Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-23 / 27. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 junius 22 honnan ismét előkerül? Mert nem halt ám még meg. Ha előkerül, mindenesetre az asszonyra hárul az a teher is. Az pedig csak tőle függ, hogy elbirja-e? § Zugirászok, okirathamisitók, orgazdák. Érdekes multu emberek bűncselekménye íölött Ítélkezett ma délelőtt a szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa. Öten voltak vádolva azzal, hogy hamis szerződést kötöttek, melynek segítségével özvegy Sárközi Imréné dorozsmai lakos harminc holdnyi ingatlanát akarták egymás kezére játszani. Az első közismert alak Moldován János, notórius zugirász, aki lopás, rágalmazás, okirathamisitás és egyéb bűncselekmények miatt már gyakran szerepelt az újságok törvénykezési rovatában. Most is a börtönben ül, mert a tolvajirodalom egyik nemét, a zugirászatot művelte különös előszeretettel. Különben szegedi lakos. Buday Perencné, leánykori nevén Szerencsés Fekete Veron, rangban szintén nem áll mögötte az előbbinek. Jól és régebben ismeri már a bíróság mint orgazdát, bünpalástolót, hamis-tanút, okirat-hamisítót. Szintén szegedi lakos. Király Ferenc szegedi föidmives, Terhes Sándor posta- és táviróaltiszt és Terhes Béla lakatos inas, az előbbi fia, a vád értelmében a két előbb emiitett közismert alaknak cinkostársai voltak. A vád szerint mind az öten egyórtelmüleg olyan szerződést csináltak, mintha özvegy Sárközi Imrénó Király Ferencnek harminc holdnyi ingatlanát eladta volna. A szerződést beterjesztették a telekkönyvi hivatalhoz is, de ez a tulajdonjog bekebelezését alaki hiba miatt megtagadta. A szegedi királyi törvényszék előtt valamennyi vádlott tagadott. A bíróság azonban bizonyitottnak látta, hogy Moldován János és Király Ferenc tudva készítették el a hamis szerződést. Ezek alapján a bíróság Moldovánt két évi fegyházra, Királyt pedig egy évi és hat hónapi börtönre ítélte. A többi vádlottat fölmentette a törvényszék. A szegedi királyi ítélőtábla büntetőtanácsa a ma délelőtt lefolytatott tárgyaláson szintén csak a két elitélt bűnösségét látta bizonyitottnak, de a törvényszék Ítéletét olyképen változtatta meg, hogy Moldovánt és Királyt fejenként egy évi és három havi börtönre Ítélte. A királyi ügyész és az elitéit vádlottak semmiségi panaszszal éltek. § Gyilkos zenész. A bajmoki Magyar asztaltársaság-n&k. két cigánybandája volt, amelyek versenyt hegedültek abban, hogy melyik tudja megnyerni leginkább a társaság tagjainak kegyét. Különösen a két prímás, Fehér (Bresa) Márk ós Onyevics Antal hegedültek egymás ellen, anélkül azonban, hogy egymással szemben a legkisebb ellenszenvet tanúsították volna. Egy alkalommal mindketten berúgtak egy kicsit. Éjszaka szóváltás támadt köztük, sőt tettleges bántalmazás is történt. Fehér Márkot ütötték meg ugy, hogy jelentékenyebb sérülést szenvedett. Hogy ki ütötte meg, azt nem tudják. Ugyanezen az éjszakán a két primás még találkozott egymással. Fehér tudta, hogy az ellenlábasa merre fog jönni az utcán s amikor ez két lépésnyi távolságban volt tőle, a kapuhoz támasztott vadászfegyvert fölkapta és kétszer rálőtt Onyevicsre. Mindkét golyó belefúródott Onyevics testébe, ugy, hogy ez néhány nap múlva sebeibe belehalt. A törvényszék előtt Fehér azzal védekezett, hogy ő jogos önvédelemből használta a fegyvert Onyevics ellen. A törvényszék ezt a védekezést a tanúvallomások alapján nem fogadta el, csak azt állapította meg, hogy Fehér a haláltokozó testisértést erős fölindulásban, ittas fővel, sérülten követte el. A bíróság ennélfogva Fehért két évi és hat hónapi börtönre Ítélte. A szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanáesa azonban egyéb enyhítő körülményeket is figyelembe vett, melyek alapján a törvényszék által kiszabott büntetést egy évre és hat hónapra szállította le. KÖZOKTATÁS +- Tolnamegye alapítványa. Szekszárdról irják: Tolna vármegye Magyarország ezeréves fennállásának emlékére százezer koronás alapítványt tett, melynek kamatait azon vármegyei tanítónők és óvónők között osztják ki évenkint, akik a magyarosítás terén a legszebb eredményeket érik el. Az idén négyezerötven koronát osztottak szét. KÖZGAZDASÁG A düsszeldorfi bányászati kongresszus. Tegnap nyitották meg Düsseldorfban a bányászati, kohászati és geológiai nemzetközi kongresszust. Ez az összejövetel figyelemreméltó helyet biztosit magának a nemzetközi kongresszusok között. Négy nemzetközi bányászati kongresszus előzte meg a mostanit és pedig 1878-ban St.-Eticnne-ben, 1899-ben Parisban, 1900-ban ismét Parisban és 1905-ben Lüttichben gyűltek össze a bá nyászok. A bel- és külföldi jelentkezők és tényleg résztvevők száma a jelenlegi kongresszuson oly nagy, hogy az intézőbizottság már jóval ezelőtt kénytelen volt a kongresszusra szóló jelentkezési iveket lezárni, mert különben túlzsúfoltsággal kellene számolni. Összesen 1862 résztvevő jelentkezett, köztük 650 külföldi, kik az egyes országok szerint a következőkép oszlanak meg : Németország, Franciaország, Anglia, Belgium, Ausztria, Magyarország, Svédország, Hollandia, Luxemburg, Egyesült-Államok, Spanyolország, Svájc, Norvégia, Románia, Bulgária, Transvál, Argentína, Kanada, Dánia, Görögország, Japán, Kina, Mexikó, Kuba, India. Németország nagyobb bányavárosainak, valamint a főiskolák, bányászati akadémiák, az országos földtani intézetek, bányahatóságok, vasúti igazgatóságok stb. képviselői is bejelentették megjelenésüket Több külföldi állam kormánya hivatalos kiküldöttét jelentette be. A nagy műszaki ós közgazdasági testületek, melyek a kongresszussal valamelyes összefüggésben vannak, a delegáltak egész hosszú sorát küldték. Több, mint 80 szakelőadást jelentettek be. E kongresszus is bizonyítékát adhatja annak, hogy mily nagy jelentőség tulajdonitható az ily összejöveteleknek, nemcsak a nemzetközi tudományos műszaki érdekek előmozdítása, hanem az általános művelődési viszonyok emelése céljából is. Tudományos irányban a kongresszusnak alkalma lesz — négy szakosztályban — a bányászat, kohászat, kísérleti mechanika és a gyakorlati geológia legfontosabb kérdéseiben állást foglalni s egész sorozata a tudomány és gyakorlat ismert nevű férfiainak biztosítékot nyújt az iránt, hogy a kongresszus ez irányban is elődeihez legalább méltó lesz. Hogy a kongresszus tartama alatt a társas érintkezés sem fog hiányt szenvedni, arról góndoskodik a rajna-vesztfáliaiak vendégszeretete. Negyvennél több bányamű, kohómü, gépgyár, tudományos intézet stb. kapui kitárulnak, hogy a kongresszus bel- és külföldi résztvevőinek közvetlen tanúságot adjanak a technika haladásáról, a német nagy üzemekben ; mig a geológusoknak alkalmuk lesz földtanilag érdekes vidékeken kirándulások utján ismereteiket gyakorlatilag kibővíteni. A kongreszszus, melyet — mint nekünk jelentik — Sydow kereskedelemügyi miniszter tegnap nyitott meg, még a brüsszeli világkiállítás megtekintését is fölvette programjába. (—) Az ipartörvény reformja. Az ipartörvény revíziójával foglalkozó bizottság megtartotta első értekezletét. Az uj ipartörvény a régi Szterényi-féle tervezet mellőzésével készül. A bizottság csak az ősz elején folytatja munkáját. (—) Makói kisbirtokosok közgyűlése. A „Magyarországi Kisbirtokos-Szövetség" makói helyi egyesülete e hó 26-án, vasárnap délelőtt tizenegy órakor rendkiviili közgyűlést tart. Tárgyak: 1. Elnök és alelnök választása. 2. Folyó ügyek. (—) A kamarák nemzetközi kongresszusaLondonból jelentik: A kereskedelmi kamara tegnap este a kereskedelmi kamarák nemzetközi kongresszusa résztvevőinek tiszteletére bankettet adott. Desborongh lord elnök kijelentette, hogy a kongresszus célja a kereskedelmi foi'galom útjában álló nehézségeket eltávolítani, kereskedelmi riválisok között az ellenségeskedést megszüntetni és a béke fenntartására irányuló törekvéseket az egész világon támogatni. Reméli, hogy a kongresszus elő fogja mozdítani a kereskedelmi vitás kérdések olíntézósérp szolfáló intézmónv létesítésétMannsclórf gróf osztrák-magyar nagykövet egy beszédben rámutatott arra, hogy az elnök mily kiválóan szervezte a bécsi vadászkiál'.itás angol osztályát. (—) A nagybecskereki teuyészállat-dijazás elhalasztása. A torontálmegyei gazdasági egyesülét által junius hó 26-án Nagybecskerekeu rendezendő szarvasmarha- és lódijazást a Nagy. becskerek környékén föllépett állatbetegségek következtében szeptember havára elhalasztották(—) Műtrágyagyár Aradon. Aradon miitrágya- és kénsavgyár van alakulóban. A vállalatot két millió korona alaptőkével részvénytársasági formában óhajtják létesitení. Az uj részvénytársaság Sárközi Aurél kénkovand bányáját venné át fél millió koronáért. (—) Lépfene. Krassováról táviratozzák: A lépfene nagymértékű veszedelmes terjedése miatt Kund Gusztáv állatorvos tizennégy napra állatzárlatot rendelt el. A szarvasmarhákat, lovakat, juhokat, sertéseket istállóban tartják, lovakkal vagy ökrökkel vont jármüvek nem közlekedhetnek és az átutazók is megállás nélkül -továbbmenni tartoznak. Az oláh lakosság a veszedelem terjedése dacára sem hajlandó a a csekélyre szabott dij mellett állatait a vész ellen beoltani. (—) A lius árának emelése ellen. Pozsonyból jelentik : A pozsonyi mészárosok a mult héten kartellszerüen fölemelték a hus árát. Erre a fogyasztók három helyen népgyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a húsárak emelése ellen. Elhatározták továbbá, hogy sürgősen kérik a kormánytól a szerb-román határ azonnal való megnyitását, továbbá hatósági mészárszékek fölállítását, végül olyan rendelkezések életbeléptetését, amelyek az élelmiszer árának csökkenésére alkalmasak. (—) Országos vásár. A kossuthfalvai országos vásár e hó 27-én, hétfőn lesz. A vásárra vészmentes területről mindenféle állat fölhajtható. (—) A bosnyák-hercegovinai államvasút forgalmi kimutatása. A bosnyák-hercegovinai államvasút kiadta 1910 május 1-től 31-ig terjedő forgalmának jelentését, amelyből a következőket közöljük: A 940 kilométer hosszú vonalon 1910 január 1-től április 30-áig 685.307 személyt és 431.061 tonna árut szállítottak, amiért 4,252.140 korona dijat szedtek be, 499.065 koronával többet, mint az elmúlt óv ugyanebben az időszakában. Május 1-től 31-ig a bosnyák államvasutak 1.173,492 korona díjért 265.802 személyt és 106.320 tonna árut fuvaroztak. A bevételi többlet ebben a hónapban 20.169 korona, január 1-től május végéig az összes forgalom igy alakult: 951.109 személy és 537.381 tonna áru, aminek szállításáért 5,425.632 korona volt a bosnyák államvasutak bevétele, 519.234 koronával több, mint a megelőző évben. (—) Allatkiállitások. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi minisztérium támogatásával Almáskamaráson és Szapáryligeten igen jól sikerült tenyészló- és szarvasmarhakiállitást rendezett, mely alkalommal állami pénzdijakban a lovaknál 1200 korona, a szarvasmarháknál pedig 1500 koronát osztottak ki a kisgazdák között. A gazdasági egyesület nevében mind a két kiállítást Vásárhelyi József igazgató-elnök nyitotta meg s rajta kívül az egyesületet Friebeisz Miklós alelnök, a lótenyész-bizottság elnöke, Ipolyi-Keller Iván ügyvezető-titkár, Kemény Szilárd titkár, Károlyi Gyula gróf, Wenckheim László gróf, Purgly László, Meiszner Ernő gazdasági felügyelő, Kellner György főállatorvos, Mladin Miklós és Csukciy Gyula főszolgabíró, Édes Elemér szolgabíró, Vorzsák János hadnagy stb. képviselték— A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület, Gyika Elemér elnöklésével Károlyfalván tartott lódijazást. A díjazásra összesen 183 lovat hajtottak föl s dijakban 800 koronát osztottak ki(—) Aratás. Jászberényből jelentik: Az aratás itt a hét elején megkezdődött. A későn vetett rozsok általában jók, a korai vetések ritkák. A buza közepesen aluli, legtöbb helyütt a kalászt féreg támadta meg. A tavasziak, mint árpa és zab, silányak. A kapásnövSnyek jól állanak. A széna és takarmánynövényekig a sok esőzés nagy kárt tett minőségre nézve. A szőlő eddig jó terméssel biztat. (—) Áruforgalom. Neivyorkból jelentik : ^ mult héten kivitt áruk értéke 15.690,000 dolla' volt az előző heti 12.460,000 dollárral szemben