Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-28 / 5. szám

1910 május 28 ereinőkkel röviden értekezett. A bán még--a Minisztertanács megnyílta előtt eltávozott. jSatthyáiiy — Lukács Lászlóról. Budapest IX—X. kér. függetlenségi " és 48-as választói csütörtök este népes össze­5vetélt tartottak Rákosfalván, amelyen a ' erület jelöltje, Ballagi Aladár dr kiséreté­ben Batthyány Tivadar gróf,, a függetlenségi ¿5 48-as párt alelnöke is megjelent. Batthyány fiváílar gróf több miiit egy órás beszédben a politikai helyzet össze' s' aktuális kérdéséi­vel foglalkozott. - : '..' . Kimerítően reflektált Tisza István támadásaira és részletesen kitért Héderváry 'miniszterelnök "és Hieronymi légutóbbi beszédeire^ Feszült 'érdeklő­dés lyözb.en foglalkozott azután Tisza Istvánnak a választói reform kérdésében elfoglalt állás­nöMval és Lukács László körfnöcbányai beszédé­vé. -Tis^a' István — úgymond .'.-— irtó háborút hirdet és folytat a függetlenségi és negyven­nyolcas párt ellen, mint a páriament egyetlen nagyobb pártja ellen, amejy; az. igazi általános, egyenlő, demokratikus szavazati jogot komo­lyan akarja. (Felkiáltások:'Tit'kós!) ' A mostani választási kampány bizonyára még azokat is, akik: ¿eddig a titkosság ellen >.yoltak, meg fogja hóditanil .a titkos szavazati, jog .elvének, mert ma már meggyőződhetik mindenki arról, .hogy Magyarországon a tisztviselők,-a vasutas, köz­ségi jegyző, községi elöljáró,, nagy intézetek alkalmazottai, egyszóval a függő társadalomnak egy óriási nagy része, amelynek, szervezettség hiányában nincs meg a kellő ereje, hogy a fel­söbbséggel szemben függetlenségét niegtártsa, arra kényszeríttetik,' hogy meggyőződése elle­nére. -adja le szavazatát, mert különben ekszisz­tenciájá.t érintő fenyegetéseknek -van kitéve. És amidőn az általános választói jogról beszé­lek, örömmel kell konstatálnom ?azt' az igen figyelemreméltó eltérést, amely Tisza Istyán gróf álláspontja és Lukács László pénzügyminiszter ur álláspontja között fennáll. (Halijuk í Halljuk!) Lukács László körülirta az . ő álláspontját a választói jog kérdésében olyformán, hogy az tényleg megfelel az általános, egyenlő,' : demo­kratikus választói jog, feltételeinek. -En ezért üdvözlöm . a pénzügyminiszter urat. (Zajos éljenzés.) . Síáö párton van, más kérdések­ben eltérők a véleményeink, de ebben a kér­désben egy uton haladunk (Zájois .éljenzés) és .én igen örüjgk, hogya pénzügyminiszter urnák meg. voft^a -botorsága arra, • hogy .¿IJjáspoHtját .Áyiltan.é|.^zíntej|ikiísmondotta. Ezzel.ugyanis 'a 'pénzügyrii'íniázter úr igén nagy '.mértekben -hozzájárult' a'boz, hogy a jövő parlament mun­-kája, alakulása már előre vesse árnyékát, hogy .a jövő parlamenti helyzet körvonalai tisztáztas­sanak. (Ugy vNemcsak ast a tényt állapíthat­juk meg Lakács László beszédébőlx hogy ő ellen­tétben Tisza Istvánnal, az általános, egyenlő', demokratikus választói jogért küzdőket el nem itéli, ele maga is azokhoz csatlakozikhanem Erzsiké (szómtélen naivsággál)-: Bizony, a férjhezádó lány pénzbe kerül. Okosabb lenne, ha minden lánygyermeknek hathetes'korá­ban kitekernék a nyakát. Timárné,:J$ár kitekertem volna a tiedet! (Szőke ur visszatér és diszkrétül helyet iogíal az asz­tal mellett. A cigány az Erz.sike kisasszony, nótáját húzza, a pincér pedig, hercegi leereszkedéssel,'böntja -föl a megrendelt magyar pezsgö't. Erzsike oly ra­gyogó szemmel, néz Szőke úrra, hogy a fiatalember­nek minden vére a fejébe tódul.) Szőke: Kedves egészségére, Erzsike ! Tímár(a pincérhez, ónszínű arccal): Hoz­zon még egy üveggel. •„ • ? Pincéri Szintén magyart? TímárPersze. (Lelkes ábrázattal koccintanak, Tímár és Timárné szeretetreméltóan mosolyognak, Szőke u'r a .fejéhez kapkod, Erzsike pedig kipirult arccal nézi.) Szőke: Igaz, amit az édes mamája mondott? Erzsike (lesütött szemmel): Igaz! Tímár (Szőkéhez): Éltesse az isten, ked­ves barátom!'(Félre'.) Adós fogok maradni a '.zenedijjaj ; és a kurtaksával, de á lányom ' legalább jó pártit csinál. Szőke (Tintáméhoz): Kezét csókolom, nagy­ságos asázony. (Félre.) Valakitől kölcsön fo­sok kérni harminc forintot, 1 dé iiat hét ÖiUlva gazdag és csinos feleségem lesz. <A Cigány tányéröz. Szőke ur tiz forintot dob a tá­nyérba a a. példát Timár" is követi.) Szőke (mely meggyőződéssel): Sohase' ha­lunk meg! ;'• Timérité-fa Iorgnonján át mennyéi gyö­-öyörüsóggel nézi. Hangosan):- -Igazán, na­gyon' kedyes fiu! ' DELMAGYARORSZAG szolgálatot tett Lukács László a helyzet tisztá­zásának azáltal is, hogy nyilt férfiassággal szembehelyezkedik Tisza Istvánnal és sZükébbkörü követőivel, akik a függetlenségi pártot minden eszközzel a választásokon eltiporni szeretnék. Objektivitásának és bátorságának adja jelét Lukács' László, amikor nyiltan megmondja, hogy ezt a törekvést hazafiasnak el nem ismeri, ez elitélendő, ennek valóraváltása csak ellensé­geinknek okozhatna örömet, mert Magyarország nem engedheti meg magának azt a lukszust, hogy törvénytelen eszközöktől vissza,nemriadva, égy hazafias pártot kiirtani, megsemmisíteni törekedjék. (Zajos tetszés és éljenzés.) -És na­gyon örülök, hogy akadt egy őszinte, a jövővel komolyan számottevő kormányférfi, aki nyiltan megmondja, hogy.az-. az ut; amelyen Tiszáék-akar­nak haladni, nem helyes, nem célravezető és nem politikus dolog az uj parlament működését a. ház­szabályrevizióerőszakolásávalmegkezdeni.(Élénk helyeslés.) Megmondtam több ízben, elnöktársaim is ily értelembén nyilatkoztak, hogy az általá­nos választói joggal junctim a házszabályok szigorításába hajlandók vagyunk belemenni. Ebben a formában, lehet tehát egyedül a kér­désről beszélni. (Élénk helyeslés.) Lukács a bankkérdésben ugyan elvileg a közös bank hí­vének vallja magát, de mégis bizonyos meg­nyugvással kell kiemelnem, hogy az- ő állás­pontja korántsem olyan rideg ebben a kérdés­ben, mint a Tiszáé, vagy Hieronymié, akik a közös bank és vámterület mellett folytatott szüntelen agitációjukkal — ugy látszik — a konfliktust állandósítani akarják. Le fognak folyni ezek a választások minden valószínűség szerint rettentő erőszakossággal, a törvényte­lenségeknek egész sorozatával. Én azonban bí­zom a nemzet erejében, bizom azokban a kis ekszisztenciákban, akik mindig kitartottak a füg­getlenségi és 48-as párt mellett, hogy minden erőszakkal és törvénytelenséggel szémbeszállva, a függetlenségieket olyan számban fogja a a képviselőházba küldeni, hogy ott az igazi néppariáment megvalósításán teljes hatálylyal dolgozhassanak. (Zajos éljenzés.) Én előre lá­tom, hogy a jövő parlamentben hogy alakul ki a hejyzet. Két táborban fognak, sorakozni: az egyik a reakció, a konzervatív irány tábora, a mely á maradiságot, a visszafejlesztést hirdeti és akarja megvalósítani különösen a választói reform tekintetében is. A . másik táborban lesz­nek- azok, akik, habár különböző pártokhoz tártainak, habár más- kérdésekben nézeteik egymástól eltérőek is-,. ¿kérdésben r a parla­menti reform kérdésében,, a. parlamentnek iga­zán ""munkaképesség tételében, a népparlament mégálkotásában kell, -hogy találkozzanak és minden valószínűség szerint találkozni is fog­nak. (Élénk helyeslés és éljenzés.) És ha ezek találkoznak, amint hogy találkozniok kell, én féltétlenül bízom abbah, hogy a népparlament -törvénybeiktatásáért folyó küzdelemben a ha­ladás emberei lesznek a győztesek. (Zajos él­jenzés.) Apró incidensek« A Pol; Híradó megcáfolja azt a hírt, hogy a gyöngyösi Kossuth-párt megakadályozta volna Justh .Gyula beszédét. Justhot a gyöngyösiek lelkesen fogadták és ő hosszabb beszédet mon­dott. A beszéd közben -mindössze annyi történt, hogy Török Kálmán plébános, Kossuth-párti je­lölt.I asth beszéde alatt meghúzatta a templom­bán a harangokat és harangözással igyekezett zavart, csinálni Justh beszéde alatt. — Kalocsáról írja tudósítónk: A dunapataji kerület Justh-párti ..jelöltjq, Haypál Benő, tegnap Kalocsán az ér­seki városban tartotta programbeszédét, ahova a vidéki polgárság kisérte. 400 kocsival és dísz­bandériummal. A gyűlés színhelyén nagyszámú választópolgárság várta a bevonulókat. És bár a kalocsai főszolgabíró nem engedte a kísérő kocsikát a gyűlés helyére vonulni és a pap­növendékek Petrányi lelkészszel az élükön fü­tyülőkkel fölszerelve akartak tüntetést ren­• clezni, Kiss Ferenc kötélesmester-rendőrbiró és á rendőrlegénység félügyelete alatt — . a választópolgárság elnyomott minden kleriká­lis tűntetést és a rendzavaró papnövendókeket atháttérbe szorította. — Marósludasról jelenti tu­dósítónk: Bozóky- Árpád szolnoki ügyvéd, volt országgyűlési képviselő feljelentést tett Fel­földi Béla főszolgabíró-ellen. Azzal vádolja, hogy ellene pressziót fejt ki. A feljelentés foly­tán a főszolgabíró ellen vizsgálatot rendeltek el. — Sátoraljaújhelyről jelenti tudósítónk, hogy a rendőrfőkapitány Juhász István nyomdászt száz korona pénzbüntetésre Ítélte, mert Tisza István gróf bevonulásakor záptojásokat dobott feléje. 3 Justh Gyula körútja. Csütörtökön, Űrnapján, Justh Gyula Ismét két kerületben agitált a radikális függetlenségi jelöltek mellett: Egerben és Gyöngyösön. Eger­ben — többek közt — a következőket mon­dotta: — Én a magam részéről mindenkiről feltéte­leztem volna, csak épen Zichy János gróf ré­széről nem, hogy beálljon darabontnak. Mert, tisztelt polgártársaim, hiába beszélnek és hiába igyekeznek bebizonyítani azok, akik a mostani kormánypárthoz tartoznak, hogy ez nem darabontkormány. A Fejérváry-kormány még hazafiasabb volt, mert ő nem a maga számára akarta a talajt előkészíteni, hanem egy olyan kormány számára, amely képes a korona és a nemzet között az összhangot helyreállítani. A nemzeti kérdésrőlis beszélt, majd a katonai kérdések fejtegetése után ezeket mondta: — Szörnyűség az, ami e kerületben történik, nem is említve az etetés-itatást, a vesztege­tést, az Ígérgetés legcsunyább nemeit, a hiva­talos presszió épen Zichy minisztériumában hihetetlen mérveket ölt. A legnagyobb képtelen­ség, amit itt is hallottam, hogy tanárok odáig mennek, hogy a szülőket hívják fel, hogy ugy vigyázzanak, hogyha nem a kormány jelöltjére szavaznak, a gyermeküket megbuktatják. A legnagyobb gyalázat, hogy odáig mennek, hogy a szülőket a leggyengédebb érzelmeikben akar­ják megtámadni. Justh Gyula beszéde végén az általános, egyenlő és titkos választói joggal foglalkozott, majd Alföldi Dávid dr beszéde után Pásztói Bertalan berekesztette a gyűlést. Justh Gyula ezután Gyöngyösre utazott, ahol Koitál Sándor Justh-párti jelölt fejtette ki programját. Utána Justh Gyula tartott ismét hosszabb beszédet. Apponyi Erdélyben. Csíkszeredáról jelentik: Apponyi kVoext grál pénteken reggel érkezett Csíkszeredára Kállau Ubulnak, a kerület Kossuth-párti jelöltjének tá mogatására. Sepsiszentgyörgyön Brázay Zoltán és Bene István volt képviselők vezetésével nagy .küldöttségek üdvözölték Apponyit az illyefalví és sepsiszentgyörgyi választópolgárok nevében. Tusnádfürdőn Csutak János fürdőigazgató üdvö­zölte. Csíkszeredán Pál Gábor királyi tanácsos, pártelnök nyitotta meg a gyűlést. Kállay Ubul mondott először programbeszédet, majd Apponyi Albert gróf beszélt, aki a következőket mon­dotta a választói reformról: Amíg kormányon voltunk, hűségesen megőriztük a negyvennyolc cadiki törvényhozás és kormányzat nagy hagyo­mányait mindkét irányban. S nem rajtunk mult, hogy azt az égetően szükséges reformot, a vá­lasztási törvény reformját, nem tudtuk keresz­tülvinni. A szabadelvüpárt harminc esztendeig uralkodott, ezen idő alatt mi, ellenzékiek, min­dig sürgettük a választójognak kiterjesztését, A negyvennyolcadíki törvények szellemében ugj akartunk eljárni, amint eljár minden okos or­szág, amint eljártak különösen Angliában, hol időnkint mindinkább kiterjesztik a választó­jogot, amig végre eljutunk oda, hogy veszély nélkül vihetők bele a haza összes polgárai az alkotmány sáncaiba. Azonban a mi követelésünk mindig visszautasításra talált a szabadelvüpárt részéről, amely nagyon jól tudta, hogy a választópolgárok kisebb számához a hatalom eszközeivel és az anyagi eszközökkel sokkal könnyebben lehet hozzáférni. Désy védi a koalíciót. Bésy Zoltán volt államtitkár, a marosvásáiv helyi második kerület Kossuth-párti képviselő­jelöltje tegnap mondotta el programbeszédét. A programbeszéd meghallgatására 4 választó­közönség igen nagy számban gyűlt össze. Désy Zoltán programbeszédében mindenekelőtt a koalíciós kormányzat előzményeire tekintett vissza. Hangoztatta, hogy az egészséges poli­tikai váltógazdaság hiánya volt az oka a viszo­nyok elromlásának egyfelől, de főképen az, hogy hiányzott az az alap, amelyen egyedül létesülhet egészséges kormányzat és kormány­zati politika, hiányzott az uralkodó és a nem­zet teljes egyetértése. A kormány kell, hogy a nemzet többségének bizalmát bírja, ez a biza­lom kell, hogy összhangozzék a korona bizal­mával, ami csak ugy lehetséges, ha korona éa nemzet a döntő kérdésekre nézve teljesen egyetértenek. A koalíció alkotásaira rátérve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom