Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-14 / 19. szám

1910 junius 14 DELMAGYARORSZAG S zárió biztatására fölszállott és igen szépen repült. Hétfőn Efimoff volt az érdeklődés köz­pontja. Lezuhanása óta először jelent meg a pályán és az aviatikusok örömmel üdvö­zölték és gratuláltak neki gyors fölépülésé­hez. Ugyancsak kijutott az üdvözlésből Pischof-nak is, aki a győri ut óta nem repülhetett föl, csak most, hogy gépe már teljesen kijavítva, készen állott a hangárban. Wagner megnyitója. Amikor az első repülőgép, a Wagner Henriot monoplánja, felrepült a levegőbe, a rokonszen­ves és népszerű aviatikust, aki az eddigi ver­senynapokon szabályos és hibátlan repülésével tünt ki, olyan tapssal fogadták, mintha legalább is a levegő királya lett volna. Wagner azonban csak félig repülhette be a pályát, mert hirtelen erős szél támadt, amely leszállásra kényszeri­tette. Néhány perc múlva a szél elült s ekkor egyszerre hárman?: Panlhan, Latham és Wag­ner szálltak fel. Paulhan Fahrman-biplánján három óra 15 perckor a magassági, gyorsasági és távolsági versenyben startolt. Latham An­toinette-monoplánján a gyorsasági-, magassági-, távolsági- és időtartam-versenyekben 3zállt fel. Alig repültek be két-három kört, amikor csat­lakozott hozzájuk a belga Kinet,. aki Fahrman­biplánon az összes versenyekben indult. A négy repülőgép bámulatos biztonsággal szelte a le­vegőt. Hivatalos megállapítás szerint Paulhan a magassági versenyben 149 métert ért el, mig Latham 151 méter magasságba jutott. Paulhan ezután még kétszer felszállt a terhelési ver­senyben, mind a két alkalommal mechanikusát vitte magával s először öt percig, azután hat percig repült utasával a levegőben. Fél négy tájban kissé beborult s apró csep­pekben esni kezdett az eső. A starthelyeken tartózkodó nézők valósággal megrohanják a fedett tribünt s a pilóták is leszálltak, mert az egyméteres szél hirtelen négy méternyire nö­vekedett s minden pillanatban félni lehetett, hogy a földhöz csapja a repülőgépeket. Erős küzdelmek. Néhány perc múlva eltűntek a felhők és tel­jes szélcsönd állott be. Az aviatikusok sorra startoltak. Káprázatos látványosság volt, amint a biplánok és monoplánolc egymást üldözték apró fordulatokat végeztek, magasra emelked­tek, majd nyílegyenesen ismét alsó pályát vet­tek. Két gép egyszerre startolt a gyorsasági versenyben s az aviatikusok, akiket szinte föl­melegített az a lázas érdeklődés, amely a tribü­nökből áradt feléjük, minden tudásukat és gya­korlatukat érvényesítették, hogy a versenyek hetedik napján végre impozáns erővel bontakoz­zék ki a kép, amelynél csodálatosabbat még az emberi fantázia sem gondolhatott ki. Már öt óra is elmúlt, de még mindig tartott a káprázatos látvány. Frey Alfréd, aki Farman­biplánon a magassági és távolsági dijakért ver­senyzett, egyszerre északnyugati irányban át­repült a tízkoronás tribün fölött s néhány pil­lanat múlva el is tünt a kíváncsi szemek elől. Jó öt percig tartott, amíg közel kétszáz mé­ternyi magasságban újra előkerült a nagy tribün jobb szélén s egyenes irányban átrepült a ver­senyteret övező erdő fölött. Izgalmas és gyö­nyörű produkció volt, de nem talált rokon­szenvre Boda Dezső főkapitánynál, aki rögtön följegyezte a merész pilóta nevét, hogy kihá­gási uton vonja felelősségre azért, mert a szi­gorú tilalom ellenére a közönség feje fölött re­Bült át. Mialatt a közönség ujabb és ujabb izgalmak­ban részesült, a versenyirodában hivatalosan is megállapították a startokat. Eszerint: Moser félkörnyi repülés után leszállt. Engelhard kapitány Wright-gépén az összes dijakért fölszállt. Frey Alfréd a magassági, távolsági és gyor­sasági versenyekben indult, de a startvonalon csak negyedhót órakor haladt át é^ kirepült a pályáról, messze Cinkota felé. Be la Roche bárónő az összes dijakért star­tolt és száz méternyi magasságban a közönség fölött repült el. Pischoff, Jullerot, Rougier és Latham az ösz­szes dijakért indultak. Utasok a levegőben. A közönség óriási érdeklődése mellett köze­ledett Paulhan gépéhez, Károlyi Mihály gróf­fal, az első magyar utassal. A kiváló aviatikus udvariasan fölsegítette utasát a gépbe, majd maga is beugrott a nyeregbe és megindította a motort. A gép egy ideig gurult, majd meg­állott. A pilóta is, meg Károlyi is ideges volt és csak akkor nyugodtak meg, amikor Paulhan rájött a bajra. A benzincsap el volt zárva és ezért nem emelkedhetett föl a gép. Néhány pillanat alatt azonban a levegőben volt Paul­han és utasa. Amikor a gép újra a földet érte, Károlyi mosolyogva köszönte meg Paulhannak az utat. Károlyi gróf bátorsága több emberben ked­vet öntött egy kis légi útra és nemsokára bol­dogan szúrták le Paulhan kezébe az ötezer koronát. Közvetlenül Károlyi gróf után Hevesy Vilmos mérnök szállott föl, majd Paulhan régi gazdáját, akinél soffőr volt,Deutsch de la Meurthe-t a Pesten időző francia milliomost vitte magá­val. Az aviatika mecenása után Andrássy Géza gróf következett. Az érdeklődés azonban akkor nyilvánult meg igazán, amikor egy szőke asz­szonyka egy ezerdollárost lobogtatva, kérte Paulhant, hogy vigye föl a felhőkbe. Az asz­szonyka Madame Ccirtezza, egy amerikai millio­mos felesége, gyermekes örömmel kapaszko­dott a gépbe és amikor leereszkedtek, kijelen­tette, hogy ezentúl minden nap föl fog re­pülni. Kinet, a belga pilóta, táblán hirdette, hogy ötszáz koronáért visz utasokat a levegőbe. Az első utasa Julius Gyula temesmegyei földbirto­kos volt, aki után még egy pár embert vitt magával. Gyönyörű szép és feledhetetlen napja lesz a hétfői nap mindazoknak, akik künn voltak a rákosi me.,'"n. fi uasárnapi eredmény. Magassági verseny : 1. Alfréd Frey 198. 2. Latham 151. 3. Paulhan 149. 4. De la Roche bárónő 130. Távolsági verseny: 1. Wagner 129*58 km. 2. Kinet 103-67 km. Iclőtartam-verseny: 1. Wagner 2 óra 3 p. 46'8 mp. 2. Kinet 1 óra 44 p. 50 mp. Gyorsasági verseny : 1. Latham 75-52 km. ói'asebesség. 2. Wagner 67.28 km. órasebesség. Lassusági verseny. 10 km. : 1. Warchalovszky 11 p. 28"4 mp. 2. Engelharclt 11 p. 4"7 mp. Utas-verseny: 1. Engelhardt 19 p. 52 mp. Magyar gépek katasztrófája. A magyar aviatikusokat állandóan balsze­rencse üldözi. Illner, a Taube kitűnő pilótája, vasárnap dél­előtt ki akarta próbálni Svachulay uj mono­plánját. A futószerkezet azonban túlságosan gyöngének bizonyult és mára gurulásnál össze­törött. Szatke debreceni mérnök, aki érdekesen meg­konstruált monoplánjával a Hortobágyon több sikeres repülést végzett, ma reggel kísérelte meg először a fölszállást a Rákoson. Hangos kattogással indult meg az Anzani-motor és a gép sebesen gurult előre. Alig futott azonban néhány métert, egyszerre csak, mintha láthatat­lan kezek markolták volna meg, fölborult és darabokra, törött. A furcsa balesetet a jelzőár­bóc egyik feszitődrótja okozta, amelyet Szatke nem vett észre. — Csodálatos szerencse, hogy ép bőrrel me­nekültem. Ha az ülésem valamivel magasabb, akkor á drót egyszerűen lenyakaz. A gép darabokra törött, hat nap alatt készül­nek csak el az újjáépítésével. * Hétfőn a rossz időjárás miatt nem folytatták a versenyeket. Uasuís katasztrófa. — Négy halott és számos sebesült, — (Saját tudósítónktól.) Borzalmas vasúti ka­tasztrófa hirét jelentik Nagyváradról. Bratka és Bucsco állomások között a Nagyváradról Kolozsvár felé menő tehervonat beleszaladt egy veszteglő tehervonatba. Az összeütközés­nek négy halottja és számos sebesültje van. Az áldozatok mind vasúti tisztviselők és munkások. A szerencsétlenségről a követ­kező részleteket jelentik: Bratka és Bucsa állomások között veszte­gelt az 569. számú tehervonat, amelynek mozdonyát épen vontatták. Ugyanekkor útnak indították Bratkáról az 561. számú tehervonatot, amely 30 kilométeres se­bességgel futott ki az állomásról. Né­hány perc után az utóbbi vonat vezetője egy merész kanyarodónál észrevette a köz­vetlenül előtte veszteglő tehervonatot, de már hiába fékezett. A vonat beleszaladt az álló kocsisorba. A mozdony kisiklott, a kocsik irtózatos recsegéssel egymásra torlódtak és összezuzódva estek szilánkokra. Kovács Fe­renc, Tóth József és Halász Gy ula nagy váradi családos fékezők, akik a kocsik alá kerültek, azonnal meghaltak. Egy hajtányon néhány vasúti alkalmazott ült Sebestyén és Boér mérnökök vezetésével. Ezek idejekorán le­ugrottak a kocsiról. Kuclor Ferenc munkás azonban, aki a mérnöki műszereket akarta megmenteni, elkésve ugrott le és a kerekek alá került. Azonnal meghalt. Tizenöt kocsi zúzódott porrá. Kolozsvárról és Nagyvárad­ról segítő vonatok érkeztek. A kolozsvári üzletvezető azonnal felfüggesztette állásától László Mihály bucscii hivatalnokot, aki állí­tólag okozója a katasztrófának, mert korán adott jelt a vonat indulására. A vizsgálat folyik. TÁVIRATOK A krétai kérdés. — Bécsben habomtól tartanak. — Bécs, junius 13. Itt°ni politikai körökben nagy érdeklődés­sel kisérik a krétai helyzetet. Bécsben álta­lános a vélemény, hogy a helyzet meglehe­tősen feszült. A régi rendszer hivei az ujabb rendszer hiveit gyöngeséggel vádolják a krétai konfliktus meg nem oldása miatt. A reakcionáriusok háborút akarnak, miután véleményük szerint csakis háborúval lehet a helyzetet megoldani. Félő, hogy az ifju-törökök pozíciójuk meg­erősítése miatt belemennek ebbe a vesze­delmes játékba és igy a reakcionáriusok mozgalmát nem szabad kicsinyelni. Az ifju­törököket és a kormányt támadó Szamim szerkesztőjének meggyilkoltatása szimptómi­kus jelensége annak a feszültségnek, amely Törökországban most dul. A reakcionárius mozgalom az „igazi hazafiasság" zászlaja előtt indult meg és a muzulmánok vallási érzésére spekulál, nincs kizárva, hogy tovább terjed és akkor ujabb konfliktus állhat elő, mely Törökországot testvérharcba sodorja. Ennek folytán a krétai kérdés az ifju-tö­rökök számára ekszisztenciális kérdéssé lett. Nem kizárt dolog ilyképen, hogy az ifju­törökök a háborút fogják, mint utolsó esz­közt felhasználni, hogy Törökországban szupremáciájukat megtarthassák és hogy a súlyos belső viszonyok fölött úrrá legyenek. Mahmud Sefket basa hadügyminiszter Kon­stantinápolyba való visszatérése erős jele annak, hogy a kormány csakugyan számolt a háború eshetőségével és azért hivta vissza Mahmud Sefket basát, hogy szükség esetén ő, mint a hadsereg legkedvencebb vezére, kéznél legyen. Berlin, junius 13. Marschallbáró konstantinápolyi nagykövetteg­nap este hosszabb szabadságra elutazott. Mar­schall báró távirati meghívás következtében ér­kezett ide s a birodalmi kancellárral többször tanácskozott a legújabb keleti események dol­gában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom