Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

A főirány omosok elmúlt hete (CIKK A 8. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM I AüAS 5,®0 1992. FEBRUÁR 15., SZOMBAT forint Jeleii volt Károly herceg megbízottja Átadták a diósgyőri vállalkozók házát Bosy 8 munkanélküli vállalkozhasson Még mondja valaki, hogy ez a világ ugyanaz a világ. Annak jelképerejűen szóljon e tudósítás arról, hogy a volt munkásőrlaktanyát ala­kították át a diósgyőriek vállalkozó házává, s ezt ünnepélyes keretek közt ad­ták át rendeltetésének teg­nap délelőtt Miskolcon. A jeles eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Munkácsy Ferenc, munkaügyi helyettes államtitkár, valamint John Cox, az angol trónörökös. Károly herceg személyes megbízottja. Talán nem kell túlságo­san ecsetelni, milyen hely­zetbe jutott az elmúlt két évben a Dimag Rt. — több ezer ember elbocsátására kényszerült. Időközben lét­rehozták a vállalati munka­erő-szolgálati irodát, illetve a megyei munkaügyi köz­pont irodát helyezett ki ide. Ezt követően a Dimag Rt. és az érdekeltségébe tarto­zó önálló gazdasági társa­ságok alapítvány létesítését határozták el. Ennek neve Munkavállalók a vállalko­zásban, s talán jelzi, hogy azoknak kívántak elsősor­ban segíteni, akik létszám- leépítetten valamiféle vál­lalkozásba kezdenének. Ez persze nem egyszerű dolog. Az elküldöttek mind­össze 1 százaléka kacérko­dott a vállalkozás gondola­tával. A diósgyőri vállalko­>|c Kupcsek Imre, a vállal­kozók házának vezetője vet­te át a kulcsot zók házának épp az a fel­adata, hogy a munkanélkü­livé váló dolgozók mind na­gyobb arányban és jobb eséllyel válhassanak vállal­kozóvá. Hogy kerül ide Károly herceg személyes megbízott­ja? Cox úr cége épp arra hivatott, hogy a kelet-euró­pai átalakulásokat segítse. Egyébként a diósgyőriek vállalkozó házáról részletes anyagot közlünk lapunk hét­fői számában. (karosi) Felderítő repülés A Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője az újabb vizsgálatok alapján elmond­ta, hogy a hazánk légterét megsértő jugoszláv katonai gép kis sebességgel, feltehe­tően felderítési céllal jelent meg Szeged körzetében. A jugoszláv néphadsereg fel­ségjelét viselő repülő 14 per­éig, ám alacsony magasság­ban haladt a magyar légtér­ben, ezért a katonai felderí­tés csak később és megszakí­tásokkal mérte az útvona­lát, így a felszálló magyar vadászgépeknek már nem volt lehetőségük a közvetlen beavatkozásra. A jugoszláv katonai vezetés még nem reagált erre a magyar ál­láspontra. + Megnyitót Csoba Tamás polgármester mondott (Bujdos Tibor felvételei) Időjárás • Naptár Klzlerek Európában Kiállítás a Miskolci Galériában A Miskolci Galériában tegnap este ünnepélyes kere­tek között megnyitották a Közterek Európában című kiállítást, amelyet az Euró­pai Közösségek bizottsága hozott létre. Csoba Tamás, Miskolc vá­ros polgármestere köszöntő­jében megtisztelőnek nevez­te, hogy ezeket az eszmei­leg rendkívül értékes fény­képeket Miskolcon is bemu­tatják. Beszélt azokról a tö­rekvésekről, amelyek hazán­kat Európához közelítik. Ezek azonban nemcsak poli­tikai, vagy gazdasági téren valósulhatnak meg, hanem a kulturális szférában is, amint ezt a mostani bemu­tató jól példázza. Magyaror­szág a történelem viharos évszázadaiban Európa védő­bástyája volt, sok háborút vívott, emiatt nem alakul­hattak ki, nem maradhattak meg a fotókon látható gyö­között Századunk egyik rejtélye a szilfavész: ez a különös beteg­ség, illetve tünetegyüttes jószerével kipusztította Európa (így Magyarország) nagy részén ezt a szép és értékes fát, amely pár évtizeddel ezelőtt közönségesnek számított. A szilfák pusztulásának pontos oka máig kiderítetlen, a betegség szá­mos részlete és folyamata ugyan ismert, a szindróma egé­szét nem tárták fel máig sem. Vannak sokkal egyszerűbb fabetegségek is: ezeknek pon­tosan ismerjük a kórokozóját, csak éppen az ellenszer is­meretlen (vagy nem akarjuk megismerni). A kór oka ugyan­is maga az ember. Példa erre a betegségre a diófavész. A kór többnyire sö­tétedés után támadja meg az egészséges, gyanútlan diófákat, motoros fűrész, és teherautó formájában. A diófavész kiváltó oka a diófarönk magas ára, ily módon a betegség leküzdése nem a botanikusok és dendrológusok feladata, hanem a rendőrségé. (A közterületeken kivágott diófák ügye ugyanis rendőrségi ügy: a megyei földművelésügyi hivatalban szerzett értesülé­seink szerint Encs környékén folytat az ottani rendőrség nyomozást egy szervezett banda után, amely darus teher­autóval, motorfűrésszel járja a vidéket, s vágják a diófá­kat. Nemcsak közterületen, hanem a hétvégi kertekben is, a tulajdonosok tudta nélkül, ami nem más, mint lopás. Hasonló ügyről olvashattak a DH szombati számában is.) Sokan a saját, kertjükből vágják ki a diófákat, nyilván­valóan nem jókedvükben, hanem rá vannak szorulva a pénzre: ez magánügy. Mint ahogy magánügy az is, hogyan élnek meg hétezer forintos nyugdíjakból ötezer forintos re­zsik mellett annyian: a sok magánügyből állnak azonban össze az országos ügyek. Ami a diófákat illeti: végül is meg lehet lenni nélkülük, legfeljebb nem lesz diós sütemény', arany és ezüst színre festett dió a karácsonyfán, és a mókusokat pedig parizeres szendviccsel a mellső lábaik között örökítik majd meg az állatpreparátorok (vagy hamburgerrel). A diófa azonban több mint fa: lassú fejlődése miatt va­lamikori ültetője sohasem éri meg, hogy terebélyes fának láthassa. Diófát az unokáinak ültet az ember; nem a dió miatt, hanem azért, mert bízik a jövőben. Kivágni viszont a pénz miatt vágják ki: a felvásárlók jó pénzt adnak érte, s ők még jobb pénzt kapnak érte, aztán a diófarönkök gyorsan eljutnak a fejlett bútoriparral rendelkező orszá­gokba (leggyakrabban Olaszországba), ahol már igencsak sok pénzt érnek. De ne legyünk örökösen pesszimisták, lássunk tovább az orrunknál. Képzeljük csak el azt a felemelő pillanatot, mi­kor (mondjuk) Trézsi néni (mondjuk) Perecesről megisme­ri majd a bútorüzlet kirakatában egy 350 ezer forintos olasz nachtkasztli oldalán az ő öreg diófájának erezetét, s elho­mályosuló szemmel felsóhajt: „Istenkém, hát tényleg el­érkeztünk Európába...” Kiss József Kisüt a i\ap Csaknem országszerte szép, kiránduló idő lesz, marad az évszakhoz képest meleg idő. Országszerte ke­vés a felhő, többfelé párás a levegő. Északkeleten köd­foltok előfordulnak, azon­ban napközben rövidebb- hosszabb időre mindenütt kisüt a Nap. A hőmérsék­let reggel mínusz 3, plusz 4 fok között, délután plusz 7, plusz 12 fok körül vár­ható. Ma Kolos, Georgina napja van. A Nap kél 6.51, nyugszik 17.06 óra­kor. Holdkelte 13.34, holdnyugta '.42 órakor. Holnap Julianna, Lilla napja lesz. A Nap két 6.49, nyugszik 17.08 óra­kor. Holdkelte 14.57, holdnyugta 5.23 órakor. Diófák nyörű terekhez hasonlók ha­zánkban. Kiemelte, hogy nem csupán építészeti szem­pontból fontosak ezek a te­rek, jelentős szerepet ját­szottak és játszanak az adott város társadalmi éle­tében is. Ezek után jószív­vel ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a kiállítást. René Andrée, az Európai Közösségek bizottságának fő­tanácsosa igazi egymásra ta­lálásnak nevezte a tárlat létrejöttét. Mint mondta, nem szabad kétségbe esni a jelenlegi nehéz helyzetben, mert mindig van kiút, majd mosolyogva hozzátette: ab­ban nem ért egyet Csoba Tamással, hogy Magyaror­szágon nincsenek szép terek. Ö is szólt az Európai Kö-? zösségek és Magyarország immár szerződésbe foglalt társulásáról, és annak a véleményének adott hangot, hogy hazánk már Európában van. A megnyitó ünnepség zá­rásaként René Andrée átad­ta Csoba Tamásnak az EK tizenkét aranycsillaggal dí­szített zászlaját. Nincs engedély, mégis vágják Eltüzelik a miskolci fákat „Rossz kinézetű” emberek vágják a fát Miskolc köz­területein. Ezt telefonálták be többen a polgármesteri hivatalba. Nem részletezték, mit értenek azon, hogy „rossz kinézetűek” azok a bizonyos favágók. Ám az a városháza tegnapi sajtótájé­koztatóján kiderült, akárkik legyenek is az illetők, az biztos, hogy nem szórakozás­ból estek neki a növények­nek. Fölfűtik az így szerzett tüzelőanyagot. Lapunk mun­katársa természetesen rög­tön megkérdezte: vajon a városháza illetékesei nem érzik-e a dolgot az egyszeri energiatámogatási rendszer kritikájának. Hiszen köztu­dott: nagyon sokan igényel­tek a pénzből, de többezren még így sem kaptak belőle. Dr. László Zoltán, a szociá­lis osztály vezetője elismer­te, hogy korábban, amíg az életkörülmények ennyire meg nem romlottak, való­ban nem volt tipikus, hogy arra illetéktelenek tizedelték volna a miskolci fákat. Mindazonáltal nem tekinti az energiatámogatás kritiká­jának a történteket, amely­ről az a véleménye: az jog­ellenes magatartás. Amivel nem azt akarta mondani — fűzte hozzá —, hogy tökéle­tes lett volna az egyszeri energiatámogatásit juttató rendszer. Ezt az akciót egyébként nem ismétlik meg. Hiányzik hozzá a pénz és a kivitelezhetősége is sok technikai gonddal jár. Addig tehát marad a bün­tetés, ha az engedély nélkü­li favágók rajtaveszítenek. Vanczák Zoltán, a polgár- mesteri hivatal osztályveze­tő-helyettese fölsorolta azt a temérdek szabályt, ami a köztéri fák kivágására vo­natkozik. Nem egyszerű az ilyet engedélyeztetni, mál­ha az ember betartja az előírásokat. Tavaly egyéb­ként engedély birtokában 75 fát vágtak ki Miskolcon, eb­ből 45 azért érdemesült a fűrész fogára, mert kiszá­radt. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy február vé­gi ülésén tárgyalja a megye közgyűlése, miként változza­nak a Miskolci Közlekedési Vállalat tarifái. Két . terve­zet ismeretes. Az egyik 18, a másik 20 százalékos eme­lést jelentene. (bujdos) A közös piaci tagságért Magyarország arra számit, hogy a bonni vezetés támo­gatja kapcsolataink szoro­sabbra fűzését a Közös Pi­accal. Antall József a Welt am Sonntag című lapban ki­jelentette, a visegrádi hár­mas részeként reméljük az Európai Közösséggel aláírt társulási szerződés gyors ratifikálását. A magyar kor­mányfő hozzátette, számí­tunk a kereskedelmi köny- nyítések minél gyorsabb életbe léptetésére, s idővel a teljes jogú közös piaci tagság elérésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom