Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-17 / 65. szám
s Egerben zökkenők nélkül r « • n m Ar egyházi ingatlanok sorsa címmel rendezett beszélgetést az egri liberális klub a múlt hét végen a városháza pinceklubjában. A fórumra meghívást kaptak az érdekelt felek, így az egyházak képviselői, az önkormányzat ad hoc bizottságának tagjai, valamint azon intézmények vezetői, melyek épületeit az egyházak visszaigényelték. A klub vendégként meghívta Mészáros Istvánt, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnökét. Mészáros István bevezetőjében ismertette az egvházi intézmények sorsát érintő törvényt, és felhívta a figyelmet annak gyenge pontjaira, Szerinte az egyik legnagyobb gond, hogy a törvény nem készteti önmérsékletre az egyházakat, hanem épp ellenkezőleg, szinte kényszeríti arra, hogy minél több ingatlant igényeljenek vissza. Lukács Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt egri képviselője ugyanakkor védelmébe vette a törvényt, több kérdésben vitába szállt képviselőtársával. Parázs vita alakult ki az egyik gyöngyösi általános iskolával kapcsolatban is. Mint ismeretes. Gyöngvö- sön az egyház olyan iskolát igényel vissza, melvnek helyén egykor beérni ott telire volt. de azóta több mint 100 millió forintos értékű Van-e szerepe a* oktatásban a magyar filmnek? Ké- pcs-e nevelőmunkára ez a hitelét vesztett művészeti ág? A 23. magyar filmszemle miskolci bemutatói kapcsán dr. Veress József film- kritikus, a Magyar Filmintézet tudományos igazgatója tartott ismertetőt. A vitaindítónak szánt előadásra főleg diákok érkeztek, jelezvén, hogy a középiskolai ismeret- anyag valami fontosat nélkülöz. Bizonyítványt kiállítani hálátlan dolog — szögezte le bevezetőjében az ismert film- kritikus —, mert művek és nézők között iszonyatos szakadék tátong. A számtalan tévécsatorna, a videoláz és az amerikai filmipar hegemóniája következtében a nézők tökéletesen elfordultak saját hazájuk filmjeitől. A mozik látogatottsága tavaly minden korábbinál alacsonyabb volt, a húszmilliót sem érte el. Ilyen körülmények között természetes, hogy feltűnést keltettek az idei szemle telt házas bemutatói. Játék-, kísérleti, dokumentum- és tévéfilmek egyaránt szerepeltek a két év terméséből összeválogatott művek között, s közel száz filmmel akár filmnagyhatalomnak is érezhetnénk magunkat, ha nem ilyen szerény költségvetéssel, szinte fillérekből kellene előteremteni egy-egy forgatáshoz a szükséges pénzt. A magyar filmnek nincs háttere — hangzott a sommás ítélet —, az ország helyzete egvelőre nem engedi meg a bőségesebb mecenatúrát. ■ ■ A nem túl lelkes bevezetőt követően dr. Veress József rá is tért az est fő kérdésére, tudniillik-, hogyan lehet a filmeket felhasználni az oktatásban. A fiatalok — sokszor bántóan — előítéletek nélkül iskola épült fel a helyén. Ebben a kérdésben még nem jött létre megegyezés az ottani önkormányzat és az egyházak képviselői között. A jóval több vitalehetőséget sejtető • egri helyzet ugyanakkor megnyugtató, eddig zökkenőmentesen folynak és folytak a tárHirt adtunk róla, hogy a Ki- lián-déli 34. Sz. Általános Iskola Könyves Kálmán nevét veszi fel. Pecsét Tibort, az iskola igazgatóját arra kértük, mutassa be intézményét. A 34-es alapkövét 1962- ben rakták le, ’63-ban indult az első évfolyam. A kezdetekben 600 tanuló járt ide, a 70-es évek elejére több, mint kétszeresére duzzadt a létszám. Azután ismét hullámvölgy következett a demográfiában, jelenleg 547 diák jár ide. Az elsők között voltak, akik tagozatos osztályokat inhívei a mozinak, nem szelektálnak. Mint tantárgy, a filmesztétika, már rég nem létezik, egyébként is csak a felsőoktatásban volt kötelező. Ügy tűnik, a film nevelő szerepéről kizárólag intézményes kereteken kívül lehet szó. Néhány alapítvány gálánsán, sőt, bőkezűen támogatja azt a hatvan filmklubot, ami az országban működik. Persze hatvan prosperáló klub édeskevés, a tömegkommunikáció rokonszenvesebb hozzáállása és nívósabb tálalás híján változás aligha várható, mert filmgyártásunk csak kétszáz- ezres látogatottság és háromszáz forintos jegyárak mellett lenne rentábilis. A jelenlegi időszak korántsem virágkor, a mennyiségi mutatók sem túl nagyok, de a filmek minőségét — az előadó szerint — nem érheti panasz. Ezután a hallgatóság rövid jellemzést kapott a filmekről, külön megemlítve az Árnyék a havon és A skorpió megeszi az ikráját reggelire című két lélektani drámát. Szabó István Édes Emma, drága Böbéje pedig második díjat, azaz Ezüst Medvét nyert Berlinben, ami azért is nevezetes, mert a nagydíjas alkotást a kritikusok kifütyülték, míg Szabó sajtókonferenciájára bejutni is alig lehetett. A negyven percbe összezsúfolt előadást kedélyes anekdotázás zárta, megtudhattuk például, hogy az amerikai nagykövetség kulturális tanácsosa milyen nyugodt derűvel szemlélte éveken át a Filmmúzeum szemérmetlen kalózkodását. Az előadást követő vita — a hallgatóság közömbössége folytán — elmaradt, hiszen tömegbázis híján nem is lehet kérdés, hogy nevel-e a magyar film. Kocsis Attila gyalások, illetve az intézmények átadása. Példa erre az angolkisasszonyok rendjének visszaadott épület. Más rendek is visszaigényeltek bizonyos épületeket, átadásuknak csak anyagi akadályai vannak, de ez év végén, illetve 1993. elején sor kerül ezekre is. dítottak: 1968-tól működik az iskolában testnevelés és német tagozat. Mindkét „szakról” sokan tanultak tovább, illetve lettek „profik” területükön Több, mint 20-an vannak, akik azóta némettanárként .keresik kenyerüket, mint ahogy azok száma is magasabb húsznál, akik testnevelő tanárokká lettek. Jelenleg 51 pedagógus tanít az iskolában. Ami a névadót illeti: annak idején pályázatot írtak ki, és a legtöbb szavazatot a Könyves Kálmán elnevezés kapta. (Nem véletlenül: az iskola a Könyves Kálmán u. 2. sz. alatt található.) Februárban leplezték le az iskolafalat, ekkor kezdődtek a május 22-ig tartó Könyves Kálmán-hetek, vagy inkább -hónapok. Az eseménysorozat részeként különböző versenyeket rendeznek — többek között vers- és prózamondásból, az alsósoknak mesemondásból —, előadásokra hívnak meg egykori tanítványokat, élménybeszámolóra innen indult sportolókat. Az ünnepélyes névadó május 22-én lesz, ekkor rendezik meg a gálát a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban. MISKOLCI MOZIK Béke Kék Duna (szí. magyar, kezdés: 2). A gálád család (mb., szí. amerikai, kezdés: f4). Istenek fegyverzete 2. (szí. amerikai, kezdés: hn6, 8). Béke kamara Terminátor II. (szí., amerikai, kezdés: 4. 6). Béke videoterem Az úrnő (mb.. szí. német, csak felnőtteknek! kezdés: 2, 4, 6, 8). Kossuth Istenek fegyverzete 2. (szí., amerikai, kezdés: f3. f5). A gálád család (mb., szí. amerikai, kezdés: f7, f9), Hcvesy Iván filmklub Isten veletek oroszok (ma. gvar dokumentumfilm, kezdés: 3). Árnyék a havon (magyar. kezdés: 5). Kék Duna (szí. magyar, kezdés: 7). Lassítás (dokumentumfilm, kezdés: hn9). Táncsics (f5, f7): Vadászai életre halálra (mb.. szí. amerikai, Barco-kivetítővel. — Táncsics videomozi (f3, f7). Tánciskola (mb. szí. amerikai, csak felnőtteknek! — Bemutató a Mesél Napjainkból vett példával Ödön von Horváth nagyjából ugyanolyan recept alapján készítette el a Mesél a bécsi erdőt, mint Dávid Lynch a tévében most hömpölygő híres-hírhedt Twin Peaks-ét: más céllal és más színvonalon persze. Lynch a televízióban már remekül bevált, a végtelenségig folytatható szappan- operát ötvözte a horrorral, s a siker figyelemre méltó. Ödön von Horváth az osztrák gemütlichkeit-re alapozott nyárspolgári idillt megörökítő népszínműveket vette alapul, s azt szőtte át va(f5): Szerelem olasz módra (mb., szí. német). — Miskolci Egyetem (5): Törvényre törve (szí. amerikai, kiemelt helyár! BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI MOZIK: Kazincbarcika, Béke: Doc Hollywood szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 4. 6.) — Kazincbarcika, BVK, Radnóti: A halászkirály legendája. (szí. amerikai, kiemelt,, helyár! kezdés: 7). — Özd, Béke: Végső visszaszámlálás (mb„ szí. amerikai. kiemelt helyár! kezdés: 5, 7). —Sárospatak: Trükkös halál 2. (szí., amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 5. 7). HEVES MEGYEI VÁROSI MOZIK: Eger, Bródy: Meghalsz újra (szí., amerikai, kezdés: du. 5. 7). — Eger, Uránia: Istenek fegyverzete 2. (szí., hongkongi, kezdés: du, 3. 5. 7. 9). — Gyöngyös, Puskin: Trükkös halál 2. (szí., amerikai, kezdés: du. 4. 6. 81. — Gyöngyös. Szabadság: Belevaló papapótló (szí., amerikai kezdés: du. f4, f6. f8). — — Hatvan, Apolló: Air Ameca (szí. amerikai, kezdés: du. 4, 6). — Hullámok hercege (szí., amerikai, kezdés: este 8). — Hatvan, Kossuth: Vörös zsaru (szí., amerikai, kezdés: este 6). — Füzesabony; Micsoda nő. — Recsk. Folt a zsákját. színházban a bécsi lamiféle borzongató, kiábrándító, olykor drasztikus kontrasztokat alkalmazó felhanggal, mely mindvégig pontosan jelzi: amit látunk, csak látszat, mögötte valami más, vagy ami még ször- szűbb, az üresség áll. A Mesél a bécsi erdő konvencionális szerelmi történet, abba a jelenbe ágyazva, amikor Ödön von Horváth a darabot megírta. 1930- at mutat a naptár, a Grin- zingből édes keringő dalla- nrtait' hozza a szél, Marianme, a babaüzlet tulajdonosának (a Tündérkirálynak) lánya éppen életreszóló frigyre készül lépni' Oszkárral, aki derék fiatalember, s övé a szomszédos mészárszék. A Tündérkirály-féle bolt másik szomszédja Valéria trafikja: az özvegy trafikosnő érett kora ellenére sem veti meg a fiatalabb férfiakat. Most éppen Alírédot .nem veti meg; pontosabban néha azért megveti, hiszen részben szerelmi, részben kitar- tott-kitartotti viszony fűzi őket össze, no meg Alfréd vitathatatlan lóverseny-szakértelme, mellyel fele-fele alapon megforgatják az özvegy pénzecskéjét. Elég azonban egv fülledt nyári délután (az akkor még kék) Duna ■ partján, és Marianne az első (maximum a második) pillantásra szerelembe zuhan Alfréd iránt. Alfrédnak az első percben inkább csak tetszik Marianne, ám anv- nvi üres kaland után elbűvöli a szerelem, s hiába figyelmezteti ..jobbik” énje folytonosan saját eredendő linkségére. alkalmatlanságára mindenféle felelősség vállalására: mindketten elmerülnek a szerelem tengerében. boldogan és kacagva. mint egy Strauss- valcer forgatagában. Az élet azonban nem tűri a szentimentalizmust. ráadásul a népszínmű dramaturgiája is így kívánja, tehát rövidesen csőstül jönnek a bajok. Tündérkirály a szégyenre való tekintettel kitagadja a lányát, aki csak úgy együtt él egy „ilyennel”, ráadásul gyereke is született tőle. A trafikosnő ugyanilyen okokból fúj Alfrédra, egyedül Oszkár, a szentimentális természetű hentes piszkálja sóhajtozva a körmeit késéerdő vei, és még mindig szereti Mariannet. A melodráma tovább ballag a tragikus végkiiej- let félé, miközben könny- aztóíta szemeit zsebkendó- jeoe rejti, hol meg ránk néz, nézőkre, és ez a nézés ... szóval ez a nézés olyan, mint mikor nyitva marad valahol hátul, a sötétben egy ajtó, és hideg fuvallat éri az ember tarkóját. Ebben ' nagy mester Ödön von Horváth: hagyja, hogy' a néző annak vegye a dolgot ami, erzelmes-érzelgős- kedéiyes történetnek, aztán egy hirtelen sztriptíz, a szépséges lokálhöigy mindent ledob magáról, és ott all egy csontváz, vigyorgó koponyával... A darabot Árkost Árpád rendezte, nagyjából olyan műgonddal és aprólékosság- gal, mint egy nagyoperettet szokás, hiszen a darab megszámlálhatatlan színen játszódik, sok-sok szereplővel. Ennélfogva a rendezés és a díszletterv, illetve -mozgatás olyan szerves egységet képez, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A díszlet Dóra Gábor munkája, s szellemes megoldásainál fogva (lehet, hogy a darabban szakadatlanul dolgozó műszaknak más a véleménye) a szereplők félmondataira tonnák mozdulnak meg. A folytonos színváltozásokat áthidalandó „élő inzertként” a Konferanszié lép a nézők elé, s mindaddig fi- xírozza őket, míg — mondjuk — helyet nem cserél a bécsi erdő egy lokálbelsővel. Mindent egybevéve, Árkosi Árpád rendezése olyan, mint — hogy egy autós hasonlattal éljünk — mikor egy autót a harmadik sebességfokozatban már jól felpörgettek („kihúzattak”), csak fel kellene kapcsolni a negyedikbe, ahoj, már könnyedén, duruzsolva húzna a motor, és még nőne is a sebesség. Csak remélni lehet, hogy ez az elmaradt kapcsolás a későbbi előadások során önmagától bekövetkezik. A darabnak nincs igazi főszereplője. A legoszintebb és leghitelesebb alakítása folytán Zborovszky Andrea Marianneja azonban gyakran főszereplővé lép elő: népszínmű ide, polgári idill oda, darabbeli lájdaln.a mélyen emberi. Partnere, Alfréd szerepével Szervét Tibor kegyetlen nehéz feladatot kapott: ő ugyanis egy „niemand”, akit ugyebár arról lehet megismerni, hogy nincs ismertetőjele. Emiatt Szervét Tibor az eddig megszokottnál kissé színtelenebb, vagy inkább túl sok színt használ (ami majdnem mindegy). Margitai Ági Valériája kellően romlott, számító, hidegfejű és érzelmes; Csapó János Tündérkirálya sorra kerüli ki a szerepben rejlő (szinte) összes hibalehetőséget; Oszkár (Karczag Ferenc) hentes és mészárosnak elhisszük, hogy marha nagy szíve van, Havlitschek segéd úr (Somló István) pedig meghozza az ember gusztusát a véres hurka' iránt. Képtelenség kitérni a plakáton olvasható harminc szereplő mindegyikére, meg kell azonban említeni Janik Lászlót, aki (eleinte csak néma) Konferansziéként lép a közönség elé, s közösen izgulunk, sikerül-e újra és újra „kitalálnia” valamit arra a néhány másodpercre, míg mögötte a műszak inaszakadtából átrendez mindent. Rövid, de a kontraszthatás szempontjából annál fontosabb szerepe van a Nagymamának (Málhé Éva), aki „lerpndezl az unokaproblémát'’. Nagyszerűen csinálja: bármikor elmehetne a Twln Peaks- be... Kiss József Bizonyítványt kiállítani hálátlan tenne A film szerepe az oktatásban Könyves Kálmánnak fogják hívni + Valéria (Margitai Ági) és Alfréd (Szervét Tibor) a Mesél a bécsi erdőből.
