Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-07 / 13. szám

. u, D É L M AGY A RORSZ AG —íaio. junius. 7. A MILLIOMOS BŰNTÁRSA. 18 BŰNÜGYI REEÉflY. ­Vemim őrnagy kétes- tisztaságú kezét oda­nyújtotta a bankárnak, de ez ugy tett, mintha nem vfftte' volna észre. — Kilenc órára elvárom, — mondá kitérőleg. — És a reggeli? — kérdezte Vernon. — Majfl akkor kap azt is ••— Már most is elfogadtanr volna. De nem baj, jó lesz akkor is. A viszontlátásra, Dunbarur. A milliomos bezárta mögötte az ajtót- s az ablakhoz'lépétt, Forró homlokát a vastag, hideg üveglemezre támasztotta s szemmel kiséré az őrnagy hosszú alakját, ki a gyepen átvezető utón befordulva, végre eltűnt. Aztán visszatért a kandalló tüzéhez s egy székre rogyva, kinosan feljajdult. Ez nem volt sóhaj, hanem fojtó fájdalom felkiáltása, mely csakis a kétségbeesés halálos gyötrelmeiből sa­nyargatott lélekből kelhetett. — Ez határoz! — mondá magában. — Igen, ez dönt! Régóta látom közeledni a válságot. De most élet vagy halál! , Fölkelt,, kezével végigsimitá arcát, mint va­laki, aki mély álomból ébrecl. Aztán ment, hogy az ünnepélynél szerepeljen. A lakodalmi étkezés nem volt soEkal derül­tebb magánál az esketési ünnepélynél. Minden fényes, csendes és előkelő volt. Néma szolgák zajtalanul suhantak icle-oda a székek mögött. Pezsgő, rhénusi és burgundi borok csillámlottak a lapos, vizililiomalaku poha­rakban s értékes kínai poreellán-szobrocskák elragadó csínosságu kosárkákban kínálták a legritkább gyümölcsöket. Ara és vőlegény boldogoknak látszottak. De csendes, kevés beszédű boldogéág volt ez, mely csekély befolyást gyakorolhatott a környezetre, Végre a reggeli be lön fejezve és Laura, ki­sérve a nyoszolyó lányoktól, felkelt az asztaltól. Az utazó-kocsi az ajtó előtt állott. . — Hosszú idő fog betelni, míg újból talál­kozhatunk, drága atyám, — mondá Laura a bú­csúzáskor. — Add rám még egyszer áldásodat, mieíőtt .megyek. ... Fejé á "milliomos"melléreHájTőtt, de ez merőn" nézett maga elé s erőltetett mosoly tévelygett ajk-ai, körül, mély inkább beillett' a szájizmok göíicses vónaglásának. - — ­—"Jobbat adok áldásomnál, — mondá Dunbar fenhangon. — Még nem kaptál nászajándékot tőlem; de nem feledkeztem meg róla. Az, amit neked szántam, időbe kerül, míg elkészül. A legszebb gyémánt-ékszert készíttetem számodra, mely valaha-Angolországban létezett: A köveket magam választom és az én utasításom szerint foglalják egybe. Laura megszorította atyja jéghideg kezet. — Nincs szükségem gyémántokra, papa — suttogá, — Csak szeretetedet óhajtom. Dunbar mit sem válaszolt erre az esengésre. De nem is volt alkalma, mert a fiatal házaspár belépett a hintóba s az csakhamar elrobogott. — Remélem, boldog lesz, — mondá magában, midőn a házba visszatért. — Az ég tudja, óhaj­tom. hogy, bpldog legyen. , Vendegeit nem is kereste fel többet, hogy elbúcsúzzék tőlük, Hanem" egyenesen szobájába tartott. Az emberek már megszokták különc­ködéseit és elnézök voltak bogarai iránt. A milliomos megtette az előkészületeket, hogy barátját fogadhassa, és rögtön megérke­zése után maga elé vezette. A belépő, akit utja fekete ködös éjszakán, lombtalan fasorokon, melyeknek száraz galyai zörögve hajlongtak a bus szél fuvalmai alatt s nedves bozóton átvezetett: káprázó szemekkel állt meg a meleg-, sugárzó terem derült fényében. — Igazán kényelmes, — mondá — hogy ne gokat mondjak. S néhány milliócskával az an­gol, vagy ami. ennél is többet ér, a saját bank­ban : az élet nem tartozik a terhesek közé! Ugy-e, barátom Dunbar? — Üljön le s foglalkozzék a szalonkával, — válaszolt a bankár: —Aztán majd beszélhetünk. Az őrnagy engedelmeskedett barátjának, üör­rsps. nyakáról lefejtve vagy hat röf piszkos pa­mutszövetet s elnyűtt gallérját lehajtva, az asztalhoz közel húzta székét és feltűrt ujakkal látott hozzá a falatozáshoz. A szalonka s egy flveg rnoseli bor csakhamar elenyésztek. Midőn az asztalt leszedték és a két férfi egyedül maradt, az őrnagy mésszé nyujtá él magától hosszú lábszárait a puha szőnyegen s kezeit zsebeibe mélyesztve, nagy jó kedvében fütyörészni kezdett. — S most, - - mondá Dunbar, poharát-a csil­logó jegec-üvegbőí charettel megtöltve — mi mondanivalója, Stephen- Vállance, vagy Ver­non őrnagy, vagy mit tudom én mi és ki? Mi a mondanivalója? :* — Néhány szóban tudtára fogom adni, — válaszolá nyugodtan az őrnagy. — Arról a fér­fiúról akarok önnel beszélni, kit néhány hó­nappal ezelőtt "Winchesterben megöltek. A'bankár keze elveszte , biztosságát; a kris­tályüveg- a pohár vékony széléhez 'ütődött, hogy ez cserepekben hullott szét. — Elönti a borát, — figyelmeztette Vernon. — Nagyon sajnálom, hogy nincsenek erősebb idegei. XXL , Mikor az őrnagy késő éjjel elhagyta barátját, különféle összegekre vitt magával utalványokat, melyek mindössze vagy kétezer font.sterlingre rúgtak s melyek Dunbar magánpénztárából vol­tak kifxzetendök. Éjfél már elmúlt, midőn a két férfiú a csar­nokon át a góth kapuba lépett. Az eső megszűnt, ,de a sötétség nagy volt s az. északkeleti szél sejtelmesen zúgott az óriási tölgyek s jegenyefák száraz galyai között. (Folytatása következik.) Ungár=Mayer-féle építkezés nél (régi Vészíts-liás) kikerülő föld uapyobb mennyiségben elfuvarozható. P » > w a • r ickes i obias Szeged, Margit-utca 12; sz. , faszobrász és interzia ) :::: berakó üzlete :::: Párisi-körut 34 a ajánlja minden e szakmába vágó munkáit, továbbá mindennemű íunerokat eladásra, melyből állandóan :: :: :: nagy raktárt tart. r— Olcsó árak. :: :: :: szájpadlás nélküli fogak és fogsorok amerikai módszer szerint készülnek, úgyszintén aranykoronák is. ISÜS} Szécfienyi-LBR 1B. sz. d --A ÖfMüürtMm, IIiüULii, LÜ IJÍIÍJ № IMPERÁTOR ARfflBjU fe -i Mii® üri nyílta MfflÉSr !fí PoÍBÍi Séntíör-s.-uí és KőnysK-ii, sarcK. (VNIOÍTIOS meflólíó), i Imperátor 1 frt 50 kr, 3_drb A írt. 6 drb 7 Irt 50 kr, 12 drb (4 irt, = .. í g'JUjlskó 30 liiiír. ' (érjen ingyen képes- órjepiief. :: VísiOiilÉfüsitÉ hcresfeífieh. \ Biztosítsa lakását — ellen csekély évi dijért E= 8 va Hat óra alatt végleg kiirtja poloskáit egy évi jótállással. — Szaged, Oroszlán­utc?a 18. szám. ~ „jVlaííeine" vállalat. slliooicsier SZEBED, íoléria-tír l s|i Az ujszegedi nyaralók kényelmére * xígy ren­dezkedtem b.e, hogy a főfasor és környékbeli nyaralók részére ajánlom fehér, félbarna és rozsken yenemet. > Speciálisan előállított -. kapls­badi kétszersültemet, úgymint reggeli éa délutáni Inkszus -süteményeimet' házhoz szál­:::: litva. — Megrendeléseket elfogad :::: Szalay Lajos, llX^t v,ga8 Szegszárdy József beröndös és bőrdíszműves Szegeden, !sko!a-ü. 21. (Politzer-ház.) | Különlegességek berendezett utazóbőröndök, pénz-, levél-, szivartárcák- és női kézi tás­kákban.— Dus raktár legújabb • réneteeeMí -:- utazó-kosarak és bőröndökben. Hazai i£ar! = Hazai Ipari № ispoapssaBBBESoasssBBBaaiBíi elite női zenekar a | BrÉ-ÜlittÜil BaoBSSssöBBosBBsssgsoasasöa Szálloda- és. kávéház­<§4«is§$p| I Tisztelettel tudatom a n. é. ,Olyl^||lj. . közönséggel, _ Jhogy •. a{ ..régi ..Feketesas"-szállodát és vendéglőt '¿.i^Süi;;-;.;-...-'- sajttá:.) : : .¿•.zz.'s.c^"-'. - • ' a mái riá^bb átvettem. -—K^s-égetf nem kiméivé, a helyiségeket teljesen újonnan renováltattam és nagy súlyt helyezek tisztelt vendégeim mindig pontos és jő kiszolgálására. Szives pártfogást bér Rftr Albert silói és tóés. Szeged szab. kir. város polgármesterétől. 3119/1910. eln. sz. Szeged szab. kir. város törvényhatóságánál megüresedett s választás utján élethossziglan betöltendő egy könyvvivpi állásra pályázatot hirdetek. Ezen állás javadalmazása évi 1800 korona H­tés és 3G0 korona lakbér; az 1800 korona alap­fizetés 5 évonkint az alapfizetés 10°/é-ával emelke­dik mindaddig, míg ezen emelkedés az alapfize­tés 407o'-át cl nem éri. FolhivoAi ennekfolytán mindazokat, kik ezen| állást olnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I- t. c. IS. g-ában előirt elméleti képzettségüket, vala­mint eddigi esetleges alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt és.'sajátkfizüleg irt pá­lyázati kérvényüket f. hó 20-ik napjának d. u.' 5 órájáig hivatalomhoz nyújtsák be. Szegeden, 1910. évi junius hó 1-én. Dr. Lázár Gprgy »olajirjűlűfiü^«­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom