Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-14 / 19. szám

1910 junius 14 DELMAGYARORSZAG S zárió biztatására fölszállott és igen szépen repült. Hétfőn Efimoff volt az érdeklődés központja. Lezuhanása óta először jelent meg a pályán és az aviatikusok örömmel üdvözölték és gratuláltak neki gyors fölépüléséhez. Ugyancsak kijutott az üdvözlésből Pischof-nak is, aki a győri ut óta nem repülhetett föl, csak most, hogy gépe már teljesen kijavítva, készen állott a hangárban. Wagner megnyitója. Amikor az első repülőgép, a Wagner Henriot monoplánja, felrepült a levegőbe, a rokonszenves és népszerű aviatikust, aki az eddigi versenynapokon szabályos és hibátlan repülésével tünt ki, olyan tapssal fogadták, mintha legalább is a levegő királya lett volna. Wagner azonban csak félig repülhette be a pályát, mert hirtelen erős szél támadt, amely leszállásra kényszeritette. Néhány perc múlva a szél elült s ekkor egyszerre hárman?: Panlhan, Latham és Wagner szálltak fel. Paulhan Fahrman-biplánján három óra 15 perckor a magassági, gyorsasági és távolsági versenyben startolt. Latham Antoinette-monoplánján a gyorsasági-, magassági-, távolsági- és időtartam-versenyekben 3zállt fel. Alig repültek be két-három kört, amikor csatlakozott hozzájuk a belga Kinet,. aki Fahrmanbiplánon az összes versenyekben indult. A négy repülőgép bámulatos biztonsággal szelte a levegőt. Hivatalos megállapítás szerint Paulhan a magassági versenyben 149 métert ért el, mig Latham 151 méter magasságba jutott. Paulhan ezután még kétszer felszállt a terhelési versenyben, mind a két alkalommal mechanikusát vitte magával s először öt percig, azután hat percig repült utasával a levegőben. Fél négy tájban kissé beborult s apró cseppekben esni kezdett az eső. A starthelyeken tartózkodó nézők valósággal megrohanják a fedett tribünt s a pilóták is leszálltak, mert az egyméteres szél hirtelen négy méternyire növekedett s minden pillanatban félni lehetett, hogy a földhöz csapja a repülőgépeket. Erős küzdelmek. Néhány perc múlva eltűntek a felhők és teljes szélcsönd állott be. Az aviatikusok sorra startoltak. Káprázatos látványosság volt, amint a biplánok és monoplánolc egymást üldözték apró fordulatokat végeztek, magasra emelkedtek, majd nyílegyenesen ismét alsó pályát vettek. Két gép egyszerre startolt a gyorsasági versenyben s az aviatikusok, akiket szinte fölmelegített az a lázas érdeklődés, amely a tribünökből áradt feléjük, minden tudásukat és gyakorlatukat érvényesítették, hogy a versenyek hetedik napján végre impozáns erővel bontakozzék ki a kép, amelynél csodálatosabbat még az emberi fantázia sem gondolhatott ki. Már öt óra is elmúlt, de még mindig tartott a káprázatos látvány. Frey Alfréd, aki Farmanbiplánon a magassági és távolsági dijakért versenyzett, egyszerre északnyugati irányban átrepült a tízkoronás tribün fölött s néhány pillanat múlva el is tünt a kíváncsi szemek elől. Jó öt percig tartott, amíg közel kétszáz méternyi magasságban újra előkerült a nagy tribün jobb szélén s egyenes irányban átrepült a versenyteret övező erdő fölött. Izgalmas és gyönyörű produkció volt, de nem talált rokonszenvre Boda Dezső főkapitánynál, aki rögtön följegyezte a merész pilóta nevét, hogy kihágási uton vonja felelősségre azért, mert a szigorú tilalom ellenére a közönség feje fölött reBült át. Mialatt a közönség ujabb és ujabb izgalmakban részesült, a versenyirodában hivatalosan is megállapították a startokat. Eszerint: Moser félkörnyi repülés után leszállt. Engelhard kapitány Wright-gépén az összes dijakért fölszállt. Frey Alfréd a magassági, távolsági és gyorsasági versenyekben indult, de a startvonalon csak negyedhót órakor haladt át é^ kirepült a pályáról, messze Cinkota felé. Be la Roche bárónő az összes dijakért startolt és száz méternyi magasságban a közönség fölött repült el. Pischoff, Jullerot, Rougier és Latham az öszszes dijakért indultak. Utasok a levegőben. A közönség óriási érdeklődése mellett közeledett Paulhan gépéhez, Károlyi Mihály gróffal, az első magyar utassal. A kiváló aviatikus udvariasan fölsegítette utasát a gépbe, majd maga is beugrott a nyeregbe és megindította a motort. A gép egy ideig gurult, majd megállott. A pilóta is, meg Károlyi is ideges volt és csak akkor nyugodtak meg, amikor Paulhan rájött a bajra. A benzincsap el volt zárva és ezért nem emelkedhetett föl a gép. Néhány pillanat alatt azonban a levegőben volt Paulhan és utasa. Amikor a gép újra a földet érte, Károlyi mosolyogva köszönte meg Paulhannak az utat. Károlyi gróf bátorsága több emberben kedvet öntött egy kis légi útra és nemsokára boldogan szúrták le Paulhan kezébe az ötezer koronát. Közvetlenül Károlyi gróf után Hevesy Vilmos mérnök szállott föl, majd Paulhan régi gazdáját, akinél soffőr volt,Deutsch de la Meurthe-t a Pesten időző francia milliomost vitte magával. Az aviatika mecenása után Andrássy Géza gróf következett. Az érdeklődés azonban akkor nyilvánult meg igazán, amikor egy szőke aszszonyka egy ezerdollárost lobogtatva, kérte Paulhant, hogy vigye föl a felhőkbe. Az aszszonyka Madame Ccirtezza, egy amerikai milliomos felesége, gyermekes örömmel kapaszkodott a gépbe és amikor leereszkedtek, kijelentette, hogy ezentúl minden nap föl fog repülni. Kinet, a belga pilóta, táblán hirdette, hogy ötszáz koronáért visz utasokat a levegőbe. Az első utasa Julius Gyula temesmegyei földbirtokos volt, aki után még egy pár embert vitt magával. Gyönyörű szép és feledhetetlen napja lesz a hétfői nap mindazoknak, akik künn voltak a rákosi me.,'"n. fi uasárnapi eredmény. Magassági verseny : 1. Alfréd Frey 198. 2. Latham 151. 3. Paulhan 149. 4. De la Roche bárónő 130. Távolsági verseny: 1. Wagner 129*58 km. 2. Kinet 103-67 km. Iclőtartam-verseny: 1. Wagner 2 óra 3 p. 46'8 mp. 2. Kinet 1 óra 44 p. 50 mp. Gyorsasági verseny : 1. Latham 75-52 km. ói'asebesség. 2. Wagner 67.28 km. órasebesség. Lassusági verseny. 10 km. : 1. Warchalovszky 11 p. 28"4 mp. 2. Engelharclt 11 p. 4"7 mp. Utas-verseny: 1. Engelhardt 19 p. 52 mp. Magyar gépek katasztrófája. A magyar aviatikusokat állandóan balszerencse üldözi. Illner, a Taube kitűnő pilótája, vasárnap délelőtt ki akarta próbálni Svachulay uj monoplánját. A futószerkezet azonban túlságosan gyöngének bizonyult és mára gurulásnál összetörött. Szatke debreceni mérnök, aki érdekesen megkonstruált monoplánjával a Hortobágyon több sikeres repülést végzett, ma reggel kísérelte meg először a fölszállást a Rákoson. Hangos kattogással indult meg az Anzani-motor és a gép sebesen gurult előre. Alig futott azonban néhány métert, egyszerre csak, mintha láthatatlan kezek markolták volna meg, fölborult és darabokra, törött. A furcsa balesetet a jelzőárbóc egyik feszitődrótja okozta, amelyet Szatke nem vett észre. — Csodálatos szerencse, hogy ép bőrrel menekültem. Ha az ülésem valamivel magasabb, akkor á drót egyszerűen lenyakaz. A gép darabokra törött, hat nap alatt készülnek csak el az újjáépítésével. * Hétfőn a rossz időjárás miatt nem folytatták a versenyeket. Uasuís katasztrófa. — Négy halott és számos sebesült, — (Saját tudósítónktól.) Borzalmas vasúti katasztrófa hirét jelentik Nagyváradról. Bratka és Bucsco állomások között a Nagyváradról Kolozsvár felé menő tehervonat beleszaladt egy veszteglő tehervonatba. Az összeütközésnek négy halottja és számos sebesültje van. Az áldozatok mind vasúti tisztviselők és munkások. A szerencsétlenségről a következő részleteket jelentik: Bratka és Bucsa állomások között vesztegelt az 569. számú tehervonat, amelynek mozdonyát épen vontatták. Ugyanekkor útnak indították Bratkáról az 561. számú tehervonatot, amely 30 kilométeres sebességgel futott ki az állomásról. Néhány perc után az utóbbi vonat vezetője egy merész kanyarodónál észrevette a közvetlenül előtte veszteglő tehervonatot, de már hiába fékezett. A vonat beleszaladt az álló kocsisorba. A mozdony kisiklott, a kocsik irtózatos recsegéssel egymásra torlódtak és összezuzódva estek szilánkokra. Kovács Ferenc, Tóth József és Halász Gy ula nagy váradi családos fékezők, akik a kocsik alá kerültek, azonnal meghaltak. Egy hajtányon néhány vasúti alkalmazott ült Sebestyén és Boér mérnökök vezetésével. Ezek idejekorán leugrottak a kocsiról. Kuclor Ferenc munkás azonban, aki a mérnöki műszereket akarta megmenteni, elkésve ugrott le és a kerekek alá került. Azonnal meghalt. Tizenöt kocsi zúzódott porrá. Kolozsvárról és Nagyváradról segítő vonatok érkeztek. A kolozsvári üzletvezető azonnal felfüggesztette állásától László Mihály bucscii hivatalnokot, aki állítólag okozója a katasztrófának, mert korán adott jelt a vonat indulására. A vizsgálat folyik. TÁVIRATOK A krétai kérdés. — Bécsben habomtól tartanak. — Bécs, junius 13. Itt°ni politikai körökben nagy érdeklődéssel kisérik a krétai helyzetet. Bécsben általános a vélemény, hogy a helyzet meglehetősen feszült. A régi rendszer hivei az ujabb rendszer hiveit gyöngeséggel vádolják a krétai konfliktus meg nem oldása miatt. A reakcionáriusok háborút akarnak, miután véleményük szerint csakis háborúval lehet a helyzetet megoldani. Félő, hogy az ifju-törökök pozíciójuk megerősítése miatt belemennek ebbe a veszedelmes játékba és igy a reakcionáriusok mozgalmát nem szabad kicsinyelni. Az ifjutörököket és a kormányt támadó Szamim szerkesztőjének meggyilkoltatása szimptómikus jelensége annak a feszültségnek, amely Törökországban most dul. A reakcionárius mozgalom az „igazi hazafiasság" zászlaja előtt indult meg és a muzulmánok vallási érzésére spekulál, nincs kizárva, hogy tovább terjed és akkor ujabb konfliktus állhat elő, mely Törökországot testvérharcba sodorja. Ennek folytán a krétai kérdés az ifju-törökök számára ekszisztenciális kérdéssé lett. Nem kizárt dolog ilyképen, hogy az ifjutörökök a háborút fogják, mint utolsó eszközt felhasználni, hogy Törökországban szupremáciájukat megtarthassák és hogy a súlyos belső viszonyok fölött úrrá legyenek. Mahmud Sefket basa hadügyminiszter Konstantinápolyba való visszatérése erős jele annak, hogy a kormány csakugyan számolt a háború eshetőségével és azért hivta vissza Mahmud Sefket basát, hogy szükség esetén ő, mint a hadsereg legkedvencebb vezére, kéznél legyen. Berlin, junius 13. Marschallbáró konstantinápolyi nagykövettegnap este hosszabb szabadságra elutazott. Marschall báró távirati meghívás következtében érkezett ide s a birodalmi kancellárral többször tanácskozott a legújabb keleti események dolgában.