Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-28 / 31. szám

1910 junlus 28 DÉLMAGYARORSZAQ tárgyaláson hiába igazoltam, hogy erős felindu­lásban voltam akkor, amikor a fegyvert hasz­náltam, — elitéltek. Három évi börtönre itélt a bíróság, amelyet a szegedi Csí7?«(/-börtönben szenvedtem végig. Hogy milyen életet éltem a börtönben, azt nem lehet szóban kifejezni. Teljesen megtörtem, összeestem testileg is és már teljesen roncsa vagyok önmagamnak. Teg­nap aztán ütött a szabadulás órája és most itt vagyok egy krajcár nélkül és el sem tudok utazni családomhoz, amely esetleg még vissza­fogad. Szerződést most már nem kapok, azt tudom és csak azt kérem, kolléga ur, gyűjtsön össze nekem annyi pénzt, hogy elutazhassam. A jó bohém fiút nagyon meghatotta szinész­társának tragédiája és megkezdte a gyűjtést, amelynek huszonöt korona volt az eredménye­Ezt a pénzt a színészek adták össze a szeren­csétlen embernek, aki ma reggel aztán el is hagyta Szegedet, ahol életének legszomorúbb éveit töltötte. Egresi jó családból származó fiu. Sógora Reviczky Rózsinak, a Nemzeti Színház volt kitűnő színésznőjének. NflPIJHIREK A király szegedi szobra. (Saját tudósítónktól.) Szeged város polgár­mestere : Lázár György dr királyi tanácsos, részese volt a Szegedet ért árvízkatasztrófá­nak s mint a város törvényhatóságának feje és vezére, leginkább tudja méltányolni, mit köszön ez a hullámsírjából elsősorban a király által feltámasztott város a most már agg uralkodónak. Nemes intencióktól ve­zetve, a király szegedi szobrát építgeti már a polgármester s ehez segítséget kér a törvényhatóságtól. A király nyolcvanadik születése napja alkalmából egyébként is teendő intézkedéseket a tanácshoz intézett alábbi átiratában körvonalozza a polgár­mester : Tekintetes Tanács! őfelsége folyó évi augusztus hő tizennyolca­dikán tölti be áldásos, Szeged városára nézve korszakot alkotólag értékes életének nyolc­vanadik évét. Alkotmányos uralkodásának minden mozza­natát a nehéz, gyakran válságos viszonyok között is megnyilatkozott fejedelmi bölcseség, az alkotmányos intézmények iránt való tiszte­let, a fenkölt gondolkodás nemes irányai jel­lemezték. Örökkön tartó s emlékbe vésendő lesz az a jóindulat, melyet a nehéz időkben Szeged város ujjáteremtése, azóta annak fejlődése iránt tanú­sított. Születésének nyolcvanadik évfordulója kedves alkalmul fog szolgálni a város közönségének arra, hogy hosszú és boldog életéért az egek urához imádkozzék s irányában háláját külső­leg is leróni törekedjék. Ez okból a folyó havi rendes közgyűlésre ja­vaslat volna terjesztendő az iránt, hogy: 1. Augusztus tizennyolcadikán a belvárosi, ugy az összes templomokban hálaimával össze­kötött ünnepélyes istentisztelet tartassák, a belvárosi templomban tartandó istentiszteletre az összes hatóságok, testületek, egyletek és intézetek meghivassanak. 2. Ugyané napon a köz- és magánépületek föllobogóztassanak. 3. A városi szegények között ezer korona kiosztassék, az árvaházi növendékek s a sze­gényház lakói ünnepi ellátásban részesittesse­nek s a helyőrség legénysége részére adomány biztosittassék. 4. őfelségéhez díszesen kiállított s a város­nak az árviz óta létesült közintézményeinek ké­pét magában foglaló üdvözlő és hálafölirat in­téztessék. 5. A város ujjáalkotójcínak szobrára százezer korona megszcivaztassék olykép, hogy az a vá­ros költségvetésében évi ötezer korona fölvé­telével biztosittassék. Szeged, 1910 évi junius 26-án. Lázár György dr, s. k. polgármester. A tanács Gaál Endre dr tanácsos elő­adása alapján a polgármester előterjesztését egyhangúlag elfogadta s azt elfogadásra ajánlja a törvényhatóság holnap kezdődő közgyűlésének, — A király Ischlben. A király holnap reg­gel nyolc órakor Ischl fürdőre utazik, ahol két hónapnál tovább fog tartózkodni. Ma délelőtt még Bécsben magánkihallgatáson fogadta Jeltes W. I. németalföldi harmadik huszárezredben fő­hadnagyot. — Tomcsányi atya