Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

Egyházi oktatási ól a miskolci rádióban Egyházi kézbe kerülő ok­tatási intézményelvről, az ál­talános és középiskolai kép­zésről, a felvétel lehetősé­géről, az oktatás rendjéről beszélnek egyházi képvise­lők a miskolci rádió hétfő reggeli műsorában. Mándy Zoltán római katolikus ava­st lelkész hitoktatási fel­ügyelő, valamint Szentimrei Mihály, a református egy­házkerület nagykönyvtárá- nák gyűjteményi igazgatója lesz a stúdió vendége. Vár­ják a hallgatók kérdéseit az adásidő alatt a 345-510-es telefonszámon, hétfőn reggel 6 óra 55 perctől az adás vé­géig, 9 óráig. lajsiwlBiBi >K Festik a miskolci utcát... Azazhogy, a padokat. Idegen­nek, bennszülöttnek jólesik megpihenni rajtuk. (Szabán Gabriella felvétele) Válasznak és sursMiils e a szirnai magyarság Duray Miklós eWadása Miskolcon — Eddig idegen érdekek határozták meg Közép-Euró- pa sorsát. Természetellenes helyzet volt ez, amelyben a polgár nem szólhatott bele saját élete alakításába. Ez most megváltozott. Azokat az államokat, amelyek het­ven év alatt kétszei- is győz­tesnek lettek kikiáltva, most nem támogatják úgy, mint eddig. A csehszlovákiai ma­gyarság nehéz korszakához érkezett. Évtizedek óta elő­ször, most felelősséget vál­lalhatunk saját sorsunkért. Tudnunk kell dönteni, mert a csehszlovák politika olyan kérdéseket tesz fel szá­munkra is, amilyeneket ed­dig nem. Hogyan viszonyu­lunk az ország egységéhez? Megmaradjon vagy szétessen Csehszlovákia? — A csehszlovákok ko­rábban fordulhattak nyugat­ra Angliához, keletre a Szov­jetunióhoz a németekkel és a magyarokkal szemben, és támogatták őket, Ennek most vége. — Ezekkel a gondola­tokkal kezdte előadását Du- ray Miklós író, képviselő, a szlovákiai Együttélés politi­kai mozgalom elnöke, a Pán­európai Unió Egyesület mis­kolci csoportjának legutóbbi rendezvényén. Az első világháború után a francia érdekek, a máso­dik után a szovjet érdekek határozták meg a térség né­pednek sorsát — fejtegette az előadó. Most a Szovjet­unió felbomlása után az éi - dekek kiegyenlítődtek, most nem sodorja félelem egyik hatalom karjaiba sem a kis népeket és nem is löki bele egyik a másikat. D B — Csehszlovákiában elő­térbe került egy népszavazás az ország sorsáról. Marad­jon-e egy ország, vagy vál­jon ketté? Azt nem kérdez • ték meg, hogy mi, magya­rok, hol akarunk élni. De hogyan is szavaznánk? Me­lyik a jó válasz? Nekünk az ellen nincs kifogásunk, hogy 1918-ban Csehszlovákia lét­rejött, Az a kifogásunk, hogy azóta nem volt, és ma sincs, önrendelkezési jogunk. Csak azt akarjuk, hogy ne vesz- szen el azonosságtudatunk, kultúránk, élhessünk úgy, ahogy akarunk, mert hiszen akkor majdnem mindegy, melyik országban élünk. — Most csend van, de a rendszerváltás után két év­vel, júniusban ismét parla­menti választások lesznek Csehszlovákiában. A két év alatt kiderült, hogy teljes az országban a politikai káosz. Van három parlament (a cseh, a szlovák és a szövet­ségi), hatvanszázalékos az infláció, kevés a pénz, nagy a piszok, a rendetlenség, és teljes a vállalkozókedv hiá­nya. Annak idején Csehszlo­vákiában szinte százszázalé­kosan megszüntették a ma­gánvállalkozást, pénzük sincs az embereknek, de azt sem tudják, hogyan kell ezt csinálni. Bár meggazdagodott pártfunkcionáriusok vannak, de nincs módszer, hogyan lépjenek fel ellenük. H H — A választások kimene­tele eldönti az ország sor­sát. Csehországban egysze­rűbb a képlet, a hagyomá­nyos formák élnek, szélsősé­ges erők nincsenek sem a jobb-, sem a baloldalon. Csehszlovákiában más a helyzet. Nem a polgári érté­kek, hanem a nemzet-eszme különböző megnyilvánulásai mentén szerveződnek a pár­tok. Tehát nem a polgár az alany, hanem a nemzet, s ez most nem jó indulatokat ger­jeszt. — Abban megegyeznek, hogy Csehszlovákia nemzet­állam, a csehek és szlová­kok állama. Ezzel mi nem értünk egyet, mert így mi kiszorulunk. Ha itt államal­kotó, azonos jogú állampol­gárok akarunk lenni, akkor jogot kell szereznünk az ön- rendelkezésre. Most itt a Értesítés! A Linde Gáz Miskolc Kft. értesíti vevőit, hogy OXIGÉNNEL, DISSOUSGÁZZAL ÉS MÁS GAZFÉLESÉGEKKEL továbbra is várja vevőit Miskolc, Puskin u. 33. sz. alatt Telefon: 379-015, 370-124, vagy 370-756/26-os mellék, munkanapokon 7-től 13 óráig nemzet-eszmének alárende­lik az egyén szabadságjoga­it. Ha ez így marad, ez lesz az oka, hogy megszűnik Csehszlovákia. De ki vezeti le ezt a folyamatot? Egy té­ren hirdetik ki az új álla­mot, vagy alkotmányos mó­don? Az utóbbi esetben nem szenved csorbát az egyén biztonsága. Ha szélsőséges elemek veszik kezükbe a dolgokat, mi lesz velünk? — Most egy kötelességünk van. Azokat az embereket, akik bíznak bennünk, akik ránk szavaznak, fel kell ké­szítenünk lelkileg, szellemi­leg a várható fejlemények­re. Ki kell alakítanunk egy olyan nemzetközi kapcsolat­rendszert, amely biztosítja nemzetközi garanciák rend­szerét a védelmünkre. Eddig terjed a lehetőségünk. — Nem tudom, képesek leszünk-e rá? (gróf) Országos gazdasági szervezetet teremtettek Bontott énílkczett Beszélgetés dr. Csornai Zoltán (Intik - veiért »a? »a <ó val — Ügy hírlik, hogy az IC(P) Bt. rendkívülien nag> változásokat élt meg az új esztendőben. Mik ezek, mivel újítja :neg ön­magát a eég. mit hoz ez a régiónak, az országnak, az rt-nek és mit hoz dr. Cso­rnai Zoltán elnök-vezér­igazgatónak? — A kérdés komplex, meg­kísérlek hasonlóan vála­szolni. Mindenkinek sok munkát, teljes megújulást hoz, s remélhetőleg a régió­nak és az országnak hasonló pénzforgalmat. innovációs eredményt, mint a tavalyi esztendő. Egyébként pedig az IC(P) Rt. tevékenységére megalakítása óta a folyto­nos útkeresés volt a jellem­ző. Végre megjelentek az új jogszabályok is, amelyek ko­rábban hiányoztak, s ezek talaján kialakult a konku­renciaharc. A társaságunk ie kinevelte saját konkuren­ciájához a szakembereket. Mindezek ellenére állandóan terjeszkedtünk. országos gazdasági struktúrát terem­tettünk. Ilyen körülmények között a profittal kecsegte­tő tevékenységek jelilege is jelentős mértékű változáso­kat élt meg. Egyidőben bon­tottunk és újraépítkeztünk ezek között a formák között. — Mi az, ami most va­donatúj? — Hozzá kellett nyúlni a vállalati struktúrához is. Nyítan kellett vállalnunk, hogy az IC(P) Rt. a keres­kedőház, illetve pénzintéze- zeti tevékenység irányába tolódott el, miközben a ré­gebbi alaptevékenységekkel sem hagytunk fel. De csak azokat visszük tovább, ame­lyek profitorientáltak. — Mik ezek a tevékeny­ségi formák? Nekik már sikerült Pittshurohbcn Nehézipar-gyógyítás amerikai módra? Kéthetes kelet-európai és oroszországi körútja során Miskolcra látogatott egy, amerikai üzletemberekből, cégvezetőkből álló delegá­ció. A miskolci Biliárd Me­nedzserklubban találkoztak régiónk vállalat- és vállal­kozásvezetőivel, az Észak­magyarországi Gazdasági Kamara szervezésében. Azér+ jöttünk el ide — mondták —, mert fel akar­juk kutatni a lehetséges üz­leti kapcsolatokat, s szeret­nénk olyan vállalatokat ta­lálni, akik versenyképesek lehetnek a tengerentúlon is. Az urak és hölgyek Pitts- burgh-ből jöttek, abból az amerikai városból, amely sok tekintetben a miskolci­hoz, hasonló nehézséggel küzdött, de ott már sikere­sen megoldották a nehéz­ipar válságából eredő gon­dokat. A pittsburgh-i egyetem nagy szerepet vállalt abban, hogy az amerikai városban gyorsan munka nélkül ma­radt 400 000(1) ember sorsa úgy rendeződhessen, hogy az átalakult és fellendülő ipar teremtsen új munka­helyeket. Az egyetem térségünkre is készített egy tanulmányt, a közelmúltban. Ez a hatszáz­oldalas dokumentum nem más, mint egy jó helyzet- elemzés — hallottuk a saj­tótájékoztatón a vendégeik­től. Tehát nem receptről van szó, amelyet csak alkalmaz­ni kell. A pittsburgh-i üz­letemberek azonban úgy gondolják: a két város kö­zött meglévő hasonló voná­sok, és a saját, ipari-gaz­dasági válságuk átvészelésé­ben szerzett tapasztalataik alapján bizton állíthatják, hogy tudnak nekünk segíte­ni. Felkeltette figyelmünket a konkrét ajánlatokkal érkező cégek közül az egyik — a Thimons inc. —, amelyik használt környezetszennyező acélipari berendezések vá­sárlását is vállalná. Kérdé­sünkre a cég alelnöke el­mondta : valóban lehetséges a korszerűtlen, használt acél­művi berendezések eladása, és ebben közvetítő szerepet vállalnának. Ha sikerül egy ilyen üzletet nyélbeütni, tő­kéhez juthat a kohászat. De lehetséges a régi berendezé­sek korszerűbb technológiá­ra való átépítése is. (k—ó) — Korábban volt számí­tástechnikai és vállalkozási igazgatóságunk. Ez ma már nem létezik. Helyébe lépett a pénzpiaci igazgatóság, amelynek váltóosztálya, hi­telosztálya van, a bankközi műveletek osztályát építik, s devizapiaci műveletek irá­nyába mozdulnak el. Ma­gyarán: a pénzintézeti tevé­kenységeket vállalják fel. — Fogalmazhatunk úgy, hogy a pénzintézetek és a gazdasági egységek között vernek valamiféle hidat? — Pontosan erről van szó, hiszen mi szakmai szem­pontból a másodlagos pénz­piacon vagyunk jelen. Az eddigi statisztikák szerint ezen az országon másodla­gos pénzpiacon több, mint 00 százalékban az IC(P) Rt. befolyása érvényesül. A megbízások döntő többsége tehát hozzánk érkezik. Ez azt jelenti, hogy van egy el­ső kör, amelyből a vállalko­zók, vállalatok megkeresik, vagy megkeresnék a banko­kat, hitelfelvételi igénnyel. Az esetek egy részében nem kapnak hitelt. Ilyenkor je­lennek meg az IC(P) Rt. kö­telékében. amely a vállal­kozásokhoz szükséges ga­ranciarendszert megpróbál­ja számos irányból létre­hozni, s erre alapozva bizto­sítani. vagy biztosíttatni a hiteleket. E tekintetben a hazai piac ma nagyon ve­szélyes, mert azzal, hogy romok keletkeznek, s vala­mi új épül, megjelentek nem kívánatos, jelenségek is. Felütötte fejét a fedezetlen váltók „divatja”, s ez elfo­gadhatatlan a pénzügyi szférában. — Térjünk vissza az IC(P) struktúraváltásai­hoz ... — A pénzpiaci és vállal­kozási igazgatóság mellett létrehoztuk a lízingvállalko­zási igazgatóságot, megszűnt viszont az iparfejlesztési, működik a kereskedelmi igazgatóság, megerősítve a korábbi tevékenységi kört egy kereskedelemfinanszíro- zási alosztállyal, s ami na­gyon fontos: ez sem volt ré­gebben. Létrehoztuk a be­fektetési, vagyonkezelési és privatizációs igazgatóságot. Cégünk egyébként mára már az egész országot „le­fedte”. Árbevételünk ugyan főként Budapesten és Bor­sod megyében jelentkezik, de hazánk minden pontján jelen vagvunk. Amihez per­sze hozzájön a nemzetközi jelenlét, hiszen a cég kitört a határon túlra az elmúlt esztendőkb'er. Többek kö­zött Ausztriával, a volt Szovjetunióval, Németor­szággal, a Cseh- és Szlovák Köztársasággal, Angliával, Amerikával, Hongkonggal, Izraellel, a Távol-Kelettel, illetve az összes szomszédos országgal kereskedünk. És persze vannak vállalataink, 11 vállalatunk működik, amelyek nagy többségben jól funkcionálnak. Az elmúlt évben az IC(P) pénzügyi ki­helyezése 33,5 milliárd fo­rint volt, kétmilliárd forint nettó árbevétel mellett, nö­vekvő profittal. A gazdasági munka centruma pedig Mis­kolcon volt, ezek a pénz­mozgások jó részben ehhez a régióhoz kötődtek. — Megváltozott az IC(P) tulajdonosi köre is. Ez mit jelent? — Cégünkben külföldi is vásárolt részvénypapírokat, ily módon a vállalat az el­múlt év október-novemberé­től vegyes vállalatként mű­ködik. — Hány százalék rész­vény maradt magyar kéz­ben? — Ez nagyon nehéz kér­dés. Ügy fogalmaznék, hogy a régi struktúrából a rész­vényesek kezében összesen 15 százalék maradt, és 85 százalék azok közül a rész­vényesek közül került ki, akik benne vannak az új körben. Ez egyébként vonat­kozik a külföldiekre és a hazaiakra is. — Mit ígér az idei. év? — Az idén azt szeretnénk,, ha a céget az új megalko-: tott formának megfelelően stabilizálnánk, a tavalyi eredmények megtartása mel­lett. — Nem tart tőle, hogy ez nem sikerül? Van fél­nivalója? — Aki a szakmát komo­lyan csinálja, az pontosain tudja, hogy mennyire bi­zonytalan a mai gazdasági helyzet. Az ember látja, hosy milyen hihetetlen ve­szélyek leselkednek rá a pá­lcán, ám ezzel együtt vál­lalja ezt a szakmát. Jóllehet elterjedt a gazdasági geneszterizmus, sokan azt gondolják, hogy ez a világ csak egy napig tart s ma alkarnak egyszerre mindent megszerezni. Nem hiszek benne, hogv stabilizációs helyzet következhet. Szerin­tem viszont a gazdasági há­ború közepette meg kell ta­lálni az emberi arcot, amely a küzdelmeket felvállalja, de nem adja fel a korrektséget. Radványi Éva Ujsípé­tebslségkstati pályázat Újságírc-tehetségkutató pályázatot hirdet a Déli Hírlap Kft. Azoknak a húszévesnél idősebb és harmincévesnél fiatalabb nőknek és férfiaknak a jelentkezését várjuk, akik hivatást érez­nek e szép pálya iránt. Előnyt élveznek, akik sport-, belpoliti­kai újságírói, vagy fotóriporteri ambíciókkal rendelkeznek. Há­rom, valamelyik újságban már megjelent cikket, illetve legé­pelt, közlésre szánt kéziratot kérünk, legfeljebb három gépelt oldal terjedelemben (2-es sonávoltág, 60-as leütés;. A fotók legalább 13x18 centiméteresek legyenek. Alapvető követeimény az érettségi, de a diploma előny. A cikkek, képek változó vilá­gunkat tükrözzék, főleg tudósítások, riportok, interjúk formájá­ban. Versekkel pályázni nem lehet. A közlésre érdemes írásokat a Hajnali Hírlapban és a Déli Hírlapban közreadjuk, értük a szokásos honoráriumot fizetjük. A legjobbak lapjaink külső, majd belső munkatársai lehetnek. A pályamunkákat nem küldjük visz- sza. DÉLI HÍRLAP KFT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom