszámíthatatlan kárt okozott. A választási elnök intézkedésére katonai kordon zárta el a választókat attól, hogy a Kálossy-párt helyéhez jussanak. A Muzslay-pártban — igy szól a vád — a választás tartama alatt nagy eszem-iszom volt, több mint 80 hektóliter bor és egyéb ital más, minthogy szép legyen és hisztérikus. Némelykor még szépnek se kell lennie, pusztán a hisztéria is elegendő. A férfiak közt is van. nak hisztérikusok és ezek ezáltal mintegy sérthetetlenül állanak a nőkkel szemben. Maga, az ilyen nő iránt érzett szerelem a legveszélyesebb a férfira nézve, mert aki egy ilyen asszonyt szeret,: többnyire azt hiszi, hogy ő a nőnek az egyedüli kedvese és mivel ez rendesen épen ellenkezőleg van, ez a veszély növeléséhez nagyban hozzájárul. Bátran állithatjuk, hogy egy asszony, akibe szerelmesek vagyunk, már magában véve veszélyes. Ha a hisztériával bővebben foglalkozunk, önkéntelenül szemünkbe ötlik, hogy a veszélyes asszonyok veszedelmesen szaporodnak és minden pillanatban egy ujabb katasztrófával fenyegetik a nyugalmas polgárok életbiztonságát. Különös, hogy milyen tapintatosan bánnak most a hisztérikus asszonyokkal. Azelőtt a hisztérikusokat a bolondok közé sorolták és teljes joggal, mert mindkettőnek tettét beszá. naithatatlansággal indokolják és mégis az elnök Schönebecknéhez a tárgyalás kezdetén igy szólt: ,Tudjuk, hogy mindezek a megtévedések beteges állapoton alapszanak"... Ezzel akarta vallomásra birni. Érdekes, hogy azok, akik ezeket t nőket szeretik, még a vádlottak padján sem szűnnek meg őket bálványozni. Borowska férje vallomása keretében mély meggyőződéssel mondta: „És én megbocsátok neki. . Az ilyen alakok t legszerencsétlenebbek, de egyúttal a legszimpátikusabbak az ilyfajta pörökben. A Schönebeck-ügyben is találunk egy ilyen alakot, aki ámbár a tárgyaláson mellékszerepet tölt be, mégis az előtérbe nyomul és ez Goeben anyja. Milyen megható jelenség. Csak egy pillanatra jelenik meg és az ő sápadt, szürke árnya már végigsuhant a tárgyaló teremben. A fia azt irta neki, legalább a tanúvallomásból az tűnik ki, hogy el fogja venni Schönebecknét. Egy meglehetősen bolond terv, de az anya rögtön beleegyezik, sőt ir is a leendő menyének, meg akarja nyerni, a maga számára, veszélytelenné akarja tenni azáltal, hogy a fia szerető karjaira bizza. Sajnos, erre már nem volt idő. A dráma bekövetkezett. Az anya eltűnt egy ideig és csak a fia temetésén jelent meg újra. Egy fiatal tiszt kisérte a megtört asszonyt a temetésen és azzal vigasztalta, hogy a fia legalább eleget tett a becsületnek és jobb az, mintha a börtönben látta volna viszont. Az anya erre azt felelte: „Az mindegy lett volna nekem. Abba a városba költözködtem volna, ahol ő van és néha meglátogattam volna". Két évvel a tett előtt Goeben anyja a következőkép nyilatkozott Schönebecknéröl: „Egy félelmes asszony." Ezt nem a szószerinti értelemben vette, hanem inkább a démoniságot akarta ezzel kifejezni. E pár szóval ítéletet mondott ezen és az ehez hasonló asszonyok fölött. Akár elitélik őt a birák, akár fölmentik, akár beszámítható, akár nem, akár őrült, hisztérikus vagy semmirekelő a szép Schönebeckné, aki most az allensteiní törvényszék előtt áll, mindenképen egy marad: a félelmes asszony. Az anya kimondta az ítéletet. fogyott el. F5kortes& Fischer Ármin-dr járásorvos volt, aki a szavazókat állítólag vesztegette. Muzslay jelöltsége idején, a kérvény szerint, Kismaroson május tizenegyedikén Ígéretet tett, hogyha megválasztják, a kincstár huszonkét holdnyi dunaszigeti tulajdonjogáról le fog mondani a község javára és erre nézve fölmutatta Kazy József államtitkár ígéretét tartalmazó levelét. Ugyanott az orgonához, megválasztatása esetére hétszáz korona hozzájárulást ígért. Szendehegyen, Szátogon és másutt kijárta a pénzügyigazgatóságtól az italmérési engedélyt. A kérvényezők szerint továbbá Prónay Mihály főispán alsópotényi kastélyába rendelte az öszszes főszolgabirákat és meghagyta, hogy I\álossyt mindenáron meg kell buktatni. Azok a jegyzők és a birák, akik nem akarnak hozzájárulni, fölfüggeszthetők, ő vállalja a felelősséget, hogy nem lesz semmi bajuk. Lászly Pál főszolgabíró házról-házra járt és fenyegette a választókat. Maga a képviselőjelölt is etetettitatott és vesztegetett. A petíció kéri a fertőzött szavazatok leszámítását és ennek alapján Káiossyt, aki a tiszta szavazatok többségét elnyerte, megválasztott képviselőnek kijelenteni. Persze, nincs sok alapja a petíciónak. Ma nyújtották be a királyi Kúriához a privigyei választás elleni petíciót is. Privigyén Rudnay Alajos bajmóci prépost munkapárti győzött Brestyánczky Kálmán néppárti fölött. A petició részrehajlással vádolja Chemez József választási elnököt, Géczy József és Knogler Gusztáv szavazatszedő küldöttségi elnököket, akik állítólag kétszázharminchárom néppárti szavazatot utasítottak el törvénytelenül. Ezen az alapon kéri azt, hogy a királyi Kúria Rudnay helyett Brestyánszkyt jelentse ki a privigyei választókerület képviselőjének. A Ház összeillése előtt. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház munkája minden irányban megkezdődött. Ma átvizsgálták a megválasztott honatyák mandátumait és soknál találtak kifogásolni valót. A petíciók egyébként valóságosan özönmódra érkeznek a Kúriához. Többnyire a munkapárti képviselők mandátumait támadják meg, persze komoly ok és a leghalványabb reménység nélkül. Most különben meglehetős szélcsönd van a Péter és Pál ünnepére való tekintettel, amely után azonban előreláthatóan megélénkül és érdekes lesz a politikai élet. A pénzügyminiszter Bécsben. 'Lukács László pénzügyminiszter ma délután Bécsbe utazott, hogy Bilinski osztrák pénzügyminiszterrel a két országot közösen érdeklő pénzügyi kérdésekben tanácskozzék. A minisz" ter csütörtökön tér vissza a fővárosba. A trónbeszéd és az annekszió. '> A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egy estilap a trónbeszéd bírálata alkalmából rámutat arra, hogy a trónbeszédben az annekszió említése elmaradt. Ennek az egyszerű magyarázata abban van, hogy a Wekerle-kabinet. az, annek^zipr.» vonatkozó törvényjavaslatot már egyszer benyújtotta. Ennélfogva a jelenlegi kormányra nem hárul más föladat, minthogy a már egyszer benyújtott, de le nem tárgyalt javaslatot újból a Ház elé terjessze. Ennek a magától értetődő aktusnak fölemlitése tehát elmaradhat anélkül, hogy ezt jogosan a trónbeszéd hiányául lehetne föltüntetni. Még kevésbé lehet a kormányt avval a szemrehányással illetni, hogy az annekszió törvényes szabályozásának szükségét nem 'tartaná szemelőtt. Néppárti bizottsági tagok. A néppárt az első, amely kijelölte a képviselőház bizottságaiba beválasztandó tagjait. Ezek a következők: I. bíráló bizottság: Zboray Miklós. II. bíráló bizottság: Beszkid Antal. Földmivelési: Zelenyák János. Gazdasági: Molnár János. Igazságügyi: Simonyi-Semadam Sándor. Kérvényi: Frey János. Kivándorlás: Beszkid Antal. Könyvtári: Zelenyák János. Közigazgatási: Szmrecsányi György. Közlekedesügyi: Szmrecsányi György, Közoktatási: Mol-