prédikációja. Tomcsányi Lajos jézustársasági atya, a hír­neves hitszónok, vasárnap reggel hét órakor a rókusi plébánia-templomban szentbeszé­det tartott. A prédikáció iránt nemcsak katolikus körökben, de városszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. Előkelő nagy közönség hallgatta a gyönyörű szónokla­tot, amelynek tárgya a jézusi ige volt: „Keressétek mindenekelőtt az Isten országát, a többi megadatik nektek". Szépen beszélt a páter Jézus hegyi beszéde külső befolyásá­nak történeti jelentőségéről. Kiterjeszkedett beszédében a katolikus ember lelki életének alaptörvényeire, a napi imádság, a vasár­napi, sőt hétköznapi szentmise látogatás lelki kihatásaira. A közvetlen hangú, szinte népies modorban elmondott szentbeszédet feszült figyelemmel, nagy érdeklődéssel hall­gatta a nagyszámú közönség. — Személyi hir. Ruffy Pál miniszteri tanácsos, a gyermekvédelmi ügyek országos intézője, családjával együtt Palicsfürdőn időzik. — A szegcdi körtöltés. A világhírű szegedi körtöltés, melyet Hubert Lajos királyi folyam­főmérnök épített, már jóideje elkészült. Ma Szegedre érkezett Nagy Ödön földmivelésügyi miniszteri osztálytanácsos, hogy a körtöltést fölülvizsgálja. A gyönyörű alkotás fölülvizsgálása több napig tart. — Soroznak. Szeged városában az idei ka­tonai fősorozást julius hónap második felében tartják meg. — Neugebauer Viktor kitüntetése. A ki­rály Khuen-Héderváry Károly gróf, a személye körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére Neugebauer Viktor miniszteri tanácsosnak, a magyar államvasutak pénzügyi főosztálya igaz­gatójának nyugalomba vonulása alkalmából sok évi buzgó szolgálata elismeréseül a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen adományozta. — Bek István nyugalomban. A régi Szeged legtipikusabb, szimpatikus alakja : Bek István végleg eltűnik a torony alól. A város legöregebb nótáriusát nyugdíjazzák. Kiszolgálta negyven esztendejét, most már megérdemli a pihenést. A juniusi közgyűlés küldi őt nyugdíjba, miután egy évig tartó szabadsága lejárt. Lélekben ifjú még a hi­res szegedi Íródeák, de testben kissé meg­roppant. A város egykori nemzetőrségének deli kapitánya: Beck Pista reumával küzd és szolgálatképtelen. Most már végleg híres mnzeumának él majd bizonyosan, Jött a Lechner-téri öreg házban. Gyűjtögetheti régi dicsőséges idők etnográfiai és egyéb tár­gyait, a gyönyörű diszmagyarokat, arany­veretü pengéket, sarkantyúkat. Bizonyára mindenki azt kívánja, hogy töltse el boldo­gan a nyugalom napjait a pörgekalapos, makrapipás öreg ur, akivel a régi Szeged kivonul a torony alól. — Aktalopás a kultuszminisztériumban. A napokban az a hir kelt szárnyra, hogy a budapesti rendőrség titokzatos bünügyben folytat yizsgálatot, amelylyel Krecsányi detek­tivfőnök, továbbá Schön és Kornya detektívek foglalkoznak. Mára kiderült, hogy miről van szó. Fiúméban az izraelita neologok külön akarnak válni az ortodokszoktól, külön hit­községet alakítani. Az ortodokszok ellene vannak a különválásnak, mert vagyonfölosz­tásra kerül a dolog. Az anyagi érdek mindkét táborban meglehetősen nagy, sőt vannak egye­sek, akiket a különválás anyagilag nagyon érdekel. Ebben az ügyben a fiumei izraelita hitközség kikérte a vallás- és közoktatásügyi miniszter döntését. A miniszter döntött, de egyeseknek óriási érdeke volt megtudni azt: hogyan? Budapesten két ügyvéd képviselte a hitközség két táborát ós a két ügyvéd közül az egyik megvesztegette a közoktatásügyi mi­nisztérium egyik hivatalszolgáját, hogy az aktát a kiadóból lopja el és adja neki oda lemáso­*!> lásra. A lopás megtörtént, az ügyvéd meg­kapta az aktát. Csakhogy baj történt. Közben a miniszternél járt valaki ebben az ügyben éa a miniszter fölkérte az ügydarabot. Nem talál­ták sehol, hiába keresték. Erre bizalmasan megkeresték a rendőrséget, nyomozza ki az aktatolvajt. Nyomozás alatt aztán az akta visszakerült. Evvel az ügy be is fejeződött, csupán az ügyvéd és a szolga ellen indították meg az eljárást. — Az allensteini dráma. Berlinből je­lentik : Az allensteini dráma vége felé jár és a pör befejezését, valamint az Ítéletet még e héten, vagy esetleg a jövő héten vár­ják, de az ellenszenv Schönébecknével szem­ben egyre növekszik. Ezt tanúsítják azok a piszkolódó levelek, melyeket a Weöer-házas­pár néhány nap óta kap. A levélhordó alig győzi a házaspár lakásán kézbesíteni a le­veleket, levelezőlapokat és egyéb küldemé­nyeket, melyeknek a száma légió. A levél­írók legnagyobb része kéregető, kik a „jó­tettért jót várj" jelszóval igyekeznek Schöne­becknétől ós férjétől valamit kicsikarni, má­sok pár sort kérnek Schönebecknétől, ne­vének az aláírásával, hogy azt autogram­gyüjteményükbe befoglalják. Többek között egy ráimádkozó is jelentkezett, aki negyven márkáért ajánlkozott, hogy imáival Schöne­becknét a bajtól megmenti. — Egy másik távirat jelenti : Harclen, aki a Moltke-affér­ról is lerántotta a leplet, most az allensteini drámáról cikket irt a Zukunft-ba, melyet az ügyészség a cikk miatt elkobozott. — Az Országos Pártfogó Egyesület. Az Országos Pártfogó Egyesület, melynek alakulá­sáról, céljáról, rendeltetéséről lapunk hasábjain már többször volt szó, tegnap szép ünnepség keretében megalakult az Újvárosháza díszter­mében. Az alakuló közgyűlésen az ügyért lel­kesedők oly nagy számban jelentek meg, hogy az óriási terem alig tudta befogadni az érdek­lődőket. Jelenvoltak többek közt Székely Fe­renc igazságügyminiszter, Fülepp Kálmán fő­polgármester és Bárczy István polgármester is. A megnyitó-beszédet Szivák Imre dr ügyvéd, az ügyvédi kamara elnöke tartotta, aki lelkesen körvonalozta az egyesület magasztos célját és rendeltetését. Kifejtette, hogy Széli Kálmán annakidején, mint miniszterelnök és belügymi­niszter, kezébe vette a gyermekvédelem mun­káját. Az általa elért eredmény biztosíték arra, hogy a kezdeményezés helyes volt, de azt a kö­telességet is rójja utódaira, hogy a megkezdett irányban működjenek tovább. Szivák Imre in­dítványára a közgyűlés hódoló táviratot me­nesztett a királyhoz. A választáson elnökké Széli Kálmánt választották meg, akinek csa­ládi okokból távol kellett maradnia. Társelnö­kök lettek: Bárczy István, Szivák Imre dr, Lánczi Leó, bellyei Bickl Gyula, Czárán Ist­ván, Baloghy György dr, Boda Dezső, Bókay Árpád dr, Sélley Barnabás, Feleki Béla dr. — Pusztító vihar. Sátoraljaújhelyről jelentik: Borzalmas vihar pusztított ma a városban és a városhoz közel fekvő terüle­teken. Irtózatos szélvész kerekedett, majd pár pillanat múlva koromfekete felhők sö­tétítették el az eget. Felhőszakadás támadt, miközben tojásnagyságu jégdarabok hullot­tak. A zuhogó zápor és a hatalmas jégda­rabok irtózatos pusztítást vittek véghez. Tönkrement a gyönyörű szőlők legnagyobb része, a vetések között pedig olyan rombolás történt, hogy a dus termés helyett most már csak a legszegényebb várható. A mezőkön legelő állatok súlyos sérüléseket szenvedtek a jégveréstől. A távirópóznák kidőltek és az összes drótvezetékek tönkrerongálódtak. Még a vasúti állomáson is alig hihető pusztítá­sokat okozott a borzalmas vihar. A szél­vésztől megindultak a vasúti kocsik és egy­másba ütköztek. Három kocsi az összeütközés következtében darabokra zúzódott. A vihar tövestől csavarta ki a városban levő fákat és pozdorjává aprította mind. Az utcán a járás életveszélyes volt, mert házte­tők és fatörzsek repültek a levegőben. Fogal­mat alkothatunk a vihar erejéről, ha tekin­tetbe vesszük az iszonyú rombolást és azt, hogy a vihar mindössze csak tiz percig tar­tott. A sátoraljaújhelyi utcákat még a vihar után is jó másfél óráig vastag jégréteg borította. — Merénylet egy repülőgép ellen. Egyike a legképzettebb magyar aviatikusoknak a sza­badkai Szárits János, akinek most megkonstruált gépéből következtetve, világraszóló sikerei le­hetnek az aviatika terén. — Mint Szabadt

Next

/
Oldalképek
Tartalom