Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-19 / 24. szám

0 retes. Nem tudható, hogy mi okból, de az emiitett dolgokat nem kapta meg Jánossy, aki pedig leutazott a kikötővárosba, öt napig várt ott, aztán visszatért Budapestre. Kiéhezetten, lerongyolódottan érkezett meg. Munkát keresett, de mindenütt fölismerték ós elutasították. Egyik este elcsigázottan, halálsápadtan jelent meg annak az újságnak a szerkesztőségében, amelynél dolgoztam akkor. A legciiiikusabb ember is megsajnálta volna akkor. Mi, az egészséges cinizmus emberei is szántuk Hát mit akar? Munkát — feleli határozottan. És már a következő pillanatban, tanácskozás nélkül meg volt az elhatározás: korrektor lesz Jánossyból. . Nem szégyellem, nem is büszkeségből, a krónika teljessége miatt mondom el, hogy e kiűzött embert, a szabadkai gyilkost én tanítottam korrigálni. Most már csak a dolgozni akaró, kenyérért küzdő szerencsétlent láttam benne. Ügyes volt, buzgó és hálás. Reszketett az örömtől, mikor megmondtam neki, hogy már másnap kezdheti a munkát. De már akkor előleget eszközöltünk ki számára a kiadótól. A következő napon Jánossy pontosan, a meghatározott időben ott ült az asztalánál. Korrigált figyelmesen. És igy talán hat-nyolc napon át. Már kezdett magához térni, frissebb és nyugodtabb volt. Hanem csakhamar megint sárgult az arca, s beesettek voltak a szemei. Faggattuk, mi a baja. Akkor vallomást tett: — A Török-utcában béreltem szállást, avval a házzal szemben, ahol Haverda Mariska lakott. A házmesterné jár hozzá és hozza a hírekét róla. Szörnyű! Mennyi pénzt költ. Hogy szereti a Vojtha Antalt. Es mintha én már a világon se volnék . . Apró, ideges szemei megcsillantak. Ebben a pillanatban : látszott, hogy ez az ember menthetetlen, ez az ember csakugyan a Baszkotuyikov. Nem lesz nyugta a földön, amig meg nem bűnhődött. Már nem volt meglepő, hogy az emlékiratokat; a leleplezést emlegette és arról - beszélt, hogy kérni fogja . a bünpöi*' újra való tárgyalását. A többi gyorsan következettMég egy darabig küzdött Budapesten. Aztán eltűnt. A múltkoriban megint hir kelt róla legutóbbi szegedi szereplése révén. Bizonytalan, hogy. merre jár. De ha újból kihallgatnák, kétségtelenül ezt vallaná: Esküszöm Isten és ember előtt: Haverda Mariska és Voitha Antal fölbujtására öltem meg özvegy Haverda Boldizsárnét, azért, hogy a Haverda Mariska örökségéből aetán jól élhessünk. * Holnap kezdi meg a Kúria a bünpör tárgyalását és néhány nap múlva már tudni fogjuk, hogy továbbra is szabad-e az élet a gyilkosság három hősének. Gyakran az is igazság, ami az igazság könyvekbe foglalt paragrafusainak rovására esik. A Kúria Ítéletét sem befolyásolni, 'sem birálni nincs okunk, főleg pedig — jogunk nincsen. De tartozunk az elmondottakkal az jgazi igazságnak. Be akartuk "bizonyítani, hogy ennek a; pörnek mindegyik vádlottja abnormális. As egymás gyűlölködő rabjai. Egyik tudatosan, a másik akarata ellenére betege a léhaságnak. Ha kigyógyítani nem lehet őket, miért kell elzárni? Nem árthatnak ők többé senkinek, csupán talán önmaguknak. Brr . . . Milyen csúfondáros érzései lehetnek holnap a szép Mariskának. Pfuj. hogy undorodhatik a Vojtha Antal. Iszonyú, milyen sápadt a Jánossy Aladár aprócska arca. A szabadkai szöllö átkos utja kígyózik a képzeletükben. Jön, suhog, rájukhajol és suttog a fogcsikorgató, rémarcu fekete asszony: Bosszút értem . . . itél a Kúria . . . bosszút — hát mentsék föl újra őket! f— á— — Riasztó feli' Szegedről. A belügyminisztertől ma a következő távirat érkezett Szeged város polgármesteréhez : A napilapok szerint a város területén felhőCTalraWá.s folvtár hoáUfit.t vl^.ávorlao «affimtV DELMAGYARORSZÁG károkat okozott. Felhívom polgármester urat, e részben hozzám táviratilag azonnal részletes jelentést tegyen. Belügyminiszter. A város tanácsának szombati üléséből a polgármester a következő táviratban világosította fel a belügyminisztert : Szeged belterületén a vizáradás ezidő szerint nagyobb kárt nem okozott, a város külterületén azonban a gabonanemüek háromnegyedrésze megdőlt, ami az idei kedvező gabonatermés-kilátást nagyon csökkentette. Jégkár nem igen fordult elő. Polgármester. A repülőversenyek eredménye. Kiosztották a dijakat, (Saját tudósítónktól.) Vége van már a budapesti aviatikai nieetingnek, A Rákosmezőn megszűnt az élet és legközelebb megkezdődnek a kopácsolások: bontani fogják a hangárokat és a tribünöket. Az aviatikusok pedig már holnap egy uj közönség — talán lelkesebb közönség — előtt mutatják be gyönyörű produkcióikat a levegőben. Nem sikerült ugy ez a meeting, ahogy azt vártuk, mert nagy deficittel végződött, de azért örvendhetünk, hogy a tudomány és a technika legnagyobb csodáját, vívmányát ilyen szép keretekben volt alkalmunk látni. Drágasa'gi, forgalmi zavarok csak az első napokban voltak, mert a rendezőség aztán elejét vette a komolyabb bajnak. De ekkor már a budapesti közönség kifáradt és a sok esőzés, amely állandóan megzavarta a fölszállásokat, elkedvetlenítette a nézőket és az aviatíkusokat is. Mindazonáltal voltak szép repülések és iinnepeltetések is, ugy, hogy az aviatikusok sem panaszkodhatnak és a publikum is meglehet elégedve. A baleseteknek se szeri, se száma. Annyi gép törött össae, hogy egy repülőgép-gyár kényelmesen megélhetett volna a javításokból. A Quo Wadis lezuhanása felejthetetlenül szomorú emlékeket hagyott hátra. A pilóták közül csupán Efimoff-nak történt baja, de a szívós orosz már a napokban Paulhan-naA föl is szállott a levegőbe. Nem tudott repülés nélkül sokáig meglenni és boldog volt, amikor a francia aviatikus magával vitte. Az utazási verseny, amely egyike lett volna a legszenzációsabb repüléseknek, elmaradt, mert Pischof-nak, aki megkísérelte a nagy utat, nem sikerült, a többieknek pedig, mielőtt még starthoz állottak voina, eltörött a gépük. Szépen sikerült azonban a terhelési verseny. Paulhan, Kinet és Engelhardt igen sok légi utast szállitotttak föl. Igaz, hogy egy kicsit drágák voltak ezek az utazások, de mindenesetre megért a mágnásoknak, meg a lipótvárosi asszonyoknak néhány ezer koronát a magasban való szórakozás. Nern volt érdektelen az első női pilóta versenyzése sern, mert eredményt is tudott fölmutatni. Sőt a vigaszversenyben a második dijat nyerte. Örömmel kell konstatálnunk a magyarok szereplését is. A verseny végéig ugy látszott, hogy csak gurulni fognak, de az utolsó napon összeszedték erejüket és kireparálták a szégyent. A hétezerötszáz koronás nemzeti dijat Horváth egy száznyolc méteres repüléssel érte el, míg Székely saját monoplánján hatvannyolc méteres utat tett meg. A verseny látogatásában előljárt a főhercegi pár, akik nemcsak néma szemlélői voltak a lélekemelő mutatványoknak, hanem aktív szereplői is. József főherceg, meg Auguszta főhercegnő Warhalowszky pilótával többször szelték át a levegőt a Rákosmezőn. Az összeredmény első diját a francia Kinet nyerte meg tizenkét órás repülésével. A legtöbb pénzt a szintén francia Wagner viszi el. Rekordot csupán Frey Alfréd javított a lassusági versenyben,, míg kiemelkedő látvány volt, amikor Paulhan ezer méter magasságban repült a felhők között. Ez volt Magyarországon évek óta az első nao-votilíetroi'íi vilácröSArocti-?» 10 iuníus j.tf A versenydijak. Az I. számú utazási versenyben a Magyar Aerc-Klub diját, az „Iharasz" szobrot Pischofnak adják, győri utjának emlékére. II. Iclőtartam-verseny: 1. Wagner 2 ó. 3 p. 4S'8 mp. 2. Iilner 1 ó. 45 p. 40 mp. 3. Kinet 1 ó. 44 p. 50 mp. 4. Warchalovszky 1 ó. 13 p. 29 mp. III. Távolsági verseny: 1. Wagner 1374 km 2. Kinet 103 7 km. 3. Warchalovszky 75 km 4 Illnér 63'1 km. IV. Magassági verseny: 1. Paulhan 1060 m 2. Latham 858 m. 3. Iilner 449 m. 4. Chavez 443 m. V. Gyorsasági verseny: 1. Latham 76'8 km. óránkint. 2. Iliner 71 2 km. óránldnt. 3. Wagner 706 km. óránkint. VI. Lassusági verseny: 1. Frey Alfréd 11 p. 50 mp. 2. Amérigo 11 p. 28 9 mp. 3. Warchalovszky 11 p. 28 4 mp. VII. Terhelési verseny: 1. Engelhardt 1 ó. 5 p. 2. Kinet 49 p. 47 mp. 3. Paulhan 44 p. 23 mp. VIII. Start-verseny: 1. Paulhan 1105 m. 2. Warchalovszky 4S m. IX. Kezdők versenye: 1. Wagner 2 ó. 3 p. 468 mp. 2. Kinet 45 p. 40 mp. X. Ujszerkezeték versenye: 1. Iilner 1 ó. 45.p. 40 mp. 2. Pischof 4S p. 25 mp. 3. Székely 6'8 mp, XI. Nemzeti verseny: 1. Horváth 8mp. 2. Székely 6'8 mp. 3. Adorján 5 mp. XII. Quálitás-dijak: 1. Wagner 112 egység, 2. Latham 84 egység, 3. Kinet 77 egység. XIII. Összeredmény-dijak: I. Kinet 12 óra 15 p. 28 mp. II. WTagner 11 óra 10 p. 54 mp. III. Efimoff 4 óra 37 p. 47 mp. XIV. Vigaszdíjak: I. Frey André 2 óra 8 p. 45 mp. II. De la Roche 45 p. 9 mp. III. Bielovucic 37 p. 4 mp. A nyereménydijak elosztása: Wagner 50,200, Kinet 24,500, Latham 24,000, Paulhan 21,200, Iilner 16,400, Julierót 96Ö0, Frey Alfréd 7800, Horváth 7500, Warchalovszky 7000, Efimoff 5SC0, Engelhardt 5400, Frey André 5000, Székely 4200, Chavez 2400, Pischof 2400, De la Roche 2000, Amerigo 2000, Adorján 1500, Bielovucic 1000, Wienciers 800, Paul 400 korona. A főhercegi pár a levegőben. Ma hajnalban József főherceg és Auguszta főhercegnő ismét fölszálltak repülőgépen. Félőt órakor két hatalmas udvari automobil gurult be a repülőtérre és egyenesen Warchalowsky hangárja elé hajtott. Ott Warchalowsky, a pilóta és bátyja, a gépgyár igazgatója fogadták a vendégeket. Szélcsendes idő volt, József főherceg katonasipkáját aviatikus-íöveggel cserélte fel, uniformisára bőrkabátot húzott és a gép után ment a starthelyre. Warchalowsky felsegítette a főherceget az ülésre, a motor megindult, néhány pillanat múlva pedig a gép már a levegőbe emelkedett. Különböző magasságban két szép, egyenletes kört irt le a gép. Időnkint tíz-tizenöt méter magasban is járt. A repülés hat-nyolc percig tartott. Amikor József főherceg leszállt, nagy elragadtatással nyilatkozott a repülésről. — Igazán kellemes érzés. — Nos, ha olyan kellemes, mondta Auguszta főhercegasszony, szállj fel mégegyszer. A főherceg ekkor újból fölszállt Warcha• loivszky gépére. Végezetül Warchalowsky kisebb siklórepülési mutatott be és ugy értek földet. Most Auguszta főhercegné került sorra. Arcát fátyol borította. Warchalowsky egy-két kört tett meg vele a levegőben, ekkor szél kerekedett. Warchalowsky óvatos ember es leszálltak, A főhercegeket ekkor együttesen lefényképezte Jelffy Gyula. A főhercegék hálásan szorongatták pilótájuk kezét és ugy köszönték a kiváló élvezetet. Pénzt nem adtak, de Warchalowskyék bizonyára valami kitüntetést fognak kapni. Most Pischof gépét vontatták elő. A főherceg vele is föl akart szállani, de szél volt, azonkívül a motornak valami kis hibája voi . ugy, hogy utóbb, amikor Pischof kisérletképer fölszállt, meg is állt a motor és a pilóta nay: veszedelemben forgott ... A főherceg repülése Pischof gépén tehát elmaradt. Pischof elmagyarázta a szerkezetet apróra és a főnéi'-e= meg a főhercegné sokáig elbeszélgetett a? t.oiitrát nííótákVal