Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

SZD&Z: Nem fmíj'íaijuk a vitát dóból Kizártak egy képviselőt az SZDSZ miskolci önkormány­zati frakciójából. Latrán Béla, a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapító­ja egyebek között azért kényszerül függetlenként folytatni a munkát a köz­gyűlésben, mert megszavaz­ta a város idei költségveté­sét, jóllehet pártja nevében előre bejelentették, hogy nem támogatják azt. Tóth István, az SZDSZ miskolci ügyvivője, az or­szágos tanács tagja, így nyi­latkozott erről munkatár­sunknak : — A legutóbbi közgyűlés után a frakció vezetői és mi ügyvivők értékeltük a kép­viselőcsoportunk munkáját. Változatlanul az volt a véle­ményünk, mint korábban, hogy ezt a rossz költségve­tést nem lett volna szabad támogatni. Most már nem elég arra hivatkozni, hogy a túlélésre kell törekedni. A város vezetőinak végre elő kellene rukkolniuk vele, hogy miként képzelik el Mis­kolc jövőjét, mik a szemé­lyes szándékaik, ezzel kap­csolatban, mit kívánnak ten­ni a megyeszékhely következő évtizedeiért, s ennek meg­felelő költségvetést vártunk volna tőlük. Hogy nemcsak nekünk volt lesújtó a véle­ményünk erről a költségve­tésről, ezt az is bizonyítja, hogy MDF-es és fideszes képviselők is távol maradtak a szavazástól. Még ma sem lenne elfogadott költségve­tés, ha a frakcióvezető be­jelentése ellenére Ott Antal, Hámori Zoltán és Latrán Béla a szabaddemokrata csoportból meg nem szavaz­za azt. A tagságot ez annyi­ra feháborította, hogy a na­pokban megtartott gyűlésü­kön felszólították a frakció vezetőit: zárják ki a képvi­selőcsoportból Latrán Bélát és Hámori Zoltánt. Ott An­tal esete annyiban más, hogy 6 most lett a Városgondnok­ság igazgatója. Ugyanakkor nem kíván megválni a párt­tól sem. Vagyis kettős szorí­tásban jutott oda, hogy „ki­szavazott” a frakcióból. Dr. Steierhoffer György, az SZDSZ önkormányzati frak­ciójának vezetője ismertette a továbbiakat: — A képviselőcsoportunk személyi kérdésekben dön­tött. Hámori Zoltán ellen nem voksoltak annyian, amennyi a kizáráshoz szük­séges. így csak Latrán Bélát zártuk ki a sorainkból, aki egyébként a pártnak sem tagja, az SZDSZ-ből már korábban kizártuk. Régóta és rendszeresen szembehelyez­kedett a többséggel. Mosta­Módosítják a jegybanki kamatokat Leértékelik a forintot A mai naptól, vagyis már­cius 16-i, hétfői hatállyal a Magyar Nemzeti Bank módo­sítja az egyes jegybanki ka­matokat, valamint 1,9 száza­lékkal — saját hatáskörben — leértékeli a forint árfo­lyamát a konvertibilis valu­tákhoz képest. Az MNB el­nöke, Bőd Péter Ákos úgy nyilatkozott, a kamatcsök­kentéssel a kereskedelmi bankok számára kívánják elősegíteni, hogy a források olcsóbbá váljanak és így a pénzintézetek is kedvezően változtathassák a hitel- és betéti kamataikat. ni kizárásával érzésem sze­rint nem gyengültünk, ha­nem erősödtünk. Megkérdeztük minderről az érintett képviselőt is. Lat­rán Béla azzal kezdte a vá­laszt, hogy nemcsak tőle, de a tagság többségétől is sike­resen elhatárolták magukat pártja helyi vezetői. Tavaly és az idén az alapszabály ér­telmében érvényes taggyű­lést még nem tudtak tartani a szabaddemokraták. A pártból kétszer zárták ki, az előző évben és az idén februárban. Az első sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg a párt sza­bályzatainak, ezt dokumen­tumokkal is igazolni tudja, és ezt kimondta az SZDSZ etikai bizottsága is. De, ha elsőre mégis törvényesen zárták volna ki, mi szükség volt rá, hogy másod­szor is megtegyék ezt? Vagy ha az első nem volt szabályos, mitől lenne az a második, amikor az ugyanolyan körülmények között zajlott, mint az első? — kérdezte a képviselő, aki ma is az SZDSZ tagjá­nak tudja magát. Hogy a frakcióból a sza­bályoknak megfelelően re­kesztették ki. ezt nem vi­tatja, bár mint mondja: egy héten belül csak a másod­szori szavazásra sikerült nekik. Hivatalosan még nem értesítették a dologról. Csu­pán néhány olyan barátja hívta fel telefonon, aki most ellene szavazott. Ta­lán így akarták megnyug­tatni a lelkiismeretüket — véli, és cáfolja, hogy rend­szeresen szembehelyezke­dett volna a frakció több­ségével, mivel alig vo'k egyeztetett véleménye a képviselőcsoportjának. Nem igazán iól működött ez — emlékszik vissza az elmúlt hónapokra —, s ez abban is megmutatkozott, hogy a kö­zelmúltban megváltozott a frakció vezetése. Bár valamennyien elítélő véleménnyel voltak róla, most sem szavazták meg, hogy támogassák-e, vagy sem az idei költségvetést, így tehát mondhatott dr. Steierhoffer György, amit akart, az nem a frakció egyeztetett, és szavazással is megerősített akarata volt. Vagyis mindenki úgy sza­vazhatott, ahogy a lelkiis­merete diktálta. Latrán Bé­la azt is állítja, hogy a frakcióvezető tudott a maj­dani kiszavazásról, s előbb áldását adta rá, amit ké­sőbb visszavont. — Azért szavaztam meg, mert nem volt alternatív költségvetés. Az SZDSZ még csak módosító indítvá­nyokat sem terjesztett elő. Ha nem fogadja el ezt a változatott a közgyűlés, az­zal nem a rossz költségve­tést készítőket büntettük volna, hanem azokat, akik költségvetési pénzből gaz­dálkodnak. Ráadásul sike­rült elérnem, amit képvise­lő-jelöltként ígértem: lesz forgalomirányító lámpa a Katowiczénél. Ennek költ­ségeihez hozzájárul idén a város — indokolta döntését a kizárt képviselő. Szerinte a „kiszavazós” csak ürügy volt a frakcióból történt el­távolítására. Szomorúan em­lítette: az egészből azt saj­nálja a leginkább, hogy az SZDSZ-t is utolérte az el- kisgazdásodás veszélye. — Ma is ugyanannak a liberálisnak tartom magam, aki eddig voltam — hang­súlyozta Latrán Béla. Mivel az általa elmondot­tak több ponton is ellent­mondásban vannak a koráb­ban nyilatkozott két szabad- demokrata politikus szavai­val, ezért megkérdeztük Tóth Istvánt: kíván-e még valamit hozzáfűzni? — Latrán Béla alaptalan vádaskodásán nem csodál­kozunk. Az SZDSZ ezzel a döntéssel az ügyet lezártnak tekinti. A továbbiakban semmilyen módon nem kí­vánunk vele foglalkozni. Ugyanakkor Latrán Béla te­vékenységétől, cselekede­teitől, nyilatkozataitól a miskolci szervezet elhatárol­ja magát — hangzott a vá­lasz. (bujdos) A grafikáknak nincs címe, csak sorszáma: címet a kiállítás látogatói adhat­nak, az e célra osztogatott kérdőíven. Vénusz a habokból, grafika a printerből Káosz és iteráció Dr. Soós Ferenc kiállítása az Egyetemi Galériában Mióta csak léteznek a vi­lágon a különféle művészeti ágak és egzakt tudományok, sokan, sokféle kísérletet tet­tek már arra, hogy e két kibékíthetetlennek tűnő te­rületet mégis összebékítsék, valamiféle összhangot, vagy legalábbis érintkezési felüle­teket leljenek fel közöttük. Ma, a komputerek korsza­kában úgy tűnik, ez a cél távolabbi, mint valaha. Vagy talán mégsem? Erről faggattuk dr. Soós Ferenc adjunktust, aki a Miskolci Egyetem Matemati­kai Intézetében matemati­kát tanít, s most nyílt kiál­lítása komputergrafikákból az Egyetemi Galériában. — Hogyan Is állunk te­hát ezzel a kibékíthetet­len ellentéttel? — Azt hiszem, Ilyesmiről nincs szó. Ennek igazolására „El tudom képzelni, hogy a boltok az rt.-n belül mű­ködjenek tovább, úgy, hogy a vezetők is elégedettek le­gyenek, és a mi szándékunk is érvényesüljön ... Arra kértem Fórizs urat, hogy ta­láljon olyan megoldást, amelyben a boltosok érdekei is érvényesülnek,. Albert István mondta eze­ket március 12-i számunk­ban. A vállalati biztos így látja című cikkben. Ez volt a harmadik „fejezete” la­punkban annak az ügynek, amelynek lényege: tizenhá­rom szerződéses boltvezető ügyvédet fogadott, mert úgy vélik, jogsértést követ el az Északker Rt., amikor meg­szünteti „fejük felől” aBIK Szerződéses Boltokat Üze­meltető Leányvállalatot. Leg­utóbbi cikkünk felcíme ez volt: Megnyugtató megoldás születik? A kérdésre Fórizs Antal, az Északker Rt. el­nök-vezérigazgatója vála­szol: — Jogászunkkal egyetér­tésben a következőket sze­retném elmondani, mielőtt a kérdésre felelek. A szerző­déses boltvezetők az üzemel­tetési szerződés 33. pontja szerint már a szerződés meg­kötésekor ismerték a helyi­ség rendelkezési jogára vo­natkozó korlátozást, és azt, mint megszüntető okot egyecértőieg elfogadták. A szerződéses üzlet vezetője az üzemeltetési szerződés meg­kötésekor azzal is tisztában volt, hogy leányvállalattal létesít jogviszonyt, A leány- vállalat sajátossága, hogy az alapító egyoldalú döntessél bármikor — akár jogutód nélkül is — megszüntetheti. A boltvezető tehát e kocká­zatot vállalva kötött szerző­dést. így jogsértés szóba sem jöhet. A dr. Nagy daróci Béla ügyvéd által említett jogi el­járások és határozatok egy­részt függetlenek a szerző­déses boltosok ügyétől, más­részt a közölt információk félrevezetőek és hamisak ... — Mit jelent az, hogy az említett jogi eljárások és ha­tározatok függetlenek a szer­ződéses boltosok ügyétől? Talán azt, hogy a boltosok ügye ürügy is arra, hogy megkérdőjelezzék az Észak­ker Rt. átalakulásának tör­vényes voltát? Mert többek­től ilyen véleményt is hal­lottam. — Tudok olyan személyeik­ről, akik nyíltan nem mer­ték, nem merik vállalni azt, hogy megkérdőjelezzék az átalakulást, illetve a va­gyonvisszarendezés törvé­nyességét, hogy ők áli- nak-e a háttérben, nyil­ván bizonyíthatatlan. h B,K Vállalatnál lezajlott átalakulási—vagyonrende- zési folyamatban az ere­deti vagyoni állapot hely- reállítottságában az állam- igazgatási _ felügyelet alá vont BIK Vállalathoz kiren­delt, az állam tulajdonosi jo­gait gyakorló vállalati biz­tos jogosult nyilatkozni. Az ő eddigi intézkedéseit — ide­értve az említett leányvál­lalat megszüntetésére hozott határozatot is — az Állami Vagyonügynökség igazgató- tanácsa jóváhagyta. Vagyis az Északker Rt. abszolút jog­szerűen, és az állami tulaj­donosi érdekek érvényesíté­sének igényével járt el. És akkor most a kérdésre vá­laszolva: az Északker Rt. megtette a maga javaslatait a boltvezetőknek, akik ezek közül egyiket sem tartották elfogadhatónak. Mivel sem velük, sem jogi képviselő­jükkel nem sikerült tárgyal­nom, pillanatnyilag nem tu­dok más lehetőséget elkép­zelni. mint hogy e boltokat az Északker Rt. felajánlja az önkormányzatnak, amely az­után eladja őket. Annak, aki a legtöbbet fizeti értük. (szabados) szolgál talán az én kiállítá­som is. Mindjárt elöljáróban szeretném azonban leszögez­ni: a komputergrafika nem művészet. Legalábbis egye­lőre... — Arra gondol, hogy a fotográfiának is küzdel­mes utat kellett bejárnia, míg elismerték művészeti ágként? — Pontosan. Illetve, noha a fotográfia már elmúlt száz esztendős, mégsem emancipálták igazán. A komputergrafika ma ott tart, hogy van, és szép ... — Hogyan első művek? születtek az — A ’60-as években csi­náltak először efféléket a matematikusok. Méghozzá földhözragadt, praktikus okokból: a megjelenített matematikai összefüggések — bármilyen furcsa is első hallásra — érthetőbbé tették a bonyolult matematikai műveletek eredményeit. — A ’60-as évek már jócskán elmúltak, a kom putergrafika azonban mégis inkább csak az utóbbi években vált nép­szerűvé. Mi az oka en nek? — A nagy lökést egy új matematikai kutatási terület megszületése, a dinamikus rendszerek vizsgálata adta. E kutatási területen a ma­tematikusok gyakran talál­koztak az úgynevezett kao­tikus rendszerekkel. — Erős négyes voltam gimnáziumban matema­tikából, a káosz és a ma­tematika kapcsolatáról azonban nemigen ugrik be semmi (hacsak az érettségi lidércnyomásos napjait nem számítjuk). Megvilágítaná egy példá­val ezt az összefüggést? — Képzeljünk el egy szép formájú, magányosan álló fenyőfát. Ha szorosan a törzséhez állunk, s feltekin­tünk az ágak közé, akkor gallyak és fenyőtűk kusza halmazát látjuk, semmiféle rendszert, vagy szisztémát sem tudunk felfedezni. Húsz-harminc méterről azonban ez a fenyő egy szép, szabályos, s esztétikus formájú fa ... — Leegyszerűsítve tehát a dolgot (reméljük, mate­matikusok nem olvassák ezt az írást): a papírra leírt végeérhetetlen adat­sor az a perspektíva, mint amikor szorosan a fenyő törzsénél állunk, a komputer által elkészített grafika pedig .zt a látó­szöget adja, amikor kellő­en eltávolodtunk a fenyő­fától? — Kis túlzással elfogad­ható magyarázat (reméljük, tényleg nem olvassák mate­matikusok ezt az interjút). — Hogyan készülnek ezek a képek? — Például választok egy függvényt, s a függvény ite­rációit megrajzoltatom a komputerrel. — Mint már említettem, erős négyes voltam mate­matikából ... Ha lehetne Ismét egy egyszerű pél­dát... — Vegyük az x a négy­zeten függvényt. Ha az x helyébe 2-őt helyettesítünk, eredményül négyet kapunk, azt visszahelyettesítjük az x helyébe, akkor már 16-ot, és így tovább folytatjuk: ez az iteráció. — Mennyire lehet tuda­tosan efféle grafikákat készíteni, azaz tudja-e az alkotó, hogy bizonyos függvények milyen — szögletes, vagy inkább harmonikus megjelenésű stb. — rajzolatokat ad­nak? — Legtöbbször nem. Eh­hez óriási tapasztalat kelle­ne, s még akkor is kétséges a tudatosság, hiszen a ma­tematikai összefüggések szá­ma gyakorlatilag végtelen. Pontosan ez az egyik szép­sége ennek a műfajnak, hogy lassan — gyakran több mint 24 óra alatt — bontakozik ki a rajz, aho­gyan a számítógép el tudja végezni a hatalmas mennyi­ségű művelettömeget... — És a grafika lassan kibontakozik a printerből, mint (mondjuk) ahogyan Botticelllnél Vénusz a ha­bokból? — Ne vonjunk ilyen pár­huzamokat, még megkövez­nek a képzőművészek.".; Kiss József Dr. Soós Ferenc kompu­tergrafika-kiállítása a Mis­kolci Egyetem Galériájában — A/l-es épület — látható március 20-ig, szombat ki­vételével mindennap dél­előtt 10-től délután 4 óráig. Az &§zakker Rt. és a tizenhármak 1 iáiSát tinta síjsiiáeti Jogsértés szóba sem jöhet — mondja az elnök-vezérigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom