Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

A rangidős utazási iroda az IBUSZ Az Utazás ’92 kiállítás szervezésének idején hazánk még csak a világkiállítás rendezésének várományosa volt. Nyilván a megdőlege- zett igen jegyében minden eddiginél nagyobb létszám­ban jelentkeztek a külföldi és a hazai utazási irodák a BNV területén 15. alkalom­mal megrendezett seregszem­lére. A múlt heti forgatag jel­zi, hogy igaz a mondás: „hajózni kell”, azaz felfe­dezni a világ csodáit, tanul­ni más népek kultúrájából, s feltöltődni élményekkel. Még ebben az egyre nehe­zedő gazdasági helyzetben is. Akik maguk és a csa­ládjuk számára ablakot nyi­tottak már korábban is a világra, azok ezután is meg­találják a módját, hogy ki­gazdálkodjék a rávalót. Lapunkat a rangidős 90 éves IBUSZ hívta meg a kiállításra. Minden bizony­nyal kevesen tudták, hogy a századforduló megünnep­lésének eufóriája után nem sokkal négy érdemdús fér­fiú eldöntötte; nagy fába vágja a fejszéjét. Esterhá­zy Miklós gróf. Láng József, a Nemzetközi Hálókocsi Tár­saság egyik vezetője, Szla- tényi Béla, a Thos. Cook and Són fiókirodájának ve­zetője és Gálos Kálmán új­ságíró elkészítették egy ide­Gyümö'o'oStó Boldogasszony genforgalmi társaság meg­alapításának tervét. Kidol­gozták miként lehet ledön­teni azt a láthatatlan kele­ti falat, amely Magyaror­szágot még mindig elválasz­totta a küU'Mdtől. Kitartó munkájuk olyannyira gyü­mölcsözött. hogy a társaság példáját később olyan nagy­hírű vállalatok vették át, mint az osztrák, az olasz és a csehországi idegenfor­galmi hivatalok. — Amikor néhány év­vel ezelőtt a vállalkozá­sok, a magántársaságok alapításának hőskorát él­tük, a leglátványosabban az utazási irodák száma kezdett el szaporodni. En­nek leginkább a bevásárló turizmus lehetősége ágya­zott meg. Elveszik-e ezek erezhető mértékben az IBUSZ-tól az utasokat — kérdeztük Tóth László marketingigazgatót. — Konkurenciapáirtiak va­gyunk. Nem hagynak elké- nyelmésedni. ébren tartanak, arra ösztökélnek, hogy job­bak legyünk. Végül is az utasok döntenek, s előbb- utóbb kiállítják arról az utazási irodáról a bizonyít­ványt, amely többet ígér, mint amennyit teljesíteni tud. Mi egyébként annaik a nyugati szisztémának va­gyunk a hívei, ami szerint a nagy utazásszervező iro­dák mellé sok-sok utazás- közvetítő társaság tömörül, s azok jutalékért árusítják a nagy irodák útjait. Valójá­ban a törvényi szigorítás ami életbe lép, reméljük, ezt fogja elősegíteni. Ahol elfut az Aranyos-patak Miéri ne lehetne jövője a múltnak? Gyümifcoitó Boldogasszony Az Angyali Üdvöz­letnek, Szűz Mária szeplőtlen fogantatá­sának ünnepe a kato­likus egyház tanítása szerint nevét onnét kapta, hogy Jézus e naptól számított 9 hó­napra született. Mint ilyen, a fogantatás analógiájára fontos „termőnap” a mező- gazdasági munkákra is. Így azt tartották, hogy termőnap a pa­lántákra, ám ez az idén a kései kitava­szodás miatt késedel­met szenved. „Munkásnap” azon­ban a gyümölcsösök­ben. A népi tapaszta­lat azt tartja, hogy az e napon beoltott fák jól megerednek. Ilyen­kor kerül sor az ászok alatt tartott oltáságak felhasználására. Bár a meleghozó triumvirátus késett az igazi tavaszi időjárás­sal, sok helyen azért már úgy tapasztalták, hogy „feljött a főd fagya”, s elvetették a borsóféléket. A földbe tett mag „nem páro­lódik föl”. A népi meteorológia úgy tartja, hogy ha e napon derült az idő, jó termés várható, mert ezt a tél még hátralévő idejének negyvenes napjának tartják. A mostani hű­vös, csöpögős időjárás azonban befolyásolhat­ja az idei termést. Annyi már bizonyos, hogy a csapadék jól jött az őszi vetések­nek csakúgy, mint a tavaszi magágy készí­tésének. „Guzsalyütőnek” is nevezik e napot, mert hajdan faluhelyen ilyenkor hagytak fel a fonással. Kezdődtek a mezei munkák. — Itt van a sok-sok uta­zási iroda, s kevés a fize­tőképes kereslet. A szak­ma abban bízik, hogy a helyzet javulni fog, s fenn kell tartani az érdeklődést. A Magyar Szocialista Párt értesíti az érdeklődőket, hogy a Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépisko­la és Szakmunkásképző In­tézetben (Miskolc, Ifjúság u. 16—20.) mxreius 26-án, dél­1922. március 23-án a Ke­reszténydemokrata Néppárt miskolci szervezete megtar­totta küldöttválasztó tag­gyűlését. A szervezet 17 kül­döttel képviselteti magát a Kereszténydemokrata Nép­párt első országos kongresz- szusán Gödöllőn (a megyét 138-an képviselik) április 24 —25—26-án. Tekintettel arra, hogy a kongresszus egyben egy igen magas szintű szakmai fórum lesz, a miskolci szervezet arra törekedett, hogy egy- egy szakmában járatos szak­emberek kerüljenek a kül­döttek közé. Tizenkét szek­ció fog ugyanis működni a kongresszuson, többek között Ember és társadalom; Em­ber és gazdaság; Ember és környezet; Magyar oktatás lehetőségei és célkitűzései; Be addig is, tudnak-e olyan utakat kínálni, ame­lyek mégis elérhetők. Egy nyaralás, egy turista­út nagy rizikójú vásárlói döntés. Elsősorban az iro­dák munkatársainak kell szakszerűnek és meggyőző­nek lenni, s minden apró részletre felhívni az utasok figyelmét. Azt tapasztaltuk, általában a nő dönt a csa­ládban, hogy hova utazza­nak és mennyiért, ő kalku­lál. A partnerektől mi pél­dául beszerezzük az alapve­tő élelmiszerekre vonatkozó árakat, mert ha az apart­manos üdüléseink széles kí­nálatából akarnak választa­ni. ez lényeges szempont. Visszatértünk például Bul­gáriába, s a megújult Bal- kántourist nagyon készséges partnernek bizonyult. Egy­hetes, félpanziós szállodai elhelyezést például már 5300 forinttól tudunk kínálni. De hadd büszkélkedjek cégünk születésnapi vizsgamunkájá- val, ami a másik véglet. Ugyancsak kurrens árnak bi­zonyult, mert ilyet még nem adtak el Magyarországon. Néhány kollégánk egyévi munkája van a 22 napos Föld körüli utazásban, ami­nek 26 résztvevője volt, köz­tük néhány gyerek, és sze­mélyenként 570 ezer forin­tért kelt el. A rendkívül bonyolult szakmai feladatot aiz idegenvezetőnk a véle­ményekből ítélve tökéletesen oldotta meg. Az IBUSZ Hungárián Tra- vel Company Európa máso­dik legrégebbi utazási iro­dája, igyekszik látványosan és eredményesen fiatalodni. Az elmúlt másfél évre esik a báVflf alapításukamely Magyarországon ' ebben a formában egyedülálló, s ter­mészetes, hogy különböző befektetései nemcsak szám­láddá j dánosoknak kamatoz - nak, hanem az utasok szá­mára is lesz hozadékuk. O. E. előtt 10 órától Körösfői László és Tompa Sándor országgyűlési képviselők fó­rumot tartanaik a szakokta­tási és közoktatási törvény­koncepcióról. Szociálpolitika lehetőségei és perspektívái; alapellátás; nyugdíjasok helyzete, egész­ségügy stb. címmel. A miskolci szervezet tehát az alábbi személyeket dele­gálta az országos kongresz- szusra: dr. lsépy Tamás or­szággyűlési képviselő, Kö­beid Tamás, országos inté­zőbizottsági tag, az országos választmány korábban meg­választott küldöttei: Piuko- vics József, dr. Horzsa Ber­talan, Szappanos István, Fe­lediI Péter. Továbbá részt vesz dr. Mádai Gyula, a KDNP Miskolc városi szer­vezetének elnöke, dr. Pethő Szilveszter megyei elnök. Ludnyik Ferenc megyei el­nökhelyettes, Kelemen Ist­ván megyei szervezőtitkár, Litvay Ottó megyei sajtó- titkár, dr. Orosz Gábor, a köztársasági megbízotti hi­vatal vezetője, helyettes ál­Boldogkőváralja faluhatá­rához pár száz méterre ma­gas hegyek szorítják szűkre az Aranyos-patak völgyét. Télutón hűvös és egyre hű­vösebb, ahogy a hófoltok­kal szegélyezett patakme­dert követve mind beljebb kanyarog az út. Gyönyörű, amikor lombosak a fák, és a lombkoronák sátorán át szórt aranyfénye csillan a patak vizén a napsugárnak. Innen a patak és a völgy ne­ve — mondják —, bár ré­gen valóban hozott aranyat is. Fürdő állt hajdan maga­san, fenn a völgyben. A tu­ristautat ajánló útikönyv ar- ról ír, hogy a környék ked­velt helye volt, de messze földről is elhozta ide a ven­déget a századforduló sok emlékezetes mulatsága. Né­gyesfogatok, hintók nyomán kanyargunk hát előre, és nézegetjük a patakot, amely­be a fürdőt éltető hőforrás vize belefolyik. Nehezen em­bert is találunk (az erdé­szet munkásai talán csak is­merik a vidéket), akinek rémlik: áll még a ház. ha az az, amit keresünk. Áll valóban, de nem is tudjuk: nyáron jobb lenne erre jár­ni. A ragyogó aranyfényben kevésbé lehangoló a tetejét vesztett, ablakszemek nél­kül vakoskodó, rozoga vö­röstéglás ház; a sűrű lomb­sátor legalább beborítja. Nyáron barátságosabb lehet a hosszú, elhanyagolt lakó­ié m'tiitkár, Baracsi Ferenc- né, a női tagozat vezetője, dr. Csiba Gábor igazgatóhe­lyettes főorvos, városi veze­tőségi tag, dr. Stumpf Ignác bankigazgató, Zsiga Gábor, a Nagymiskolci Állami Gaz­daság vezérigazgatója, va­lamint ifj. Szappanos Ist­ván, az IKU városi elnöke, az OTP dolgozója. Mérfölldlkő lehet ez a kongresszus a párt életében, ugyanis a Kereszténydemok­rata Néppárt kijelentette korábban, hogy világnézeti párt, és azt szeretné, hogy a továbbiakban igazi nép­párttá váljon, melynek a homlokterében a gazdaság áll, mert meggyőződése: ha a gazdaság terén nem lesz produktum, akkor nem fog­juk tudni az országot kibil­lenteni ebből a válságos ál­lapotából. épület is, amelynek egyik nyitott konyhaaj tájából csak nem jön kijjebb az öreg­asszony, hogy megkérdez­hessük. Messziről kiabál, hogy jó helyen járunk, és nem hívja vissza a hamis kutyákat. így még azt sem tudjuk meg, hogy kinek ér­te meg a vadonatúj kisvil- lát a romok mellé építeni, ki tudja nagyon okosan, hogy jó hely ez itt. A ku­tyák lehúznak, a háziak nincsenek otthon. ígérjük magunknak, hogy nyáron, ha rák szórja aranyfényét a Nap, visszajövünk. A fürdőt elkerüljük, mert jobb kikerülni ezeket a Fertődtől Putnokig, Csong- rádtói Nógrádig az ország­ban mindenhol egyforma, egy boldogabb, kiegyensú­lyozottabb korban épült, vö­röstéglás házakat. Ilyen „lu­xushelyek” voltak, mint ez a hajdani fürdőház a maga neoklasszicizmusra emlékez­tető stílusával, vagy éppen uradalmi épületek. Sokféle volt a rendeltetésük, mára egyben hasonlítanak: szinte kivétel nélkül elhanyagol­tak, pusztulnak. Éppen erről a házról nem mondhatjuk, hogy a kutya sem törődött velük, de hát a mérges ház­őrzők sem az épületet vé­dik; tolvajt szimatolnak. Joggal, mert meglopni sze­(Bujdos Tibor felvételei) retnénk a múlt titkait, ha felfedni nem tudjuk; meg­mutatni nem lehet, mint a Zemplénben és szerte az or­szágban nagybeteg gyerme­kek kórházaként, elhagyott öregek szociális otthonaként, legjobb esetben alig fenn­tartható iskolaként működ­tetett kastélyokat, udvarhá­zakat. Azok még nem ro­mosak, de a múltjuknak így kevés jövője van. Kevés hely lehet a vilá­gon, ahol annyira veszendő­be hagyták az elmúlt korok kultúráját, szokásait az utó­dokra örökítő épületeket, vagy olyan rosszul haszno­sították volna, mint nálunk. Nem valószínű, hogy ebben a pénzszűke világban for­dul a milliókat, milliárdo- kat érő házak sorsa, de az ember az országnak termé­szeti szépségekben mérhe­tetlenül gazdag vidékein legalább reménykedik. Hogy kinyílik a szemünk, mit po­csékoltunk el, és ránézünk a még megmaradt értékre. Ép­pen ebben a völgyben pél­dául a fákra, gyepre, kris­tálytiszta patakvízre. A pa­tak partjára már nem na­gyon érdemes. A szalonna- sütő-helyek éppen olyan szemetesek, mint máshol. M— Országos K UNP-kongresszus áprilisban Huszonkét nap a Fold körfii A nő dönt, ha rá és mennyiért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom