Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

Horribilis szociális kiadások? Elvitatott drogambulancia Bizonytalanság a Hollóházi Porcelángyárban a talpem'ást jelentené Igazából nem tudni pon­tosan, mekkora lehet a ká­bítószeres veszély az ország­nak ebben a részében. Mis­kolcon állítólag 3 és 5 ezer között mozog a drogfogyasz­tók száma. Az adat becslé­sen alapul. Azért nem is­merjük a hiteles tényeket, mert a jelenlegi törvények büntetik a kábítószerélvező­ket. Így ha valaki el is jut addig a gondolati? hogy megszabaduljon végzetes szenvedélyétől, százszor is meggondolja, hogy felkeres­se az orvost. Érthető, lia nem akar bűnhődni. Igaz ugyan, hogy a most készülő drogtörvény a je­lenlegi büntetendő személy hglyett segítségre szoruló betegnek tekintené a dro­gost, de aligha lehet várni a beavatkozással addig, amíg a paragrafust elfogadja a törvényhozás. Miskolcon most jó lehetőség lett vol­na rá, hogy segítsenek. A megyeszékhely közgyűlésé­nek azonban nem sikerült dűlőre jutnia egy drogambu­lancia létrehozásában. Ezt a drogambulanciát a közgyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága javasolta. Az 1991. évi általános me­zőgazdasági összeírás kere­tében végzett teljes körű kisüzemi felmérés adatai szerint 1 396 ezer kistermelői gazdaság volt az országban, 19 ezerrel (1 százalékkal) ke­vesebb, mint az előző — 1986. évi — összeíráskor. Az összeírt gazdaságok közül mintegy 70 ezer olyan városi jellegű körzetben ta­lálható, ahol az állattartás nem megengedett, és ame­lyekre az 1986. évi reprezen­tatív felvétel nem terjedt ki. Ezt figyelembe véve a kis­termelői gazdaságok száma csaknem azonos mértékben csökkent, mint 1981. és 1986. között (6 százalékkal). (Az összeírt 1 396 ezer gaz­daságból 573 ezer a földte­rület nagysága (1500 négy­zetméter, vagy annál na­gyobb megművelt földterü­let, illetve 800 négyzetméter, vagy annál nagyobb kert, gyümölcsös és szőlő együt­tes területe esetén), 823 ezer pedig az állatállomány alap­ján minősült kistermelői gazdaságnak. (Ez utóbbiak közül 638 ezren némi föld­területtel is rendelkeztek). A gazdaságok egyharnada foglalkozik árutermeléssel. azaz az önellátáson túl rend - szeresen értékesítenek mező­gazdasági termékeket. . A kistermelők korábban tapasztalt elöregedési folya­mata az utóbbi öt évben le­lassult. Az ötvenévesnél fia­talabb gazdálkodók száma 11 százalékkal nőtt, arányuk az 1986. évi 37 százalékról 41 százalékra emelkedett. Az ötvenéves és idősebb korcso­porthoz tartozók száma 8 százalékkal csökkent. gazdálkodók közül 36 ezren (2,6 százalék) foglal­koznak önálló gazdálkodó­iét . mezőgazdasági tevé­kenységgel. Rajtuk kívül me-tógazdasági munkaviszony mellett 232 ezei (16,6 szá­zalék), mezőgazdasági nyug­díjasként 277 ezer (19,8 szá­zalék) gazdálkodó végez mezőgazdasági termelést. A A szociális bizottság elnöke, Szendrák Dóra azzal érvelt az indítvány mellett, hogy a rendőrségi híradásokból tu­dott: elkezdődött a fiatalok beetetése a városban. Vagyis az iskolák környékén meg­jelentek az olcsó vagy aján­dék kábítószer kínálók. A fiatalok amúgy is ve­szélyeztetettek. E korosztály tetemes része munkanélküli. A magas piaci árak miatt a kemény droghoz még nem jutnak hozzá, de különböző vegyszerekkel, oldószerek­kel pusztítják magukat. Te­hát az ambulancia a fiatal drogfogyasztókat célozná meg, nekik kívánna segítsé­get nyújtani. A bizottság el­nöke ugyanakkor arról is beszélt: az új intézményt nem lenne tanácsos kórház­ban elhelyezni: a betegeket a környezet és a család be­vonásával célszerű gyógyíta­ni. Ezzel aztán sikerült is ki­vívnia a közgyűlés orvos képviselőinek ellenérzéseit. Dr. Csiba Gábor, a keresz­ténydemokrata frakció tagjf rögtön szóvá is ! tette: jól kiépített ideggondozói szol­gálat működik a megyében, most kívánnak létrehozni gazdálkodók túlnyomó több­sége viszont nem mezőgaz­dasági területen áll (437 ezér, 31,3%), vagy állt (344 ezer, 24,6%) munkaviszony­ban. A kistermelők köziül 27 ezren (1,9 százalék) munka­nélküliek. A nyolcvanas évektől kezdve a válásokról szóló írások középpontjában egy­értelműen a vesztes férfi állt. Lehetséges, hogy a sajtó kitartó ostromának is kö­szönhető, 1986-ban bejelen­tették: a családjogi törvény módosításra kerül. A társa­dalmi vitában több minden­re fény derült, és akkor azt hittü*:, ezek komoly hatást gyakorolnak a törvényelőké­szítőkre. A módosított családjogi törvény nem beszél többé gyermekláthatásról, hanem kapcsolattartásról. A szak­írók figyelmeztettek arra, hogy ez csupán zsonglőrkö- dés a szavakkal, hiszen vál­tozatlanul az dirigál, akinél ott a gyerek. A másik nagy „találmánya” a módosítás­nak az úgynevezett házassá­gi vagyoni szerződés. Azaz, a felek már jó előre meg­egyeznek abban, hogy az esetleges válás után kinek, mi jár a vagyonból. Ennek az okos gondolatnak van egy nagy szépséghibája, mégpedig az a kitétel, ami úgy szól, hogy: „Kivéve, ha a gyermek érdeke úgy kí­vánja”. Több alkalommal nyilat­koztak családjogi bírák és elmondták: a lakásból távo­zó felet ki kell fizetni. Ho­gyan? A közös lakásban élő gyerek és feleség mellett a tulajdon egy része illeti meg a volt férjet, az is la­kottan. Ennek az ára pedig nagyon csekély, mondhatni, csupán elvi ár. A volt fele­egy nappali szanatóriumot a megyei kórházban, és egyéb­ként is a drogosok ügye or­vosi probléma. A kisgazda Csukás Zoltán viszont onnan közelítette meg a kérdést, hogy egv Miskólcnál gazdagabb város sem engedhetné meg magá­nak, amire most készül a közgyűlés, nevezetesen, hogv újabb szociális intézményt hoz létre. Dr. Gondos Csaba, a Magyar Demokrata Fórum helyi frakciójának tagja pe­dig egyenesen azt jelentette ki: ellene van annak, hogy a város horribilis szociális kiadásait tovább duzzasszák. Hogy mennyire eget renge- tőek a miskolci szociális ki­adások, azt az ilyen ügyek­kel foglalkozó alpolgármes­ter, Halász Rózsa világította meg jól, amikor elmondta: a szociális területek mind­össze 28 millió forintjába kerülnek a városnak, a töb­bi kiadást normatív támoga­tásból fedezik. Hogy horri­bilis kiadásnak lehet-e ne­vezni 28 millió forintot ak­kor, amikor a város idei költségvetése több, mint 9 milliárd forint? — ezt talán szükségtelen is kommentálni, ■ ■ Az sem használt az ügy­nek, hogy Juga György, a Fidesz frakcióvezetőié kije­lentette: aki nem támogatja a drogambulanciát, az nem igazán van tisztában a prob­léma súlyával. Ne vitassuk, hogy igaza volt-e a képvi­selőnek, vagy sem, az min­denesetre tény: két szavazat hiányzott hozzá, hogy létre­hozzák a drogambulanciát. Vagyis akármilyen súlyos gondot jelent is a kábító­szerélvezők ügye Miskolcon, egyelőre ebben a tervezett formában nem sikerült azt orvosolni. Akár tisztában voltak az ügy súlyával, akár ség pedig nem tudja egy összegben megváltani ezt sem, mert akkor — úgymond — nem jut ennivalóra a gyereknek. A családjogi törvénymódo­sítás az örökbefogadás lehe­tőségét is kiiktatta. A jogi buktatók miatt töredékére esett vissza az örökbefoga­dók szama. A családhoz fű­ződő jogszabályok változat­lanul magukban hordozzák az elavult eszméket és meg­alázó helyzetek egész sorát. Változatlanul tönkre mennek családok és nőnek a gyere­kek apaminta nélkül. Az Elvált Apák Érdekvé­delmi Egyesülete, melynek vezetője Hernádi Miklós szociológus, évek óta igyek­szik keresztiül vinni, hogy a törvény egyes fejezeteit gyö­keresen alakítsák ki. Érde­keiket nem tudják intézmé­nyesen képviselni, mert a pártok félnek attól, hogy esetleg szimpátiájukkal el­vesztik a nőváiasztóikaí.. A legégetőbb szükség pedig ma is a láthatás és a gyer­mektartás-díj merev mecha­nizmusának megváltoztatása volna. A világon számtalan helyen létezik, hogy a lát­hatás megtagadása esetén arányosan csökken a tartás­díj. Az összeg nem vész el, csak zárolt számlára kerül, míg a gyereket eltiltó fél jobb belátásra nem tér. A másik nagy pofon a válópereknél a szülői fel­ügyeleti jog megvonása at­tól, akinél nincs ott a gye­dek. Még az állami gondo­zottak szüleinek is megvan A közel 200 éves Hollóhá­zi Porcelángyár súlyos gon­dok közepette éli minden­napjait. A tavalyi évet mintegy 80 millió forint de­ficitté' zárták, s jelentősen visszaesett a belföldi piacon a kereslet a porcelántermé­kek iránt. Mindez kisebb leépítéssé járt együtt, az utóbbi két évben mintegy 200 fővel csökkent a dolgo­zók száma. Ha a ’90-től hú­zódó privatizáció nem zárul le egy-két hónapon belül si­kerrel, akkor sokkal drasz­tikusabb lépésre is sor ke­rül. Mahalek Istvántól, a Hol­lóházi Porcelángyár igazga­tójától elsőként azt kérdez­tem, hogy mit tesznek a gondok leküzdése érdekében? — A belföldi piacainkat megpróbáljuk intenzívebbé tenni, közvetlenül a fogyasz­tóhoz akarunk eljutni, rész­ben márkabolt-hálózatunkon keresztül, részben ügynöke­ink révén, részben pedig a lánckereskedelem kiiktatásá­val, amikor a kiskereskedők­kel állunk közvetlen kapcso­latban. Egyébként elég sú­lyos helyzetbe jutottunk ak­kor, amikor 1990-ben beke­rültünk a kormány által meghirdetett, úgynevezett elsőprivatizációs programba, ugyanis most már utólag egyértelmű, hogy ez a prog­ram kudarcot vallott, mert az volt a meghirdetett célja, hogy egyfajta kiraikatjelleg- gel megmutassa, hogyan kell az állami vállalatokat pri­vatizálni. Számunkra létkér­dés lett volna, hogy a pri­vatizáció minél gyorsabban és sikeresebben menjen vég­be. ugyanis az induláskor látható volt, ha nem kapunk kívülről segítséget a gazdál­kodásunkhoz, akkor belezu­a felügyeleti joguk. Az elvált apák követelik a közös gyer­mekfelügyelet bevezetését, mert szerintük ez nem jár olyan nagy felfordulással, mint ahogyan azt a bírák hiszik. A gyereknek jobban kell két szülő szeretete, mint egy állandó fejpárna az anya lakásában. Egyes véle­mények szerint a válópereket ki kellene venni a családjog­ból és közönséges közigazga­tási aktussá szürkíteni. Ez esetben nincs al- és felperes és nem volna alkalom ki­fosztani a másikat az utolsó nadrágjából is. Csakhogy ami Amerikában ragyogóan megy, az nem biztos, hogy kiállná a magyar házaspárok igen csekély tűrőképességét. Van néhány bátortalan kí­sérlet. hogy svéd példára, a gyerek egy hetet az anyánál, egyet az apával lakjon. Bár, ahol ezt. kipróbálták, kivá­lóan „bejött”, a közvéle­mény, nem ismervén ezt a tényt, elítéli a gyerek ide- oda „dobálását”. A bírák sem akarnak ilyen határo­zatot hozni, mert azt hi­szik, ettől az ő hivatali te­kintélyük csökken. A legna­gyobb gátja persze a közös gyermekfelügyeletnek a la­káshiány. Válás után »álunk csak az egyik fél „lakik”, a másik valahol dekkol. Pedig, ahogy Hernádi Miklós megírta, nincs olyan kis lakás, amit ne lehetne elcserélni, vagy kettécserélni, közös akarattal, valóban a gyerek sorsát tartva szem előtt. Seszták Ágnes hamuik a szakadékba, ahon­nan nem lehet kimászni. Sajnos, a mai napig sincs olyan befektető, aki végle­ges ajánlatot tett volna, és ráadásul elég pénze is lenne ahhoz, hogy a gyár részvé­nyeinek több mint a felét megvásárolja. Az ÁVÜ által pályázat útján kijelölt ta­nácsadó cég a CEDC (Közép­európai Fejlesztési Társa­ság) egyetlenegy, ráadásul pénz nélküli ajánlatot tu­dott begyűjteni. — Ezt hívják patthely­zetnek. Hogyan tovább? — Ha a privatizáció egy­két hónapon belül nem való­sul meg, akkor valószínűleg az eddigiekhez képest sok­kal drámaibb lépésekre lesz szükség. Csökkentett lét­számmal, részleges munka­időben, részleges kapacitás- kihasználással kellene a to­vábbiakban dolgoznunk, hogy a porcelángyárat fenn­tartsuk. — Ez hogyan kerülhető el? — Abban az esetben, ha az előbb említett ajánlatte­vőknek összegyűlne a szük­séges összeg. Erről azonban nem rendelkezem érdemes információval. — Akkor miben bíznak? — Magunkban. 1991-ben sikerült kifejlesztenünk — a Magyar Szakácsok és Cuk­rászok Szövetségével együtt­működve — a Magnólia névre hallgató termékcsalá­dunkat, amely ét-, mokkás- és teáskészletből áll, és fo­A folyókban, tavakban élő halak megkeresik a ma­guk táplálékát — az akvá­riumokban élő aranyhalakat azonban táplálni kell. A parányi élőlényeket pedig a szennyezett vizekből halász- szák ki az arra vállalkozók. Vállalkozók — miként a korábbi években — az idén is vannak. Csikós József megyei halászati főfelügyelő arról tájékoztatott: éppen most küldték ki a határo­zatot, hogy kiválthatják az engedélyt annak a 13 főnek, akik vállalkoztak a vízibol­ha „gyűjtésére”. Mert erre ugyanúgy engedély kell, mint például a halászatra vagy a horgászatra. Bár furcsán hangzik, de a vízibolha keresett cikk. A Szerencsen, Miskolcon, vagy akár Szolnokon lakók a Sze­lyamatban van a ki egészítő díszművek fejlesztése is. Re­méljük, hogy ebben az év­ben elindul „hódító útjába”. Az a „felfedezés”,. hogy ■ az eladónak kell menni a ve­vőhöz és nem fordítva, arra ösztönöz bennünket, hogy mi próbáljunk meg befektetőket keresni. Ügy néz, ki, hogy van érdeklődés Hollóháza iránt, még a vállalat meg­roggyant helyzetében is. , Természetesein megkérdez­tük az ÁVÜ illetékesét.: is, Bádonfai Péter tanácsos kis­sé meglepődött, amikor arra kértem, hogy válaszolja meg a kudarccal végződött (?) privatizáció okait. Mint el­mondta, legalább hat komoly pályázat érkezett, és í'emé- nyeik szerint ez. év április közepéig sikerrel befejeződ­het a porcelángyár privati­zációja. Megemlítette, - -hogy a gyárral jó a kapcsolatuk, és fő szempontjuk a nem­zeti értéknek minősített por­celángyár megőrzése,',»tehát a pályázatot csak olyan«va­laki nyerheti el, aki nem’áll át tömegtermelésre. Az'aján­lattevők (kilétüket ' egyelőre nem lehet felfedni) komoly pénzügyi ■ háttérrel rendel­keznek. Mit lehet ehhez hozzáten­ni? A privatizációval kapcso­latos eltérő véleményekben nem tisztünk (nem is tu­dunk) ítélkezni. A porce­lángyár és az ott- dolgozók sorsát a továbbiakban is.. fi­gyelemmel kísérjük. Tarnavölgyi- László rencsi Cukorgyár szennyvíz- tisztítójának mélypontján visszamaradt vízből halász­szák ki azokat, tűhálóval. Majd megszárítják,“ s így kerül kereskedelmi forga­lomba. Vásárolják horgá­szok, de mindenekelőtt ak­varisztikái cikkeket árusító boltok. A másik keresett ví?iál­latka — melynek gyűjtése ugyancsak engedélyhé?, kö­tött — a tubifex. Szintén .aa akváriumban tartott halak tápláléka. Ennek lelőhelye 'a Sajó, ahol bőségesen ' talál­ható. Bár a folyó tisztul, mert csökken az • ipari szennyezettsége, a környező községek kommunális szennyvize azonban még el­látja szerves anyaggal. Ea pedig jó táptalaja ennek-a vízi állatkának. Tanulságos statisztika Kistermelők a mezőgazdaságban nem. (bujdos) Földönfutó apák (2,) Miért nem változott semmi? Csak engedéllyel Vízi bogarászok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom