Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-16 / 21. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1910 juni us 16 ban állapithatók meg, amely összeg hat napon át számítva is, ugyancsak messze mögötte ma­rad a külföldi újság tizenhét milliójának. A ka­tonaság szállítási költségei természetesen a magyar kincstárt tényleg nem terhelik, mert hiszen ez a kiadás az államvasutaknak jutott és igy csak elszámolási jellege van. Ezek a részletes és való fölvilágositások azoknak a magyar lapoknak is szólnak, amelyek oly szí­vesen adták közzé a külföldi újság bécsi for­rású meséjét. Egy néppárti mandátum. Szombathelyről táviratozzák: A sárvári kerü­let munkapártja elhatározta, hogy Huszár Ká­roly néppárti képviselő választását megpeticio­nálja, mert Huszár egyetlen választói névjegy­zékbe sincs felvéve és igy nem választható. A Justh-párt értekezlete. A Pol. Hir. jelenti: Justh Gyula, az országos függetlenségi és negyvennyolcas párt elnöke fölkérte a párt képviselőtagiait, hogy e hónap huszonkettedikén, délután hat órakor a párt­kör helyiségében értekezletre jelenjenek meg. Az értekezlet tárgya az alakulás megbeszé­lése lesz. Tisza István pohárköszöntője. Biharmegye törvényhatósági bizottsága tegnap közgyűlést tartott, amelyen Tisza István gróf is megjelent. Este bankett volt és itt Tisza István pohárköszöntőt mondott, amely a többi közt a következő politikai nyilatkozatokat tartalmazza : — Uraim! Szabad talán azt mondanom,ked­ves barátaim! Ne értsetek félre, ha nagyon rövid leszek. De az a mély érzelmi közösség, mely engem veletek, bihari elv- és bajtársaimmal összefűz, talán fölöslegessé teszi, hogy érzései­met a szivem-lelkem egész melegével tárjam föl. Különben is tudjátok rólam, hogy legbensőbb érzelmeimet nem szoktam ajkaimra, sem a piacra vinni. Sok dolog történt a legutóbbi választá­sok során, amelyek jól esnek nekem, mint ha­zám sorsa fölött aggódó politikusnak s miért tagadjam, jól esnek nekem, mint embernek is. De ami a legnagyobb örömmel és boldogsággal tölt el, az, hogy most, ezen az estén együtt látom azo­kat a férfiakat, akikkel érzésben, politikai hitval­lásban mindig egyek voltunk a múltban s remélem, hogy egyek leszünk a jövőben is. Ennek a bihari társadalomnak mindig kiváló jellemző ereje volt az őszinte meggyőződéshez való becsületes ragaszkodás és férfias kitartás. Ezek az ősi erények sokszor diadalmaskodtak Biharmegyében a múltban is, de sohasem állot­tak ki olyan fényes tüzpróbát, sohasem jutot­tak az ország védelmének munkájában olyan diadalra, mint ebben a most lezajlott küzde­lemben, mely erős hitem szerint meg fogja hozni Magyarország szebb jövőjének felvirraclá­sát. Ezeknek a baráti és elvtársi érzelmeknek fennmaradására és jövő eredményeire, az elmúlt bihari győzelem jelenlevő harcosaira, barátaimra és segitőtársaimra ürítem poharamat. A beszéd nagy hatást keltett. Tisza Ist­ván grófot percekig ünnepelték. Barabás nem lép fül. Barabás Béla, akinek nevét az ugrai válasz­tással kapcsolatosan emlegették, ma kijelen­tette, hogy az ugrai mandátumra nem aspirál és a jelöltséget nem fogadja el. — Bizonyára jól tudja, hogy ugy sem választanák meg. A karlócai kongresszus. Karltícáról jelentik: Bogdanovics Lucián patriárka, elnök, ma délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg a görögkeleti szerb egyházi kongresszus ta­nácskozását. A napirend előtt Klicin Mata radikális szólalt föl s közölte a kongresszusi tagokkal, hogy Újvidéken Miletics mandá­tuma ügyében a vizsgálatot nem lehetett foganatositani. Napirenden volt a szerb nem­zeti és egyházi alapok és alapítványok költ­ségvetésének 1911. évre való részletes tár­gyalása. Az előadó jelentése után sokan szó­lottak hozzá a tárgyhoz. a bosnyák tartornánygyülés. — Merénylet Varesanin tábornok ellen. — (Saját tudósítónktól.) Ma nyitották meg Szerajevóban királyi kézirattal az első bosz­niai tartománygyiilést. Ebből az alkalomból, bár zuhogott az eső, rengeteg nép lepte el a bosnyák főváros utcáit és a középületein zászlók lobogtak. A tartornánygyülés rend­ben megtörtént. A nagybeteg Tirclus bég a gyűlésen nem jelenhetett meg. Szerajevó ünnepnapját egyébként egy sajnálatos me­rénylet is megzavarta. Mikor Varesanin tábornok a városházáról, ahol a tartománygyiilést tartották, kísére­tével eltávozott, egy Karraics Bogdán nevű szociálista fiatalember a Császáriadon revol­verből ötször rálőtt. A golyók szerencsére senkit sem találtak. A merénylő ezután szivenlőtte magát és nyomban meghalt. Varesanin tábornok az egész idő alatt meg­lepő nyugodtan viselkedett. fi megnyitó ünnepség. Szerajevó, junius 15. Ali Firdus bég állapota az éjen át újból rosszab­bodott, annyira, hogy az orvosok megtiltották a betegnek, hogy a tartornánygyülés mai ülé­sén elnököljön. Egyébként pedig a rossz idő is akadályozza a béget abban, hogy az ülésen megjelenjen. A városháza, melyben a tartornánygyülés üléseit tartja, nincs föllobogózva, miga rendőr­ségnek a városháza mellett levő épületén a tartományi és birodalmi színeket föltüntető zászlók lengenek. Szerajevó, junius 15. A tartornánygyülés terme már jóval az ülés kezdete előtt zsúfolásig megtelt. Érdekes ké­pet nyújtottak a papság és a virilisták. A kép­viselők felvonulása már kilenc órakor kezdő­dött. Mindenki igyekezett, hogy a pártja részére kijelölt padsorokban mentül kedvezőbb helyet foglaljon el. Az első padsorban foglaltak helyet a virilisták, azután a szerbek, mohamedánok és katolikusok következtek. A ruházkodásban túlnyomó a fekete szalonkabát, csak tizenöt mohamedán képviselő jelent meg nemzeti vise­letben. A páholyok, melyekben magasállásu hi­vatalnokok és katonatisztek nejei, valamint más előkelőségek nejei ültek, zsúfolásig meg­telték. A második karzaton oly sürün állt a közönség, hogy nem lehetett megmozdulni. A városháza előtt sttrü néptömeg áll és várja a képviselőket, kik egymásután érkeznek. Szerajevó, junius 15. Varesanin báró tartományi főnök ünnepies megnyitójában méltatta a nagy nap jelentősé­gét, amidőn az alkotmányos élet Boszniában megkezdődik. Ezután felolvastatta az elnökség kinevezésére vonatkozó legfelső királyi kézira­tot, mely szerint a király a tartornánygyülés elnökévé Ali Firdus béget (muzulmán), al­elnökké pedig Vogisláv Solát (szerb) és Man­dics Miklóst (horvát) nevezte ki. Ezután a képviselők ünnepies felesketése következett. Szerajevó, junius 15. Délelőtt 10 óra 20 perckor lépett a terembe a tartományi főnök Benko báró polgári adlátus és a kormányzósági osztályfőnök kíséretében és helyet foglalt a kormány számára elhelyezett padon. A kormány padja mellett egy íróasztal­nál Grasl dr elnöki irodafőnök foglalt helyet, hogy addig, amig a tartornánygyülés megvá­lasztja jegyzőit, ellássa a jegyzői teendőket. Azután a tartományi főnök emelkedett szólásra és az egybegyűltekhez, akik szintén fölállottak helyeikről, a következő beszédet intézte : T. tartornánygyülés ! Bosznia és Hercegovina kulturális és gazdasági föllendülésével és haladásával az okkupációs időszak óta ez ország népe egyidejűleg elérte politikai érett­ségét is, amely lehetővé tette, hogy ez orszá­gok közjogi helyzetének megváltoztatása után alkotmányos módon fejtse ki tevékenységét a közélet minden terén. Boldog vagyok, hogy tartományi főnöki minőségemben elsőnek kö­szönhetem Bosznia és Hercegovina tartomány­gyűlését első egybegyülése alkalmából és önöknek, igen tisztelt képviselő urak, teljes szivből kívánom, hogy az előttük álló szép, de felelősséggel teljes tevékenységet a leg­jobb siker koronázza az egész ország boldo­gulására és hasznára. Azután a tartományi főnök Benko báró p0i gári adlátussal fölolvastatta a tartománygy^ * elnökségére vonatkozó legfelsőbb elhatározást3 mire az eskütétel ünnepies aktusa következett' Miután a két alelnök letette a tartománv gyűlés ügyrendjében előirt hűségi és engedek mességi esküt, Sola alelnök lépett az elnöki emelvényre és a következő szavakkal nyitotta meg az ülést: A bosznia-hercegovinai állami alaptör. vények huszonnyolcadik szakasza értelmében ezennel megnyitottnak jelentem ki a bosznia­hercegovinai tartománygyülést. Egyidejűié^ megnyitom az első választói ciklus első ülés­szakát és a mai ülést. Ezután az alelnök a házszabály hetedik sza­kasza értelmében négy képviselőt rendezőkké és hat képviselőt jegyzőkké nevezett ki. Majcl a tartornánygyülés tagjait a jegyzők névszeriut sorra fölhívták mandátumaik beadására. Mikor ez megtörtént, az elnök fölszólította a tar­tománygyülési képviselőket és a virilistákat az eskütételre. Az egyik jegyző olvasta az eskü­formát, mire a névszerint fölszólított képviselők egyenkint az elnökhöz léptek és neki kezet nyújtva, „fogadom" szóval letették az esküt. Midőn ismét visszatértek valamennyien a he­lyükre, szólásra emelkedett az alelnök és szi­veshangu beszédet intézett a Házhoz, fölszólítva a tartornánygyülés tagjait, hogy egyetértően dolgozzanak a haza boldogulásáért. Az elnök ezután arra kérte a tartományi főnököt, hogy a bosznia-hercegovinai népképviselet törhetet­len lojalitásának és hűségének kifejezését jut­tassa a legfelsőbb trón zsámolyához. Beszédét őfelsége éltetésével végezte, amelyet az egész Ház lelkesült kiáltásokkal fogadott. Azután fölolvasták a nagyszámban beérkezett üdvözlő­táviratokat a különböző parlamentek szláv képviselőinek klubjaitól, mire az ülést az elnök berekesztette és a legközelebbi ülést holnapra tűzte ki. A revolver-merénylet. Szerajevó, junius 15. Amikor Varesanin báró tábornok, boszniai tartományi főnök hadsegédével konakjából kocsin a városházáról, ahol a boszniai tar­tománygyülést megnyitotta, a konakba haj­tatott, egy fiatalember revolverből többször rálőtt, anélkül azonban, hogy eltalálta volna. A fiatalembert Veraic Bogdánnak hivják és macedóniai szerb. A merénylő ötször 15tt a kocsiba és a hatodik golyót a saját szájába lőtte és azonnal meghalt. Varesa­nin báró kiszállt a kocsiból és mindenek­előtt a következő kocsiban ülő feleségének állapotáról tudakozódott. A tartományfőnök ezután gyalog ment a konakba. A merénylő nagy vértócsában még most is a császár­hidon fekszik s óriási néptömeg veszi körül. Szerajevó, junius 15. Mikor a lövések eldördültek, Varesanin tábornok fölugrott a kocsiban és dörgő han­gon ordította: — Micsoda gazemberség ez? Heller őrnagy, szárnysegéd halálsápadt arccal és a két karját az arca elé tartva, ugrott ki a fogatból. A tartományi főnök a kocsiban maradt állva és rekedt, rikácsoló kiáltással fordult egy káplár fejé, aki a ko­csihoz rohant: — Sie, Korporai! A riadt tekintetű, remegő térdű katona szalutálni próbált, de borzasztó zavarában nem tudott. Varesanin kiugrott a szárny segéd után a fogatból és rákiáltott: — Rögtön fogja el azt az embert! A káplár odarohant. Akkor már egész csomó ember állt a halott merénylő korul, akinek a kezében még mindig ott volt a Browning-revolver. Anarchista volt a merénylő. Szerajevó, junius 15- ^ Megállapították, hogy a merényi neve Veraic Bogdán. A hercegovinai r*ev szinje-ben született és legutóbb Í°9as£(Víén a zágrábi egyetemen. Junius huszonegye^1 érkezett Mostarból Szerajevóba. Veraic alian összeköttetést tartott fönn a a leghtrhea^ anarchistákkal és velük már többször mélyesen is érintkezett. Este a varos kelőségei fölkeresték Varesanin tábornu* és gratuláltak szerencsés megmenekülés

Next

/
Oldalképek
Tartalom