Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-10 / 16. szám

b DELMAGYARORSZAG 1910 Junius 10 elkeserítette Petőíit, hogy sohasem emlékezett Bíiween vissza a Selmecen töltött napjaira. Lichárd és Suhayda, e két pánszláv érzelmű professzor alapította 1843-ban az iskola kebelében' a tót irodalmi kort, a már 1828 óta fennálló „Magyar társaság" ellensúlyozására. A két kör tagjai aztán folytonos torzsalkodásban és viszálykodásBan éltek, mígnem 1877-ben beszüntették a tót kör működését." A magyar párt élére csakhamar Mikszáth került. Valóságos csaták dúltak a két párt között, ugy, hogy küzdelmük „a formális hadakozás színét viselte magán." (Mikszáth.) Ilyen hadakozás befejezéseképen Mikszáth karcerbe is került, amit főkép Snhaydának tulajdonított. De Mikszáth nemcsak a pánsziávok elleni küzdelemben tűnt ki, hanem sokkal inkább az önképzőkörben. Kitűnő dolgozataival oly fölényt vívott, ki .'társai fölött, hogy meghajoltak az ö tehetsége előtt , s miután előbb a körnek aljegyzője volt, -hetedosztályos korában főjegyzője lett. Ez-volt a legmagasabb tisztség, amit diák elérhetett,; mert az elnök tisztét mindig egy tanár,' akkoriban SchoHz Vilmos töltötte be. Aki maga is diák volt, az tudja, mekkora közkedveltség és népszerűség keli ahoz, hogy egy alsóbbosztályos kerüljön az önképzőkörben az első helyre. De hogy valóban megérdemelte ezt a hódoló elismerést, mindjárt belátjuk, ha az önképzőkörben folytatott munkásságát ismertetem. Első müve, amelylyei fellépett, „Egy fogoly levele" cimü.költeménye, amely birálója szerint ..az episztolához közelit és sikerült is némileg, amennyiben didaktikus eszmékkel szépen telve van, csak dalszerű külalakjában tér el az episztolától." „Az öreg nemes" cimü költeményét „eszméjének szépsége miatt, habár a kidolgozás gyengébb is", érdemkönyvbe vették. „Az én Gyuri bátyám" cimü humoreszkje szintén az egész körnek«-a tetszésével találkozott. „Dicséretet érdemel -a szerző müve miatt. ErdemkönyVbe írandó;"' De nemcsak az érdemkönyvbe írták Mikszáthnak ezt és más elbeszéléseit, hanem azonfelül lemárselgaíiták és ugy terjesztették egymás között és a városban. A „Petőfi sírja" és ,Otthon" cimü költeményeiről azt mondja a jegyzőkönyv: „Az elsőben mind az eszme, mind a kivitel megfelel céljának s a tnü ezen fényoldala könnyen felejteti el velünk azon csekély hibát, amely imitt-amott az ütem dallamossága hiányában áll. A második mű tökéletesen' sikerült, mert az eszmények benne lélektanilag és természethiven vannak ecsetelve. Mindkettő egyhangúan arra ítéltetik, hogy az érdemkönyv lapjain foglalja el méltó helyét." De dijat is nyert „Gyula vezér" cimü balladájával, az elsőt, amelyet a kör azért tűzött ki, hogy tagjait annál nagyobb munkásságra serkentse. Társainak tetszésén kivül a kör vehető tanárának elismerését is kivívta magának, midőn így nyilatkozott: — . Ha Mikszáth igy fog fejlődni, kitűnő beszélyíró lesz belőle." Többszöri szavalatairól is dicsérőleg emlékeznek meg a jegyzőkönyvek. Munkásságában azonban némi szünet állott be akkor, amikor — miként a selmeci liceum történetében olvasható, — „bizonyos kicsinyes dolgok miatt kivált a körből." Ezek a bizonyos kicsinyes; dolgok pedig abban állanak, hogy Mikszáth egyik osztálytársának, Brózik Titusznak készített egy munkát, amelylyei ez a körben tetszést aratott. A dolog azonban későbben kisült és Mikszáth ezért jegyzőkönyvi rosszalást kapott, azért is, mivel mint a kör első tisztviselője rossz példát mutatott. Mikszáth annyira * a szivére vette a dolgot, ftogv 1866 január