Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

r

Április 6-án a Korona Színpadon

Névadó lesz a 7-es Iskolában

Gyermekrajzok

Miller I.ajos Magyarország legsikeresebb cs legnagyobb karriert befutott baritonistája. A kiváló operaénekes 1968-ban végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, és még ebben az évben debütált az Operaházban Szoko- lay Sándor Hamlet című operájának Horatio szerepében.

1974-ben a párizsi nemzetközi Énekverseny nagydíját, majd 1975-ben a Trevi- sói Trubadúr-versenv I. díját

nyerte el, s ezzel elindult nemzetközi pályafutása. Az opera-, a dal- és az oratórium-irodalom szinte minden jelentős baritonművét elénekelte. A budapesti Operában — többek között — Anyegin, Valentin (Faust); Mac- beth; Rodrigo, Posa (Don Carlos), Luna gróf (Trubadúr), Don Giovanni, Ger- mont (Traviata), Scarpia (Tosca), Gerard (Andrea Chenier), Simon Boccanegra, Figaro (Sevillai borbély) voltak pályájának jelentősebb állomásai.

A Holnap legújabb számából

Lazacról, ,

Fekete Gyuláról

A Holnap márciusi számának beköszöntőjében Farkas Árpád a nem túl jó ízű bécsi lazac elfogyasztása közben, egy „szerényebb gal- léru sör” mellett az egykori monarchia fővárosában nem túl „jóízű” gondolatait osztja meg olvasóival. A gondolatok nagyjából olyanok, amilyenek ma lehelnek Kc- let-Európa szegletén, ha eszébe jut valakinek Erdély, vagy éppen Dubrovnik.

Arany János 175. születésnapja kikerülhetetlen dátum egy irodalmi (és társadalmi) folyóirat számára. Könnyű is, meg nehéz is a nagy költőről megemlékezni és méltatni őt. mert merev és hamis sztereotípiák kelnek életre ilyenkor, ugyanakkor kimeríthetetlen kincsesbánya az Arany-életmű. Ebből most a Gondolatok a békekongresszus felől című költeményét merítette Harsányt István, amely kétség- bevonhatatlanul a magyar filozofikus közérzetlíra kiemelkedő. nagy verse.

Tóth Sándor Anyanyelvűnk, világra ablakot nyitó címmel ugyancsak Szalonba nagy szülöttével foglalkozik: ő az, aki lelkében, szókincsében maga a magyar nyelv.

Fekete Gyula hetvenéves: az író-politikus születésnapja ugyancsak alkalmas a vissza- és előretekintésre, a mérlegelésre. Célszerű, ha

ezt a legbenníentesebb, maga az ünnepelt, teszi. Tiszta lelkiismerettel — ez a címe a vele készült interjúnak, melyet Berecz József készített. Bíró Zoltán születés- napi köszöntőjének címe A Sarkcsillag alatt. Gulyás Mihály pedig Fekete Gyula Az örökfiatal címmel vetette papírra gondolatait a pályatárs kerek születésnapjának ürügyén. Kiss Gy. Csaba további néhány7 vonással egészíti ki a Fekete Gyuláról alkotott képet. A kép inkább politikus-írót. mint író politikust ábrázol, például amint egy — ma már az ősidők homályába vesző — „magyar írók—Grósz Károly” találkozón vesz részt.

A Holnap márciusi számában a lírát Bihari Sándor (Párbeszéd, Százezer levelével a fa), Csíki László (Borivóknak való. Embertelenül) képviseli.

Vasy Géza Cseres Tibor új könyvéről, a Rekviem a bácskai magyarokért-ról ír, ««■ról sl regényről, amely fá- jóan hosszú idő elteltével követte a Hideg napok-aX. „Csere* Tibor arra vért, hogy az 6 művét követi majd egy másik, egy7 szerb írótól, amelyik az övéhez hasonló őszinteséggel bevallja a múltbeli 1942. januári események 1944. késő őszi folytatását: a szervezett és mintegy tízszeresen megszámított magyartalanítáet.”

kéjé

Szavaléversen y

Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzata és a Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet nemzeti ünnepünk alkalmából városi szavalóversenyt rendezett a miskolci közép- iskolásoknak.

Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatának kü- löndíját kapta: Debreczeni Attila (Avasi Gimnázium). A Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet

különdíját Pocsai Krisztinának (Zeneművészeti Szakközépiskola) ítélték oda.

A gimnáziumok kategóriájában Kerényi Zsófia (Kilián György Gimnázium), a szakközépiskolák kategóriájában Domby Ágnes (Fáy András Szakközépiskola), a szakmunkás- képzők kategóriájában Papp Mónika (Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet) lett az első.

Megváltozott a nyelvvizsga időpontja

A Miskolci Egyetem Nyelvi Intézete értesít minden érdeklődőt, hogy a következő nyelvvizsga időpontja: 1992. június 15—19. A jelentkezési határidő — technikai okok miatt — megváltozott. ezért csak az 1992. április 15-ig („Nyelvvizsga”, 3515 Miskolc 15. Pf.: 35. címre) beérkezett jelentkezéseket tudjuk elfogadni!

Miskolcon angol, francia, német, orosz nyelvből lehet alap-, közép- és felsőfokon A-, B- és C-típusú általános nyelvvizsgát tenni.

A vizsgadíjak a következők:

Alapfok: A (szóbeli): 1100 Ft; B (írásbeli): 1100 Ft; C (A+B): 2200 Ft.

Középfok: A (szóbeli):

1850 Ft; B (írásbeli): 1850 Ft; C (A+B): 3700 Ft.

Felsőfok: A (szóbeli): 2150 Ft; B (írásbeli): 2150 Ft; C (A+B): 4300 Ft.

Nyelvvizsgával kapcsolatos felvilágosítást a 360-155-ös telefonon adunk.

Miskolci Egyetem Nyelvvizsga Tagozata

Külföldi fellépések sorából csak a legexponáltabbakat említve: München — Álarcosból, Bécs — Trubadúr, Párizs — Bajazzók, Kóma — A végzet hatalma, Milánó — Hovanscsina, Hamburg — Traviata. Az elmúlt évtizedben rendszeresen visszatérő vendég a Milánói Scalában, a Párizsi Nagyoperában, a Buenos Aires-i Teatro Colonban, a Bolognai Teatro Communa- leban, a Frankfurti Operaházban, a bécsi Staats Operben, a washingtoni, a montreali operákban, Chilében a Santiagói Operaházban, ahol Glucktól Pucciniig és a XX. századi operákig mindenütt főszerepekben arat évről évre nagy sikert.

Miller Lajos kivételes művészetét számos lemez- és tévéfelvétel örökíti meg. (Verdi: Ernani, Attila, Simon Boccanegra. Puccini: Pillangókisasszony, Respi- ghi: Belfagor, Muszorgszkij: Borisz Godunov, Boito: Nerone stb.) Világhírű karmesterek: Claudio Abbado, Lamberto Gardelli, Giuseppe Patané, Nello Santi, Eliahu Ínbal, Zabin Mehta ragaszkodnak Miller Lajos szerepléséhez, ha valahol a világban egy-egy opera vezénylésére felkérik őket. Az utazó világsztár hazai előadásain számos felejthetetlen élményben részesítette rajongóit. A világszínvonalú komolyzene mellett Miller Lajos olasz dalokból összeállított lemezével is megörvendeztette a zenebarátokat. Ezeket a dalokat áriaestjein ráadásként rendszeresen műsorán tartja.

A Kossuth- és Liszt-díjas művész április 6-ai, miskolci koncertjén különleges összeállítással lép a közön- > ség elé. Májusban Japánban vendégszerepei és a távol-keleti országban bemutatásra kerülő műsorát így, egy este Magyarországon csak a miskolci Korona Színpad hallgatói ismerhetik meg.

Szabó

Nem mindennapi dolog, ha egy általános iskola saját ere- jéöól verseskótetet od ki, méghozzá olyat, amelyet a gyerekek rajzos illusztrációi oíszite- nek. A 7-es Számú Általános Iskolának sikerült Szabó Lőrinc, a névadó előtt Így is tisztelegni.

Az intézmény a Vörösmarty utcában éppen a Szabó Lőrinc sétány melleit áll, és a költő születésnapján ünnepélyesen is felveszi nevét, amelyet tavaly szeptembertől visel. Ahogyan Lázár Gyuláné igazgató elmondta, még 1984-ben elhatározta a tantestület, hogy éppen ezen a helyen ne álljon névtelenül az iskola. lfj. Szabó Lőrinc pedig hozzájárult kérésükhöz, s még a tervezett kötetben szereplő versek jogutódi díjáról is lemondott. A tíz- esztendős intézmény eddigi munkájával, benne a rajztagozattal és a német két- tannvelvű oktatással mára rangot vívott ki magának.

Másfél évvel ezelőtt kezdték meg a felkészülést a névadóra. A gyerekek megismerték Szabó Lőrinc életútját, verseit. Aztán születtek meg a versillusztrációk, amelyeknek egy részéből ez alkalomból kiállítást rendeznek, míg a versek mellé legjobban illő rajzok a saját kiadású kötetbe kerültek. Életre hívták a Szabó Lőrinc Iskoláért Oktatási Alapítványt, amelynek alapítója az iskola igazgatója. Ehhez csatlakoztak a szülők, és néhány gazdálkodó szervezet, társaság. Éneikül aligha válhattak volna valóra a szép elképzelések, hiszen köztudottan anyagi gondokkal küzdenek az oktatási intézmények, s nemigen számíthatnak központi támogatásokra sem. Bár az iskola többször pályázott, eddig sikerrel.

Az előkészítés és a jó válogatás meghozta gyümölMISKOLCI MOZIK Béke

Éjszaka a földön (szí. angol, kezdés: 2).

A bárányok hallgatnak (mb. szí. amerikai, kezdés: f4, hn6, 8).

Béke kamara

Rendőrakadémia VI. (szí. amerikai, kezdés: 4, 6).

Béke videoterem

Vad party (mb. szí. német, csak felnőtteknek! kezdés: 2, 4, 6, 8).

Kossuth

A bárányok hallgatnak (mb. szí. amerikai, kezdés: f3, fő, f7, f9).

Hevesy Iván filmklub

Egyszer volt, hol nem volt (magyar, kezdés: 3).

Az obsitos (magyar, kezdés: 5, 7).

Táncsics (f5. f7): Halálra

jelölve (szí. amerikai, kiemelt helvár!) — Táncsics vilién mozi (f 3í: Az utolsó menet (mb. szí. amerikai, csak felnőtteknek!') — íf7): Az úrnő (mb. szí. német, csak felnőtteknek!)

BORSOD-A R 4 Tűt.

ZEMP1 ÉAr MEGYEI MOZIK

Kazincbarcika. Béke: Az

istenek fegyverzete 2. (szí.

hongkongi, kiemelt helyár! kezdés: 4). — A hegyek

ura (szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 6). — Micsoda nő (szí, amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 8). — Sárospatak, Rákóczi: Meghalsz újra (szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 5, 7). — Sátoraljaújhely, Béke: Csapd le, csacsi! (szí. magyar, felemelt helyár! kezdés: 5, 7). — Mezőkövesd, Petőfi: A gálád család (szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés; 5, 7). —

Tiszaűjváros: Air America (szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: f6, f8). — Szerencs: Harlev Davidson és a Marlboro Mán (szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 6).

HEVES MEGYEI

VÁROSI MOZIK

Eger, Bródy: Négykezes

géppisztolyra (szí. amerikai, kezdés: du. 5. 7). — Eger,

Uránia: A bárányok hallgatnak fszí. amerikai, kezdés: du. 3. 5, 7. 9). —

Gynngvös. Puskin: Az istenek fegyverzete 2. (szí. hongkongi, kezdés: du. 4. 6. 8). — Hatvan, Apolló:

Trükkös halál 2. (szí. amerikai. kezdés: du. 4. 6. 8).

— Hatvan, Kossuth: Nagy durranás (szí. amerikai, kezdés: este 6). — Füzesabony: Air America. — Heves: Kutya paradicsom. — Petőfibánya: Isten nem ver Bobbal.

Lőrinc verseire

csét. Szép kötetet tarthat kezében diák és szülő, hiszen a háromezer példányban megjelentetett könyv az iskola falain beiül marad. Híre viszont továbbjut; a város határain is. „Nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel lapozgattam azokat a rajzokat, amelyeket a diákok a nagy költő, Miskolc szülötte, Szabó Lőrinc verseihez készítettek, nem csupán illusztrációként, hanem a költemények igazi értelmezésére is.” — írja Szakonyi Károly könyv- ajánlásában. Ifj. Szabó Lőrinc pedig így fogalmaz: „Meghökkentően kitűnő az iskola rajztagozatos tanulóinak munkája, őszintén, sőt újszerű rálátással fejezik ki Szabó Lőrinc verseinek tartalmát.”

A költő fia örömmel Jön el a névadó ünnepségre is március 31-én, amikor felavatják Szanyi Péter szobrászművész alkotását, s emlékfát ültetnek a városi ön- kormányzat adományaként. A gyerekek lelkesen készülnek és fújják a sok Szabó Lőrinc-költeménvt, amely már régóta közel áll hozzájuk. Annyi bizonyos, hogy legalább egyszer még az a gyerek is olvasta a verseket, aki nem szerepel az ünnepi műsorban. Mert enélkül aligha került volna ebben a videós, számítógépjátékos világban utazásról, szélről. Napról és más szépségekről szóló verseskönyv a kezébe. Ha meggondoljuk, ez sem kevés.

Talán továbbsegít a Szabó Lőrinc Iskoláért Oktatási Alapítvány. A Kereskedelmi Bank Rt. 276-11861 számlaszámán várják az adományokat.

M. Vadas Zsuzsa

A tavasz meséje

Senki egy pillanatra sem hiheti, hogy a pénzszerzés legcsekélyebb vágya ösztönözte a Budapest Filmet, amikor a jónevű francia rendező, Eric Rohmer több filmjét is megvette hazai forgalmazásra. Ma, nálunk, fehér hollónál is ritkább az olyan alkotás, mint például A tavasz meséje, amely A négy évszak meséjének elsőként bemutatott része. (Azaz, még három mese van, a téli már szintén megérkezett.)

Nagyon kevesen fogják megnézni, mert nagyon kevésszer fogják bemutatni. (Fordítva is írhattam volna: nagyon kevésszer fogják vetíteni, mert igen-igen keveseket csábít a moziba.)

Szóval dicséretes, hogy a magyarországi amerikai filmvilágban — teljesen váratlanul — fel-felbukkan olyan alkotás, aminek semmi köze a soktízmilliós szuperprodukciókhoz, amelyek lényege a mindent elsöprő látványosság, akció, a Jó és a Rossz gigászi harca. Ez

egy olyan film, amelynek emberek a szereplői, alig négyen-öten, és nem csinálnak semmit az ég egy adta világon, csak élik az életüket, elmondják egymásnak a gondolataikat, megpróbálják befolyásolni a másikat. (Annak idején készültek ilyen magyar filmek is.)

Egy ifjú és szép filozófia- tanárnő megismerkedik egy még ifjabb, ám kevésbé szép lánnyal, akinek legfőbb problémája, hogy nem szereti apja barátnőjét. Pontosabban: nem tudja őt elviselni. Ennyi a történet, a „story”. Nincs vér, nincsenek buja szerelmi jelenetek, viszont vannak párbeszédek, és az ezekből kibontakozó jellemek. Ennek a filmnek az irodalomhoz van köze, nem pedig a többi 99.9 százalékhoz, amik a mozikban mennek. Remek a két főszereplő: a Jeanne-t megformáló Anne Teyssedre és a Natasát játszó Florence Darell.

Sz-