Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-31 / 77. szám
Á halál csak egy ajtó Laboda Kálmán önmagáról, verseiről — Hiszek a sorsszerű dolgokban. Abban, hogy többször élünk. A halál csak egy ajtó, amely mögött más, és talán egy jobb világ vár ránk - Laboda Kálmán, mezőkövesdi költő ars poeticája ez, aki nem is tagadja, hogy hisz a reinkarnációban. — A művészeket mindig is izgatta az élet és a halál kérdése. Hadd idézzem A szomszéd parasztasszony halálára című versemet: „Folyton ott guggolt a kertben a növényt gyomlálva fekete ruhában / hogy elment nyugtatom magam most is itt él / csak beolvadt / a tájba.” Biztos vagyok abban, hogy újra és újra nekikezdünk életünknek, különböző korokban és helyzetekben. Ilyenkor eltérő lelki világot tudhatunk magunkénak, ami jelentkezik cselekedeteinkben, míg végül jó és rossz tetteink egyensúlyba kerülnek.- Mikor kezdett el verseket írni? — Már középiskolás éveimben szerettem a költeményeket. Irodalmat otthon szinte nem is tanultam, már az órákon magamba szívtam mindent. Az érettségi után mint egy szerelem, tört rám jjc Laboda Kálmán költő (Szabón Gabriella felvétele) a versírás, amiben nagy szerepe volt Kassák Lajos művészetének. Nagyon szeretem a kötetlen stílust, a beszéd egyszerűségét, ami Kassák verseiben is megfigyelhető.- Hogyan alkot, milyen témák foglalkoztatják? — Meggyőződésem, a versek úgy születnek, mint gyermek az anyában, vagy ahogyan a könny kicsordul a szemből. Az igazi ihletet a pillanat hozza, erőltetni nem lehet, különben csak szenvedés a vége. Az élet adja a lémákat. Ha valaki úgy ül le az asztalhoz, hogy „na, én most verset fogok írni”, az nem más, mint „felnőtt- biliztetés”. A gyerekekre szokták ráerőltetni a dolguk elvégzését, de ebből semmi jó nem származhat. — Hol jelennek meg o versei? — Öt éve kiadták egv kis könyvecskémet Töredék címmel. Ennek ellenére mégsem tudtam kitörni Borsodból. Néhány újságban ugyan publikálhatok, de igazán nagy közönséghez még nem juthattam el. Hadd tegyem hozzá: nemcsak én rekedtem itt meg. Hasonló helyzetben van egy rendkívül tehetséges költő, Juhász József is, aki pedig nagyon figyelemreméltó verseket ír. Mégis szinte teljesen ismeretlen. Sokat beszélgettem pályatársaimmal, akik bár mindent megígértek, mégsem segítettek. Most már túltettem magam ezen, inkább a munkámban, itt a könyvtárban próbálok valamit tenni a művészetért. Megvan a lehetőségem arra, hogy az igazi értéket, szépséget terjesszem. Nagyon színje Elmélyülten, a könyvtárban. (Bujdos Tibor felvétele) Bölcsészkar lesz- a Miskolci Eeyetemen (1<) Interjú dr. Kovács Ferenc rektorral • • Öregdiákok közös emlékei • Álpár Ignác a szakértő és tervező • tanárok a régi alma materekben Közel félszázan voltunk az ősi miskolci gimnáziumok volt növendékeinek március 10-én tartott baráti összejövetelén. A kötetlen beszélgetést megelőző előadásom szokatlan témát vállalt fel: Dombóvár Mis- kolccal közös gimnáziumi múltjának bemutatását. A Miskolc története című Saendrei-monográfia is közli, hogy a református főgimnázium megépítésére kijelölt terület alkalmasságának véleményezésére a kultuszminisztérium Aípdr Ignác műépítésznek adott megbízást, még 1895-ben. Ugyancsak őt bízta meg 1927-ben gróf Klébelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter a dombóvári kir. kath. főgimnázium terveinek az elkészítésével. A miskolci telket 40 éves korában látta, a dombóvári helyszíni szemlére élete utolsó heteiben, 73 évesen kísérte el a miniszter vezette bizottságot. A két város közös gimnáziumi múltjából ezzel a ténnyel kerekedett ki a többi emlék. A jelenvolt öregdiákok sem emlékezhettek két olyan volt dombóvári tanárra, akiket 1918-ban, 'illetve 1920- ban helyeztek Miskolcra. Nessl Alajost gimnáziumi igazgatónak helyezték ide, de a dombóvári krónikából többet nem tudunk. A másik tanárt Pável Ágostont a „kir. kath. főgimnáziumhoz” helyezték át, róla bizonyára többet őriztek meg az intézet könyvei. A miskolci öregdiákoktól tudtam meg, hogy jóval később innen is kerültek régi diáktársak a dombóvári gimnáziumhoz tanárnak. Az egyesület korelnöke, Eördögh József tanár úr egykori növendékének nevét a dombóvári gimnázium jubileumi kötetében meg is találtuk. Czirá- ki Magdolna tanárnő 1950— 1952 és 1958—1967 években a dombóvári gimnáziumban tanított. Dr. Mádai Lajos egyetemi docens arról tudott, hogy Gömöry József iskolatársa is »tanított a dombóvári gimnáziumban. Ennek időpontját is emlékkönyvből olvastuk ki, az 1949—1971 közötti években. Egyikőjü- ket sem ismertem, mivel az időben leltem munkára és otthonra Miskolcon. A korabeli adatok szerint Pável tanár úr nem sokáig maradt Miskolcon, 1920 őszén már visszatért Szombathelyre, a múzeum könyvtárát gondozta. A hat nyelven író, beszélő tudóst 1941- ben két egyetem hívta egyetemi katedrájára: a kolozsvári és a szegedi. Pável tanár úr az utóbbit választotta. Midőn az egyetemi magántanári előadását megkezdte volna, a hallgatóság közül, váratlanul szólásra emelkedett az egyetem No- bel-díjas rektora: Szent- Györgyi Albert. Akkor említette, hogy budapesti középiskolás korában az V. osztályos félévi bizonyítványában 3 szekunda is volt. Ezek kijavítására egyik házi tanítója: Pável Ágoston egyetemi hallgató volt. „Hálás vagyok ezért Pável tanár úrnak és kívánom neki — fejezte be Szent-Györgyi Albert a felszólalását —, hogy életében még sok diákot húzzon ki a szekundá- ból és sok tanítványa érje el az egyetemi rektorságot.” A tudós tanár 1946 januárjában Szombathelyen hunyt el. Ámde még életében megadatott számára, hogy ismét találkozzék hajdani diákjával, az akkor már neves költő. író Illyés Gyulával, áld 1913-ban a dombóvári gimnázium tanulója volt. A Kossuth-díjas költő nevét vette fel tavaly a dombóvári gimnázium, az 1950-ben kapott Gőgös Ignác név után. Több jelen volt miskolci öregdiák várja, hogy az ősi nevétől megfosztott gimnáziumnál — a Földesnél —, is mihamarabb elkövetkezik a névváltozás. Iglói Gyula vesen ajánlok könyveket az olvasóknak és a legnagyobb öröm számomra az, ha később szólnak, mennyire tetszett.- Milyen tervei vannak? — A jövő hományos és bizonytalan. Ezekben a nehéz években senki sem tudhatja, mit hoz a holnap, mégis bizakodni kell. A művészetnek éppen az a feladata, hogy tartsa a lelket az emberekben, hitet adjon a csüggedőknek. És ez manapság nem kis feladat. MISKOLCI MOZIK Béke Kegyetlen hegycsúcs (szí. NSZK—olasz, kezdés: f4). A bárányok hallgatnak (mb. szí. amerikai, 18 év, kezdés: 4, hn6, 8). Béke kamara Rendőrakadémia 6 (szí. amerikai, kezdés: 4, 6). Béke videoterem Cinevision-ki vetítővel Vad party (mb. szí. német, csak felnőtteknek! Kezdés: 2, 4, 6, 8). Kossuth Kegyetlen hegycsúcs (szí. NSZK—olasz, kezdés: de. 9). A bárányok hallgatnak (mb. szí. amerikai, 18 év, kezdés: de. 11, f3, f5, f7f9). Hevesy Iván Filmklub videomozi A hercegnő (mb. szí. amerikai, 16 év, kezdés: de. 10). Hevesy Iván Filmklub Egyszer volt, hol nem volt (magyar, kezdés: 3). Az obsitos (magyar, kezdés: 5, 7). Táncsics (f5, f7): Börtöncsapda (szí. amerikai, kiemelt helyár!) — Táncsics A Miskolci Egyetem Tanácsa 1991. december 5-i rendkívüli ülésén határozatot fogadott el, mely szerint felhatalmazta az egyetem vezetését, hogy felterjesztéssel éljen a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz és a kormányhoz bölcsészettudományi kar 1992. július 1-jel hatályú megalapítása érdekében. A felterjesztés megszületett, a tervet támogatásáról biztosította — mások mellett — Andrásfalvy Bertalan miniszter és Kálmán Attila államtitkár. Dr, Kovács Ferenc rektort nemcsak a leendő bölcsészkar jellegéről, beindításának okairól, felvideo (f7): Lady Domina (mb. szí. német, csak felnőtteknek!) — Miskolci Egyetem (5): Trükkös halál 2. (szí. amerikai, kiemelt helyár!) BORSOD-AB AŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI MOZIK Kazincbarcika, BVK, Radnóti: A gálád család (mb. szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 7). — Ózd, Béke: Irány Cplorádó (szí. amerikai, kiemelt helyár! Kezdés: 5, 7). — Sárospatak, Rákóczi: Az Istenek fegyverzete 2. (szí. amerikai, kiemelt helyár! Kezdés: 5, 7). HEVES MEGYEI VÁROSI MOZIK Eger, Bródy: Négykezes géppisztolyra (szi. amerikai, kezdés: du. 5 és este 7). — Eger, Uránia: A bárányok hallgatnak (szí. amerikai, kezdés: du. 3, 5 és este 7, 9). — Gyöngyös, Puskin: Az Istenek fegyverzete 2. (szí. hongkongi, kezdés: du. 4 és este 6, 8). — Gyöngyös: Zsötem (szí. magyar, kezdés: du. f4, f6, f8). — Hatvan, Apolló: Trükkös halál 2. (szí. amerikai, kezdés: du. 4 és este 6, 8). — Hatvan, Kossuth: Magas barna férfi, felemás cipőben (szí. amerikai, kezdés: este 6).— Füzesabony: Krumplirózsa. — Recsk; Visszatérés a kék lagúnába. tételeiről kérdeztük, hanem arról az útról Is, ami idáig vezetett. — Felidézné röviden az elmúlt évtizedeket abból a szempontból, hogy milyen lényeges változások történtek az egyetem életében? — Szabadjon még régebbre visszatekintenem, egészen 1735-ig. Ekkor alapították a Bányatisztképző Iskolát, amiből Mária Terézia rendeletére 1770-ben megszületett. a-. Pányászati Akadémia. Ez volt a világ egyilk első műszaki felsőoktatási intézménye. 1808-tól egészen 1949-tg már nemcsak bányászati és kohászati, hanem erdészképzés is folyt az Akadémián, ami az első világháború végéig Selmecbányán, majd 1949-ig Sopronban működött. Az 1930- as években egy ideig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös rektora volt. A második világháború után, 1949-ben, az Országgyűlés az ország első új egyetemeként alapította meg a Nehézipari Műszaki Egyetemet. Ideköltözött a bánya- és a kohómérnöíki kar, és úi 'karként me-született a gépészmérnöki. Az ötvenes évek . végén már mérnöktovábbképzés és mérnökközgazdászképzés is folyt az egyetemen, a hatvanas évek pedig azt hozták, hogy egyes technikumokból először felsőfokú technikumok, majd főiskolák lettek. A mi egyetemünk kapta a kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kart és a dunaújvárosi Kohó_ és Fémipari Főiskolai Kart. — Vagyis ekkor ötkarú volt az NME. Akárcsak pillanatnyilag. — Igen, de a két szám azonosságán túl talán csak az lehet érdekes ma, hogy sikeresen tud működni az egyetem több székhellyel is. — Ezt nyilván azért tartja fontosnak megjejegyzni Kovács Kati, Koós János, Dékány Sarolta és Koncz Tibor lép fel ma a Vasas rektor úr, mert — ha jól tudom —, a Miskolci Egyetem jövőjét úgy képzeli, képzelik el, hogy a karok bővítésén túl területileg is terjeszkedni kívánnak. — Szoros kapcsolatot szeretnénk kialakítani az egri I főiskolával, de Sárospatakkal, az Orvostovábbképző Egyetem Miskolcra kihelyezett tagozatával, nem utolsósorban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatával is. A pontos szervezeti felépítés még kidolgozásra vár, de az biztos, hogy Egernek és nekünk is érdekünk bizonyt* szakok megosztása. És lesznek nálunk olyan tárgyak, amiket itt hallgathatnának az említett felsőfokú intézmények hallgatói. — Elnézést, hogy megszakítottam a múltidézést... — A hatvannyolcas reformtörekvések. a hetvenes évek társadalmi, politikai mozgásai során érlelődött meg az egyetem profilbővítésének gondolata, majd szükségessége. Először a közgazdászképzés jött szóba, azután konkrét, országos felmérés nyomán arra a következtetésre jutottak az illetékesek. hogy több jogászra van szükség. Ám az akkor meglévő jogi karokon anyagi-technikai korlátokba ütközött a bővítés. Két város versengett az új jogi karért: Debrecen és Miskolc. — A versenyből Miskolc került ki győztesen, köztudott, hogy az országos vezetés támogatását a politika helyi irányítója szerezte meg. — A jogi kar mára — azt hiszem — beilleszkedett a megye és a város életébe. Jelenleg ezer joghallgatónk van, több, mint ötven főállású és ugyanennyi másod-, illetve mellékfoglalkozású oktatóval. Művelődési és Oktatási Központban. A műsor 6 órakor kezdődik. (horváth) (Folytatjuk) Koós, Kovács Kati