huszadikán kilépett a körből. Ha nem is olyan buzgalommal, de ezentúl is irogatott- és mint Jezsovics Károly, egykoi'j tanára beszélte, „maga köré gyűjtötte meghitt barátait és saját humoros elbeszéléseinek a fölolvasásával mulattatta őket". Az iskola padjaiban azonban nem az elsők között foglalt helyet Mikszáth. Szabad idejében ugyanis nem a latin auktorokat olvasgatta, sem a matematikával nem törte a fejét, hanem annál szorgalmasabban forgatta kedvenc regényíróinak a müveit, amellett még ő maga is dolgozgatott, na meg pajtáskodott. Ő maga „a pajtáskodás korszakának" nevezi ezeket az éveketMeg is bukott az érettségin a mennyiségtanból, ugy, hogy javitóvizsgálatot kellett tennie. Mikszáth azonban nem haragudott — ami pedig a bukott deákok rendes szokása — sem az intézetre, amelyben megbukott, sem a tanárra, aki megbuktatta, hanem mindig szívesen emlékezett vissza selmeci diákéveire. Hisz Selmecen valósággal miniatűr irodalmi pályát futott be. Striegl F. József. Pánik a repüSöyersenyen. —A közönségre zuhant pilóta.— Nsny áidozal.— (Saját tudósítónktól.) A mai nap szenzációja kínos botrányba fuladt odakint a Rákos-mezőn. A közönség arra a hirre, hogy ma tartják meg az utazási versenyt, tömegesen kereste föl a versenypályát. Az idő eleinte szeles volt és bosszú ideig nem is lehetett egy aviatikusnak sem fölrepülni. Ezt a publikum türelmesen vette tudomásul, de azt a hirt, hogy az utazási verseny megint elmarad, a künnlevőket kinosan érintette. Ma szintén megjelent József főherceg és megint több hangárban tett látogatást s elmagyaráztatta magának az egyes gépek alkatrészeit, A közönség nemcsak azért járt ma rosszul, mert nem igen látott semmit, hanem főleg azért, mert többen egy szerencsétlenségnek váltak passzív részeseivé. Ugyanis Frey André német pilóta, aki SomíHer-biplánon szállt föl, bajt okozott. Amikor a közönség fölött repült, motora hirtelen beszüntette működését, a, gép az emberekre zuhant és súlyosan megsebesített egy pár asszonyt és férfit, A közönség az incidens után megelégedett a versennyel és otthagyta a Rákos-mezőt. Igen szép eredményt ért el ma Wagner német aviatikus, aki több mint két óra hosszat maradt a levegőben. József főherceg a hangárokban. József főherceg négy órakor érkezett ki a versenytérre és Széchenyi László gróffal, valamint Tolnay Lajossal sorravette a hangárokat. Először Engelhard német pilótát kereste föl, aki a Wright-féle monoplánját mutatta meg a főhercegnek. Majd Paulhan hangárja következett, akit tegnap már bemutattak a főhercegnek. József főherceg megszemlélte még Wagner monoplánját. Repülések. Erős szél fujt, ugy, hogy alig lehetett megkezdeni a versenyt. Ugy. öt óra körül, amikor már elállott az eső és a szél is gyengébben fujt,. Wagner a hangárból kirepült. De közben egy szélroham lesodorta a levegőből. Semmi baja nem történt és a gépet automobilon szállították vissza a helyére. Háromnegyed hat órakor Illner szállott föl az időtartam- és a magassági díjért. Illner csodaszépen repült és a közönség lelkesen ünnepelte, amikor feje fölött szállott el körülbelül ötven méter magasságban. Majd egymásután ültek nyeregbe az aviatikusok. Kínét startolt, Wagner szált föl a magassági díjért és ugyancsak ezért a díjért versenyzett Latham is, de megint üldözte a balszerencséje, mert a motor megint elromlott és a gépnek le kellett ereszkednie a földre. Hat órakor a levegőben voltak már Chavez, aki tegnapi repüléséhez hasonló szép dolgot produkált, Frey André, Paul és Engelhard!. Gyönyörű látvány volt, amikor a levegőben egymást kergették a monoplánok és biplánokKözben megtörtént az első szerencsétlenség. Latham, * i időközben újra fölszállott, tíz méter magasságból lezuhant. Nagy rémület keletkezett a pályán, a meu, tök és a lovasrendőrök odavágtattak a szerencsétlenséghez, de ekkor már a vakmerő aviatikus kiugrott a gépből és mosolyogva köszönte meg a közönség éljenzését. Chavez csodálatos szépen szállott föl és né:ry. száz méter magasságból üdvözölte az alatta levő publikumot, A leszállás volt azonban a legszebb. Nyílegyenes irányban szinte zuhanásszerű volt a leereszkedés. A katasztrófa. Chavez leszállása után Frey André repülésében gyönyörködött a közönség. A kiváló aviatikus a szabályokhoz megfelelően a tribünök fölött szállott. Egyszerre megállott a motor kattogása, berregése és a következő pillanatban a csodálkozást rémült ijedtség váltotta föl. A repülőgép hatalmas robajjal esett a közönség sorai közé. Óriási pánik keletkezett. A gép szárnyai alatt asszonyok és férfiak sikoltoztak és az ijesztő hangzavarba szinte félelmetesen szólt bele a mentők sípja. Eltolták a gépet és a földön vérben fetrengve találták Horváth festéknagykereskedőt és feleségét, akik súlyos agyrázkódást és veszélyes külső sérüléseket szenvedtek. Azonnal bekötözték sebeiket és elszállították őket a Bollínger-féle klinikára, Ugyancsak súlyosan megsebesültek Schandt Jenő főhadnagy felesége, továbbá Mettél Ede főhadnagy és a felesége. Leírhatatlan volt látni azt a kinos vergődést, amit a sebesültek véghezvittek. Vér volt mindenütt és a mentők, akik derekasan működtek, alig tudtak a közönség miatt dolgozni. A szerencsétlenség valamennyi áldozatát automobilokon szállították be a kórházakba. A közönség ezután szomorúan, lehangoltan távozott a versenytérről. A iegnyugodtabban maga Frey André viselkedett. Kiugrott gépéből, és azonnal a mentők segítségére sietett. Neki semmi baja nem történt, Még egy lezuhanás. Körülbelül fél hét tájban fölszállott az időtartam-dijért Bielovucic is, aki azonban szintén rosszul járt. Alig volt tíz percig a levegőben, a gépnek valami baja esett és nagy zajjal zuhant le a földre. A gép teljesen összetört, az aviatikusnak azonban semmi baja nem történt. El lehet mondani, hogy a mai nap a leesések napja volt. A sportbiztosok megállapították, hogy a Frey-féle lezuhanásért nem lehet senkit sem felelősségre vonni, fi mai eredmény. A mai nap eredményei a következők: Idő-verseny: I. Wagner (2 óra 2 perc, 43 mp.), II. Illner (1 óra 45 perc, 40 mp.), III. Frey André (43 perc, 54 mp.) Távolsági verseny: I. Wagner (137 km. 30 m.), II. Illner (63 km. 80 m.), III. Frey André (40 km. 850 m.) ' Gyorsasági verseny: I. Illner (68 km. 70 ni' óránként), II. Wagner (68 km. 21 m. óránként). Magassági verseny: I. Illner (417 m.), HChavez (311 m.), III. Frey André (170 m.) Efimoff. A szerencsétlenül járt orosz aviatikus, Efimoffi súlyos betegen fekszik a szanatój-ium egyik betegszobájában. Efimoff ugyanis a zuhanástól vesezuzódást szenvedett és a veséjében vérz?8 indult meg. Ezt a vért kellett lecsapolni. Egy hírlapírónak a szanatórium igazgatója a következőket mondotta Eíimofí állapotáról: — A betegnek vesezuzódása van, azonkivüj gyenge agyrázkódást szenvedett. Az operaci11 jól sikerült, de a beteg állandóan kábult ef gyengén táplálkozik. 4 budapesti versenyen »l(ü semmiesetre sem vehet részt. Gyógyulása tíz na pig fog tartani, ennyi ideig kell az ágyat őrizni? A beteg aviatikust naponta fölkeresik társa és virággal halmozzák el. Künn volt ma han a feleségével, De Laroche bárónő, PiscMfi