Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-24 / 28. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 junius 22 elfogyott, akkor egy aj trükkel átalakulunk császársággá. A miniszter: De hol vesszük a koronát? A fejedelém: Barátom, van egy ötletem. El­mégysz Magyarországba, Van ott egy Nyárai Tóni nevű művész. Attól elkéred azt a koro­nát, amit én. egyszer neki Magyarországon való jártamban kölcsön adtam. (A fentnévezett' kódeksz szerint Nyárai Tóni megadta a koronát. — Illetékes történettudó­sok kételkednek a kódeksz hitelességében. — így aztán rövid idő múlva megtörtént Operett­országnak Zóta királysággá való átalakulása. —lassa. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Meddő színműpályázat. A Nemzeti Színház kétezer koronás pályadija, melyet magyar történeti szinmüre tűztek ki, ezúttal is, immár harmadszor, meddő maradt. Huszonhét beérkezett pályamű közül egyik sem ütötte meg a magasabb mórtéket, bárha a mostani pályázat színvonala jóval fölötte áll a két előbbinek. Sőt a biráló-bizottság, név­ezerint Ambrus Zoltán, Ábrányi Emil, Császár Imre, Rutkay György és Tóth Imre, a Nemzeti Színház igazgatója, egyhangúlag hozzájárult, hogy a Temesvár megvétele és Az erösébb cimü pályamüveket meleg dicséret emelje ki. Ábrányi Emil most készült el & harmadik pályázatról szóló értékes jelentésével, melyből adjuk a következőket: A Temesvár megvétele három fölvonásban Losonezy István hősies védelmének az utolsó fejezetét dolgozza föl. Losonezy István aznap érkezik Temesvárra, Losonezy Antal segítségére, amikor heroikus bátyját a tulajdon hitvese, Báthory Klára, orgyilkossal — akit szerelemre csábított — megöleti. Losonezy Istvánnak a szép, buja, bűnös • asszony szerelmet vall, de Losonezy István hajt­hatatlan és a vár legsötétebb börtönébe vetteti a sógor­"nSjét, ezt a magyar Heródiást, akiben a csejthei Báthory Erzsébet perverz vére háborog. Losonezy István hősies­sége és hajthatatlansága változatlan marad a többi föl­vonásban is, usque ad mortem. Megvetéssel üzi ki a várból Báthory Klárát, egy pillanatra sem szédül a csábitó karjai közé és fölemelt fejjel hal meg, amikor Temesvár kapitulációja után a hitszegő vezérpasa, Ahmed, vérpadra viteti. Ahmeden a szeretőjévé szegő­dött Báthory Klára áll boszut. Csókolja, harapja és átdöfi a török vezért a harmadik fölvonás végén. A bűnös, perverz szerelemnek ei a vékony epizódja élénk, piros színnel vonul át a lőporködös fölvonásokon, de nem segiti drámához, drámai cselekvéshez a darabot, mely ilyenformán majdnem végesvégig csataképek, korrajzok, történeti mozaikdarabkák sorozatából áll. Az erösébb cimü pályamunka tárgyát a polgárság köréből veszi és abból az időből, amikor Habsburg Ferdinánd szembenállott az utolsó nemzeti királylyal, .Zápolya Jánossalés a reformáció szabadabb lépéssel indult hódításra Magyarországon. A kassai ötvösmesterek szeniora és legnagyobb tekintélye, a vak Aurifaber, hü Ferdinánd-párti és buzgó katolikus. De a fiatalok, akik Németországból magukkal hozták a protestáns vallás tiszteletét és egyúttal Zápolya-pártiak, elhatároz­zák, hogy összeesküvés utján Kassa kapuit kitárják Zápolya hadai előtt. Vezetőjükül Aurifaber fiát, Lőrin­cet kérik föl. Lőrinc annyira meghódol az apja fen­sőbbségének, hogy. sokáig se protestáns voltát nem áruíja el, se az összeesküvők élére nem áll. Ezt csak akkor teszi, amikor meggyőződik róla, hogy azt a leányt, — anyja unokahugát, — akit szive mélyéből szeret, a Ferdinánd-pártiak felsőmagyarországi főka­pitánya, Serédy Gábor hódította magához. Serédy a vak Aurifaber feleségét is elcsábította volt és most titokban, vidéki birtokán akar megesküdni Annával, hogy meneküljön Orsolya szemrehányásaitól. Szökni akar Kassáról Annával együtt. Lőrinc az összeesküvők tőrével lesbe áll, hogy elbánjon a vetélytárssal, de a döntő pillanatban gyáván haboz és Serédy távozása után elkeseredetten magába döfi a tőrt. De a fiatalok, akik a sebesültet megtalálják, azt hiszik, hogy vias­kodás közben .Serédy Gábor döfte le a bátor támadót. Hiába tiltakozik Lőrinc, a kassaiak ugy ünneplik a város átadásakor, mint hőst, aki még arra is képes volt, hogy elfogatta, őrizet alá helyezte Ferdinánd­párti édesatyját. Lőrinc most már vállalja ezt a sze­repet, a hős, a szabadító szerepét, hogy szolgálatot tegyen atyjának, akit a diadalmas Zápolya-párt szám­űzetésre Ítél és akit csak ugy tud megmenteni, ha megmarad a hir, a becsülés, a hatalom polcán. De az Igazi erő az öreg , Aurifabernél van. Nem kell neki se a Zápolya-párt, se a fia kegyelme. Bűnbánó fele­sége vezető karján hajthatatlan daccal vonul ki a városból. Mozgalmas, lüktető cselekvényből jól jellemzett alakok emelkednek ki ebben a pályaműben. Első ezek közt az preg Aurifaber masszív alakja, aki a patriárka súlyos tekintélyével uralkodik családján és egész kör­nyezetén. Ha szerző igy tudta volna jellemezni a fiút IB, akit szembeállít az apával: kerek, hatásos és jutal­mazható: drámával dönthette volna el a történeti pályázat sorsát. Mostani formájában a fiu gyönge­sége, bátortalansága megfosztja értékétől az erős komparativuszát, mert annak, hogy Aurifaber erősebb, voltaképen csak akkor volna értelme, ha Lőrinc is erős voina akaratában és tetteiben. De Lőrinc nem­csak az apjával szemben bátortalan, hanem Serédy Gáspárral szemben is. És ha Lőrinc ennyire gyönge ifjú, hogy lehet az, hogy a kassai fiatalság bizalma mégis benne összpontosul ? És hogy lehet az, hogy ennek a gyönge ifjúnak van bátorsága elkövetni a legnagyobbat, van bátorsága elfogatni az imádott édesapát az összeesküvés sikere érdekében, de arra nincs bátorsága, hogy a szökésre készülő Serédyt, a gyűlölt vetélytársat és a politikai ellenfelet vagy a maga, vagy a mások kardjával pusztítsa el ? Ez a vértelenség, ez a pipogyaság nemcsak a fiút és a drámát rontja meg, hanem árt az apa győzelmének is, mert tulkönnyüvé teszi. * A Masamöd Gyulán. Tegnap mutatták be a gyulai nyári színkörben Heltai Jenő „Masamód" cimü vígjátékát nagy sikerrel. A vezető szereplők közül különösen Felhő Rózsi, Fodor Ella és Pesti Kálmán tetszett. A be­mutatót nagyszámú közönség nézte végig. * A szegedi színház előtere. A szegedi városi színház előterét most aszfaltozzák. Evvel a munkával kapcsolatban a színház fő­bejárójának szegélyköveit eltávolítják s azok helyébe uj szegély- és lépcsőkövezetet alkal­maznak. A kiváltási munkát a Stark Vilmos kőfaragó cégre bizta a tanács. * Fedák Sári és Tisza István. Erdélyi Miklós nagyváradi színigazgató vendégszerep­lésre kérte föl Fedák Sárit. Erdélyi azonban csak nehezen jutott be a primadonna fogadó­szobájába. — Mi az oka annak^hfogy néhány perces beszél­getésnek annyi akadálya van? — kérdezte az igazgató. ' ;' Fedák igy válaszolt: — Tudja kedves direktor tir, Magyarország nemrégiben óriási változáson ment keresztül. A nemzet ledöntötte rövid életű cifra bálvá­nyait és visszatért a régi istenek oltáraihoz­Igy volt ez a politikában és igy volt ez a szín­művészet terén is. Tisza István gróf négy évvel ezelőtt csalódottan vonult vissza geszti birto­kára, hogy négy év múlva ismét győztesként térjen vissza a küzdelem terére. A magyar szín­művészet Tisza Istvánja vagyok én is. Négy évvel ezelőtt bepakkoltam soha el nem muló sikereimet s visszavonultam velük kicsiny bir­tokomra, Tótkomlósra. A négy év szerencsésen már elmúlt és Tisza István gróffal egy időben tértem vissza az ország fővárosába ¡én is. A közönség örömmel fogadott szeretetébe vissza mindkettőnket s most olyan konkurrencia tá­madt körülöttem a direktorok között, hogy leg­szebb napjaimban sem álmodhattam ilyenről. S örömmel tölt el az a tudat, hogy nem kisebb szeretettel veszik körül Tisza István grófot is.. A rendkívül érdekes nyilatkozat után a pri­madonna szerződést kötött Erdélyivel, hogy a nagyváradi Szigligeti-'s^inházban négy estén át szerepelni fog —sajtóhiba — kettő ezer koronáért! A fellépések dija elég csinos volt, azonban mégsem volt elég ahoz, hogy Bárd Ferenc, a nagy Zsazsa impresszáriója ne keveselje. Újból megindultak tehát a tárgyalások, de aligha vezetnek eredményre, mért az impresszárió ur háromezret kér, tízezret kér, a nagyváradi színház egész évi jövedelmét kéri a hangtalan pri­madonna háromszori fellépéseért. * A kecskeméti miivésztelep. A kecskeméti művésztelep, amely Kada Elek kecskeméti pol­gármester kezdeményezésére alakult meg ez év tavaszán, az ősz folyamán kezdi meg működé­sét. Iváfim-Grünmald Béla festőművész, a festő­iskola vezetője, Falus Elek festő, az iparművé­szeti műhely művezető-tanára már Kecskeméten van és a közeljövőben a tanításokat megkezdi. A telepen, amely a remek szép városi mükert­ben épül, emeletes müterembérház, festőiskola és hat kisebb-nagyobb mütermes villa készül részben a város költségén, részben államsegély­lyel. A kiválóan festői hatású épületeket Janszky Béla és Szivessy Tibor budapesti, a művésztelep épitomüvész tagjai tervezték és ugyancsak őket bizta meg a város a műveze­téssel. A kecskeméti művésztelep, amelynek már most mintegy harminc festő, szobrász és iparművész tagja van, a jövő év folyamán gyűj­teményes kiállitáson mutatja be munkáinak javát. * Párisi szinházak bevételei. Egy hivata­los statisztika most teszi közzé, hogy az 1909—1910. szezonban mekkora bevételekre tettek szert az egyes párisi szinházak, varieték és egyéb mulatóhelyek. A kimutatásból kitetszik hogy az 1900-iki világkiállítás esztendeje óta se volt olyan busás bevétele a párisi szinházak­nak, mint az idén. A szinházak összbevétele az idén 51,419.517 frank volt, amiből az Opera Comique 3,634.000 frankot söpört be,' a Nao-y Opera — második helyen — 3,150.000 frankot A Comédie Française bevétele 2,295.000 frank volt, az Odeon-szinházé 2,634.000 frank. Ötödik helyen a Chatelet-szinház következik, amely, nek látványosságaiért 2,138.000 frankot adtak a nézők. A varieték közül a Folies Bergère vezet 1,191.000 frank bevétellel; a tánchelyek közül a Bal Tabarin (379.000 frank), végül a mozgókép-színházak összbevétele 1^853.000 frankra rúgott. ' 1IGSÏIIP1" ¡ÉS Szeged, Horváth Mihály-uíca 8. Igazgató: Krémer Jenő. O Távbeszélö-szám: 759. MISS MARY DEBfl, a világ legszebb táncosnőjének i/endégfelléptével szépség-estély. Ezenkívül az összes uj attrakciók fellépte. — A kiadó ágy, bohózat. — Szinészf elvétel,- tréfa. —• üj magánszámok. — HUNYADI E.TÍIL, a „Folies Caprice" kitűnő komikusa. — A WaHords-család, a legkedvesebb akrobata-csoport. — The Brothers Manisel, komikus kerékpármövészek. — Wiliiens and Emilie, amerikai néger ének-, tánc-duette Előadás kezdete este 9 órakor pontosan.. Jegyek előre válthatók : Ifj flruay Sándor könyv-, zenemü­kereskedésében (Kárász utca), Pető Ernő sorsjegy- és dohányárudájában (Széchenyi-tér), vasárnap egész nap a színkör pénztáránál. — Esti pénztárnyitás 8 órakor. KÖZIGAZGATÁS « x Szeged város juniusi közgyűlése. A juniusi közgyűlés a régi szokástól, sőt a. szervezési szabályrendelettől eltérőleg — kedden kezdődik. A szegedi közgyűlések minden hónap utolsó szerdáján kezdődnek, de mert ennek a hónapnak az utolsó szer­dája Péter Pál-ünnepre esik, a közgyűlést kedden kell kezdeni, junius huszonnyolcadi­kán. A polgármester már szét is küldte a közgyűlés meghívóit. Ez a közgyűlés tár­gyalja a tápéi libalegelőből kimaradt terü­letek eladását, az ujszegedi villatelkek el­adását, a Dugonics-utca 12. számú házának megvételét és egyéb ügyeket. x Meglepő pénztárvizsgálat. Ló^ár György dr polgármester Szeged város pénztáraira nézve ma d. u. meglepő vizsgálatot rendeltel. A főpénz­tárnál Zámbó György dr, az adóhivatali pénz­tárnál Pálfy József dr, a javadalmi pénztárnál Koczor János tanácsos elnöklete alatt tartották meg a kiküldött bizottságok a vizsgálatot. A meglepő pénztárvizsgálat eredményéről jelentést fognak tenni a polgármesternek. x A bérkocsiállomások. Az . aszfaltozás Szeged városában az egész vonalon folyamat­ban van. Mivel a bérkocsiállomások mindenütt aszfaltozva vannak, a város tanácsa ma kimon­dotta, hogy a meglevő aszfaltot nem számítja be a most folyó munkákba. Ennyivel tehát ke­vesebb pénzébe kerül a. városnak a nagyarányú aszfaltozási munka. , x Az özvegyek államsegélye. Szeged vá­rosa hetvenötezer korona állami segélyt ka­pott, a tisztviselők 1909. évi lakbérilletményé­nek kiegészítésére. A segélyt már ki is utal­ták s azt a hivatalnokok fölvették. Az 19.09. évben elhalt városi tisztviselők özvegyei az iránt folyamodtak most a tanácshoz, hogy fér­jeik mult évi illetékét, ami az államsegélyből még rájuk esett, utalja ki nekik, mint törvé­nyes utódoknak, akiket férjük után az állam­segély megillet. A tanács mai ülésében akként határozott, hogy az özvegyek kérelmét majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom