Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

jjc A városi hulladék is hasznosul. Legalábbis egy része.., Elhaló cégek gigantikus kacatjai Szelektív gyűjtés, égetés, komposztálás Viharok a Volán intézkedései miatt (l.) Kevesebb busz közlekedik Ozdon A távolsági járat „tabu 9 lett... Nemcsak a képviselő-tes­Vidékjáró ember lévén borzadok a szemét láttán. Ennyire a vidék nem volt szemetes. Különösen érvé­nyes ez azokra a területek­re, ahol egykoron bánya, kohászat, vegyipar uralko­dott. S érdekes módon ma­guk a falvak is elhanyagol­tainak. Bizonyos értelemben megkérdőjelezhető egy 1988- •s OMFB-tanulmány azon megállapítása, hogy a falusi ember kevesebb szemetet termel, s azt is jobban hasz­nosítja. Ez utóbbi már csak azért sem tökéletesen igaz, mert a földeket nem min­denhol művelik. Magyarországon e bizo­nyos tanulmány szerint 21 millió köbméter szilárd ház­tartási hulladék termelődik, ami 5 millió tonnának felel meg. Ebből 20,7 százalékot Budapest termel, a többi nagyváros 54,5 százalékot, s vidéken 24,8 százalék jön össze. Ehhez hozzáteszi, hogy a lakosság fele fal­vakban lakik, tehát lényege­sen kevesebb hulladékot gyárt a falusi ember, mint > városi. Meglehet. Sőt, biztosan így van' Már ami a háztartási hulla­dékot illeti. Azonban az ipa­ri hulladék esetében aggasz­tó jelenség látható jelei mu­tatkoznék, egyfelől az elha­ló cégok ebek harmincadjá- ra otthagyják gigantikus ka- catjaikat, másfelől cégek, magánszemélyek gátlástala­nul raknak le, s hagynak ott szemetet. Millió példával tudnék szolgálni. Borsod, Abaúi, Zemplén, Heves, mindegyik a maga módján és mértéké­ben. Állítólag, s persze, az­óta módosulhatott ez a szám, hazánk 2117 települé­sén nincs megoldva a szer­vezett gyűjtés, szállítás. A lerakóhelyek száma 2700, s Szociálpo’ilikát egyeztetnek Egyeztető értekezletet tar­tanak csütörtökön délután 2 órától Miskolcon a szociális tevékenységet végző intéz­mények, egyesületek, önszer­veződő közösségek, karita­tív szervezetek és alapítvá­nyok képviselői. A szociális ágazatot is felügyelő alpol­gármester, Halász Rózsa, ké­ri azokat, akik bár ilyen te­vékenységgel foglalkoznak, de meghívót nem kaptak, tiszteljék meg részvételükkel « tanácskozást, amely a vá- Ibsháza dísztermében lesz. ezeken annak a bizonyos 5 millió tonnának a 85 száza­lékát helyezik el. Mindezeket a számokat nem tudományos felmérés- értékűen adom közre, csu­pán annak érzékeltetésekép­pen, ha 1988-ban ilyen tart­hatatlan volt a helyzet, ak­kor manapság hol tartha­tunk. Nyilván a riogatásnál becsületesebb valamiféle megoldást felvázolni. Nem tudok. Persze, lehet olyat mondani, hogy egy gazdaság kulturáltságának fokmérője, mennyit haszno­sítja hulladékából, de ezzel is az alapokot hangsúlyo­zom, nevezetesen kultúrálat­lanok vagyunk. Különösen manapság, amikor nem jut pénz semmire. Ámbár érde­mes elgondolkodni néhány dolgon. Például a lakossági hulla­dék esetében legyen szelek­tív a lerakás. Ami végül is nem kerül olyan sok pénz­be. Aztán az égetés, vala­mint a harmadik, a kom­Heves megvében a foglal­koztatottak aránya tavaly rohamosan csökkent. A me­gye települései közül első­sorban Heves lakosai érez­hették magukat bizonytalan­ságban, itt a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Az elmúlt év tapasztalataiból és az idei kilátásokról kérdez­tük Lukács Ernőt, a Heves Megyei Munkaügyi Központ munkatársát. — Míg 1999 december vé­gén közel 4 ezer munkanél­külit tartottak nyilván, ez a szám tavaly év végére 15 ezer fölöttire nőtt. A mun­kanélküliségi ráta így ’90 végén 2,7 százalékos volt, jelenleg pedig már 10,2 szá­zalékos. Ezzel szemben az üres állások száma 724-ről csak 879-re emelkedett, és ezek is vagy speciális szak­értelmet igényelnek, vagy a munkakörülmények roppant kedvezőtlenek, így nem töl­tötték be ezeket. Az államnak is rengeteg pénzébe kerül a munka nél­kül maradtak anyagi támo­gatása, hiszen a 13 664 ellá­tásban részesülő átlagosan 7700 forintot kap, ami csak ebben a megyében több mint 100 millió forintot je­lentett tavaly. Szomorú ten­dencia, hogy a munkanél­küli pályakezdők száma posztálás. Az égetéssel az a helyzet, hogy több helyütt újabb környezetszennyezés­től tartanak, a füstgáz ugyanis mosó hiányában a szabadba jut. S ugyancsak tetszetősnek tűnhet a lera­kás, de mint fent említet­tem, területigényes, az elemi higiéniai előírásokat sem tartják be. Talán a komposztálás. En­nek vannak Magyarországon hagyományai. Az így nyert anyag kitűnően felhasznál­ható a mezőgazdaságban. Persze, ez is korlátoltan. Hi­szen a műanyagok, s egyéb vegyi anyagok behatárolják a hasznosítást. Valószínűleg a kombinált alkalmazás jelenti a megol­dást. Szelektív begyűjtés, szigorú környezetvédelmi előírások mellett égetés és komposztálás. Legyen ez szívügyünk. Egyébként szívünkig fölér a szemét. 1990-hez képest megtízszere­ződött, már közel 1100-an vannak, akiknek így kell az életüket elkezdeni. A diplo­mások közül a tanárok és a mezőgazdasági végzettsé­gűek aránya a legnagyobb. A szakképzetlenek, illetve a gimnáziumi érettségivel ren- dekezők is egyre nehezeb­ben tudnak elhelyezkedni. Komoly kihívással kell szembenézni az idén, egyre többeknek jár le az ellátás időtartama, bár az igazi dömping majd csak nyáron várható. A tervek szerint — az életkörülmények figye­lembevételével — szociális ellátásban fognak részesülni, amely az utolsó munkanél­küli járadék 80 százaléka, de maximum 5000 forint le­het. Ez a tervek szerint 2 évre szól. Hogy aztán mi lesz, azt még nem lehet tud­ni. Ugyanakkor az idén or­szágos szinten már 600 ezer munkanélkülivel számolnak, ami könnyen meglehet, hogy optimista prognózis. Elsősorban vidéken fokozó­dik a nyomás a munkatár­sainkra, bár komolyabb at­rocitásra eddig még nem ke­rült sor. Eger szerencsésebb helyzetben van, ott nagyobb az emberek választási lehe­tősége. Nem először foglalkozunk lapunkban az ózdi helyi já­ratú autóbuszok új díjtételei miatt keletkező viharokkal, melyek felkorbácsolták a város közvéleményét. Janu­ár 14-én a helyi önkor­mányzati képviselő-testület — amelynek jogkörébe tar­tozik a helyi közlekedési ta­rifák megállapítása —, már egyszer megállapodásra ju­tott a Volán személyszállítá­si üzletigazgatóságával a februártól érvényes új díj­tételek ügyében, de a pénz­ügyminisztériumi helyettes államtitkár megvétózta az „egyezséget”. Első megközelítésben nép­szerűnek tűnik a helyettes államtitkár döntése, hiszen az indok az volt, hogy az áremelést túlzottnak, az 1992-re tervezett inflációt meghaladó mértékűnek tart­ja. Január 28-án az önkor­mányzatnak újra napirendre kellett tűzni a téma tárgya­lását, de az ülés végén a városatyák azzal a nem tit­kolt érzéssel álltak fel az asztaltól; lehet, hogy a sok hűhó semmiért volt, mert a Pénzügyminisztérium a má­sodszorra megállapított ta­rifákat is „megfúrhatja” és kezdhetik az egészet elöl­ről... • OJ TARIFÁK Nos, a második esetben a. Pénzügyminisztérium sze­met hunyt az általa javasolt mértéket még így is megha­ladó tarifaemelések fölött s így érvénybe lépett özd vá­ros önkormányzatának 1992. évi 4. számú rendelete a menetrend szerinti helyi autóbusz közlekedési díjak­ról. E szerint a teljes áru vonaljegy ára 18 forintba kerül, az egyvonalas havi bérlet ára 350, az összvona-, las havi bérlet 460, a tanu­ló- és nyugdíjasbérletek 115 forintba kerülnek. (A félhavi bérletekért értelem­szerűen a díjak 50 százalé­kát kell fizetni.) Sajnos a segély is csak passzív tüneti kezelés. Inté­zetünk aktívan igyekszik a rászorultakon segíteni kép­zéssel, átképzéssel, mely költségeinek jelentős részét mi fedezzük, valamint köz­hasznú, illetve részmunka- idős foglalkoztatással. * Tegnap délután ült össze a Heves Megyei Munkaügyi Központ tanácsának ülése. A háromoldalú érdekegyeztető fórumon az önkormányzat, a munkaadód és a munka- vállalói oldal képviselői vol­tak jelen. Az ülés célja a hosszú távú foglalkoztatási politika koncepciójának vé­leményezése, valamint a de­centralizált foglalkoztatási alap idei felosztása elveinek tisztázása. A napirendi pon­tok közt szerepelt az 1991- es év tapasztalatainak ösz- szegzése, az idei pénzügyi források felmérése, amely a munkanélküliek aktív támo­gatására, átképzésekre, a részmunkaidős foglalkozta­tások fedezetéül szolgál­hatnának. A tanács a fris­sen várossá lett Lőrinciben létrehozandó munkaügyi ki- rendeltség kérdését is meg­vitatta. Kühne Gábor tület tagjai, a Volán sze­mélyszállítási üzletágának képviselői, Fűkkel Bertalan megyei és Ihász Zoltán óz­di igazgatók is elégedetle­nül hagyták el a tanácsko­zótermet. Nem csináltak ugyanis titkot abból, hogy a lecsökkentett díjtételek veszteségessé teszik a helyi közlekedést s ezért nem tudják a megszokott színvo­nalú szolgáltatást garantálni. Ihász Zoltánt kérdeztük: a tények ismeretében, mire számíthatnak az ózdiak? — Az általunk javasoltnál lényegesen alacsonyabb he­lyi közlekedési díjtételek, a tavalyi utaslétszámot felté­telezve, mintegy 8 millió fo­rint árbevételi kiesést okoz­nak csupán Ózd városban — mondta. — Súlyosbítja a helyzetünket, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek gyakori állása miatt az eladott bér­letek száma is kétharmadá­ra csökkent, s nagyon sok, különösen a fiatalok között a bliccelő, akikkel szemben szinte tehetetlenek vagyunk. Nem tudnak, vagy nem is akarnak jegyet váltani, munkahelyük nincs, bírsá­golni sem lehet őket. Ebből is évente több millió forint árbevételi kiesésünk kelet­kezik. Sajnos az anyagi helyzetünk nem teszi lehe­tővé, hogy a kiselejtezésre váró buszokat újakkal pó­toljuk. Egy csuklós ára 8 millióba kerül, az üzemelte­tésük, karbantartásuk is csak nehézségek árán bizto­sítható. Ózdon a helyi köz­lekedést 32 autóbusszal bo­nyolítjuk le, naponta 770 járat közlekedik. Két ko­csit sürgősen ki kell von­nunk a forgalomból üzem- biztonsági okok miatt, az egyik már tizenhat éves, Miután a Postából kivált a Távközlési Vállalat, Sáros­patak főterén, a Hild-téren ügyfélszolgálati irodát ho­zott létre, ahol tavaly szep­tember óta áll a telefontu­lajdonosok, Illetve -igénylők szolgálatában Karajz János- né távbeszélő rendező és Ta­kács Vincéné díjelszámoló. Feladatuk az ügyfelek tájé­koztatása és segítenek a díj- elszámolással kapcsolatos problémákban. Az irodában lehet benyúj­tani a telefonigénylést is, amelyet iktatnak, majd el­küldenek Miskolcra, a táv­közlési igazgatóságra, ahol besorolják. S ugyancsak itt lehet reklamálni, ha valaki a telefonszámláját indoko­latlanul magasnak érzi. Emellett kereskedelmi tevé­kenységet is folytat az iro­da, távbeszélő készülékeket, a hozzá tartozó csatlakozókat, telefaxkészülékeket és tele­fonkönyvet árulnak. Mint megtudtuk, 1991 de­cemberében 1150 telefon - igénylést tartottak nyilván, s ebből — még ugyanabban a hónapban — 180-an kap­ták meg a vonalat, annak az 1000-es konténernek köszön­hetően, amit tavaly nyáron telepítettek a városba, s no­vember óta üzemel. Bérhá­zakat kapcsoltak be a tele­fonhálózatba, amelyek a Hild-téren, az Október 23. ezért a helyi járatok számát mintegy tíz százalékkal le­szünk kénytelenek csökken­teni a városban. • ÖVÖN ALUL? A tarifaemelés után újabb megrázkódtatás érte az uta­zókat. Február elejétől a helyközi, vagyis a városba érkező távolsági buszokon nem fogadják el a helyi bérleteket, noha csak azon az útszakaszon szeretnének vele utazni, ahol a helyi já­rat is közlekedik. Például egy Hangonyból néhány utassal zötykölődő buszra Bolykon nem szállhatnak fel a helyi bérletesek, csak ha külön menetjegyet válta­nak. Amikor a Volán képvise­lői az önkormányzattal tár­gyaltak, erről nem volt szó, sokan már meg is vásárol­ták a helyi bérleteket, ami- ( vei eddig a távolsági jára­tokon utaztak a munkahe­lyükre. Sokat csörög ez ügyben az újságíró telefonja is. ezt az intézkedést az emberek a Volán övön alu­li ütésének minősítik. — Nem szándékosan hall­gattam el a tényeket — mondja Ihász Zoltán —; magam sem tudtam a ké­szülő intézkedésről. Február 2-án. vasárnap kaptam aa utasítást a megyei vezetés­től, nem tudtuk már előre tájékoztatni az utazókat.' Saját hatáskörömben egyet ígérhetek, akik nem a meg­felelő bérletet váltották meg február hónapra, azok­nak visszatérítjük a telje»' árát, függetlenül attól, hányszor utaztak már ve­le .. . téren, a Bessenyei utcán és a Comenius utcán találha­tók. Most van folyamatban újabb 180 igénylő (valameny- nyien családi házban lak­nak) kérésének a teljesítése, amennyiben ez műszakilag megoldható. Egyébként 1995- ig szeretnének minden tele­fonigényt kielégíteni. (Van, aki 8—10 éve vár már tele­fonra.) 1991. december 31-én 1146 bekapcsolt állomást (közületi és magántelefont) tartottak nyilván Sárospatakon. A 100 főre jutó telefonkészülékek száma (beleértve Bodrogola- szit és Sárazsadányt is) 7,3, szemben az országos 9,62-ea átlaggal. Egyébként a telefonra vá­ró magánszemélyek igényei­nek kielégítésekor — az ide­vonatkozó kormányrendelet szerint — elsősorban az idő­beli sorrendet veszik figye­lembe, kivételes eljárást még a vállalkozók sem él­veznek, akiknek pedig a na­pi munkájukhoz (megélheté­sükhöz) elengedhetetlenül szükséges lenne a telefon, sőt a telefax. De nemcsak az egyén boldogulásához, a tér­ség felzárkóztatásához is el­engedhetetlen lenne a minél gyorsabb hálózatbővítés. (tamavölgyi) (karos!) Segély után szociális ellátás Hevesben is több a munkanélküli (Folytatjuk) Tóth L 95-re kielégítik az igényeket? Sárospataki telefonok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom