Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-28 / 5. szám

­KÖZIGAZGATÁS Szeged város közgyűlése. Pénteken délután négy órakor folytatta Sze­ged szabad királyi város törvényhatósági bi­zottsága Lázár György dr polgármester elnök­lete alatt május havi rendes közgyűlését. A tnájusi közgyűlés alaposan átnyúlik juniusba, mert az elnöklő polgármester a küszöbön levő országgyűlési képviselőválasztásokra és az azok­kal járó izgalmakra való tekintettel a közgyű­lést junius harmadikára halasztotta. A mai napon is nagy számmal voltak jelen a bizottsági tagok, mert ma ejtették meg az üre­sedésben volt állásokra a választásokat. Rész­ben egyhangú, részben névszerinti szavazásos választások voltak, azok előtt pedig miniszteri leiratokat intéztek el. Részletes tudósításunk a következő: A folytatólagos közgyűlésen Lázár György dr, polgármester elnökölt, a jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr aljegyző és Back Lipót osztályjegyző vezették. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után áttért a közgyűlés a folytatólagos napi­rend tárgyalására. Miniszteri leiratok. A belügyminiszter leirt a városhoz, hogy a Zrínyi-utca aszfaltozási munkáinak kiadására vonatkozólag hozzon uj határozatot. Bokor Pál helyettes polgármester, előadó a tanács nevé­ben azt javasolta, hogy a munka a fiumei asz­falt-társaságnak adassék ki. Dobay Gyula dr Jeleplezésszerü fölszólalásában azt mondta, hogy a munkát a magyar aszfalt-társaságnak adják ki, mert a fiumei társaság a vele szemben tanú­sított méltatlanságok folytán nem vállal több munkát Szegeden. Az előadó zárószavai után a közgyűlés a Zrínyi-utca aszfaltozási munkái­val a fiumei aszfalt-társaságot bizta meg. A földmivelésügyi miniszter leiratban tudatta a várossal, hogy az 1910—1912. évi partjavadalmi dijszabályzatot jóváhagyta. A jóváhagyást a köz­gyűlés a kihirdetés után tudomásul vette. Szepesmegye kérését, hogy a város támo­gassa anyagilag a lőcsei országos kisdedóvó ki­állítást, a közgyűlés elutasította. Választások. Valósággal részleges tisztújítás következett ezután. Összesen két állás volt betöltendő. A választások eredménye a következő: Az adópénztárosi állásra megválasztották az egyetlen pályázót Abranovics Ede adópénztári ellenőrt. A második választás már nem volt egyhangú. A javadalmi pénztárosi állásra hárman pályáz­tak: Bózsó Ödön, Zombory István és Herbich ,Lajos. Mivel névszerinti szavazást kérő ivet adtak át a polgármesternek, az a névszerinti szavazást elrendelte. Megválasztották az állásra Bózsó Ödönt, aki 99 szavazatot kapott. Zombory Istvánra 29 szavazat esett, három szavazat pedig érvény­telen volt. Az első adóellenőrt állásra egyhangúlag Bűcher Jakab adótisztet választották meg. Pályáztak még: Rényi Károly, Zombory István és Báló István. A számvizsgálói állásra Bózsó Ferenc és Gru­ber András pályáztak. Névszerinti szavazások­kal Bózsó Ferencet választották meg, aki 71 szavazatot kapott, Gruber András 53 szavazatá­val szemben. A javadalmi pénztári ellenőri állásra Rittly Aurél, Stumpf Kálmán, Bózsó Antal és Gracza János pályáztak. Ennél a választásnál is név­szerinti szavazás volt, melynek eredményeként 86 szavazattal Rittly Aurélt választották meg az állásra. Az adótiszti állásra egyhangúlag az egyetlen pályázót, ifjabb Lévay Béla segédadótisztet választották meg. A segédadótiszti állásra — ez volt az utolsó választás — szintén egyhangúlag Nagy János helyettes segédadótisztet választották meg. A polgármester ekkor az ülést bezárta s annak folytatását junius harmadikán délután négy órára halasztotta. x Segélyt kérnek Szegedtől. A budapesti József királyi műegyetem segítő egyesülete arra kéri Szeged városát, hogy valamely segélyösz­szegben részesítse. A tanács a kérelmet be fogja mutatni a közgyűlésnek. • X Az ujszegedi vízvezeték. A berlini fMonumental Baugesallschaft" ajánlatot nyuj­DÉLMAGYARORSZÁG tott be a város hatóságához, az ujszegedi víz­vezeték kiépítésére. A város már régebben tervezi az ujszegedi vízvezeték létesítését s a kérdés most már nem odázható el tovább. A berlini cég, ha a város hajlandó vele tárgyalni, leküldi szakközegét Szegedre. Az ajánlat fölött a tanács legközelebb határozatot hoz. x Kiosztják az államsegélyt. A Sze­ged város hivatalnokai részére 1909. évi fizetés- és lakáspénz kiegészítéséül elsősor­ban felhasználandó 75 ezer korona államse­gélyt a város tanácsa mai ülésében kiutal­ványozta. A miniszteri rendelet értelmében százhatvankét alkalmazottnak egész igénye kitenne 89,949 koronát. Az államsegély, idő­közi kamataival együtt, eddig kitesz 76,250 koronát, tehát minden alkalmazott járandó­ságából 15"24 százalékot levonásba hoznak. Legmagasabb segélyösszeget kapnak a ki­lencedik fizetési osztályban levő egyes állá­sok, — 1760 koronát, legkevesebbet a ti­zenegyedik osztályban levő egy állás, — 160 koronát. Minthogy az államsegély ter­hére százhúsz állásnak illetménye kiegészít­hető nem volt, — mert ezek az állások nem szorosan közigazgatási állások, — a tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az 1909. évre hasonló elvek mellett a város házi pénztára terhére az ezekben az állásokban levő városi alkalmazottak is fizetés- és lakás­pénz-kiegészítésben részesüljenek. Fedezetül az 1909. évben lakáspénz-kiegészítésre gyü­mölcsözőleg elhelyezett 45 ezer korona tőkét jelöli meg a tanács. A ma kiutalt összegeket az illető hivatalnokok már szombaton felvehetik a városi pénztárnál. A tanács mai határozatát utólagos jóváhagyás végett — egyénenkénti kimutatás kapcsán — bemutatja a közgyű­lésnek, a miniszterhez való felterjesztés vé­gett. A segélyösszegek előlegként utalvá­nyoztalak, azzal a kötelezettséggel, hogyha a felsőbb hatóöág azon változtatást eszkö­zöl, a nyert segélyből a különbözetként esetleg megállapítandó összeg a fizetésből egy összegben levonható. x Az esküdtek összeírása. Szeged városá­ban az esküdtképes egyének összeírása most van folyamatban. Az esküdteket mintegy ezer­nyolcszáz szegedi polgárból válogatják össze. Az összeírást a városházán eszközlik és pár nap múlva be is fejezik. x Szeged város általános világítása. A szegedi légszesz- és villamosvilágitási tár­saság tudvalevőleg programot készített Sze­ged város általános világításának nagy­arányú kiterjesztésére. A város tanácsa .ma foglalkozott a hatalmas tervezettel s mi­előtt azt érdemleges tárgyalás alá venné, kiadja egy szakbizottságnak, javaslattétel végett. A tervezet az utcák világításából ki­venné a villamosvilágitást, mert az drá­gább, mint a légszeszvilágitás. Városszerte lefelé világító, úgynevezett Inverth-égő gáz­lángok világitanának, ami sokkal jobb, mint a mostani világítás és a város negyven szá­zalékkal olcsóbb világítást nyerne a mos­taninál. A város általános világításának pro­gramját a jövő esztendőben fogják megol­dani. A bizottságban a tanácstagokon kivül csupa szakértő bizottsági tagok foglalnak helyet. x Az orgonák. A Szeged város templomai­ban levő orgonák karbantartását vállalatba ad­ják. A vállalatra legközelebb kiírják az árlejtést. x A gyermektelepek. A belügyminiszter egy rendeletben intézkedik afelől, hogy a gyermek­telepek az illetékes járásorvosok által időről­időre megvizsgálandók. A rendelet, mely a vizs­gálat módozatait illetőleg is intézkedik, megér­kezett Szegedre is. x A Hétvezér-utca rendezése. A mérnök­ség előterjesztésére a tanács mai ülésében el­határozta, hogy a Hétvezér-utcát még ebben az évben ideiglenesen rendezi. Az ideiglenes ren­dezést az teszi lehetővé, hogy van alap erre -a célra. A forgalmas utcának végleges rendezé­sére a jövő esztendőben kerül a sor. 1910 május 28 Akkor váltsa meg előre a je­gyét arra a fölszállásra és v amely vasárnap, május 29-én délután lesz a szegedi lóver­senytéren. Aki Montifliiy gréfnak éa Croquet mérnöknek sze­gedi fölszállását és repü­lését megnézi, a lehető leg­kisebb költségen megismeri a huszadik század legnagyobb csodáját: a repülőgépet. A két hírneves francia avia­tikus szegedi felszállását végig­nézi az egész Délvidék. A jegyeket minden nagyobb vá­rosban előre árusitják. Szege­den a központi jegyárusitó-iro­dában, Holtzer- (Milkó)-palota, Bartos Lipót könyvkereskedé­sében (Klauzál-tét), Fonyó Soma világítási vállalatánál, (Kölcsey­utca), Békéi hirlapirodában (Kigyó-utca), Pető Ernő tőzs­déjében (Tisza-szálló mellett), Kecske-trafikban (Iskola-utca), Terai és Kocsis divatkereskedé­sében (Dugonics-tér) árusitják. Aki jegyét 28-án déli 12 éráig megváltja, tiz száza­lék engedményt kap. «•MMMMMMMüa-ra———«••••••«••g Helyárak: I. páholy négy személyre 50 K, II. páholy négy személyre 40 K, tribünjegy (ülőhely) 10, 6, 4 K, passe­partout 5 K, I. ülőhely 6 K, n. ülőhely 4 K, III. ülőhely 3 K, tanuló-jegy 50 f, I. állóhely 2 K, II. állóhely 1 K, IÖ­állóhely 50 f, katonák 40 f, gyermek­jegy tribünre 2 K, gyermekjegy ülő­hely 1 K. A Délmagyarország tribünjére jegyek 12, 8 és 4 K-jával kaphatók, aki ilyet vesz, félévre, négy-, illetve kétjiónapra kapja a lapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom