Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám

Jótékony célú Csárdáskirálvnő > Jótékony célú előállásra aligha lehet alkalmasabb da­rabot kiválasztani, mint a Csárdáskirálynőt: a népsze­rű, és mindig frissnek ható nagyoperettet nagy érdeklő­dés és telt házak előtt játssza a Miskolci Nemzeti Színház a bemutató óta. Mához egy hétre, este 7 órakor ismét felcsendülnek az ismert dallamok a szín­házban. Remélhetően akkor is telt ház előtt, az előadás teljes bevétele ugyanis az Emberért és Miskolcért ala­pítványt gazdagítja majd. A közreműködő művészek e cél érdekében lemondtak honoráriumukról, így a be­folyt összeg a Miskolcon élő, szociálisan és egészségi­leg halmozottan hátrányos helyzetben élő emberek meg­segítésére fordítható. Az előadás megrendezését — a Nemzeti Színház mel­lett — az OTP megyéi igaz­gatósága, Miskolc Város Pol­gármesteri Hivatala, a Bor­sodi Nyomda, a Diósgyőri Papírgyár, a Borsodi Sör­gyár Rt., a Miskolci Likőr- gyár, a Gyors étterem Kft. és a Magyaros Vendéglő BT támogatják. >|c Címszerepben Nagy Ibolya. (Fotó: Jármay György) 99 Súlyosan diszkriminatív 99 A szocialisták a köztársasági megbízottnál óvnak „Köztudott, hogy a múlt rendszerben mindenütt, így Mezőkövesden is az intéz­ményvezetők kinevezése az MSZMP helyi hatalmassá­gainak óhaja szerint történt —■ kizárva a demokrácia ér­vényesülésének minimális lehetőségét, szakszerűség, feddhetetlenség, rátermettség helyett első sorban a feltét­len pirthűség volt a meg­határozó. Függetlenül attól, hogy egynéhány közintéz­mény rátermett, alkalmas, vezetővel bír, szükségesnek tartjuk mindenütt a nyílt megmérettetést, a pályázta­tást, mert ez a társadalom, és a mezőkövesdi polgárok jelentős részének elvárásá­val és igényével egybe­esik .. így kezdődött. A fentebb idézettek az MDF Mezőkö­vesdi Szervezetének felhívá­saként a Mezőkövesdi Újság 1991. december 15-i számá­ban jelentek meg. ■ ■ .1 •, Következett Mezőkövesd képviselő-testületének ez év január 29-re tervezett ülése, amelyre a polgármester az alsó 'és középfokú nevelési­oktatási intézmények veze­tőinek, igazgatóinak, vala­mint a Családsegítő Központ igazgatójának kinevezése tárgyában készített előter­jesztést. Ebben — egyebek között — ez állA kép- viselő-tesület szükségesnek tartja a fent megnevezett vezetői kör alkalmasságának felülvizsgálatát a jelen de­mokratikus társadalmi rend­szer értékfelfogása sze­rint, mely értékeket Mező­kövesd város önkormányzata is képvisel, magáénak vall. Köztudottan a korábbi párt­állami diktatúrában a veze­tői kiválasztásban, kinevezé­sekben meghatározó volt az egyoldalú, marxizmus—leni- nizrhus világnézetének köve­telményrendszere .. Határozatot kellett volna hozni, olyat, amelyben „A képviselő-testület utasítja a polgármestert: a) kezdemé­nyezze a határozott idejű vezetői megbízások meg­szüntetését közös megegye­zéssel, 1992. július 31. nap­pal, b) készítse elő az érin­tett intézményvezetői funk­ciók betöltéséhez szükséges pályázatokat és azokat ter­jessze a képviselő-testület elé, c) azokban az esetekben, ahol a vezetői megbízások megszüntetésére közös meg­egyezéssel nincs mód, az egyedi felmondásról szóló terveket nyújtsa be a kép­viselő-testületnek.” Az előterjesztés a fenti megfogalmazásban azért nem került a testület elé, mert a szocialista párti önkor­mányzati tag felhívta a fi­gyelmet árrá. hogy a vezető- váltás szükségességét nem szakmai, hanem politikai in­dokkal támasztja alá a ja­vaslat. A képviselő-testület febru­ár 3-i ülésén a tesület uta­sította polgármesterét, hogy tizenkét intézményi vezető­nél kezdeményezzen határo­zott idejű megbízások meg­szüntetését közös megegye­zéssel ... stb. stb. lásd. mint fentebb. Tegnap az MSZP me­gyei elnöksége sajtótájékoz­tatót hívott össze az ügyben, ahol az. elnökség jógi szak­értője, dr. Brenner Gábor alkotmányossági szempont­ból megkérdőjelezhetőnek — véleménye szerint alkot­mányellenesnek — munkajo­gilag szintén a Munka Tör­vénykönyve paragrafusaiba ütközőnek ítélte a határoza­tot. Mint Fedor Vilmos megyei elnök mondta, az MSZP pillanatra sem vitatja el az önkormányzat (ok) jogát az általuk alkalmazott vezetők szakmai tudásának felülvizs­gálatában, megmérésében, ám itt egyértelműen politikai in­dokról van szó. Ahogy az MSZP megyei elnökségének állásfoglalása fogalmaz: „A nyilvánosság elé tárt döntés a legcsekélyebb mértékben sem támaszkodik a vezetői alkalmatlanság kimondásá­nak lehetőségére, mivel azt nem is vizsgálva egy ma már elfogadhatatlan, súlyo­san diszkriminatív és erősen szubjektív megközelítés alapján szelektál az intéz­ményvezetők között.. Egyébként öt óvoda, há­rom általános iskola, a ze­neiskola, a szakmunkáskép­ző, és szakközépiskola, a középiskolai kollégium és a Családsegítő Központ veze­tőinek tervezett „cseréjé­ről” van szó. Az MSZP megyei elnöksé­ge állásfoglalását — levél kíséretében — tegnap el­küldte dr. Gyulai Gábor köz- társasági megbízottnak. Sz. G. Veszteség után Átalakulás előtt a pataki Kossuth Tsz Szövetkezet, vagy részvénytársaság? Napjaink egyik slágerté­mája a téeszek helyzete, át­alakulása, amelyről a szö­vetkezeti és az átmeneti törvény rendelkezik. A sá­rospataki Kossuth Tsz-ben érdeklődtünk, hogy miként haladnak a törvényben elő­írtak gyakorlati megvalósí­tásával. — Milyen előzmények után látnak hozzá a téesz átalakításához — kérde­zem Szaniszló Sándor el­nöktől. — Veszteségesek voltunk 1991-ben, közel 11 milliós deficittel zártunk tavaly, amire a gazdaság történeté­ben még nem volt példa. A termelésünk mintegy 40 szá­zalékát az ipari tevékeny­ségünk adta — eddig. Az ÓKÜ-nek végeztünk külön­böző munkát, amelynek nagy része jelenleg sincs kifizetve. Félév körül ezt teljesen leállítottuk, így az ipari tevékenység teljesen kiesett. A másik ok, hogy rendkívüli módon megemel­kedtek a hitelkamatok. Több kamatot (49 millió) fizet­tünk tavaly, mint munka­bért (47 millió). Aztán több, mint 18 millióval többet fi­zettünk az energiáért, mint az előző évben. — Ml a véleménye a szövetkezeti és az átme­neti törvényről? — A szövetkezeti törvény megítélésem szerint korsze­rű, sok vonásában a nyu­gat-európai törvényekhez hasonlít. Nagyon tág kere­tet biztosít a gondolkodásra, ezért úgy vélem, hogy hosz- szú távra is működőképes helyzetet teremt. Az átme­neti törvény már bonyolul­tabb. Ez tulajdonképpen a kárpótlási törvény második része, s többlépcsős felada­tokat ró a szövetkezetekre. Itt már nincs szabad vá­lasztási lehetőség, ez meg­határozott lépéseket ír elő. s korlátozza a közgyűlés jogkörét. — Ezeknek a törvények­nek az a célja, hogy a ré­gi típusú szövetkezeteket felváltsák a magántulaj­donon alapuló, korszerű gazdaságok. Hogy történik ez a gyakorlatban? — Ha erre pontosan tud­nék válaszolni, akkor ez so­kak érdeklődését felkeltené. A lényeg, hogy a szövetke­zetek több működési formá­ban gondolkodhatnak, az egyéni vállalkozástól a szö­vetkezeten és a kft.-n át az rt.-ig. Az átalakulás lehe­tősége szabad, ebben nincs korlátozás. Ami zavaró le­het, hogy rendkívül Széles kört von be a törvény a vagyonmegosztásba, s kér­dés, miként jutnak konszen­zusra az érdekeltek a to­vábbi működési formát il­letően. Az aktív és a nyug­díjas szövetkezeti tagok ré­szére kötelező a vagyon megosztása, a téeszt koráb­ban elhagyottak részére pe­dig igénybejelentés alapján lehetőséget nyújt a törvény, s a közgyűlésnek módot ad arra, hogy a szövetkezet alkalmazottainak és öt évet letöltött korábbi tagoknak is vagyont nevesíthet. — A pataki Kossuth Tsz esetében ez hány em­bert érint? — Mintegy 680 tagunk van, s nagyjából fele-fele az aktív és a nyugdíjas. Számukra kell a vagyonne­vesítést elvégezni április 30-ig, s a szövetkezetei ko­rábban elhagyóknak pedig március 20-ig kell benyúj­taniuk az igényüket. — S a tagok miként gondolkodnak a jövőt il­letően? — Körülbelül 13 gyűlé­sen találkoztam a tagsággal. Most még konkrét szándé­kok nem fogalmazódtak meg, inkább a lehetőségeket mondtuk el, illetve kérdez­ték. Például azt, hogy mi­ért kell egyáltalán ezt a formát megváltoztatni ? — S hogyan tovább? — Nézze, a korábbi tör­vények alapján mi már a vagyon több, mint 60 száza­lékát nevesítettük. Ha ápri­lis 30-ig befejezzük a va­gyonnevesítést, akkor közöl­ni kell, hogy ki milyen Szóval, szólam ólunk... Közlekedési vetélkedőt közvetít a rádió. Általános iskolák nyolcadikos tanulói, lá­nyok és fiúk szinte kapásból válaszolnak a szóban feltett kérdésekre. Dicséri is őket a bizottság elnöke, egy rendőr fő­tiszt. Kiválóan ismerik a KRESZ előírása­it, olyannyira, hogy még a beugratás kér­déseknek sem dőlnek be. A vetélkedő szü­netében a riporter rövid interjúkat készít a versenyzőkkel. A tinédzserek nagy biz­tonsággal, szinte rutinosan válaszolnak a feltett kérdésekre. Ezekből kiderül, hogy majd mindegyiküknek van saját bicaja, némelyikük szülője pedig a drága BMX-re sem sajnálta a pénzt. Egyikük azzal is el­dicsekszik, hogy ő már autót is vezetett, méghozzá egyedül. Csak később derül ki, hogy a papa mellette ült a Ladában. Van ennél jobb kocsi is — jegyzi meg iskola­társa ... Ettől kezdve egymás szavába vágnak. A kiabálás vitában szinte röpködnek a már­kanevek, az adatok — hengerűrtartalom, üzemanyagfogyasztás, maximális sebessé g stb. — vételi ár forintban, márkában, dollárban. Csengőszó vet véget a vitának. Folytatódik a vetélkedő. Kérdéseket húznak a versenyzők, ezekre kell válaszolni. Miután ezeket hangosan fel kell olvasni a zsűri előtt, a korábbi magabiztosság, elbizakodottság megszűnik. A végzős általános iskolai tanulók, lányok és fiúk zavarban vannak, csak dadogás­sal vegyes szótagolásra futja tudásukból. Vagyis alig-alig tudnak olvasni... Az Országos Közoktatási Intézet értéke­lési központja a közelmúltban tette közzé felmérő jelentését az általános iskolai ta­nulók tudásszintjéről. A vizsgálatok 114 is­kola 16 000 tanulójára terjedtek ki. A „legrosszabb osztályzatot” az olvasás-telje­sítmény kapta azzal a figyelmeztetéssel, hogy ez a gyenge teljesítmény egyre rom­lik. Aki pedig nem tud értelmesen olvas­ni, az más tantárgyak elsajátítására is alkalmatlan. A becslések szerint a nyolca­dikosok húsz százaléka funkcionálisan analfabétaként lép ki az általános iskolá­ból. Eléggé közismert dolog, hogy ennek a tarthatatlan helyzetnek több oka is van. Így — többek között — a nagy létszámú osztályok, a tanárok-tanítók anyagi meg­becsülésének hiánya, a pedagóguspálya presztízsének teljes bukása, hogy stíluso­sak maradjunk. Egyáltalán nem használ az ügynek, hogy az önkormányzatok szűkös pénzügyi helyzetük miatt nem gondoskod­hatnak megfelelően iskoláikról. Az igazga­tók legfőbb elfoglaltsága manapság a „pénzcsinálás” és nem az oktatás-nevelés irányítása. Az egymást követő átszervezé­sek, összevonások, az újjáalakuló egyházi iskolák tovább növelik a létbizonytalansá­got pedagógusberkekben is, ma már több ezren részesülnek munkanélküli ellátásban. Ki gondolhat ilyen körülmények között a minőség javítására? Szóval, szótagolunk. így, szótagolva sze­retnénk „betagolódni” Európába. Tehát úgy szeretnénk európaivá válni, hogy még olvasni sem tudunk tisztességesen anya­nyelvűnkön amellett, hogy igen kevesen beszélünk, olvasunk idegen nyelveken. Nem túl biztató perspektíva... (oravec) arányban részesült belőle. Utána 60 napig várni kell, hogy a szervezeti kérdésben milyen indítványt tesz a tagság. Itt kell megfogal­mazni, hogy valaki ki kí­ván-e válni egyénileg, vagy csoportosan. Velük el kell számolni vagvonilag, s an­nak függvényébe::, hogy ez a nevesített vagyonnak a 10 százalékát eléri, vagy meg­haladja, vaev alatta marad, más-más a gyakorlat. — A téesz sorsa végered­ményben attól függ, hogy hányán kívánnak kiválni. Ha a szövetkezet megtartja ezt, vagy közel ezt a nagy­ságrendjét, altkor két for­mációban gondolkozhatunk: szövetkezet vagy részvény- társaság. Az előbbi érzelmi­leg közelebb áll az embe­rekhez. s ebben az esetben a vagyon 10 százalékát úev- nevezett szolidaritási alaoba kellene helyezniük, amely­ből a rászorulókat lehetne támogatni. Akár így. akár úgy dönt a tagság, az em­bereket érdekeltebbé kell tenni a gazdálkodásban, mint korábban. A tagság akaratát minél gyorsabban szeretnénk végrehajtani, s közben működőképesen tar­tani a gazdaságot a jelen­legi nehéz pénzügyi hely­zetben is. Tarnavölgyi László Ingyenes jogtanácsadás Az MSZP Kazincbarcikai Városi Elnöksége február 24-én, 16 órától képviselői fogadóórát, 17 órától ingye­nes jogi tanácsadást tart. Helye: Kazincbarcika, Rá­kóczi tér 4. KÖZLEMÉNY „Valutapénztárosi és -ügyin­tézői ismeretek” címmel 1992. április hónapban egyhetes szak­tanfolyamot indít a Kertészeti és élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Kar továbbkép­zési osztálya. Az elméleti és gyakorlati képzést a Magyar Nemzeti Bank oktatói végzik. A szaktanfolyam elvégzése és a sikeres záróvizsga alapján kiál­lított bizonyítvány — a 147/ 1991. (XI. 30.) Korm. sz. rende­letben foglaltak szerint — a pénzváltási tevékenység egyik feltétel«. A tanfolyam tandíja (szolgáltatások nélkül) 12 000 forint/fő. A jelentkezők számá­ra részletes tájékoztatót kül­dünk. A jelentkezést az alábbi címre kérjük, 1992. február 29- ig: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Kar, továbbképzési osztály. Kuczogi Rudolf egyetemi tanársegéd, 1502 Budapest XI., Pf.: 53. Változatlan áron állunk a lakosság rendelkezésére, személy- és tehertaxi- szolgáltatásainkkal. Telefon: 70-222

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom