Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-25 / 3. szám

1910 május 25 D É L ÍV! AGYA RORSZ ÁG 11 O Szegedi lóversenyek. A szegedi lóver­geny első napjára a tippjeink a következők: /. Bac Tabula. II. Délibáb. JJJ, JBuongiomo — Mienzí. IV. Tíni-Tym és Nevermore. y. Gitana — Lady. VI. Ilaupt. von. KöpenicJc — Ncímanns­{stálló. ., Q Uj ienniszklub Szegeden. Most alakult meg Szegeden az első nyilvános tenniszklub, amelynek alapitói között több előkelőség és katonatiszt szerepel. A klub pályáját a Szegedi Atlétikai Klub sporttelepén épiti. Nagyon kívá­natos é3 helyénvaló ez a klubalakulás, amely csak fokozza az érdeklődést a szegedi sport­kedvelők között. - ihxa .,' - ; -it UH'. Szeged, a magyarosítás középpontja. Alighogy a svábság elhelyezkedett a Dél­vidéken, mindjárt belátta azt, hogy egyrészt tartozása az uj hazával szemben, másrészt saját. jól. felfogott érdeke is megtanulni a magyar .nyeLvet., A legkönnyebben a csere­rendszer által gondolta ezt elérhetőnek. El­küldték tehát fiaikat az Alföld metropoli­sába s csakhamar százával voltak itt a sváb cseregyerekek, Évek folyamán mind nagyobb és nagyobb lett a cserehelyekért való ke­reslet, aminek^ az lett a folyománya, hogy jó szegedi;.;mr%g^arjaink az egész csererend­szert. ü_zleik:($ftgrti fektették. A sváb gazdá­nak a cserése £"á kellett fizetnie, eleinte ke­vesebbet, később már . 80—100 koronát. A csereközvetitő. is elvette a maga 10—12 ko­ronáját, azonkívül meg kellett fizetnie a csérébe vitt magyar fiu útiköltségét oda­vissza jstb.. stb.: ; .7:;: a sváb; nemcsak kapával-kaszá­yal, lianeni . ceruzával is dolgozik; és csakhamar rájött, hogy igy igeri sokjába kerül a magyar nyelv elsajátithafása. Szo­möfti tálászláTStökát isr "széfezhették azon­felül: sok esetben gyatra volt fiaik élelme­zése, toválAá agpi egyszer laza a rájuk való felügyéíet.|jAnglgi, egészségügyi és erkölcsi okok egyaránl rugói a szegedi konviktusok létesítésének. -1 ­1890-ben létesült a magyarosítás lelkes apostolának: Röser Ádámnak a kezdemé­nyezésére az első ily konviktus: Gyertyá­mos község konviktusa. A jó példa csakha­mar követőbe talált s 1894-ben megnyitotta a jDélvidéki' Fötcforiivelők Gazdasági Egyesü­lete is a maga konviktusát. Majd a Gyer­tyámosi Magyar Nyelvterjesztő Egyesület két konviktusa következett. Mivel pedig ez a négy konviktus sem volt elegendő arra, hogy minden jelentkezőnek helyet adjon, 1904-ben a Szegedi Deák-Otthon, 1906-ban pedig a D. M. K. E. konviktusa létesült. - Ezekben a konviktusokban most közel ezer, jobbára idegenajku tanuló nevelkedik. Cseregyerekek is vannak még meglehetős számmal, ugy, hegy a szegedi'yppíg'ári és középfokú iskolák tanulóinak egyií^madaa Délvidék idegénajkú fiaiból kerül ki. """ A harmadik egyetemért való versengésben ennek a tényállásnak döntő fontosságúnak kell lennie. A Budapesti Hirlap-ban ugyan azt állitotta.a minap egy temesvári, cikkíró, hogy Szeged vonzóereje csak Torontál és a Bácska felső részére hat ki, de hát ennek az állitásnák nincsen semmi alapja. Mert. aki pontos adatok alapján dolgozik, az ki tudja mutatni, Hogy á Délvidék mégmagyaf esitásá­nak legtermészetesebb középpontja Szeged. S kogy mennyire kedvelt középpont, bizonyítja az a koirűliffSny, hogy a Délvidék"" "nagyobb, középiskolás városainak tőszomszédságából: Arad, Versec, Nagykikinda, Nagybecskerek, Zombor, Újvidék és ne haragudjék meg a Budapesti Hirlap cikkírója, magának Temes­várnak, a tőszomszédfából, Szakállháza, Kis­TOcskerek, - Ujbessenyő, Szentandrás, Mercy­klva, Orcyfalva, Szabadfalu, Gyertyámos (!) községekből tekintélyes számban keresi fel a tanulóifjúság Szeged iskoláit. Ha Temesvár is ki akarja venni a maga részét a magyarosítás munkájából, annak csak örülhet minden magyar ember, de Sze­ged magyarosító hatásának lekicsinylése el­len tiltakozik az igazság és a köztudat. Stricgl F. József. -f- Tanyai iskolák Ssaí>adkán. Az óriási nagyságú külterülettel bíró Szabadkán az elemi iskolák száma legközelebb negyvennel szaporo­dik. A hatóság negyven tanyai iskola építését határozta el s ezekből hupz már fel is épült, a másik húszat pedig mé,qr ebben az évben szintén felépitik. A szabadkai tanyákon most már nem lesz hiány iskolákban. О Й я Szegediek köre Budapesten. Megírtuk, hogy Budapesten megalakították a szegediek körét s hogy az alakulásról táviratilag üdvö­zölték Lázár György dr szegedi polgármestert, akit diszelnökké is megválasztottak. A sze­gediek budapesti köre agitál a szegedi egyetem ügyében is s ezt már alakuló-ülésén is meg­tette. Az alakulásról a következő részleteket közlik velünk Budapestről: A szegedi származású budapesti polgárok vasárnap délelőtt alakították meg az ügyvédi kör helyiségeiben a Szegedi Kör-1. Az alakuló közgyűlésen mintegy százan vettek részt; meghozták az uj egyesület alapszabályait . és megválasztották a tisztikart. Az uj;egyesület céljául tűzte ki Budapesten és környékén lakó szegediek közt az összetartást ápolni, a fő­városban élő szegedieket támogatásban része­síteni és általában Szeged városnak és Szeged társadalmának érdekeit a fővárosban minél hathatósabban előmozdítani. Az,egyesület dísz­elnökeivé megválasztattak: Agai Adolf dr, Bánffy Dezső báró, Gelléri Mór, HerczéL Manó dr és Kiss János dr egyetemi tanárok; Kotányi Zsigmond államvasuti igazgató, Kónya József miniszteri tanácsos, Lázár György dr szegedi polgármester, Lipcsey Ádám dr, Löw Tivadar dr ügyvéd, Magyar Gábor kegyesrendi rendfőnök, Mikszáth Kálmán, JPapp Géza dr miniszteri osz­tálytanácsos, Platz Bonifác dr, Pósa Lajos, Rákosi Jenő, Sebők Zsigmond, Lóvay Lajos báró, Gerliczy Ferenc báró és szegedi Lukács József. Elnök lett Nagy Sándor, az érdemekben gazdag egykori szegedi szerkesztő ; társelnökök: Kun­falvi j Sándor építész, Kotányi János nagy­kereskedő, Soltész Adolf dr, az Országos Ipar­egyesület titkára, Hegedűs András, a „Köztelek" szerkesztője; ügyvezető alelnök Sasai Nagy Lajos tanár; főtitkár Makai Aladár dr ügyvéd, titkár Pálffy János. Az alakuló közgyűlés, szemben azokkal a hírekkel, mélyek szerint a minisztertanács a harmadik egyetemet Debre­cenben határozta el fölállítani, tiltakozott az ellen, hogy Szegednek a harmadik egyetemet illető régi jogai mellőztessenek. Elhatározta végezetül, hogy a szegedi egyetem érdekében a legmesszebbmenő agitációt fogja kifejteni. Mindaddig, amig az egyesület saját otthonába nem költözik, minden levelezés Makai Aladár dr főtitkár címére, Budapest, VI., Podmaniczky­utca 6. szám alá intézendő. Szabadkai tisztviselők otthona. Szabad­kán, mint levelezőnk jelenti, most alakult meg a „Szabadkai Tisztviselők Otthona". A kartársi együttérzés ápolása céljából alakult egyesület­nek elnöke Solty Károly dr szabadkai törvény­széki biró, igazgatója Vajda Gyula dr felső­leányiskolai igazgató, titkára Újvár у Imre posta­főtiszt. Szegeden, a Szt. Istuán-téren A jelenkor legíekélcssebb mozgóféngkép-váilaiata. :::: Minden előadáson katonazene. Műsor május 25., 26. és 27-én. 1. Nyitány Előadja a katonazenekar. 2. Stopkholm látképe . • . Eredeti felvétel. 3. Miska és a havasi gyopár . . Szórakoztató történet. 4. Farkasvadászat .... Szenzációs újdonság. 5. Edward király temetése . . .1. rísz. Edward király holt­testét a Buekingham palotából -a Westminster csarnokába kisérik- V. György király, Mary királynő, az özvegy anya­királynő, Alexandra császárné, a dán király és a norvég király a feleségével. II. rész. A gyászünnepély május 20-án. C. A különös végrendelet . . . Kacagtató bohózat. 7. Catelan A hírneves énekes igaz, szomorú története. A regényesség világában játszódik ez az érdekfeszítő, lebilincselő szerelmi kaland, amely korhű, színezett, látványos kiállításban gyönyörködtet: a szemlélőt, S. Az állítólagos férj .... Bonyolult, mulattató tör­ténet a vidám párisi életből. Helyárak: Számozott páholvfilés 1 kor., I. hely 8D filL, II. hely 60 fill., III. hely 30 fillér. Gyermekek 10 éven alul és katonák kedvezményben részesülnek. — Előadások keideíe hétköznapokon este fél 9 órakor. Vasár- és ünnepnapokon délután 4, fél 6, —— fél 8 és 9 órakor. — Minden három nap uj műsor. ­10 ШII ЩИ" iilílli iilllíiIiLllll Akkor váltsa, meg* előre a je­gyét arra a fölszállásra és t | Síi -1 W amely vasárnap, május 20-én délután lesz a szegedi lóver­• seriytéren. Aki Monti fgny ggréfnak és Cgoqnet méraftkaek sze­ffcíll felszállását és repil­léssét megnézi, a lehető leg­kisebb költségen megismeri a huszadik század legnagyobb csodáját: a repülőgépet. A két hírneves francia avia­tikus szegedi felszállását végig­nézi az egész Délvidék. A jegyeket minden nagyobb vá­rosban előre árusítják. Szege­den a központi jegyárusitó-iro­dában, Holtzer- (Milkó)-palota, Bartos Lipót könyvkereskedé­sében (Klauzál-tét), Fonyó Soma világítási vállalatánál, (Kölcsey­utca), Pető Ernő tőzsdéjében (Tisza-szálló mellett) és a Kecske-trafikban (Iskola-utca) árusítják. Aki Jegyét 28-án déli 12 érá% megváltja, tiz száza­lék engedményt kap. Helyárak: I. páholy négy személyre 50 K, II. páholy négy személyre 40 K, tribünjegy (ülőhely) 10, 6, 4 K, passe­partout 5 K, I. ülőhely 6 K, H. ülőhely 4 K, m. ülőhely 3 K, tanuló-jegy 50 f, ír állóhely 2 K, II. állóhely 1 K, Hl. állóhely 50 f, katonák 40 f, gyermek­jegy tribünre 2 K, gyermekjegy ülő­hely 1 K. A öélmajjyarország tribünjére jegyek 12, 8 és 4 K-jával kaphatók, aki ilyet vesz, félévre, négy-, illetve kéthónapra kapja a lapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom