Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám

Az első magyar nyelvű törvénykönyv Werbőczy Tripartiíuma Bemutató a Játékszínben Utazás az éjszakába Az Alföldi Nyomda és a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Le­véltár hasonmás kiadásban - mai magyar nyelvre átirt szö­vegmelléklettel — a debreceni nyomdaalapítás 430. évforduló­ján megjelentette a Debrecen­ben 1555-ben nyomtatott Ma­gyar Decretumot, amelynek szövegét Weres Balázs verődi főbíró, Bi'ar vármegye író­deákja állította össze, és for­dította latinról magyarra. A Magyar Decretum nz első magyar nyelvű tör- vénvkönyv. illetve .jogi ké­zikönyv. a XVI. századi magyar művelődéstörténet különleges értéke. Korsza­A borsodi, abaúji, zempléni, táj egyaránt gazdag irodalmi és történelmi emlékekben. Bár­melyik századába lapozunk is bele a magyar irodalom és kultúra történetének egy-egy jeles, markáns egyéniséggel feltétlenül találkozunk, aki megyénk mai területén élt, munkálkodott. Ezek között tart­juk számon a XVI. század de­rekán az első plebejus érzel­mű magyar költőt, a tállyai re­formátusok prédikátorát, Szkhá- rosi Horváth Andrást, akit ke­reken 450 évvel ezelőtt iktat­tak be a nagymúltú hegyaljai mezőgazdasági városban a hel­vét hitvallású eklézsia parókusi tisztébe. Életéről keveset tudunk. A Gömör vármegyei Szkhárok községben született, s a re­formáció előtt ferencréndi szerzetes volt — talán Nagy­váradon. De gondolhatunk a Gömörhöz közelebb eső Sá­rospatakra is, ahol szintén volt a ferences barátoknak kolostoruk, s az 1531-ben alapított pataki kollégium első „oskolamesterei”: Ko­pácsi István és Sztórai Mi­hály is onnan kerültek — áttérve a protestáns hitre — a kollégium tanítói székébe. Szkhárosi Horváth András irodalmi munkássága igazá­ban a tállyai prédikátorsága idejére esik. Tíz lírai hevü- letű, helyenként szatirikus hangvételű, nagy lélegzetű verse maradt ránk. Ezeket — egv' kivételével — mind Tállván írta 1542 és 1549 között. A kor költészeti di­vatja szerint, több versének záró strófájába belefoglalta a saját és Tállya nevét, pél­dául „Az fösvénységről” cí­mű költeményének a végén, ekképpen: „Mikor írnának ez új esztendőben, / Ezerötszáz­ban. immár negyvenötben, / Fösvénységről költék Tállyán ezt énékben,' 7 Horváth And­rás hagyá ezt egy jó kedvé­ben, /Hogy tanácsot adna mindenkinek ezben ...” Korábbi és mai irodalom- történészeink egyetértenek abban, hogy Szkhárosi Hor­váth András, a magyar re­formáció egyik legnagyobb, legbátrabb szavú költője. A XVI. századi verselők közül senki sem írt nála „erőtel­jesebb . nyelven”. Gúnyba mártott nyilaival ostorozza „az magyari urakat”, nem kímélve az egyházi főembe­reket sem. „Vallásosan ha­zafias költő”, aki az önző, népnvúzó urak ellen, ritka költői erővel és emberi bá­torsággal vívta a maga meg­alkuvást nem ismerő har­cát. Nyelvhasználatában gyakran szerepel a fejede­kos jelentősége elvitatha­tatlan, akár a magyar nyomdászattörténet, akár a jogtörténet, akár a nyelvé­szet szempontjából. A Magyar Decretum két részből áll. Weres Balázs az első részben azokat a törvényeket gyűjtötte össze, amelveket a bírói gyakor­latban a legfontosabbnak ítélt. Kezdődik Szent István törvényeivel, majd követke­zik II. András. Albert. Kálmán. Zsiemond. Mátvás. II. Ulászló (László névon), s utóbbi kézé ékelve Szt. László törvényei. A második rész Werbő­czy István főművének a lem szó, amely általában a nagyurakat jelenti, akikre szinte minden versében dör­gedelmesen szórja átkait: „Nagy szégyenségben feje­delmek vallók. Országpusz­títóknak, csalárdnak mon­dattok, / Dúióknak, kóbor­lóknak, lopóknak mondat­tok, / De elhallgatjátok, hogy már nem tudjátok ...” Különösen „Az fejedelem­ségről” és „Az fösvénység­ről” című két nagy verse ta­núsítja, hogy a nép oldalán álló, a népet elnyomó, a né­pet emberszámba se vevő földesurak ellen harcoló köl­tő volt Szkhárosi Horváth András. Verseinek vallásos színezete csupán formai esz­köz volt arra, hogy a ma­gyar urak ellen intézett tá­madásait a Bibliából, fő­képp az Ótestamentumból vett idézetekkel is alátá­massza. Az ószövetségi pró­fétákra: Ezekjeire, Szofóni- ásra, . Mikeósra hivatkozva állítja, hogy az urak „pré- dáló farkasok, vérontók, lé- lekvesztők”, akik kizsákmá­nyolják. nyúzzák a népet: „Mert miképpen az légy, másra úgy estek, / Jövedel­metekkel meg nem eléged­tek ...” Az Eürópa-szerte erősödő polgárosodás hatására a ma­gyar földesurak is mindegy­re kezdtek telhetetlenebbé válni, s az árutermelés és pénzgazdálkodás elterjedé- vel, ők is jövedelmük növe­lésére törekedtek. A Szkhá­rosi Horváth egyik versé­nek címéül választott fös­vénység szó a XVI. század­ban általában kapzsiságot, haszonlesést jelentett. A ma- magyar uraknak szinte szen­vedélyükké vált a harácso- lás, hogy vagyonukat, bevé­teleiket gyarapítják, termé­szetesen jobbágyaik még ke­gyetlenebb nyúzásával. És hogy' minél több kelendő „áruféleséggel” spekulálhas­sanak, földesúri jogaikkal visszaélve, mind jobban ki­szélesítették a jobbágyokra kirótt beszolgáltatások kö­rét. Szkhárosi Horváth jól is­merte a nép szenvedéseit. Mint falusi prédikátor, kö­zöttük élt, így verseiSen az életből, a valóságból vett szemléletes képekben mutat­ta be szenvedéseiket, nyo­morúságukat. Méltó hát a tállyai prédi­kátor arra, hogy költészetét múltunk haladó értékei kö­zött tartsuk számon, és szá­zadok messzeségéből felidéz­zük emlékét Tállyára való költözésének 450. évforduló­ja alkalmából. Hegyi József Tripartitumnak a fordítását tartalmazza, némileg rövidí­tett formában (néhány tárgykörben csak a címet jelölte meg). Werbőczy Ist­vánnak a magyar szokás­jogot összefoglaló kéziköny­ve, a Tripartitum (Hármas- könyv) 1565 előtt Bécsben már három ízben megje­lent eredeti nyelvén, lati­nul: 1517-ben, 1545-ben és 1561-ben. Az első kiadás Werbőczy nevéhez fűződik, aki felismerte, hogy egy törvénygyűjtemény csak a nyomtatás útján válhat gyorsan elterjedtté. A Tri- partitum formálisan nem emelkedett benyújtásakor, 1514-ben törvényerőre, még­is a magyar jogalkalmazás­ban kezdettől fogva hasz­nált. és elfogadott lett. Werbőczy halálának 400. évfordulóján (Buda török kézre kerülése után, 1541. októberében a magyarok tö­rök által kinevezett főbírá- jaként halt meg) ideje, hogy minél többen a ke­zükbe vehessék ezt a ritka­ságot, s megkezdődhessék annak az eddiginél széle­sebb körben való tanulmá­nyozása. Egyaránt ajánlható ez a könyv egyetemi okta­tóknak és hallgatóknak, a magyar jogtörténetet kuta­tóknak, vagy a korabeli ti­pográfiai megoldásokra kí­váncsi nyomdászoknak, könyvbarátoknak. A hason­más alánjául szolgáló pél­dány Gönc mezőváros tu­lajdona volt, levéltárban maradt fenn. nda Károii Gásvár. a biWiafnrdítő ré­vén kerülhetett, ő is hasz­nálhatta. Az eredeti utánzó kötés a debreceni Ref. Nagykönyvtár példánya alapján készült. Az 1567-es évszámot viselő vaknyomá­sos kötéstábla a 16. század magyar könyvkötő művé­szet remeke. A kiadványt — korlátozott példányszám­ban — kizárólag az Alföldi Nyomda terjeszti. MISKOLCI MOZIK Béke Édes Emma, drága Böbe (szí. magyar, kezdés: 2). A hegylakó visszatér (szí. amerikai, kezdés: f4). Halálra jelölve (szí. ame­rikai, kezdés: hn6). Négykezes géppisztolyra (szí. amerikai, kezdés: 8). Béke kamara Szárnyas fejvadász (szí. amerikai, kezdés: 4, 6). Béke videoterem Cicciolina No. 1 (szí. olasz, csak felnőtteknek! kezdés: 2, 4, 6, 8). Kossuth Édes Emma, drága Böbe (magyar, kezdés: f7). Négykezes géppisztolyra (szí. amerikai, kezdés: f3, f5). Robin Hood, a tolvajok fe­jedelme (mb. szí. amerikai, kezdés: f9). Hevesy Iván Filmklub Visszatérés (magyar doku­mentumfilm, kezdés: 3). Európa kemping (szí. ma­gyar, kezdés: 5, 7). Helyzet van (magyar do­kumentumfilm, kezdés: hh9). Táncsics (f5, f7): Meg­halsz újra (szí. amerikai, kiemelt helyőr!) — Tán­csics videomozi (f3, f5, f7): A szexkirálynő (szí. ma­gyar, csak felnőtteknek!) — Miskolci Egyetem (5): Az Egyesült Államokban köz­ismert az a mondás, mely sze­rint „minden családban van egy csontváz a szekrényben”, azaz mindenhol van valami, ami kisebb-nagyobb mérték­ben mérgezi a családi lég­kört. A csontváz egy kellemet­len (vagy éppen tragikus) ügy földi maradványa, mely körül ugyan már elenyészett az ak­kori botrány (vagy fájdalom), de csak annyira, hogy az em­léke (csontváza) mindenkit el­riasszon a szekrényajtók nyito- gatásától. Eugene O’Neill méltán vi­lágsikert aratott darabjában, mely lassan négy évtizede szerepel szakadatlanul a színházak műsorán, az öt szereplő mellett mindig ott ez a láthatatlan és néma csontváz is: megnyomorítva a Tyrone-család lelkét. A szekrényben csontváz termé­szetesen nem más, mint Tyrone-ék múltja (s egyben jelene is), azaz O’Neill múlt­ja, hiszen önéletrajzi ihleté­sű dráma az Utazás az éjsza­kéba. Az 1953-ban elhunyt kivá­ló amerikai drámaíró leg­jobban megszenvedett — sokak szerint legjobban megírt — darabja ez, mely világsikerét alighanem első­sorban a minden rendezésen és felfogáson átsütő kímélet­len őszinteségének köszön­heti. Sistergőén izgalmas két és fél órán át láthatjuk a Tyrone-család > drámáját, mely tökéletes egyezést mu­tat a világon sokmillió csa­lád drámájával: szeretik egymást, tehát tönkreteszik egymást... ■ ■ James Tyrone, a családfő nehéz gyerekkor utón tehet­séges színészként kezdi pá­lyafutását. majd egy korán jött — inkább anyagi, mint művészi — . siker,., kettétöri pályáját. Felesége, Mary Csupasz pisztoly 2 1/2 (mb. szí. amerikai, kiemelt hely­ár!) BORSOD-AB AÜJ- ZEMPLÉN MEGYEI MOZIK Kazincbarcika, Béke: Trükkös halál 2 (szí. ame­rikai, kiemelt helyár! kez­dés: 4, 6). — Kazincbarci­ka, BVK, Radnóti: Harley Davidson (szí. amerikai, ki­emelt helyár! kezdés: 7). — Űzd, Béke: Istenek fegy­verzete 2 (szí. amerikai, ki­emelt helyár! kezdés: 5, 7). — Sárospatak: A bárányok hallgatnak (szí, amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 5, 7). HEVES MEGYEI VÁROSI MOZIK ‘ Eger. Biúdy: A bárányok hallgatnak (szí. amerikai, kezdés: du. 5 és este 7). — Eger, Uránia: Börtöncsapda (szí. amerikai, kezdés: du. 3, 5). — Édes Emma, drága BÖoe (szí. magyar, kezdés: 7, 9). — Gyöngyös, Puskin: Esernyőtrükk (szí. francia, kezdés: du. 4, 6), — Csen­des napok Clichyben (dán, 18 év, kezdés: este 8). — Gyöngyös, Szabadság: Ki­purcant a bébicsősz, anyá­nak egy szót se (szí. ame­rikai. kezdés: du. f4. f6. fRV — Hatvan, Apolló: A gálád család (szí. amerikai, kez­dés: du. 4, 6). — CsaOd le csacsi (szí. magvar, ke’dA»: estp 8). — Hatvan. Kos­suth: Hamis a baba (ma­gvar. kezdés: este 6). — Füzesabony: Vissza kézből. — Recsk: Csak egy lövés. Cavan Tyrone a bonviván külsejű, ifjú, és reményteljes James Tyrone-ba szeret be­le, noha neveltetése, életfel­fogása igencsak távol áll férje alkoholban pácolt turnéinak szomorú váláságától. Tyrone bírja az alkoholt, Mary azonban nem bírja elviselni hogy nincs otthona; a csa­lád hotelszobáról hotelszo­bára vándorolva él. A nagyobbik fiú. az ifjú James, sok mindenben az apjára ütött: nagydarab, erős. éppen olyan patriarchá­lis attitűdökkel, mint az ap­ja, Csak éppen neki még nincsen családja, így hát öccsén, Edmundon uralko­dik, pontosabban őt sodor­ja önsorsrontó pályára, Ed- mund törékeny és gyenge, testi és lelki értelemben egy­aránt. Bátortalan és sikerte­len önállósulási kísérlete nem hozta meg számára az áhított legitim nagykorúsá­got. csak, a, nehezen, vagy egyália-lán. nem gyógyítható tüdőbetegséget. Mindez a múlt, A jelen a már letelepedett, megálla­podott Tyrone-család ottho­na, amely azonban csak a szó fizikai értelmében ott­hon. valójában egy színpad, ahol a, Tyrone-család re­ménytelenül próbálja elját­szani egymásnak az annyira vágyott idillt. O’Neill egyike a század legnagyobb drámaíróinak, így a nehezebb utat válasz­totta: nem Tyrone-ék gyarló­ságait és bűneit ábrázolja, hanem a gyarlóságok és bű­nök romboló hatását a má­sikon, a vétlenen. Az a tény, hogy Mary Cavan Tyrone morfinista. nem ok hanem okozat, sőt tünet: ugyanez a helyzet ifjabb Tyrone linkségével. Edmund sikertelenségével, és így to­vább. Mindezt szemléletesen, hi­telesen és pontosan tárja elénk, a miskolci közönség számára elsősorban filmszí­nésziként ismert Lukáts An­dor rendezői munkája, aki a mostanában nem túl gya­kori, ám annál rokonszenve­sebb módszert alkalmazza: a dráma nincs „agyonren­dezve”, sőt — és ez jelzi a következetességét — nem is tűnik megrendezettnek, noha Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapesti Baráti Kö­re a 11. évében jár. Követ­kező rendezvényük március 25-én, szerdán délután fél 5 órakor a budapesti Bolgár Kulturális Központban (VI., Ándfássy út 14.) lesz. Pusz- tafedémestől Tállyáig (La- votta János nyughatatlan élete) címmel Dombóvári János, a sátoraljaújhelyi La- votta János Zeneiskolaigaz­a Játékszín körbe ülhető já­téktere számos nehézséget jelent a színészmozgatás, színészvezetés szempontjából. Igen szerencsés a színész- választás is. Bár sok színész rendelkezik kaméleon tulaj­donságokkal, mégis jobban érzik magukat testre szabott szerepekben. Az apa. Miske László olyan, amilyennek mindannyian szerettük lát­ni az apánkat, és olyan, ami­lyennek nem szerettük látni: erős és hatalmas, de ez az erő valójában nem nyújt védelmet semmi ellen. A nagyobbik fiú (James) Gesz- tesi Károly; ő az apa fiata­labb, érzelmesebb, de nem jobb változata. Puha, simu- lékony, de robbanékony, sok visszafojtott energiával, mint a félrecsúszott egzisztenciák általában; düh- és szeretet- kitörései egyaránt ijesztőek. Edmund áldozat és vétkes egy személyben: Dégi János finom eszközökkel hozza tu­domásunkra, hogy Edmund tisztában is van ezzel. Ba­logh Csilla Cathleen, a szo­balány szerepében jól old.ia meg feladatát, ami könnyű­nek tűnik, pedig nem az: kívülállóként kell résztvennie a Tyrone-család legbelsőbb életében. Külön kell szót ejteni Do­bos Ildikó (Mary Cavan Tyrone) játékáról. Árnyaltan, egyszerűen, mán íróktól men­tesen állítja elénk a hiszté­rikus. gyógyíthatatlan mor- finista nőt. Teszi ezt egy olyan .szerepben, amely mu­tatás. de rejtett buktatókkal teli végletektől súlyos. (Utób­biak a helyzetgyakorlatok, vagy legfeljebb a színész­mesterség tárgykörébe tar­toznak, míg Dobos Ildikó munkája színészi játék felső fokon.) Dés László zenéje, illetve az általa szerkesztett zenei aláfestés hatásos és illúzió­keltő. A díszlet és a jelme­zek (Bozóki Mara tervei) már inkább a színház ismert anyagi helyzetére utalnak, mint a darabbeli időre és helyszínre. Ugyancsak a jelent idézi Cathleen modern (gőzölős?) vasalója, és a ház­gyári lakásokba konstruált, alumíniumcső-lábú, össze­csukható vasalódeszka. Kiss József gatója tart előadást a ver­bunkos zene szülőatyjáról. Közreműködik a Lavotta Kamarazenekar (Sátoralja­újhely). Az esten részt vesz Katona Rezső, Sátoralja­újhely város polgármestere is, aki szívesen válaszol a városra vonatkozó kérdések­re. A rendezvény első ré­szében időszerű Bulgáriai kérdések címmel lesz tájé­koztató. „PrpífíWó farkasok, telekiesstók tatiok” Az ostorozó prédikátor 450 éve került Tállyára Lavotta, a nyughatatlan zeneköltő * Mary Cavan Tyrone szerepében Dobos Ildikót láthatjuk (Jármay György felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom