Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-22 / 26. szám

1910 junius 22 DÉLMAGYARORSZÁG Í3 hónapi fogházra Ítélte őt. Dudás íelebbezett, de a szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa ma délelőtt helybenhagyta a törvényszék ítéletét. ' KÖZGAZDASÁG (—) Madarassy-Beck Gyula báró ünneplése. A Pénzintézeti Tisztviselők Egyesülete tegnap banketten ünnepelte elnökét,Madcirassy-Beck Gyula bárót, abból az alkalomból, hogy képviselőnek választották. A vacsorát a Margitszigeten rendezték és a fővárosi pénzintézeti világ apraja-nagyja megjelent. Az első felköszöntőt Stein Emil dr, a Hermes igazgatója mondta, majd Szász János méltatta az elnök érdemeit. Madarassy-Beck báró meghatottan mondott köszönetet és megígérte, hogy a parlamentben is hiven fogja képviselni a pénzintézeti tisztviselők érdekeit. Szüllö Géza országgyűlési képviselő a bankhivatalnokok egészségére űritette poharát, Balkányi Kálmán dr pedig mint a kereskedelem képviselőjét aposztrofálta Beck bárót, aki válaszában Sándor Pált éltette. Beszéltek még Horváth dr bankigazgató, Kürthy Károly és még számosan. A társaság sokáig maradt együtt kedélyes hangulatban. (—) Egy részvénytársaság mérlege. A Bihari szénbánya- és villamossági részvénytársaságnak a mult esztendőben 1.200,000 korona részvénytőke mellett 12,769 korona volt a vesztesége. Az előző év vesztesége 87,366 korona volt, ugy, hogy most az összes veszteség 100,135 korona. (—) Egy iparvállalat felszámolása. A Kolumbus vegyészeti gyár részvénytársaság is eljutott a legutolsó stációhoz: a felszámoláshoz. A vállalat ugyanis alig két esztendei fennállása alatt 34,019 korona veszteséggel dolgozott, miért is az igazgatóság legokosabbnak látta a likvidálást. Ezt a határozatot az é hónap 30-ikára összehívott közgyűlés fogja kimondani. (—) A pécsi villamosvasút. Pécsnek régi vágya, hogy villamosvasutja legyen. Ezt a vágyát nemsokára meg is valósítja. A pénz már megvan rá s az építési pályázatot is kiírták. A vasút ;épitésére a Ganz-gyár és a SiemensSchuckert-müvels. pályáznak. Hogy melyik fogja épiteni, azt a napokban tartandó városi közgyűlés fogja elhatározni. (—) A szegedi belső csordagazdaság. A szegedi belső közlegelők apaállatai most a csordagazdaság tulajdonában vannak. Az alsó és felsővárosi, valamint a rókusi gazdák, akiknek jószága a belső közleg'előre jár, maguk tartanak apaállatokat s bizony ez a bikatartás jelentékeny megterheltetést jelent. Mivel a külterületi közlegelők jószágállományának föl javítására maga a város szerzett be apaállatokat, a belső csordagazdaság most arra kéri a várost, hogy az ő jószáguk megjavítására szintén a város szerezzen be, egyenlőre tizenkét tarka bikát. A gazdák kérését a város teljesíteni fogja, annál is inkább, mert a belső csordagazdaság jószágállománya most nagyon elhanyagolt. № szerdán, 22-én este 8 órakor utolsó előtti előadás, egyúttal utolsó esti előadás, HENRY igazgató ur tisztelet-estély e éluli oéov ó A mai előadás 30 legkitűnőbb számbó áll és igy kétszer annyit látni, mint más előadásnál. — Pálffy Richárd tragédiája. — Fővárosi levél. — Eltemettük Pálffy Richárdot, szegényt. A halál mégis csak a legnagyobb művész, aki eltüntet az emberfiáról minden salakot, meghagyván lényegnek mindazt, ami jó és szép volt benne. Érezték ezt tegnap mindazok, akik a törvényszéki bonctani intézet bezúzott homlokú halottját utolsó útjára elkísérték. Ott voltak barátai és hivatalnoktársai Bongrácz báró és Lukácsy Sándor miniszteri tanácsosok vezetése alatt, de hiányzott egynémely jóbarátja, akivel a jólét napjaiban lelke teljes áldozatkészségét sok önfeláldozással éreztette Pálffy Richárd. Mert alapjában igen jó és nemesérzésű fiu volt az öngyilkos. Tragédiája csak most bontakozik ki a maga teljességében, amikor kitűnik, hogy mindazt a sok hibát, amit elkövetett és mindenekelőtt azt, hogy élete teljes ferde irányba került, a neve okozta, a Pálffy-név. El lehet róla mondani, hogy nevének az áldozata. Szól pedig az izgató és mindenekelőtt hamisítatlanul budapesti történet a következőképpen: Pálffy Richárd — megírták halála alkalmából az összes lapok, — elvált feleségétől, egy dúsgazdag aradi árvaleánytól, akinek hatszázhetvenezer koronára rugó hozományát néhány esztendő alatt eltékozolta a könnyelmű ember. De nem került a nyilvánosság elé a következő részlet: Mikor a válópör lezajlott, az elkeseredett férj az Országos Kaszinóban kijelentette: — A házasságomnak most már vége, — ellenben le akarok számolnia egynémely úrral. .. Az Országos Kaszinóban tudták, hogy Pálffy Richárd neheztel valakire, mert ugy vélte, hogy ez utóbbinak tanácsai birták rá feleségét a válásra. Ez tévedés volt és az elkeseredett embert hiába próbálták felvilágosítani jó barátai. A dolog ellenkezőleg ugy állt, hogy a vagyoni romlás bekövetkezése után épen Pálffy ajánlotta feleségének, hogy menjenek szét, tekintettel arra, hogy az asszony nincs hozzá szokva a nélkülözéshez, dúsgazdag fivére pedig ahhoz a föltételhez kötötte segítségét és a gyermekekről való nagyarányú anyagi gondoskodást, ha otthagyja könnyelmű urát, aki még a Dárius kincsét is eltékozolná. (Itt meg kell jegyezni, hogy Pálffy alig kártyázott a kaszinóban, vagyonát esztelenül nagyúri életmóddal és féktelen börzejátékban vesztette el.) Mikor tehát a válás megtörtént, tulajdonképen Pálffy akarata érvényesült. Néhány nappal a válás kimondása után Pálffy az Országos Kaszinó nagytermében odalépett a kaszinó egy vezető tagjához : — Kérlek, beszédem lenne veledt — Rendelkezésedre állok ... Bementek egy kis játékszobába, ahol kettejükön kivül senki se volt jelen. Néhány pillanat múlva hangos lárma hallatszott ki a szobából. .. József, a főkomornyik rájuk nyitott és a két urat a leghevesebb összeszólalkozásban találta. Rögtön lecsavarta a villamos lámpát és betette maga után az ajtót. A lárma a sötétben tovább tartott. Mikor végre a két ur kijött a szobából, mind a ketten segédeket kerestek. Ez a párbaj az egész kaszinót a legnagyobb izgalomban tartotta. A párbaj megtörtént. A felek kétszer váltottak golyót. A harmadik golyóváltástól a felek kölcsönösen elálltak. Nagy volt az álmélkodás, hogy Pálffy életben maradt, mert a kaszinóban általában halál fiának tartották. Csakhogy mig a párbaj előzményei lezajlottak, felmerült ez a kérdés : — Miféle Pálífyval is van dolgunk? Évek hosszú során át adta a gentryt Riesa, megvetette a „spiszt" és megundorodott a zsidótól még kikeresztelkedett formájában is. Bizonyos lipótvárosi körökben, ahol óriási gyönyörűséggel élvezik az arisztokraták megvetését, tülekedtek a szikár, erős csontú, sebforradásos arcú Ricsáért, akit igy mutattak be nagyhangosan: — Pálffy ... És mintha a „herceget" elnyelték volna. Most pedig kitudódott, hogy Pálffy nem Pálffy-sorból való gentry, hanem fia egy szegény szentendrei trafikosnépak, akinek tovább kellett árulnia a kanasztert a szentendrei braunhaxlereknek, mikor fia milliomos volt, öcscse pedig boltossegédi minőségben dolgozott, mielőtt anyja mellé belépett a trafikba. Nem Pálffy, talán nem is Pálfi, hanem Pohlner, fia egy szentendrei derék svábnak. Kitűnt tehát, hogy az ünnepelt gavallér megtagadta szerény származását és hogy esztendőkön át ócsárolta és megvetette a kört, a honnét származott. Ez kaszinói szempontból is nagy hiba volt. De nem csináltak belőle kázust, elvégre tudják, hogy a körülmények maguk elcsöndesitik a hangos Ricsát. Csöndes is lett. Csöndessé tette — nem az anyagi romlás, hanem a tudat, hogy eddigi köre szemében leesett az ősi Pálffy-név magaslatáról. — Lássátok, — mondta a temetés után a szegény Ricsa egy hü barátja, — minden másképen történik, ha szegényt nem hívják Pálffy nak és ha a külső megjelenésében nem fest arisztokratának. Külsőségek miatt meg kellett belső lényegét is hamisitania, nagyzolt, tékozolt, könnyelmüsködött, adta a nagyurat, csak azért, mert mindenütt, ahol megjelent, hallotta a félhangos kérdést: miféle Pálffy ez ? Ha Feketére magyarosítja a nevét, boldog és kiváló ember lett volna belőle, mert tehetséges és igazán jó fiu volt. Ez a szegény Pálffy Richárd szomorú története. Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos: Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat részvénytársaság. Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hírlapés nyomdavállalat részvénytársaság körforgógépén. IBQOQOOiOQQQQQOOQODDaOOOO^ elite női zenekar a g OQaDOBaoaaoaQDoaaooaaaoaDio RTESITES I Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy az 1825. évben alapított jó hirü :: HLL E.-féSe :: Füvid- és szövöííáruh. nap- és esöernyöK áruházát átvettem és modernül berendezve uj árukkal fölszerelve tovább vezetem. Szives pártfogását kérve tisztelettel TILL E. utóda BÁNYÁSZ MTHUR UNDERWOOD IRÖÖÉP-LERMAT. Sokszorosító és másoló-iroda. Gyors- és gépíró-iskola, tandíj csekély. — Felvételek egész nao és tanítás egész éven át. — Bármily rendszerű gépeket javítunk és telefonhívásra házhoz megyünk. — Kelfékek raktára. — Megbízásokat kér az Underwood irógépgyár alföldi vezérképviselöje: Tisza Lajos-körut 54. j Telefonszám: 833.