Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám

Gy úr kü síink a gásálommai 3. De kié a vezeték? Aki mm fizet, nagyon ráfizet Szóval, miért csak a Vá­rosgondnokság bonyolíthat? S egyáltalán, hogy is van ez az állami támogatás, meg mikor igényelhető vissza? S mennyi jár? S mi az, hogy járhat? S bele lehet nézni abba a költségvetés­be? Na, jó, mondja valaki, menjen az a gázvezetés, a költségekről közben is rá­érünk vitatkozni. — Nem érünk rá — uta­sítja el a javaslatot Leskó Gábor a görömbölyi falu­gyűlésen, ahol épp a gázt készülünk bevezetni. A kö­zös képviselő szerint egysé­ges álláspont kell, mert jó­részt ezektől függ a több támogatás. — Akkor nézzük a szá­mokat — kezdi Hajós Mik- lósné, a Városgondnokság képviselője. — A Mélyépítő Kisszövetkezet 14,5 millió forintja tett ajánlatot, ez fix összeg. Ehhez jön az áfa, valamint a bonyolítási díj. ízt osztva a létszám­mal. vagyis 350-nel, egy fő­re jut pontosan 54 ezer 36 forint. Na most már ennyi a bruttó. De hát ebből maj­dan 10 ezer 800 forint visz- szajár, az áfa, valamint a 15 százalék támogatás, úgy­hogy a nettó csak 37 ezer 584 forint, kérem szépen. De hadd mondjam tovább — kéri a népet, mellőzzék a morgclódást, s a nép mel­lőzi —, további 20 százalék adható, ha a szervezettség eléri a 80 százalékot, és még további 15 százalék ad­ható, ami műszaki okokra vezethető vissza, úgy mint például gerincvezeték, egy­szóval, jó esetben még visz- szakaphatnak 9 ezer forin­tot. — Na, ne! — nevet vala­ki. — A végén az önkor­mányzat fizet, hogy enged­jük bevezetni a gázt. Derül a nép. Mire feláll Gesztely jegyzője, Görömbö- lyön lakik, s mondja, ők bi­zony nem kértek bonyolí­tási díjat. — Hát — tárja szét a karját mosolyogva Hajós Miklósné — gazdag önkor­mányzat lehet. Egyébként hadd tegyem hozzá, hogy végül is mennyire jön ki ez a bizonyos 2250 forintos bo­nyolítási díj, s tulajdonkép­pen miért a Városgondnok­ság lehet csak a bonyolító. A polgármesteri hivatal in­gyen terveztetett, bízva ab­ban, hogy 80 százalék fölöt­ti lesz a szervezettség. Ha ezt a pénz nem kéri, talán jogosan lehet bonyolító. Az­tán. A 2250 forint áfával növelt összeg, tehát ebből is lejön az áfa. Ami pedig azt az ominózus H/B-t illeti, ott sorházak vannak, szinte nincs is folyóméter. — Na jó, eddig megvol­nánk. De kié lesz a gázve­zeték? — kérdik megint há­tulról. — Nem lehet tudni — mondja Leskó Gábor kö­zös képviselő. — Minden­esetre pillanatnyilag annyi a hivatalos és pontos, hogy mi a Tigáznak átadjuk üzemel­tetésre. S ha már az enyém a szó, hadd mondjam el, hogy aki most nincs benne, annak ezt a pénzt, amikor belép, be kell fizetnie, s ezt elosztanánk — vissza — 350 embernek. Illetve ő nem kapna vissza semmilyen tá­mogatást és ugye, az alapot a megnövelt inflációval kér­nénk, valamint saját pén­zén kellene megcsináltatni a leágazó vezetéket. Ennél a pillanatnál a fa­lugyűlés elcsendesedik. Most értik meg az emberek, hogy a Városgondnokság, a kivi­telező is korrekt állásponton van, s igen jó közös képvi­selőt választottak, úgyhogy mehetnek haza. Szedelőz- ködnek. Marad még az adminiszt­ráció, mármint az OTP-köl- csönök felvétele, illetve a kéményseprő vállalat enge­délye, a Köjál engedélye, az I. fokú építési hatóság en­gedélye, a belső terveztetés, a készülékek beszerzése, a .belső munkák, mindez szin­tén felér egy lázálommal, de végül is mi ez ahhoz ké­pest, hogy a nagy álom, a gázvezeték-építés megvaló­sul Görömbölyön! Mert a nép — önerőből, közösen — ezt akarja... (Vége) Karosi Imre Az MDF megyegyűlése A Magyar Demokrata Fó­rum Borsod megyei elnök­sége értesíti tagságát, hogy 1992. március 21-én (szom­baton) megyegyűlésre kerül sor Miskolcon, a selyemréti, ve BÁÉV-munkásszállón. 9 órára a szervezetek el­nökeit, a megyei és orszá­gos választmány tagjait, 11 órától minden MDF-tagot szeretettel várunk. Előadók: Furmann Imre országos al- elnök és dr. Bogár László politikai államtitkár lesznek. Annak sem kell soká szo- morkodnia, aki gyűlöli, ha nyáron a strandon a fejé­hez vágják a labdát, sörrel locsolják le és a bütykére hágnak. Aki már járt így, aligha kívánna jobban mást a gyötrelem perceiben, mint egy csendes zugot. Ilyen hely például a kiskörei víztározó­nál Tiszavalk, ahol legfel­jebb a madarak verik fel a környék csendjét. Madárban és halban ugyanis nagyon gazdag ez a vidék. Valóságos paradicsom az ornitológusok­nak és a pecásoknak. És azoknak is, akiknek strand­iszonyuk van, csak annyit mondhatunk: irány Tisza­valk! De ne csőstül: a helyi önkormányzat nem szeretné, ha meg kellene bolygatni ezt az eddig érintetlen vidéket. Lesz azért hol álomra haj­taniuk a fejüket: a közel­jövőben 30 ágyas szállást építenek a tó partján. (Bujdos Tibor felvétele) Kanadai tanácsok Borsodnak: Bortúra és bútorgyártás Az esetleges borsodi befek­tetésekről is tárgyalt tegnap Miskolcon Michael Carter, a kanadai székhelyű Első Ma­gyar Befektetési Alap alel- nöke és két másik kanadai szakember, Stanley McLallen banki, valamint Andrew Bú­zás idegenforgalmi szakértő. A többi között találkoztak Szabó Györggyel, a megyei közgyűlés elnökével, de több más megbeszélést is folytat­tak a megyeházán. Szóba ke­rült például Borsod-Abaúj- Zemplén gazdasági helyzete, a Rákóczi Regionális Fejlesz­tési Bank sorsa, a világki­állítás idején a honfoglalás 1100. évfordulója apropójá­ból rendezett eseménysorozat, valamint a Tokajba tervezett bor-világklállítás. A kana­dai üzletemberek újságírók­kal is találkoztak. Carter úr úgy nyilatko­zott: egyelőre korai szaka­szában vannak a tárgyalá­sok. De néhány iparágban, így például a textiliparban és a fafeldolgozásban, közelebb­ről a bútorgyártásban lát fantáziát. Az előbbit a Ma­gyarország és az Európai Közösség közötti társulási szerződéssel indokolta, mivel ez lehetővé teszi az itthon készített ruhanemű vámmen­tes exportját. Andrew Búzás többféle tervet említett. Az egyik el­képzelés szerint bevonnák ezt a környéket a nemzet­közi bortúrába, aminek a „borakadémia” nevet adták. A kéthetes program idején a külföldi vendégek Soprontól Tokajig megismernék a hí­res hazai borvidékeket és borokat. A megye képviselői Bordeaux-ban gyűjtenének tapasztalatot, ahol évente van borkiállítás. Az ott lá­tottak alapján hasonló regio­nális borkiállítást tarthat­nának minden esztendőben vagy Miskolcon, vagy Tokaj­ban. A harmadik terv: a tokaji bor-világkiállítás, amit az expóhoz kapcsolnának. Hogyan lehet az idegenfor­galomba bekapcsolni az or­szág e távoli megyéjét? — hangzott egy kérdés. Búzás úr válasza: májusban kana­dai és angol újságírókat hív­nak ide. Megmutatják ne­kik a vidéket és ugyanezt kérdezik tőlük. Stanley McLallen elmond­ta: Miskolcot tiszta városnak ismerte meg, boldog, önbi­zalommal teli emberekkel ta­lálkozott. A bizakodást, opti­mizmust figyelembe véve, szerinte nemsokára eljutha­tunk oda, hogy a külföldi befektetők bizalmát meg­nyerjük hozzá, ide helyezzék el a pénzüket. Hozzáfűzte: Torontóba visszaérkezve, ja­vaslatot tesz: milyen konk­rét lépésekkel segítheti az Első Magyar Befektetési Alap a szerveződő Rákóczi Regionális Bankot, amelyet azért talált jónak, mert úgy látta: jelentősen támogatják ezt a helyi önkormányzatok, s ugyanezt a támogatást él­vezik a környező térségek, valamint a Magyar Nemzeti Bank részéről. (bujdos) Ki is próbálhatják Weslel-nap a Mnika Háziul Jelentős dátumként íródik az észak-magyarországi tele­fonta történetébe 1992 janu­árja. Ettől az időponttól már a miskolci régióban is hasz­nálható a Westel rádiótele­fon-hálózat. S bár már sokan láttak ilyen mobil rádiótelefont, mégis nagy a tájékozatlanság még a műszaki érdeklődésű­ek körében is, a használatá­val kapcsolatban. Kevesen tudják, hogyan és mennyiért juthatnak rádiótelefonhoz. Ezért határoztak úgy. hogy március 26-án megrendezik a Westel-napot Miskolcon, a Technika Házában. A program szerint délelőtt 10 órától Borsod és Heves megye újságíróit, rádiósait és televíziósait fogadja a Wes­„Könnyel és vérrel írt darab” O’Neill-bemutató Ma este a Játékszínben a különös és hányattatott sor­sú amerikai drámaíró, Euge- ne O’Neill nem kevésbé kü­lönös sorsra szánt darabját láthatjuk az Utazás az éj­szakába című kétrészes drá­mát. A szerző eredeti szándéka szerint ezt a darabot, (mely­ben önmagát és szeretteit egyaránt kínos őszinteséggel leplezte le), nem akarta be­mutatni, mindössze a közzé­tételhez járult hozzá, ahhoz is csak halála után huszonöt évvel. Ritka eset, amikor szorító anyagi helyzet jó ügyet szol­gái: O’Neill özvegye kény­telen volt megszegni férje végakaratát, s a darab meg­indult hódító útjára. A század' egyik legjelen­tősebb drámai remekéről már könyvtárnyi irodalmat összeírtak, megfejtendő a titkát. Túl azon, hogy O’Neill nagyszerű író volt, nyilván­valóan alighanem a darab lenyűgöző őszintesége, az amely újra és újra megfogja a nézőt és a színészt egy­aránt. „Rendszerint meggyötör­tön, sírástól kivörösödött szemmel jött elő a dolgozó- szobájából” — emlékszik vissza Carlotta asszony ar­ra a küzdelmes két évre, amíg férje a darabot írta. Maga O’Neill „régi bánatról könnyel és vérrel írt színda­rabnak” nevezte művét, s ha megismerkedünk életével, nem tűnik túlzónak ez a minősítés. Akár drámába, színpadra illő ötletnek vélhetnénk, de ez a valóság O’Neill esv broadwayi szállodában lát­James Tyrone szerepében Miske Lászlót láthatjuk (Jármay György felvétele) ta meg a napvilágot a szá­zadforduló táján, s 1953-ban egy bostoni hotel lakosztá­lyában halt meg hosszú be­tegség után, A két dátum között egy hányatott élet: morfinista anya. turnézó szí­nész apa. A fiatal O’Neill egyaránt nehezen tűri, ha magukkal viszik a turnékra, ha nem; kirúgott egyetemis­ta. majd tisztviselő, újság­író, színész, és hivatásos boldogtalan, aki mélyen meg volt győződve róla. hogy „al­kata és családi körülményei végérvényesen meghatároz­zák az embert, aki egész életében tőle független té­nyezők foglya marad”. A darabot most az első­sorban filmszínészként is­mert Lukáts Andor rende­zésében mutatja be a Játék­szín. James Tyrone szerepé­ben Miske Lászlót, Mary Cavan Tyrone szerepében Dobos Ildikót láthatjuk. Az ifjabb James Tyront Gesz- tesy Károly, Edmund Ty­ront D égi János, Cathlent Balogh Csilla játssza. tel-cég vezérkara. Sugár András, a Westel Kft. vezér- igazgatója tájékoztatja a sajtó munkatársait, majd 11 órakor kezdődik a nyilvános bemutató. Erre várjuk mind­azokat, akik érdeklődnek a rádiótelefonok iránt, akik készüléket akarnak vásárol­ni, vagy csupán a magas színvonalú technikai érde­kesség vonzza őket a bemu­tatóra. Délelőtt 11 órától dél­után 3 óráig valamennyi ná­lunk forgalmazott rádiótele­fon-készülék megtekinthető a miskolci Technika Házában, természetesen díjmentesen ki is próbálható. Akik a bemu­tatóval kapcsolatban érdek­lődnek, bármikor felhívhat­ják a következő Westel rá­diótelefon-számot; 0660 27195. runavasar A Magyar Szocialista Párt ér­tesíti a lakosságot, hogy a Ku­ruc u. 47. sz. alatti helyiségé­ben március 20—21-én BÁLAS- RUHA-AKCIÓ lesz. Nyitva tar­tás: 20-án (pénteken) 10—18 óráig, 21-én (szombaton) 10—13 óráig. Változatlan áron állunk a lakosság rendelkezésére, személy- és tehertaxi- szolgáltatá sóinkkal. : 370-222 EGY OROMHÍR, A FÁJDALMAKTÓL SZENVEDŐKNEK: Szláva és Tamara t újra itt van! A sok miskolcin segítő természetgyógyász- fenomén páros visszatért, s egy évig köztünk marad. Gerincbántalmak, érszűkületes panaszok, neurózis, szorongás, dadogás, izületi panaszok, és sok más megbetegedés hatékony kezelése, de: látásjavítás is. Az első vizsgálat ingyenesl Hívja a 328-431 -et, hétköznapokon 9-től délután négyig. Legyen egészségesebb! Csak egy telefon ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom