Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

t A megyeházán a közbiztonságról Punka a ter meszeli édelem szolgálatában? Bizony, jócskán cgymás- nak feszültek az indulatok, valahányszor szóba került a vadászat az immár soro­zatossá vált miskolci Ter­mészetvédelmi Érdekegyez­tető Fórumon. Éppen ezért, a szervező Holocén Termé­szetvédelmi Egyesület a legutóbbi, márciusi találko­zót teljes egészében a vad- gazdálkodás — erdő — ter­mészetvédelem kapcsolat- körének szentelte. Azoknak, akik eddig ke­vésbé érdeklődtek a téma iránt, talán nem árt tudni­uk, hogy mi is az egyik forrása a már említett fe­szültségeknek. Közismert, hogy az elmúlt évtizedek­ben, ha valaki tovább akart lépni a politikai, vagy más­milyen ranglétrán, annak egyik legbeváltabb formája egy-egy vadászat megszer­vezése volt. Ha a bőséges teríték kielégítette a meg­hívott vendéget, akkor a státuszok, vagy célok elnye­résében már nem feltétle­nül a szakmai felkészült­ség, megalapozottság dön­tött. Csakhogy e gyakorlat­nak nemcsak társadalmi, de természetvédelmi szem­pontból is súlyos következ­ményei voltak, hiszen a bőséges teríték érdekében az utóbbi évtizedekben aránytalanul felduzzasztot- ták a nagyvad-állományt. Minthogy az említett mód­szer országosan bevált, így ma azzal a gonddal állnak szemben az erdők szakem­berei, hogy az elszaporo­dott nagyvadak a jövő er­dejét, az újulatokat, a cse­metéket lerágják, s a mező- gazdaságban is hatalmas károkat okoznak. (Tavaly 300 millió forintot fizettek ki erre a biztosítók úgyne­vezett vadkárként.) • AZ ERDÉSZEKNEK SOK, A VADÁSZOKNAK KEVÉS Rákóczi Bank: júliusi s'art Nem a sok, hanem a kapitális vad vonzza a vadászem­bert nik, észérvek, nem pedig a szakmája iránti elfogultság alapján. Véleménye szerint az erdőben kettős haszon- vételi lehetőség nyílik, a fa és a vad. Márpedig a fa nélkülözhetetlenebb, mint a vadhús, s ez lehet az, ami eldöntheti a fontos­sági sorrendet. Bármennyire is fájó tehát, úgy tűnik, hogy a közeljövőben egyne­gyedére, egyötödére kell csökkenteni a jelenlegi vad­állományt, ha azt akarjuk, hogy ismét felnőjenek ha­zánkban a 80—100 éves, minőségi erdők. A fórumon a természetvédők vélemé­nye is egyezett e kényszerű apasztással. Dr. Förster Gyula szerint ugyanis a vadászat szerepe nem más, mint a csúcsragadozóké, melyek kihaltak erdéinkből (farkas, medve stb.). Azaz szükség van a vadászatra, de ebbe a tevékenységi kör­be a jelenlegi gyakorlattól eltérően, már nem tartoz­hezen emésztik meg a ma­gyar vadászok számára, bár abba szemmel láthatóan be­letörődtek, hogy jelentős változásokra kell számítani­uk. Hogy pontosan mik ezek a változások, az ak­kor dől el, ha végre a par­lament elé kerülnek az egyelőre vég nélkül haloga­tott természetvédelmi, er­dő-, föld- és vadászati tör­vények, s megszületik a megfelelő jogi szabályozás. Nagy Zsuzsanna Talán nem igazán szeren­csés időpontban kertek meg a megyei rendőrfőkapitányt, hogy számoljon be Borsad- Abaúj-Zemplén közrendjéről és közbiztonságáról a me­gyei közgyűlés előtt. Nem, mert túlságosan kevés idő telt még el dr. Forgács László hivatalba lépése óta. Beiktatásakor — s még előt­te, pályázata megfogalmazá­sakor — minden általa fon­tosnak tartott szakmai kér­désre kitért; akit érdekelt a téma, megismerhette ezeket a lapokból is. Ez lehet a magyarázata, hogy a tegnapi megyegyű­lésen lényegében semmiféle új információhoz nem ju­tottak a képviselők. Pedig az ülés azzal kezdődött, hogy nem kevesebb, mint 50 percen át sorolták kérdései­ket a jelenlevők, a legtöb­ben három-négy kérdést is feltettek, s ekkor azt lehe­tett hinni, hogy az első na­pirendi pont megtárgyalása hosszú időt vesz igénybe. Ám a főkapitány úr 20—25 perc alatt befejezte mondó­ké j át. Persze, a képviselők, több­ségében polgármesterek, fő­leg ígéreteket szerettek vol­na hallani tőle arról, hogy az ő körzetük, az ő telepü­lésük közbiztonságát kiemelt feladatként kezeli majd a rendőrség. A jószándék erre meg is van, pénz azonban... Az egyik képviselő ponto­san fogalmazott, amikor a közbiztonság fontosságáról így beszélt: a gazdasági problémákat, a szegénységet jobban elviseljük, mint a félelmet. Sorsszerű-e, el kell-e fogadni, hogy Borsod­ban ilyen mértékben emel­kedjen a bűnözés, a bűn- cselekmények száma? — kérdezte egy másik. És még egy vélemény, amelyet azért érdemes megemlíteni, mert talán nem tévedünk, ha ál­talánosnak hisszük. Eszerint az emberi jogok, a személyi jogok (itt most a bűnelkö­vetők jogairól van szó) ilyen kiemelt kezelése még sokba fog kerülni nekünk ... — Évtizedek alatt meg­rögzött szokásokat néhány hét alatt, egy nagyon rosz- szul szervezett szervezetet hónapok alatt megváltoztat­ni nem lehet — kezdte a válaszadást a főkapitány. — Mit ígérhetek akkor, amikor a rendőrségnek még nincs erre az évre elfogadott költ­ségvetése, de azt már tud­juk, hogy nem lesz elég ben­zinünk kocsijaink működte­tésére. Az önkormányzatok megajándékoznak bennün­ket egy-egy új kocsival, ezt köszönjük, de nem tudjuk őket üzemeltetni. Több polgármester is kér­te, hogy településükön állít­sanak fel rendőrőrsöt. En­nek a létszámfejlesztés kor­látái szabnak határt. Borsod 169 új rendőrt vehet fel (ám őket azonnal iskolába küldik, s leghamarabb 10 hónap múlva léphetnek szol­gálatba), ez arra elég, hogy egy-egy városi kapitányság létszáma 7—13 emberrel nő­jön. Üj őrsöket a városi ka­pitányságok állíthatnak fel, a megye ebbe nem szól be­le. Sok szó volt a polgárőr­ségek megszervezéséről. En­nek az az előnye a meg­szüntetett pnkéntes rendőri szervezettel szemben, hogy polgári kezdeményezés, a rendőrség legfel iebb taná­csokkal látja el, de nem szólhat bele munkájukba. Technikai felszerelésük ér­dekében a főkapitány java­solta, próbálják megszerez­ni az egykori munkásőrség használható technikáját (fő­leg a rádió és más távköz­lési eszközök igénybevételé­ről lehet szó). A főkapitány szólt arról is. hogy április 24-én avat­ják Miskolcon a 30 fős új avasi rendőrőrsöt, s július­ban felállítják a diósgyőri őrsöt is. Megtudtuk, hogy még az idén lovasrendőrök is szolgálatba lépnek, gon­dolom, abból a megfonto­lásból, hogy a lovak nem fogyasztanak benzint... A főkapitányi beszámoló után a testület döntött a megyei önkormányzat va­gyonpolitikai irányelveinek módosításáról. Jelentést hall­gattak meg a regionális Rá­kóczi " Bank szervezésének állásáról. A tervek szerint a bank júliustól kezdi meg működését. Az alakuló köz­gyűlésre. az alapszabály el­fogadására, a vezető tiszt­ségviselők megválasztására még ebben a hónapban, esetleg áprilisban sor kerül. Az induláshoz szükséges 500 millió forintot a részvény- jegyzők már túljegyezték. G. L. Kedves Hölgyek, Urak, Tisztelt Bálázók! A népjóléti miniszter levele Insvenkülönvonat az ICfPj-bál tűzijátékának megtekintésére Talán e bevezetőből ért­hetővé válik, hogy Szendrei Mihálynak, a Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-ma­gyarországi Szövetsége kép­viselőjének miért volt a legelső kérése az, hogy a fórum ne merüljön el a múltban, és tevékenységében, foglalkozzon inkább a jövő­vel. Mint elmondta, felesle­gesnek tartják az acsarko- dást, s akik ma a vadásza­tot képviselik, tudják, hogy milyen szoros kölcsönhatás van az erdő, a vad- és ter­mészetvédelem között, s a jövőben e szempont figye­lembevételével kívánnak működni. Dr. Sziycthy Jenő, a vadászklub elnöke is akként foglalt állást, hogy valóban annyi vad kell, amennyit az adott terület elbír. Ehhez azonban bőví­teni kell a vadászok termé­szetvédelmi ismereteit, mert bizony elég hézagosak, és teljesen át kell értékelni a vadászat szerepét. A puskásokat képviselők tehát a fórumon valameny- nyjen elismerték felelőssé­güket, bár mindvégig a le­vegőben volt a régi ellent­mondás: az erdészeknek bármekkora vadmennyiség sok, a vadászoknak pedig mindig kevés. Hogy merre billen a mérleg nyelve, s miért, azt leginkább talán Cserép János, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság igazgatója érzékeltet­te a legjobban, s úgy tű­A Szocialista Párt helyi szervezete március 27-én, délután 6 órától agrárfóru­mot szervez Sajóvelezden, a Művelődési Házban a mező- gazdasági szövetkezetek át­hat bele a vadnevelés, a vadetetés. © KELL A VALUTA IS A fórumon a vadászok berkeiben meglévő bajok­ról is hallani lehetett. A sport iránti általános ellen­szenv, a megnövekedett te­rületbérleti díjak, a jogi szabályozatlanság bizonyta­lanságot jelent számukra. Az országban jelenleg öt- venötezres létszámot sejte­nek, a megsokszorozott — van ahol tízszerezett — te- rületbérleti díjakat egyre kevesebb társaság tudja fi­zetni. Ügy tűnik, hogy va­lóban úri passzióvá válik ez a sport, s a kispénzű embereknek nemigen telik rá. Hemzsegnek a külföldi vadászok az erdőkben, akik nemhogy lövik, de „gyilkol­ják” a vadat, s nem éppen a minőségi szempontok alapján. Márpedig ez nem vadászélmény, illetve a ha­zai vadászok többségének nem ezt jelenti. Az erdőfel- iievelőség vezetője, Steiner József szerint hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy ezen a területen is a piac- gazdálkodás szempontjai fognak érvényesülni, s a nemzeti önfenntartás ösztö­ne diktálja, hogy az euró­pai integrációhoz való csat­lakozásunkat a vadászat is seaítse. Ha ez utóbbi elképzelés beigazolódik, ugyancsak ne­alakításának kérdéseiről. Dr. Nacsa János és Karakas Já­nos agrárszakemberek vála­szolnak az érdeklődők kér­déseire. Minden érdeklődőt várnak. Kedves levelet kapott az IC(P) Rt. március 28-i bál­jának rendezőbizottsága. A nagyszabású bál fővédnöke, dr. Surján László népjóléti miniszter kíván jó szórako­zást a vendégseregnek: Kedves Hölgyek, Urak, Tisztelt Bálozók! Nagy örömmel olvastam a felkérést, hogy az Észak- magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. jótékony­sági báljának fővédnöki tisz­tét vállaljam el', amelyet szívesen el is fogadok. Saj­nos, más irányú, hivatalos elkötelezettségeim nem te­szik lehetővé, hogy szemé­lyesen is jelén legyek, ezért legalább ezúton köszöntőm a bál valamennyi résztvevő­jét. Ügy gondolom, hogy ez a bál igen elismerésreméltó, nemes hagyomány tovább­élésének újabb állomását je­lenti. A vállalkozók, akik az új gondolatok, műszaki és gazdasági ötletek sikeres kidolgozói és megvalósítói, lehetnek Magyarország gaz­dasági felemelkedésének meghatározó erői. A piac- gazdaságra való áttérés so­rán az állam, a központi beavatkozás visszaszorul, s helyére a hatékonyabb egyéni kezdeményezés, a belső lendületből fakadó vállalkozás kell lépjen. A sikeres vállalkozó egyben — szinte akaratán kívül is — a közjó szolgája is. Az új tevékenységek beindítása egyben munkahelyek terem­tését is jelenti, az eredmény után befizetett adó a köz­célok. köztük szociális ki­adások forrását teremti meg. Ez a bál azonban ennél sok­kal tovább mutat: hiszen itt már nem a kényszerű, a minden működőképes állam által megkövetelt közcélok­hoz való hozzáj árulásról var. szó, hanem arról1, hogy a vállalkozó is felismeri köte­lességét és lehetőségeit, hogy nemes célokat — je­len esetben a Gyermekre- habilitációs Alapítványt — is közveteinül támogasson, a szociális feszültségeken is enyhítsen. Így — meggyő­ződésem szerint — ez a bál is egy lépéssel előre visz azon az úton, amely a köz­tiszteletben álló, sikeres vál­lalkozói kör kialakulásához vezet, anol a köztisztelet alapja nem csupán a gazda­sági siker, hanem az adott közösség sorsáért érzett fe­lelősség is, amely a közcé­lokat szolgáló adók megfi­zetésében, más nemes célok közvetlen támogatásában mutatkozik meg. Az emlí­tett köztisztelet pedig előbb- utóbb megnyilvánul abban, hogy a helyi közösség, an­nak vezető képviselői kiké­rik a sikeres vállalkozók vé­leményét, s ez a felelősség- teljes, a helyi lakosság ér­dekeit védő okos egvüttmfl­nak és a jövőbe mutató ter­vek megvalósításának. Vidám, gondtalan bálozást kíván mindenkinek: dr. Surján László A bálra még korlátozott számban igényelhetők jegyek az IC(P) Rt. sajtóosztályán (telefon: 327-848). A program a következő: 18.30— 19.15: Térzene kö­szönti a vendégeket. 18.45—19.15: Érkezés, hely­foglalás. 19.15—19.30: Az IC(P) Rt.- bá! megnyitása. 19.30— 20.00: Ungár Anikó bűvész műsora. 20.00— 20.30: Divatbemuta­tó. 20.30— 21.00: Formációs táncbemutató. 21.00— 21.30: Tűzijáték. 21.30— 22.20: Komár Lász­ló és a Mambó Combo mű­sora. 22.20—22.30: Formációs tánc — „lambada”. 22.30—23.10: Komár László és a Mambó Combo műsora. 23.10— 23.20: Formációs tánc — „magyaros”. 23.20— 24.20: Szandi és Fe­nyő Miklós műsora. 24.20— 01.00: A bál szép­ségkirálynőjének és udvar­tartásának megválasztása, tombolasorsolás — a sorso­lást a szépségkirálynő vég­zi. 01.00— 01.40: Zoltán Erika műsora. 01.40—02.00: Divatbemuta­tó. 02.00— 02.10: Formációs tánc — „kánkán”. 02.10— 02.50: A Dolly Roll együttes műsora. 02.50—04.00: A Mambó Combo együttes játszik. (A szervezőbizottság a mü- sorváltoztatás jogát fenntart­ja.) Mindenkit szeretettel vár­nak a rendezők a tűzijáték­ra. Bárki felszállhat arra az Ingyenes különvonatra. amely este 8 órakor indul a LÁEV kiliáni végállomásá­koucs íenei az egym aiao.ia a gondok, bajok megoldásá­A JÓTÉKONY CÉLÚ BAL VÉDNÖKI KORÉ FŐVÉDNÖKÖK: Dr. Surján László népjóléti miniszter Dr. Hardy Ilona a Budapesti Értékpapírtőzsde ügyvezető igazgatója Dr. Tolnay Lajos a Magyar Gazdasági Kamara elnöke Dr. Csornai Zoltán az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara társelnöke az IC(P) Rt. elnök-vezérigazgatója VÉDNÖKÖK: Dr. Gyulai Gábor cimzetes államtitkár, köztársasági megbízott Csoba Tamás Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere Polgár Ferenc az Intestor Rt. vezérigazgatója Dr. Kollarik István az Iparbank Rt. vezérigazgatója Dr. Velkey László „ a gyermekkórház igazgatója Dr. Kovács Ferenc a Miskolci Egyetem rektora Dr. Kormos Vilmos a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója Agrárfórum Sajóvelezden

Next

/
Oldalképek
Tartalom