Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

A közoktatási törvény jelenlegi tervezete újabb terheket rakna az önkormányzatok, és a szülők vállára. A felnövekvő generációkért I. Veszélyben az óvodák? XXIV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1992. MÁRCIUS 3., KEDD ÁRAs 5,80 Fegyelmi az új alclnök ellen Beiktatták hivatalába a Magyar Rádió és a televízió alelnökét. Göncz Árpád köz- társasági elnök — a minisz­terelnök javaslatára — dr. Csúcs Lászlót a Magyar Rá­A nyugdíj- emelésekről A nyugdíjak emeléséről tárgyalt tegnap az Ország- gyűlés. Valószínűleg január elsejétől visszamenőleg eme­lik a nyugdíjakat. Ez hang­zott el tegnap délután a szo­ciális bizottság beszámolójá­ban. Azt is tervezik, hogy az általános emelésen kívül a nyáron egy harmadikra is sor kerüljön, amikor a leg­alacsonyabb nyugdíjakat egészítenék ki. A vitában a Fidesz hangsúlyozta, hogy ki kellene alakítani a nyugdíj- emelés állandó rendszerét. Alpolgármesteri fogadóóra Petrasovszky István, Mis­kolc város alpolgármestere fogadóórát tart március 4- én (szerdán) 14 és 18 óra között a Városházán. A sor­számot 30 fő részére, dél­után 1 órától érkezési sor­rendben osztják. dió, dr. Nahlik Gábort a Magyar Televízió alelnökévé kinevezte. Az alelnökök hét­főn a Parlament Nándorfe­hérvári termében átvették a kinevezési okmányokat és letették a hivatali esküt. Hankiss Elemér, a Magyar Televízió Amerikában, tar­tózkodó elnöke f egyelmi el­járást indít a tegnap beik­tatott alelnök, Nahlik Gábor ellen. Eljárását azzal indo­kolta, hogy az új alelnök a televízió érdekeit sértő in­tézkedéseket tett, mielőtt az elnök munkakörét meghatá­rozta volna. I cl öjárós • Naptár J Eső lehet Hidegfront érte el az éj­szaka a Kárpát-medencét. Hatására sokfelé megerősö­dött, néhol viharossá foko­zódott az északnyugati szél. Változóan felhős lesz az ég, n-áhol kisebb záporeső is várható. A hőmérséklet csúcsértéke 8 és 13 fok kö­zött alakul. Ma Kornélia napja van. A Nap kél 6.21, nyug­szik 17.32 órakor. Hold­kelte 5.32, holdnyugta 16.43 órakor. Kevés törvénytervezet váltott ki annyi vitát, még beterjesztése előtt, mint a közoktatási törvény. A peda­gógusszakma egyébként is sok problémával küzd, ame­lyek megoldása, a jövő szempontjából is szinte lét- fontosságú. Sorozatunkban az óvodákat, az általános és középiskolákat napjaink­ban leginkább érintő kérdé­sekkel foglalkozunk. Fábián Károlyné, a Ma­gyar Óvodapedagógusok Egyesületének országos elnö­ke szerint 1985-től a szakma jelentős fejlődésen ment ke­resztül. Az akkor életbe lé­pett oktatási törvény volt ennek a folyamatnak az el­indítója azzal, hogy teret engedett az egyedi elképzelé­seknek, nagyobb önállóságot biztosított az óvónőknek. Több új koncepció kipróbá­lása kezdődött meg, így többek között a Waldorf-, a tevékenység központú-, vagy a soproni Maci-program. A nyelvi nevelés . terén is je­lentős eredmények születtek. Azonban az új közoktatási törvény néhány pontja ko­moly veszélyeket rejt az óvódák számára. Az elkép­zelések szerint ötéves kortól vezetnék be a tankötelezett­séget, és ennek megfelelően az állam ettől az időponttól biztosítaná a fejkvótát az önkormányzatoknak. Eddig az óvodai ellátás hároméves kortól járt, így az új rendel­kezés szerint, ha ebben a formájában fogadják el, a 3—5 éves gyerekek ellátása a helyi vezetést terheli. Mi­vel az önkormányzatok már így is jelentős anyagi nehéz­ségekkel küszködnek, végül a szülőkre lennének kény­telenek áthárítani a költsé­geket. Jó példa erre, hogy amikor a bölcsődék nem kaptak állami fejkvótát drasztikusan csökkentek a csoportok, vagy a gyereke­ket áttették az óvodákba, ami fejlődésük szempontjá­ból hátrányos. Az utóbbi időben már jelentkeztek fi­nanszírozási nehézségek az Böngésző Plusz hirdetési melléklettel * i 11rr * A gyerekek elé nem sza­bad túlzott követelményeket állítani óvodákban, csoportösszevo­nások, intézmény-bezárások történtek. Az egyesületnek sikerült néhány helyen el­érnie, (minisztériumi állás- foglalást is kérve), a tör­vényben is rögzített kötele­ző feladat, az óvodai ellátás további biztosítását. Az új törvénytervezetben rejlő másik nagy veszély, hogy vélhetően „iskolásítási” törekvéseket indítana el. A gyerekek érdeke pedig az lenne, hogy megfelelő körül­mények között, a korukhoz méretezett szinten neveljék őket, ne támasszanak túlzott követelményeket velük szem­ben. Pedig ha nem változtat­nak a tervezeten, ez lehet a végeredmény. Fábián Károly­né elmondta, hogy mint az egyesület elnöke több orszá­gos fórumon vett részt, és a szakma ezekben a kérdések­ben egységes, a fentiekkel egyező álláspontot képvisel. Az óvodai nevelésben min­denképpen az lenne a cél, hogy a gyermek kerüljön a központba, mint az jó né­hány új elképzelésben is szerepel. Ezért a megyei Pe­dagógiai és Közművelődési Intézet négy éve megkezdte azt a munkát, amelynek ke­retében menedzselni próbál­ják a legjobb elképzeléseket. Eredmény, hogy Borsod megyében az országos össze­hasonlítást is kiálló színvo­nalas nevelési munka folyik az óvodában. Az eddigi ered­mények megtartásához, és továbbfejlesztéséhez azon­ban már nem elég az óvó­nők lelkesedése. Az oktatási törvénynek is alkalmazkod­nia kell a mindennapi való­sághoz. (Folytatjuk) Javulhat a közbiztonság Több rendőr lesz az utcán Késik az önerűs közmű rendeleté Elfogadhatónak ítéli a közrendet és a közbiztonsá­got a városban Miskolc rendőrkapitánya. Ezt dr. Tu- za László tegnap délelőtt je­lentette ki, amikor a köz­rend és a közbiztonság hely­zetéről tájékozódott a bor­sodi megyeszékhely közgyű­lése. azzal, hogy minősítette a azt akarta elégedett is A kapitány, elfogadhatónak helyzetet, nem mondani, hogy vele. Mindenképpen javítani kell — hangsúlyozta. Az vi­szont értékelendő, hogy a szervezett bűnözésben és az idegenforgalomban nem for­dultak elő a városban olyan bűncselekmények, amelyek miatt országos „hírnévre” tett volna szert Miskolc — fejtegette. Az eredmé­nyek mögött kemény és kö­vetkezetes munka áll. A miskolci kapitányságon a nagyfokú fluktuáció miatt ma nagyon fiatal a gárda. Minden vezető állásban új ember dolgozik. Ami pedig azt illeti, hogy miként lehetne javítani a helyzeten, erről a kapitány elmondta: március 1-től dr. Pintér Sándor országos rendörfőkapiány intézkedése nyomán a város utcáin jár- őröznek az úgynevezett rend­őri gzred tagjai is, akik a Miskolci Rendőrkapitányság irányítása mellett látják el a munkájukat. Lesznek újabb helyi rendőrőrsök. Így például idén júliustól vár­hatóan 25 fővel altokul meg a belvárosi mintájára a di­ósgyőri őrs. Posztos rendőrt irányítottak a többi között az Avasra, a Bükk Áruház körzetébe és a Búza térre is. Hogy minderre szükség is van, efelől nem hagyott két­séget Szádeczki Zoltán, a város jegyzője, aki a többi között azt is kijelentette: nincs biztonságérzetük ma az állampolgároknak a nyilvá­nos helyeken. A város egy­millió forintos alaptőkével alapítványt hozott létre a belváros közrendjéért. A pénzből a közrend javítását szeretnék elérni, illetve az ezért tevékenykedőket ösz­tönözni. A közgyűlés kisebbségi és emberi jogi bizottsága ag­gasztónak minősítette a bű­nözés növekedésének dina­mizmusát, és hogy csupán minden negyedik bűnelköve­tő kerül rendőrkézre — AiiqoIí is oktatnak Bizonyítványt kaptak a kórliáziskola tanulói Izgalommal vették kézhez félévi bizonyítványukat a Szentpéteri kapui Gyermek- egészségügyi Központban működő kórháziskola ta­nulói, akiknek nem kellett szégyenkezniük tanulmányi eredményük miatt. Mint ar­ról Kovács László, a kihe­lyezett tagozatot működtető 10. Számú, Katowice utcai Általános Iskola igazgatója elmondotta, a bizonyítványt kapott 16 gyermek tanulmá­nyi eredménye jó, közülük kettőé kitűnő. A kórháziskolában az ideiglenes, vagy tartósan ott kezelt gyermekek tanítását az 1989-es tanévben kezd­ték meg. A cél az volt, hogy ne szenvedjenek hátrányt betegségük miatt, s ha visz- szakerülnek az anyaiskolába, többi osztálytársukkal együtt végezhessék tanulmányaikat, így nem kerülnek halmozot­tan hátrányos helyzetbe. A kórháziskola időbeosz­tása természetesen alkal­mazkodik az egészségügyi követelményekhez, előírá­sokhoz. Az ott tanító peda­gógusok és az orvosok, az ápolószemélyzet közötti kap­csolat igen jó — egymást se­gítő. A jó tanulmányi ered­mény, amely a gyógyulást is elősegíti, ennek is köszön­hető — állapította meg az igazgató. A gyógytestnevelőkön és a manuáliskészség-képző pe­dagógusokon kívül iskolai tanító és tanár foglalkozik a különböző korcsoporthoz tartozó gyerekekkel. A sok­oldalú képzésre, gondosko­dásra jellemző, hogy lehető­vé tették az angol nyelv ok­tatását is. mondta a többi közt Föl- dessy Judit, a bizottság el* nöke. Burai Aladár, a cigány et­nikai kisebbség szószólója beszédéből azt érdemes ki­emelni: szerinte akkor lesa demokrácia a cigányság szá­mára, ha a közrend megte­remtéséből is kiveheti a ré­szét. Kisebbségi önvédelmi csoport létrehozását javasol­ta, melynek tagjai a város avult telepein maguk is va­lamiféle rendfenntartó mun­kát végeznének. Az ötlet támogatókra talált, de Tuza László nem adott határozott választ. Megbeszélhetik a részleteket — felelte.. Kisebb vita alakult ki amiatt, hogy Feledy Péter kereszténydemokrata képvi­selő hangoztatta: a cigány­ság gondjait nekik maguk­nak kellene megoldaniuk. Ezt Földessy Judit azzal utasította vissza: ha követ­jük: a logikát, akikor a mun­kanélküliek gondjának meg­oldását is a munkanélküli­ekre kellene bízni. Nem szabad ilyen különbséget tenni a kisebbség és a több­ség viszonyában — vélte a képviselőnő. A városi rend­őrkapitány több képviselő panaszára válaszul bejelen­tette: ezután negyedóránként ellenőrzik majd a Búza té­ri aluljárót, hogy így ve­gyék elejét az errefelé egy­re jobban terjedő „itt a pi­ros, hol a piros” játéknak. A közgyűlés napirendjén szerepelt, hogy rendeletet al­kotnak az önerős közmű­építésről, amit eddig egy 1989-es határozat szabályo­zott a városban. Csakhogy a tervezettel kapcsolatban a jogi bizottság több kifogást is emelt. Bár dr. Gondos Csaba bizottsági elnök úgy fogalmazott, hogy csak pél­dákat említ, mégis hosszú percekig sorolta azokat a szakaszokat, amelyek vala­milyen más rendelkezésbe, törvénybe ütköznek. A hely­zetet Csoba Tamás polgár- mester azzal akarta meg­menteni, hogy javasolta: a jogi biobtsáig dolgozzon ki egy új javaslatot. Ezt Vi­szont kifejezetten helytele­nítette a szocialista párti Tóth Pál. Az előterjesztések készítése a hivatal dolga, nem pedig az önkormány­zati bizottságoké — hang­súlyozta. Véleményéhez csat­lakozott az MDF-es dr. Gon­dos Csaba is. Így végül is azt szavazták meg a szená­torok, hogy most csak első olvasatban tárgyalják a ren­delettervezetet, s a követke­ző közgyűlésre a hivatal a jogi bizottság aggályait is figyelembe véve, maga ter­jeszti elő az új változatot. (bujdos) Hatol i lőmozsatom Február 25-én megalakult Miskolcon a Baloldali Nő- mozgalom. A szervezők ügyeletet tartanak minden kedden 15-től 17 óráig aa MSZP miskolci politikát centrumában (Miskolc, Cor­vin u. 9.). Ezeken a napoJ kon várják újabb érdeklő-! dók jelentkezését. A nő­mozgalom minden hónap első keddjén 17 órától tart? ja összejövetelét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom