Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

Drágul a benzin Május elsejétől literenként 5 forinttal drágul a ben­zin. Az áremelés oka az, hogy ekkortól 4 forint 10 fillérrel emelkedik a benzin árába beépített fogyasztási adó, és az árban megjelenik majd a parlament által meg­szavazott 50 filléres környe­zetvédelmi díj is. Polgárőrség kellene Csermőkére (FEKETE SAROK CÍMŰ ROVATUNK A 8. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM I ÁRA: 5,80 1992. MARC. 12., CSÜTÖRTÖK FORINT Kevesebb napsütés Ma még nem változik je­lentősen az időjárás az el­múlt napokhoz képest, de több lesz a felhő, nem lesz zavartalan a napsütés. Futó zápor, sőt a hegyekben hó­zápor is előfordulhat. Dél­után a legmagasabb hőmér­séklet 6 és 11 fok között alakul, a nyugati-délnyugati szél megerősödik. Ma Gergely napja van. A Nap kél 16.03, nyugszik 17.45 órakor. Holdkelte 10.06, hold­nyugta 1.42 órakor. Két gyereknek igen9 a harmadiknak nem testvére nem k Bírálják a városházi intézkedést Egy nagyobb miskolci csa­ládban csupán két gyerek után számíthatnak a kérvé­nyezők segélyre. A többi után viszont nem fizet a vá­ros. A különös intézkedésről dr. László Zoltántól, a szo­ciális osztály vezetőjétől megtudtuk, hogy jelenleg 1910 családnak 3500 gyerek után adnak rendszeres ne­velési segélyt. Január és februárban viszont újabb 1500 kérelem érkezett a hi­vatalba. Ennyi segélyre nincs pénz. Vagyis a szociá­lis osztálynak korlátoznia kellett a kifizetéseket. Ezért rendszeres nevelési segélyre csak az számíthat, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem — a családi pótlékot is be­leértve — nem éri el az 5626 forintot. De az ilyen családokban is csupán két gyerek után jár, a többiek nem kapják meg a segély­ként adható 1620 forintot. Az elutasítottak fellebbez­hetnek, az ilyen esetben a miskolci szenátoroké az utol­só szó — mondta az osz­tályvezető. A szabályozást a közgyű­lés szociális bizottsága hall­gatólag tudomásul vette, a bizottság elnöke, Szendrák Dóra azonban ezt nem sza­vazta meg. — Ha a születés jogán az egyik gyereket megilleti a pénz, akkor megilletné a másikat is — nyilatkozta munkatársunknak. — A szo­ciális osztály és az én állás­pontom között az a különb­ség, hogy szerintem nem volna szabad a már kifize­tett rendszeres nevelési se­gélyt beleszámolni a család jövedelmébe. Most ugyanis ha két gyerek után megkap­ják az összeget, akkor a családban az egy főre jutó nettó jövedelem máris meg­haladja az 5626 forintot, s erre hivatkozva lehet azt mondani, hogy a további gyerekek után már nem is jogosultak a segélyre... Értetlenül áll a korláto­zás előtt Máté Jánosné, a Nagycsaládosok Miskolci Egyesületének elnöke is: — Mit lehet ehhez hozzá­fűzni? — kérdezi. Az ilyen intézkedés helyett inkább növelni kellene a segélyre fordítható pénzeket. Azt is jobban meg kellene nézni, kit és mivel támogat az ön- kormányzat. Megkérdeztük az ügyről dr. Pankucsi Márta jogász­szociológust is, aki a borso­di megyeszékhely közgyűlé­sének emberi jogi és kisebb­ségi bizottságában vállalt szerepet, ö így fogalmazott: — Az ilyen diszkrimina­tív gyakorlat sérti az alap­vető emberi jogokat. Bizto­san vannak, akik azt mond­ják: ez egy humánus intéz­kedés. Hiszen így több em­ber kaphat segélyt. Csak­hogy azt is jól tudjuk, hogy általában a hátrányos hely­zetű rétegekre jellemző a nagyobb család, ők vállal­nak több gyermeket. Vagy­is ez az intézkedés cseppet sem humánus, az amúgy is rossz helyzetben lévő csalá­dokat sújtja, illetve hátrá­nyosan különbözteti meg. Nevetségesen kevés a segé­lyekre fordítható összeg, a város költségvetésében. En­nek összeállításánál egyálta­lán nem vették figyelembe, hogy az életkörülmények romlásával a középosztály­beliek is egyre inkább olyan helyzetbe kerülhetnek, ami­kor segélyért kell folyamod­niuk az önkormányzathoz. (bujdos) • • A tavaszt csak szeretni lehet. S a tavaszi várost? Érzel­meink itt már vegyesek. Nem arról van szó, hogy a flasz- teron ne teremne meg a szépség ilyenkor, március tájékán, hogy itt a házak felett ne fényesedne ki az ég, s ne tűnne úgy, hogy az idén is több a szép lány, mint tavaly. A város sajátos sztriptízt hajt végre tavasszal: eldobja hóleplét, s megmutatja, ami alatta van. S ez az, ami nem hangol tavaszias jókedvre. Mérhetetlen szemét marad min­den tél után, s lehet, hogy ez csak amolyan hangulat, de cáfoljanak meg az olvasók, ha nem így van: úgy tűnik, mintha egyre több lenne a takaritanivalő tavaszonként. Nincs mit szépíteni a dolgon, elsősorban lakóházaink kör­nyéke szemetes irtózatosan, mert az utakat, a közterülete­ket úgy ahogy, de feltakarítják ilyenkor. De nézzük csak meg, mi található egy lakótelepi parkolóban, avagy a házak körül, a szemeteskonténerek táján. Annyi kísérlet volt már arra, hogy némi rendre szoktas­sanak minket — magunkat? — a plakát- és reklámháborútól kezdve a különféle versenyekig, de úgy tűnik, vajmi kevés sikerrel. Persze jól tudjuk, ezer és egy oka van ennek: on­nan kezdve, hogy sokan igen kevéssé kulturáltak , a hajdani szokás- és erkölcsrendszer szétzüllött, új meg nincs, odáig, hogy nem lesz egykönnyű elfelejteni a „minden a közössé­gé, tehát senkié” évtizedeken át élő elvét. Azért persze a meggyőzéssel, ezzel-azzal próbálkozni még lehetne. Hacsak nem akarunk megbékélni azzal, hogy tava­szaink hóvirággal, napsütéssel és szeméttel köszöntsenek ránk, ezentúl örökkön-örökké. (k—ó) • Sportnapot rendezett tegnap a Her­mán Ottó Gimnázium diákönkormányzata. Az iskola fél napra kibérelte a városi sportcsarnokot, s reggeltől kora délutánig tartottak a változatos programok. A diákok számos verseny között választhattak. Volt osztályok közötti kötélhúzóverseny, női és férfi szkanderbajnokság, diák-tanár futball­mérkőzés és táncbemutató is. A legnagyobb sikert azonban a Független Államok Közös­ségéből érkezett kaucsuknő aratta, szó sze­rint nyakatekert produkciójával. (Tudósítás a 7. oldalon.) (Szobán Gabriella felvételei) A sportcsarnokban Herman-nap Kompi lesz a vállalkozóknak? A parlament költségvetési bizottsága elfogadta azt az indítványt, hogy módosítsák, pontosabban könnyítsék a vállalkozók személyi jöve­delemadó terheit. A vállalkozók eddig adó­jukat árbevételük és nem jövedelmük után rótták le méghozzá nem is közvetle­nül, hanem a megrendelő Göncz Árpád tegnapi tévé­interjújában elmondta, hogy a magyar társadalom nyu­galomra és békességre vá­gyik, s ezt a politikusoknak is meg kell érteniük. Az államfő szerint a ma­gyar társadalomban nincsen bosszúvágy. Azonban meg kell adni az elégtételt a múltban sérelmeket elszen­vedetteknek. Az államfő tegnapi inter­jújában többször is kitért arra, hogy az Alkotmánybí­befizetésén keresztül. Ennek eredményeképpen gyakran nem szívesen dolgoztattak velük, a befizetett adó pe­dig nemegyszer meghaladta jövedelmüket. A tervezett módosítás sze­rint ezentúl negyedévenként kellene személyi jövedelem- adót fizetniük az összjöve­delem 20 százaléka után. róság döntése éppen nem a bűnösök, hanem az ártatla­nok védelmét szolgálja. Ez az ítélet el akarja határolni a mai Magyarországot a ré­gitől. Lehetetlenné teszi ugyanis, hogy koholt vádak alapján bárkit is perbe fog­janak vétleneket elítéljenek. Beszédében arra is kitért, hogy hamarosan az Ország- gyűlés elé kerül a politikai elítéltek jóvátételének tör­vénye, amelynek megszületé­se már sürgető szükségsze­rűség. A polgármester a munkáspártnál Az MSZMP Miskolc Vá­rosi Koordinációs Bizottsága tájékoztatja a tagságot, hogy a polgármester úrral való korábban elhalasztott beszél­getésre március 14-én, 9 óra­kor a Kandó Kálmán utcai párthelyiségben kerül sor. ! MSZMP Miskolc Városi Koordinációs Bizottsága j Szakszervezeti választások Megállapodás született teg­nap arról, hogy a szakszer­vezeti választásokat legko­rábban októberben, legké­sőbb novemberben meg kell tartani. A Szolidaritás szak- szervezet nem értett egyet a választás céljával, elhagyta a tárgyalótermet, a Munkásta­nács pedig azt szeretné, ha egyértelművé válna, mely szakszervezetek képviselik következetesen a taiunkásság érdekeit. Göncz Árpád nyilatkozata Ártatlanokat véd9 nem bűnösöket fedez

Next

/
Oldalképek
Tartalom