Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-29 / 6. szám

jgiO fflájus 29_ DÉLMAOYARORSZAO 9 Hofrichíert halálra itéliék. — Akasztás előtt — (Saját tudósítónktól.) A bécsi hadbíróság ,r, kötétttitali Halálra ítélteHofrichter Adolf fö­i'idnagyot- A szigorú itélefc, amely majdnem (f.'i'inészötes következménye volt Hofrichter bünédök, mély megdöbbenést fog kelteni az egész világon mindenütt, ahol csak figyelem­mel kisérték a főhadnagy bűnének és fog­igának izgalmas történetét, Mindenütt, ahol c«ak ismerik a katonai büntetőtörvénykönyv szigorát, várták ezt az ítéletet, amely a ciankális világszenzáció hősére kimondja a balált. Szombat délben tizenegy órakor vonult vissza ítélethozatalra a bécsi hadbíróság. Mégegyszer áttekintette az egész bünpör anyagát és déli tizenkét órára meghozta ítéletét, amely egy óra múlva már szenzá­cióként járta be az egész világot. Szegedre a délutáni órákban érkezett az Ítélet híre, amelyről a Délmagyarország külön kiadás­ban tudósította a közönséget. Az ítelitet, amely kötéláltali halálbüntetést Ictr Hofrichterre, Kunz százados olvasta föl a főhadnagy előtt. Hofrichter megtörten, sápadtan hallgatta végig a lesújtó Ítéletet és hangtalanul tűrte, hogy visszavezessék cellájába. Még a mai napon fölterjesztették az Ítéletet zárt borítékban a legfelsőbb katonai itélöszékhez, amelynek módjában van azon változtatni, illetve enyhíteni. Az enyhítés csak az lehet, hogy a kötéláltali halált élet­fO(J!jtig tartó fegyházra változtatják át. Ez trónban nem valószínű, mert a katonai tör­vények imperative kimondják, hogy beismert gyilkosság esetén a vádlott halálra Ítélendő. Ha ilyképen az Ítéletet mégis megváltoztat­nák, ez precedens lenfie a katonai judika­tttfS történetében. Egy késő éjjel érkezett távirat jelenti : A Neue Freie Presse közlése szerint a bíróság a Hofrichter-ügyben háromnegyed tizenegy órakor hirdette ki az Ítéletet, Az Ítélethir­detéshez senkit sem bocsájtottak be a te­rembe. Délután négy órakor hozta meg zárt borítékban a bécsi hadtestparancsnok az ítéletet és annak mellékleteit. A hadtestpa­rancsnok nem erősítette meg az ítéletet, hanem az összes iratokat felterjesztette a legfőbb katonai törvényszékhez. Most ez fog hatá* rozni Hofrichter további sorsa felett. A leg­főbb katonai törvényszék, a felsőbb katonai körök értesülése szerint, az ítéletet megvál­toztatja és Hof rí elitért, korlátolt beszámit­hatúságára való tekintettel, életfogytig tartó fegyházra itéli. Reformátusok a királynál, - Dlszfelirat őfelségéhez. ­Kálvin négyszázados születési évfordulóját a reformátusok nagy pompával ünnepelték ni0S tavaly. Ugyanakkor elhatározták, hogy a királynak egy diszfeliratot nyújtanak át. A magyar reformátusok ezt a diszfeliratot jna délelőtt küldöttségileg adták át az ural­kodónak, aki kegyesen fogadta őket. A kül­döttséget Bánffy Dezső báró vezette és "íyancsak ő irta a diszfeliratot alá Antal jabor dr-ral. az egyetemes konvent egvházi elnökével együtt. A feliratot és annak dobozát Örkény ós <!>;*>% az iparművészeti nuizeum tervezői *0s3}tették, nagy művészi Ízléssel. A felirat Jf niéter széles és háromnegyed' méter iapán selyem-kartonra van festve. 0 «s-f eke te és grazdag aranyozású díszí­tése a nevezetes baksi református templom menyezetének motívumaiból van összeállítva. Ebben a keretben van a régi Corvin-betűs tulajdonképení felirat, melyet Baksa Lajos dr konvent! előadó szövegezett meg. A dí­szes okirat hasonlóan művészi, paliszander­fából készült és jávorfával bélelt, nagy, la­pos dobozban vart elhelyezve. A doboznak középről kétfelé nyíló paliszander-fedele gazdag ezüst intarziával és két; alul fogla­latban nyugvó elefántcsont nyitógombbal van ellátva. Az ünnepélyes aktus ma délelőtt tizen­egy órakor történt meg a királyi palo­tában. A küldöttséget Bánffy Dezső báró ve­zette az uralkodó elé a részt vett benne An­tal Gábor dr, a dunántúli egyházkerület püs­pöke, konventi egyházi elnök; Baksay Sán­dor dr dunamelléki püspök, Erőss Lajos dr tiszántúli püspök, Kencssey Béla dr er­délyi püspök, Dégenfeld .lózsef gróf, a ti­szántúli egyházkerület főgondnoka, Darányi Ignác dr dunamelléki főgondnok, Tisza Ist­ván gróf dunántúli főgondnok, Dókus Ernő kir. kamarás, egyházmegyei gondnok, György Endre volt földmivelésügyi miniszter, egy­házmegyei gondnok, Baksa Lajos dr egye­temes konventi előadó, Vécsey Tamás dr egyetemi tanár, Kovács Sebestyén Endre egyházmegyei gondnok, Sütő Kálmán, Nagy Lijos, Mácly Lajos és Széli Kálmán espere­sek, Petri Elek budapesti első lelkész, Ra­ddcsy György és Sass Béla theol. akadé­miai tanárok és Scgcsdy Ferenc dr ítélő­táblai biró, mint konventi jegyzők. Az egy­házi képviselők papi palástban, a világiak pedig magyar díszruhában voltak. Bánffy Dezső báró a küldöttség élén ezt a beszédet Intézte a királyhoz : — Felséges Császár és Apostoli Király! Leg­kegyelmesebb Urunk! A magyarországi refor­mátus egyház hódoló föliratával járulunk Fel­séged legmagasabb szine elé, hogy egyház­alapitónk, Kálvin János emlakének ünneplésé­vei együtt kifejezzük Felséged és Uralkodó Háza iránti törhetetlen hűségünket, melyet szent örökségül hagyunk utódainkra, A leg­mélyebb alázattal kérjük Felségedet, hogy liódolatunkat atyai jóindulattal fogadni és egyházunkat legmagasabb oltalmában megtar­tani kegyeskedjék. Jó Istenünk! Emeld föl hozzád a Király szivét. Áraszd el áldásoddal a magyar szent koronát s add, hogy sokáig éljen a király! A király a küldöttséget kegyesen fogadta és cerciet tartott a református előkelőségek között, — Lefokozott szaba<lkőutüvesna<fy­mester. A budapesti szabadkőműves szö­vetség tanácsa ma lefokozta s a tagok so­rából törülte Mártonffy Márton dr nagy­mestert, mert ez a szamosujvári program­beszédében olyan agresszív jellegű reakciós nyilatkozatokat tett, amelyek a budapesti Demokrácia-páholyt és a szabadkőmüvesi vezetőséget egészen megdöbbentették. — A Tudományegyetem uj rektora. A bu­dapesti kir. Tudományegyetem orvosi kara ma tartott ülésén a jövő tanévre Taufer Vilmos dr-t jelölte a rektor magnificus méltóság betöl­tésére. — Kocli Róbert meghalt. Berlini távirat jelenti, hogy Koch Róbert, a tüdővész és a pestis bacillusának fölfedezője, a világszerte is­mert bakteriológus Baden-Badenben meghalt, Koch Róbert szívbajos volt és kúrát akart tar­tani, de a hatvanhat esztendős emberen nem tudtak már segíteni. Kocli Róbert betegsége érmegmeszesedés volt, amely a szivet is megtámadta. Koch ezelőtt hét héttel vesebajban megbetegedett s ékkor a szivgyöngeségnek is aggasztó tünetei mutatkoz­tak, de rövidesen jobban lett s Koch újra hozzá­látott tudományos tevékenységéhez. Meggyó­gyulása ki volt ugyan zárva, de állapota any­nyíra javult, hogy feleségével május huszadikán Baden-Badenbe ment, a hol üdülést remélt. Állapota tegnap váratlanul megrosszabbodott és szívszélhűdés véget vetett életének. Koch Bóbert 1843-ban született Klausthalban. Az or­vosi tudományt a göttíngaí egyetemen végezte el és pályáján gyorsan haladt. Már nagy állami állás­ban volt 1882-ben, amikor a tuberkulózis termé­szetéről és Okáról szóló korszakos tanulmányá­val föllépett, Fölfedezését nagy diadallal, de másfelől heves ellenkezéssel fogadták és kemény küzdelmei kellett megvívnia igazságáért és becsületéért. Halála híre igaz és nagy rész­véttel fogja bejárni az egész világot. — llj magyar állampolgár. A szegedi 40-ik gyalogezred egyik zászlóaljának pa­rancsnoka: Söluiel Artúr őrnagy ma a pol­gármesteri hivatalban letette a magyar ál­lampolgári esküt s ezzel magyar honosságot nyert. Az őrnagy eddig osztrákhonos volt. — Zsélyi ujabb sikere. A magyar aviati­kának megint jelentős sikere volt, Zsélyí Ala­dár megnyerte az ötezer koronás Károlyi-dijat. Ez a második dij, amelyet a magyar aviati­kus megnyert. Az eredmény annál jelentő­ségesebb, mert Zsélyi tudvalevően saját szer­kezetű repülőgépjén száll föl s igy találmánya és sikere csakugyan a magyar aviatikának dicsőssége. Péntek este próbafölszállás után elérkezettnek látta az időt, hogy bejelentse zsűrinek, hogy ma reggel pályázni akar a Károlyi-dijra. A hivatalos repülés ma reggel fél hat órakor történt meg. Megjelentek a zsűri tagjai : ifj. Tolnay Lajos, Pivny Béta, főtitkár, Massány Ernő dr. csillagász, aki a magassági mérést eszközölte. Zsélyi elhe­lyezkedett a gépjén és csakhamar felemel­kedett a levegőbe és enyhe szögben hají­totta gépjét fölfelé. Tiz méternyi magasságba szállt föl sebben a magasságban megszakítás nélkül két. és fél kilométernyi utat tett meg. Még nagyobb utat röpült volna át, ha erős nyugati szél nem kerekedett volna. Ekkor Zsélyi kénytelen volt motorját elzárni. Már­már az a veszedelem fenyegette, hogy lezu­han. Azonban a leszállás mégis majdnem baj nélkül, simán történhetett meg. A pályázat­ban előirt utat azonban megtette és igy megnyerte a dijat. Mindjárt a röpülés után értesítették Károlyi Imre grófot a pályadíj kitűzőjét, A dijat, holnap, vagy holnapután nyújtják át Zsélyinek. — Halálozás. Lippay Péter szegedi ház­tulajdonost, a város törvényhatósági bizottsá­gának tagját ma délután temették nagy rész­vét mellett. A Brüsszeli-körut 5. számú gyász­háznál megjelent a város polgármestere, fő­kapitánya és nagyszámú gyászoló közönség. A függetlenségi párt teljes számban vonult ki a temetésre. A város érdemes polgárát a felső­városi deszkás temetőben helyezték örök nyugalomra. — örszágos nyomdász-sztrájk, A mai napon Magyarország összes nyomdáinak személyzete a budapesti és szegedi nyomdá­szok kivételével sztrájkba lépett. A munká­soknak a munkaadókkal kötött kollektív szerződésük junius tizedikén jár le s már előzőleg a központi vezetőség tárgyalásokat folytatott a munkaadókkal az uj árszabály tárgyában. Ezek a tárgyalások az utóbbi napokban megszakadtak. Pénteken reggel a a budapesti központi vezetőség az összes vidéki városokba megküldte az árszabályt, amelyet nyomban átnyújtottak a munka­adóknak azzal, hogy szombat estig választ kérnek reá. A munkaadók a béremeléshez hozzájárultak volna, azonban nem járultak hozzá a munkaidő leszállításához, mert ez a napilapok előállítását újból lényegesen meg­drágítaná. A szervezett szedők ennélfogva Magyarország összes városaiban, nevezete­sen Aradon, Debrecenben, Nagyváradon, Te­mesvárott, Székesfehérvárott, Pozsonyban, Kolozsvárott s másutt is ma este beszün­tették a munkát. Napilapok csak Budapes­ten és Szegeden jelennek meg mindaddig, amig a munkaadók és munkások között megállapodás nem jön létre. — Eljeí/yaós. Bcínde Béla a Hollandi Élótbutc­sitő r.-t. szegedi kerületének felügyelője eljogyozto №íe« Fricikét Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom