Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

Búcsú az ózdi kohászattól? (2.) A ta kívánását / a tövénél kell kezdeni Kísért a Bányai-féle koncepció Egyesek szerint felsőbb helyen inár kimondták, má­sok szerint csak sejtették, mindenesetre a jelekből úgy tűnik Özdon végérvényesen halálra ítélték a nagy múltú kohászszakmát. Az indok, hogy nem tehető gazdasá­gossá a nyersvasgyártás az ózdi körülmények között, a továbbfeldolgozó üzemek pe­dig képtelenek „lenyelni” az első metallurgiai fázisban keletkező veszteséget. Filip- csiny Károly, a nagyolvasz­tómű gyáregységvezetője cá­folja ezt, véleményére azon­ban senki nem kíváncsi. \ — Amikor a német rész­vényesek tavaly márciusban kivonultok, leállt a termelés Ózdon és megkezdődött a bűnbak keresése, az egymás, na mutogatás — mondja el­keseredetten, — Kézenfekvő volt, hogy a technológiai fá­zis legelején lévőkre hárítsa mindenki a felelősséget, vagyis a n y ers vasgyártófara. Ennek igazolására különböző számítások is készültek, arra viszont azóta sem kíváncsi senki, hogy ezek mennyire voltok műszakilag és gazda­ságilag megalapozottak. • HA HAGYNÁNAK..; Az ózdi négy kohó közül egyet már két évvel ezelőtt lebontottak, három pedig kihűlve rozsdásodik, immár május 21-e óta. Akkor csa­polták a 4-es kohóból az utolsó tonna nyersvasat. A gyáregység vezető nem min­den irónia nélkül mondja, hogy országos napilapok képviselői megörökítették ezt a „történelmi” eseményt, mert közel lévén a tűzhöz, ők már akkor is tudták, hogy ez volt az utolsó csapolás Ózdon. — A világon sehol nem működik valamirevaló vas­gyár saját nyersvasgyártó bázis nélkül — mondja Fi- lipcsiny Károly. — A német részvényesek is tisztában voltak ezzel, mert egy nagy- olvasztó és korszerűsített acélműi kemencék üzemben tartásával képzelték el a hengerművek működtetését. Pedig ők a saját pénzüket kockáztatták. — Ügy hírlik, ezek a be­rendezések már ipari skan­zenbe valók, egy letűnt technológia felidézésére... — Ez nem igaz. Az ózdi kohók — jóllehet nem szá­mítógépes vezérlésűek — műszerezettségük és kiszol­gálásuk tekintetében euró­pai színvonalat képviselnek. Biztosított az 1100 Celsius- fok fúvószél-hőmérséklet, megfelelő elegyösszetéteUel most is minden igénynek megfelelő nyersvasat tud­nánk gyártani, ha hagynának bennünket dolgozni. • MEGKÉRDŐJELEZETT SZÁMÍTÁSOK Kemény szavak, sőt már talán vádak ezek, de a gyár­egységvezető előtt ott tor­nyosulnak a gazdasági szá­mítások, arról nem szólva, hogy a Cented rákodóban hegyek vannak az Indiából, Jugoszláviából, Űrkútról szállított vasércből, nagy készleteik vannak mészkőből, beolvasztásra váró vasfor­gácsból. Csak be kellene „gyújtani” a kohóba. — Mire alapozza, hogy gazdaságosan tudnának mű­ködni, s ha így van, miért nem voltak eddig nyeresége­sek? — Valahol valakik kiszá­molták, hogy a nyersvas előállításának tonnánkénti költsége meghaladja a 13 ezer forintot és ez nem ren­tábilis, olcsóbb külföldről behozni a nyersvasat. Ez a számítás több szempontból is hamis adatokat tartalmaz. Nem a szűkített önköltsé­günket vették figyelembe, mert ez tonnánként nem éri el a 10 ezer forintot sem, hanem „megfejelték” az igazgatási, azaz fel nem oszt­ható költségekkel. Ezek a költségek most is megvan­nak, csak éppen máshol je­lenítik meg őket. Elvégre az irodaházak dolgozóit is el kell tartani... Az importnál nem vették figyelembe a vám- és vámkezelési, továb­bá az átrakási költségeket. Kifelejtették a számításból azt is, hogy a hideg betét felmelegítése az acélműben jelentős energiaköltség-több­lettel jár, míg nálunk a gyártás során nagy mennyi­ségű, sok célú alkalmazásra használható kohógáz kelet­kezik hulladékenergiaként. Mindezeket figyelembe véve tonnánként még 15100 fo­rintért is rentábilis lenne a nyersvasgyártás Ózdon. # ELDÖNTÖTTÉK?l Májustól áll a kohó, Hogy minden gyerek tudjon úszni A tiszaújvárosi gyerekek között hamarosan talán egy sem lesz, aki ne tudna úsz­ni. Nemcsak a város alatt hömpölygő nagy folyó miatt, sokkal inkább azért, mert három éve elkészült a tan­uszoda, amely valóságos ék­szerdoboz a lakótelepi ren­geteg tövében. Épültekor csodájára jártak szegényebb vidékek irigyei, elkészülte 6ta kora reggeltől késő estig ide jár a városkörnyék apra­ja és nagyja. Az intézmény vezetője, Bukovenszki József elmond­ta, hogy a tanmedencén kí­vül fitness-falub, konditerem, szauna, szolárium, az épü­let mellett tenisz- és focipá­lya szolgálja a lakótelepi sportegyesület tagjai, és fő­leg a diákok egészségét. Korábban csak iskolások, szeptember óta már óvodá­sok is járnak úszásoktatás­ra, de orvosi javaslata jár­nak ide gerincferdülésben, mozgásszervi betegségben szenvedők gyógyúszásra is, ám nekik már csak este 8 Várják as ’Sávosokat óra után van szabad hely. A medence reggeltől estig az iskolásoké, a rehabilitációs tevékenységre, a felnőttek úszótanfolyamára csak a klubedzések után kerülhet sor. így is 20—25 felnőtt úszik az esti órákban, s ez a létszám ebben a meden­cében már „telt házait” je­lent. Szombaton és vasárnap, amikor a diákok nem jön­nek, a városlakók veszik birtokba az uszodát. Most indul a hidroterápia, a tan- gentor és a víz alatti masz- százs. Szauna itt is van, és büfé is működik, hogy a ki­izzadt folyadékveszteséget mindjárt pótolni lehessen. A tanuszoda költségvetési intézmény, az önkormányzat finanszírozza működését, amelyre a jelek szerint nagy az igény Tiszaújvárosban. <g) j|c A „vízibiciklizés” már jól megy — a parton ülve Tanuszoda Tiszaújvárosban hulladékenergia hiánya mi A Történelmi Igazságtétel Bizottság Észak-magyaror­szági Szervezete felhívja azon barátaink figyelmét, aiklk részt vettek az 1956-os forradalom és szabadság­harcban, és ezért letartózta­tásban, internálásban, Szov­jetunióba való elhurcolás­ban, börtönbüntetésben ré­szesülitek, jelentkezzenek vagy személyesen, vagy le- ' veiben szervezetünk ideig­lenes irodájában, hogy in­tézni tudjuk az 1956-os em­lékéremben, vagy emléklap­ban való részesítésüket. A jogosultság megállapításá­hoz kérjük hozzák maguk­kal — vagy levélben küld­jék el — az erre vonatkozó igazolásokat (pl. ítéletsem­misségi határozat). A TIB ideiglenes iroda címe: Miskolc, Szenitpéteri kapu 79. V/l. Telefon: a fo­gadónapokon: 28-177. Foga­dónapok: hétfőn és pénte­ken, 9—12-ig, szerdán: 14— 17-ig. A fogadónapokon minden érdeklődőt tisztelettel vá­runk. Külön felhívjuk a fi­gyelmüket azoknak, akik po­litikai üldöztetés miatt kár­pótlásra jogosultok, és ez­zel kapcsolatban kérnek tá­jékoztatást, vagy egyéb se­gítséget. A TIB Észak­magyarországi Szervezete A HETES Építőipari és Szolgáltató Kft. értesíti a Tisztelt Lakosságot, hogy gázvezeték­építési munkák miatt, a mai naptól 1992. április 30-ig, a Miskolc I. kerület, Vágóhíd utcában, a Mű­anyag-feldolgozó Rt. és a VASVILL telephely közötti szakaszon félpályás útlezárásra, valamint 30 km/óra sebességkorlátozásra kell számítani. Felelős kivitelező: Harsányi László műszaki veze­tő. Telefon: 84-345 A távfűtésről Sárospatakon Aki nem fizet, azt beperelik Pattanásig fessült volt a légkör Lakossági fórumot tartot­tak hétfőn Sárospatakot:, a távhőszolgáltatási díjak számlázásának változásáról, a dijak összegéről és egyéb, távhőszolgáltatással össze­függő kérdésekről. A fórum­ra meghívták Baíogh Árpá­dot. a Borsodtávhö gazdasá­gi igazgatóját és Naár Pált, a távhő zempléni részlegve­zetőjét. A városi önkor­mányzatot Bárány István és Déry Eoltán testületi tagok és Szikora Zsolt jegyző kép­viselte. Mint hallhattuk, Sárospa­takon az egyik legmagasabb a fűtési díj a inegyében. Az 1991—92-es fűtési szezonra az ipari minisztérium 252 forint köbméterenkénti dí­jat állapított meg. Ebbői 125 forint a fűtési díj (6 hó­napra), a többi a rendelke­zésre állási díj (12 hónapra elosztva). A kormány a 125 forint feletti rész 80%-át (4,3 millió) küldte meg a városi önkormányzatnak, a fennmaradó 20 százalékot a távhővállalat vállalta magá­ra. Valamennyi távfűtött la­kásban élő család anyagi helyzetét felmérték, a ka­pott támogatást szociális alapon osztották szét, s ezt névjegyzékben küldték meg a vállalatnak. A szociális felmérés úgy történt, hogy a családok nettó jövedelmé­ből levonták a lakáshoz kapcsolódó kiadásokat, s a maradt összeget osztották a család létszámával. Ezek után négy kategóriát állítottak fel. Az elsőbe azok tartoznak, akiknél az így megállapított egy főre eső jövedelem 3500 és 4500 forint között van. Mivel ilyen „sok”, ezért még kell nekik fizetni, hiszen a fűté­si díjuk 160 forint köbmé­terenként, s ez 35-tel több a 125-nél, s nekik a külön- bözetet kell megfizetni. A második kategóriába a 2500 és a 3500 forint közötti jö­vedelműek tartoznak, ök 2 forintot fognak visszakapni köbméterenként. A harma­dik kategóriába az 1000 és 2500 forint közöttiek tar­toznak, ők a 125 forintos számla után visszakapnak 29 forintot köbméterenként. A negyedik kategóriába azok tartoznak, akiknek a nettó átlaga 1000 forint alá esik. ök köbméterenként 57 fo­rintot fognak visszakapni. E tájékoztató után (me­lyet a jegyző és a vállalat gazdasági igazgatója ismer­tetett), a nagy számban meg­jelentek kérdései záporoz­tak a vendégek felé. Töb­ben a lakásuk alapterületét tartották kisebbnek, s kér­ték a távhő illetékeseit, hogy mérjék fel a lakáso­kat. Erre ígéretet kaptok, de mint mondta Balogh Ár­pád, már négyszer mérték föl, s volt olyan, amelyik nagyobbnak bizonyult, mint amennyi után a fűtést fizet­ték. Szóvá tették, hogy an­nak idején ezeket a laká­sokat rosszul építették meg, nincs szigetelés, * lő elszö­kik. A mérőórák beszerelé­se (4—5 db kellene egy la­kásba) átlagosan 40 ezer fo­rintba kerülne, s erre sem a fogyasztónak, sem az ön- kormányzatnak nincs pénze, hiszen 796 távfűtött lakás esetében ez több, mint 30 millióba kerülne. Szóba került, még, hogy az, önkormányzat’ olcsóbban tud­ná-e működtetni a távfűtést, ha saját tulajdonba veszi (a jegyző nem volt túl opti­mista e tekintetben), hogy miért nem rendeződött el a távhőtámogaíás már koráb­ban, miért húzza az időt az önkormányzat már novem­ber óta, holott máshol már megoldották, lesz-e támoga­tás erre az évre is, s mi lesz azzal, aki nem fizet? Balogh Árpád ez utóbbi­ra azt válaszolta, hogy előbb perelik az illetőt, majd ha erre kényszerülnek, egy nem fizető lakó miatt kikapcsol­ják a távfűtésből akár az egész lépcsőházat, őt a töb­bi (rendszeresen fizető) lakó nem érdekli. Hasonló stí­lusban adott válaszaival si­került felbosszantania az amúgyis indulatos tömeget, s olyan feszült lett a lég­kör, hogy már a tettleges- ségtől kellett tartani. A több mint háromórás fórum után az emberek többsége csalódottan és dü­hösen távozott, s én Balogh úr helyében egy ideig nagy ívben kerülném Sárospata­kot, nehogy távhő nélkül is igen hamar melege legyen... Tarnavölgyi László att két újabb konténerkazán telepítésével lehetett a város távfűtését biztosítani. Filip- csiny Károly azon kesereg, hogy a drágább földgáz fel- használása miatti árkülönbö­zetet a lakosságnak kellett megfizetni, de ezt az érvet sem vették figyelembe, ami­kor a nagyolvasztó sorsáról döntöttek. — Mire gondol? Miért nem .hallgatják,, meg érvei-, kéW a­—■ Ózd sorsat' szerintem*' már.régen eldöntötték, csak nem meri, kimondani, külö­nösen leírni senki. Nem is olyan régen, a Bányai-féle koncepció, amely Ózdon a metallurgia teljes megszün­tetését tűzte ki célul, egészen a parlamentig eljutó felhá­borodást váltott ki a gyár­városban. Ezt most nem vál­lalja magára senki, viszont mesterségesen olyan körül­ményeket teremtenek, ami az itteni metallurgiát szép csen­desen elsorvasztja. Nem a; piaci viszonyok határozzák meg a létünket és jövőnket, hanem politikai érdekek és talán presztízskérdések. Mert ha fönt valaki kimondta, hogy az ózdi kohászat élet- képtelen, akkor annak úgy kell lennie. Mellékes, hogy jó minőségben, most is a legolcsóbban itt állíthatnánk elő a nyersvasat. Egy fa le­döntését legokosabb a tövé­nél kezdeni. Ebben a verti­kumban a gyár gyökerének számít a nagyolvasztómű ... (Vége) Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom