Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

★ A Guruló Színház legutóbbi bemutatójával, Robin White Katonák című tragédiájával (képünkön) negyedik helyezést ért el Balassagyarmaton, az egyik legrangosabb amatőr színházi találkozón. Most csak egy kérdés lebeg a szemük előtt: hogyan tovább? (Szabón Gabriella felvétele) Végleg legördült a függöny? L«ry színtársulat kálváriája A kreatív műhely kláhilása Művészet a gyógyítás szniplaian „A Pécsi Sándor Guruló Színházat kidobták az utcá­ra! ...Segítséget kérünk, hogy egyáltalán élni, és dol­gozni tudjon ez a jobb sors­ra érdemes alkotói közösségi". Ezek a kétségbeesett monda­tok egy levélből származnak, amelyet a fent említett szín- társulat vezetője küldött, és beszámolt helyzetük rosszra fordulásáról. De mi is történt valójában? A társulat már több évti­zede működik, és az amatőr színjátszás egyik fontos té­nyezőjévé vált Miskolcon és Borsod megyében. Évente 80—90 előadást tartanak a megye falvaiban is. Előző otthonukat, a BÁÉV Műve­lődési Otthont a tulajdonos gazdasági megfontolásokból eladta, így nagyon jó meg­oldásnak tűnt, hogy az ősz­szel megalakult Belvárosi Kulturális Menedzser Iro­dával szerződést kötve, be­költözzenek a Kossuth Mű­velődési Ház színháztermé­be. A november elején szü­letett megállapodás értelmé­ben — mint azt Szép Lász­ló, a Guruló Színház veze­tője elmondta — minden elő­adásuk bevételének fele az irodát illette meg, ezért cse­rébe próba- és fellépési le­hetőséget biztosítottak szá­mukra. A szerződésük már­cius 31-ig szól, azonban ne­kik itt már nincs helyük. Időközben ugyanis Mis­kolc város közgyűlése janu­ár 1-jétől teljes joggal, ki­zárólagos használatra átadta az épületet a Csodamalom Bábszínháznak, akik próbá­ikkal, és előadásaikkal majd­nem egészen lekötik a szín­házterem kapacitását. Így nekik menniük kell, de ho­vá? A művelődési házak már csak pénzért adják ki helyiségeiket, de amíg nem tudnak fellépni, addig nincs bevételük sem. ördögi kör ez — mondta Szép László —, most szét kellene zavarni harminc gyereket, akik pél­dául legutóbb a balassagyar­mati színházi találkozón ne­gyedik helyezést értek el. Hát lehet ezt engedni? A városházán Bócz Sán­dortól, a közművelődési és közoktatási osztály főelőadó­jától kértünk tájékoztatást az ügyben. Mint elmondta, Miskolcon már régi igény volt egy hivatásos bábszín­ház létrehozására. Ennek most megteremtődtek a fel­tételei, és így a társulat évenkénti mintegy kétszáz- negyven előadásán többezer gyerek szórakozhat majd. A zavartalan működésükhöz a városi közgyűlés kizárólagos használatra átadta számuk­ra a Kossuth utcai épület­részt. Sajnálatos, hogy ilyen módon egy amatőr együttes kiszorult innen, de mint hangsúlyozta, a menedzser­iroda kérésük ellenére kö­tött szerződést a Guruló Színházzal, ami a színját- szókoan az állandóság ér­zését kelthette. Felhívták pedig arra a figyelmet, hogy várhatóan beköltözik a báb­színház, és ezzel leszűkül­nek a további lehetőségek. Véleménye szerint a Guruló Színház létbizonytalansága nem indokolt, hiszen ha az eddigi tevékenységükkel ki­vívott hírnevük nem elég, hogy valahová befogadják őket, akkor valami más baj van. Kecskés tiborné, a Bel­városi' Kulturális Menedzser Iroda megbízott vezetője el­mondta, hogy annak idején örömmel fogadta a Guruló Színház jelentkezését, mivel munkájukat színvonalasnak és támogatandónak tartotta. Az előzetes megbeszéléseken kifejtette Szép Lászlónak, hogy minden bizonnyal (ak­kor még nem volt döntés) a bábszínházzal kell majd osztozni a színháztermen, de Egy fenntartható város megvalósítása felé ... cím­mel lakossági fórumra hív­juk az érdeklődőket. Nem­rég egy nemzetközi pályá­zatra középtávú terv és stra­tégia készült Miskolc város környezeti állapotának javí­tására. Ennek fő témacso­portjai a következők: város- szerkezet-, levegőtisztaság-, vízbázis-védelem, hulladék­gazdálkodás, zöldfelületi gazdálkodás, természetvéde­ezt ő is összeegyeztethetőnek tartotta. Azért a szerződés­be belevették, hogy a meg­állapodás bármely fél ré­széről 15 napos felmondás­sal megszüntethető. A saját részéről nagyon fájlalja a dolgot, de neki tudoniásul kell venni a közgyűlés hatá­rozatát. * Így áll jelenleg az ügy. Ügy itűnik, mindegyik fél­nek van valami igaza, de et­től még a Guruló Színház sorsa " nem oldódik meg. Csak remélni lehet, hogy ez a lelkes, tehetséges társulat nem oszlik fel, valahol ott­honra találnak. Azt min­denesetre tanulságként le lehet vonni, hogy ha a jö­vőben hasonló ügyekben pontosabban tájékoztatnák egymást a felek, minden ilyen huzavona elkerülhető lenne. lem, egészségmegőrzés, szemléletformálás, informá­ció, anyagi források stb. E gondolatok jegyében kívá­nunk véleményt cserélni a város polgáraival. A találko­zó helye: Miskolc, Petőfi u. 1—3. III. emeleti tanácste­rem. Ideje: 1992. február 13., délután 5 óra. Mindenkit szeretettel vá­runk. Közhellyé koptatott mon­dás. hogy az őrültet a zse­nitől csak egy hajszál vá­lasztja el. Sokan elmélked­tek már azon, hogy ez a különbség meghatározható-e, mérhető-e egyáltalán. A művészetekben mindig vol­tak kikiáltott zsenik, és las­san megőrülő, kitaszított tehetségek. De azon már ke­vesebben gondolkodtak, hogy mit is jelent a pszichés problémákkal küzdő embe­reknek az alkotás, az önki­fejezés lehetősége. A miskolci Ifjúsági és Szabadidőházban a napok­ban nyílt meg a B.-A.-Z. Megyei Kórház II. Sz. Pszi­chiátriai Osztálya kreatív műhelyének kiállítása. Ge­deon Petemé, a műhely ve­zetője elmondta, hogy két éve indult el ez a kezdemé­nyezés, több okból. Az el­mebetegeknél nemcsak az a fontos, hogy kóros, pszichés tüneteik megszűnjenek, ha­nem elő kell segíteni szo­ciális adaptációjukat, azaz visszatérésüket környezetük­be, a társadalomba. Ezért a rehabilitációs folyamat már a kórházi kezelés alatt el­kezdődik, és ennek szerves része a munkaterápia —, amelynek vezetője Lángné Elézius Zsuzsa — és a krea- tíz műhely. Másrészt egy­két- beteget ezzel a lehető­séggel mozdítanak ki a holtpontról. A foglalkozáso­kon való részvétel ugyanis önkéntes, és ezért szaba­.... ......— .„-i., Pegem koncert Jó tíz érvel ezelőtt Mis­kolcon és szerte az ország­ban dzsesszklubok működ­tek. külföldi és hazai híres­ségek adtak koncerteket, a Magyar Rádió nemzetközi dzsessz-hélvégéi, a debreceni dzsesszfe&ztivál népes hall­gatóságot vonzottak. Rejtélyes okból a műfaj népszerűsége hirtelen mere­deken zuhanni kezdett: el­tűntek a klubok, és megrit­kultak a koncertek is. Nap­jainkban úgy tűnik, ismét ébredezik Csipkerózsika-ál­mából a dzsessz, aminek leg­biztosabb jeleként a televí­zióban is mind gyakrabban szentelnek adásidőt ennek a műfajnak. Az igazi azonban az élő koncert (a lemezfelvételek között is külön minőséget képvisel), az a miliő, amely­ben ez a zene igazán ól. Pege Aladár, a hazai dzsesszélet kimagasló egyé­nisége pénteken, este 7 órá­tól ad koncertet Miskolcon, a Kossuth utca 11. szám alatt, a volt Kamaraszínház termében. Jegyek a helyszí­nen és elővételben a Nem­zeti Színház jegyirodájában kaphatók; dabbnak érezhetik magukat, a saját döntésük szerint cse­lekednek. A foglalkozások nyitott aj­tók mellett folynak, bárme­lyik beteg bármikor csatla­kozhat a többiekhez. Sok­fajta tevékenységgel foglal­koznak: rajzolnak, festenek, zer.ét hallgatnak, de dolgoz­taik már bőrrel, textillel és gyurmával is. A szobában van egy szövőszék is, ám ennek kezelésével nincsenek teljesen tisztában, ha ebben tudna valaki segíteni, az nagy könnyebbség lenne szá­mukra. Karácsonykor a betegek alkotásaiból vásárt rendez­tek, nagy sikerrel. Közel háromezer forintot „keres­tek” így, de ennek a pénz­nek is van helye, hiszen a műhely egy fél évben mind­össze négyezer forintból gazdálkodik, amiből minden kellékre (testéit, ragasztó, terítő, fonál) futnia kell. Dr. Kiss Kálmán osztály- vezető főorvos szerint a kreatív műhely beindítása jelentős változásokat hozott. Bár a gyógyszeres és terá­piás kezeléseken van a hangsúly, az alkotás újabb lehetőséget nyújt a gyógyu­lás elősegítésére. Fejleszti a betegek kapcsolatteremtő ké­MISKOLCI MOZIK BÉKE Esernyőtrükk (mb. szí. francia, kezdés: f4). Visszakézből (szí. ameri­kai, kezdés: hn6. 8). BÉKE KAMARAMOZI Ghost (mb. szí. amerikai, kezdés: 4 és 6). BÉKE VIDEOTEREM A hátsó bejárat (mb. szí. amerikai, csak felnőtteknek! kezdés: 2, 4, 6, 8). KOSSUTH Esernyőtrükk (mb. szí. francia, kezdés: f7, f9). HEVESY IVÁN FILMKLUB Erotikus fantáziák (szí. olasz. 18 év! kezdés: 3). Az éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok (szí. francia, 16 év! kezdés: 5, 7). HEVEST IVÁN VIDEOMOZI Szökés a pokolból (mb. szí. amerikai, kezdés: hn9). Táncsics (f5): Országút fantomja (szí. amerikai, ki­emelt helyár!). — (f7): Csendes napok Clichyben (dán). — Táncsics videomo- zi (f3, f5, ' f7): Az utolsó menet (mb. szí. amerikai, pességét é* eddig nem is­mert energiákat -'.abadit- hatnak fel txennük. A kiállításról szólva. Ge­deon Péterné .kiemelte az ifjúsági ház két munkatár­sának, Duvalov&'k y Évá­nak és Tóth-Szántap József­nek a segítségét. Rz a be­mutatkozás, amely az or­szágban is egy-két kivétel­től eltekintve égy ed iX álló, talán segít csökkenten) az előítéleteket, és a látogatók nem a másság furcsa vagy bizarr jeleit fogják keresni a képeken. Az itt szereplő alkotások nem művészi igénnyel készültek, de re- mélhe*őleg haavna'k valami nyomot a nézőkben. Végül egy számukra je­lentős problémáról beszél­tek. Korábban a kórház bu­szával* sokat járhattak ki­rándulni, ami a betegekre igen jó hatással volt. Ez <a lehetőség sajnos megszűnt, és a tömegközlekedést, ért­hető okokból nem tudják igénybe venni. Ezúton sze­retnék kérni olyan cégék jelentkezését, amelyek éven­te egy-két alkalommal ren­delkezésükre tudnának bo­csátani egy autóbuszt. Tud­juk. még nem veszett ki, a segítőkészség az emberekből. (horváth) csak felnőtteknek!). — Mis­kolci Egyetem (p, 7): Leszá­molás Kis-Toktóban (szí. amerikai, kiemelt helyár!). BORSOD-ABAÜÍJ- ZEMPLÉN MEGYEI MOZIK Kazincbarcika: Csak egy lövés (szí. amerikai, ki­emelt helyár! kezdés: 4, 8).’ — Kazincbarcika, BVK, Radnóti: Osztálytalálkozó (szí. olasz, kiemelt helyár! kezdés: 7). — Sárospatak: Tigristánc (szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 5, 7). — Sátoraljaújhely: Csu­pasz pisztoly 2 1/2 (mb. szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 5, 7). HEVES MEGYEI VÁROSI MOZIK Eger, Uránia: Visszakéz­ből (szí. amerikai, kezdés: 3, 5 és este 7, 9). — Eger, Bródy: Krumplirózsa (szí. amerikai, kezdés: du. 5, es­te 7). — Hatvan, Kossuth: Földönkívüli zsaru (szí. amerikai, kezdés: este 6K — Hatvan, Apolló: Leszá­molás Kis-Tokióban (szí.1 amerikai, kezdés: du. 4, es­te 6). — A király ágyasa (kezdés: este 8). — Gyön­gyös, Puskin: Kebelbarátok (szí. francia, kezdés: f4). — A Halászkirály legendája (szí. amerikai, kezdés: í’6, este 8). — Gyöngyös. Sza­badság: Oké, Néró (olasz,1 kezdés: f4, f6 és este £3). A Miskolci Zöldek „Rohotázott” cimbalom Hetvenöt éves relikviát őrzök a fiókom mélyén, egy kicsinyke, megsárgult fény­képet. Asztalos nagyapámtól maradt rám háborús naplójával, feljegyzéseivel, kitün­tetéseivel együtt. A kockás noteszlapok kö­zül hullott ki. mint egy megkésett üzenet. A fakóvá öregedett képen látható ese­ményről már hallottam nagyapámtól. Va­sárnaponként délidöben az elmaradhatatlan húsleves és rántott hús komótos elfogyasz­tása közben gyakran mesélt nekünk élete legnagyobb eseményéről, az első világhá­borúról, mely számára orosz hadifogság­gal végződött. Ilyenkor szívesen elidőzött a fogságban töltött hónapok ritka, örömteli eseményeinél, amelyek elviselhetőbbé tet­ték a magyar hadifoglyok barakkéletét. Nagyapám, mint ügyes kezű iparos, ott sem volt tétlenségre kárhoztatva; bár a sors pimasz fintora, hogy asztalos létére vasgyárba került dolgozni. A napi 12—16 órás kemény munka végeztével este a ba­rakkban megpróbálták a lehetetlent: nó- táztak, muzsikáltak, közben hazaálmodták magukat szeretteik közé. Volt egy cimbal­mos cigány bajtársuk is — mesélte nagy­apám —, aki a nehéz fizikai munkánál és a honvágynál is jobban szenvedett at­tól, hogy kedves hangszere, kenyérkereső cimbalma nem lehetett vele. Addig búsult ezen, mígnem asztalos öregapám megsajnál­ta, s lopott fából, titokban csinált neki egyet. Muzsikus bajtársa hálából és emlékül — a meghatódást leplező sok-sok hátbavere- getés után — egy fényképet is csináltatott ajándékba kapott hangszeréről. A kép há­tulján ez áll: „Az orosz hadifogságból (1917) emlékül Rigó Sándor magyar czim- balomművésztől! Kamenszkoje”. Később nagyapám még aláírta apróbb betűkkel: „Azt a czimbalmot én robotástam.” Kedves nekem ez a picinyke fénykép, mert megőrizte nagyapámnak és azoknak az embereknek az emlékét, akik az em­bertelen körülmények között is bajtársia- sak tudtak maradni. Ilosvai Ferenc Horváth Szabolcs Lakossági fórum a Zöldeknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom