Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

Fidesz-kongres§ziis9 Pécsett Kormányképes narancsosok Péntektől vasárnapig tartja negyedik kongresszu­sát Pécsett a Fiatal Demok­raták Szövetsége. Pártoktól szokatlan módon az ese­ményt hétfő óta kulturális rendezvénysorozattal veze­tik be a baranyai megye- székhelyen. a Narancs-fesz­tivállal. Mi a fő célja a hét végi tanácskozásnak? — erről kérdeztük Juga Györ­gyöt, a Fidesz borsodi terü­leti irodájának vezetőjét, aki pártjának miskolci cso­portját képviseli a kong­resszuson. — A kongresszuson a kü­lönböző szekciókban részle­tekbe menően megpróbál­juk kidolgozni és felmutatni a jelenlegi helyzethez ké­pest a mi alternatívánkat a szociálpolitikától kezdve a környezetvédelmen át az oktatáspolitikáig, vagyis minden, a mai társadalmat érintő kérdésben. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ha az emberek látják, hogy valós alternatívát jelentünk a közéletben, ennek alapján méginkább elhiszik majd rólunk, hogy a következő választáson kormányképes erőként indulunk. Ezt a kongresszust a választási kampány nyitányának te­kintjük. A rólunk kialakult kedvező képet még meggyő­zőbbé kellene tennünk. — Milyen kép él a vá­lasztókban a Fideszről? — A népszerűségi muta­tóink alapján mindenkép­pen azt kel] gondolnunk, hogy sokan bíznak ben­nünk. De látni a háttérben még meghúzódó félelmeket, hogy „azért csak fiatalok ezek még talán”. Hogy ez már nem csak néhány lel­kes fiatal, aki három éve nekivágott a magyar politi­kai életnek, azt egyebek között a szakértői gárdán­A TÉT: Á polgár és az 6 joga A Pesti Központi Kerületi Bíróság 5068 forintról 4200 forintra csökkentette egy há­romgyermekes házaspár la- káskölcsön-törlesztésének ha­vi részletét. Az OTP ellen Indftott perben a bíróság megállapította, hogy a meg­emelt kamatadó meghaladja a család teljesítőképességét, s ez érdeksérelmet jelent. Előzőleg egy Örkényi asz- ■eony nyert meg egy hason­ló pert a takarékszövetke- gettel szemben. A-két eset ahhoz az eddig Indított mintegy háromszáz perhez tartozik, amelyben az Állampolgári Jogvédő Liga büntetőkamatot ellenző cso­portja segítséget nyújt felpe­res magánszemélyeknek. A korábbi lakás- és építési hi­telszerződések egyoldalú fel­rúgása ellen tiltakozó — hosszú nevű — szervezet egyike a Társadalmi Érdek­egyeztető Tanácsot (TÉT) al­kotó 53 tömörülésnek. A TÉT egy évvel ezelőtt ala­kult, hogy összefogja a ci­vil,, állampolgári kezdemé­nyezéseket, az érdekvédelmi csoportokat. Tagjai közt van például a Lakásbérlők Egye­sülete, vagy a Munkanélkü­liek és Álláskeresők Szövet­sége, kisebbségi, ifjúsági, ér­telmiségi szervezetek. Mint a TÉT társelnöke, Kemény László politológus a napokban egy sajtóértekez­leten fogalmazott — minde­nekelőtt a lakosság olyan rétegeit képviselik, amelyek kívül rekedtek a parlamenti és pártszinten folyó politi­zálásból, akik vesztesei a gazdasági, társadalmi átala­kulásnak. Egyik első nagy akciójuk a tavaly nyári alá- trasgvűjtés volt. Népszava­zást akartak kikényszeríteni a kárpótlási törvény érvény­telenítésére. A népszavazás kiírásához szükséges több, mint 100 ezer aláírás össze is gyűlt. Ám mivel lényegé­ben egyetlen parlamenti párt sem állt a kezdeménye­zés mellé. a TÉT felfüggesz­tette akcióját, s inkább az Alkotmánybíróságra bízta a kérdés eldöntését. November végén létrejött az első találkozó a hat par­lamenti párt képviselőivel. A TÉT vezetői mindazonál­tal továbbra is úgy vélik, hogy a politikai intézmény- rendszer egyelőre nem nyújt lehetőséget az általuk képvi­selt érdekek megjelenítésé­re, tehát szükség van arra, hogy az érdekképviseletek egyfajta „párhuzamos parla­mentként” működjenek. Tavaly nyilvános fórumo­kat rendeztek a súlyos la­káshelyzet megoldási lehető­ségeiről, a munkanélküli­ségről, az ifjúság problémái­ról, a tulajdonviszonyokról. A TÉT elsőrendű feladatá­nak tekinti, hogy útját áll­ják a tömeges szociális és kulturális elnyomorodásnak. Kész polgári engedetlenségi mozgalmakat is szervezni, hogy megakadályozzák a la­kosság kisemmizését a pri­vatizáció során, hogy figye­lembe vegyék a bérből és fi­zetésből élők érdekeit — mondta Kemény László. Bár a TÉT hangsúlyosan képviseli az átalakulás so­rán peremre szorultak érde­keit, önmaga is a rendszer- váltás terméke, mivel csak a 80-as évek végén, a „szocia­lista” rendszer bomlásakor nyílt lehetőség a szabad, ci­vil szerveződésre. Ezek kö­zül az egyik első volt 1988- ban a Lakásbérlők Egyesüle­te. Ez a szervezet már az előző parlamentnél Is tilta­kozott a terhek elviselhetet­len növelése, a bérlakások eladása körüli visszaélések ellen. Koncepciót dolgozott ki arról, hogyan tudnák a lakóközösségek saját tulaj­donukként fenntartani a há­zakat. A közösségi tulajdon­ra vonatkozó elképzelések éppoly kevés sikert arattak akkor, mint most. Az első „alulról" kezde­ményezett szervezet a Nagy- családosok Országos Egyesü­lete volt. Alapítóinak egyike a mai népjóléti miniszter, dr. Surján László. Az egye­sület a többi között egy igazságosabb, családi jövede­lemadó-rendszerért harcol. A pártalakulásokkal pár­huzamosan folyt a társadal­mi érdekvédelem szervező­dése, és 1989 januárjában, a többi között nyugdíjas és if­júsági szervezetek, a nagy- családosok együtt hozták létre a TÉT elődjének Is te­kinthető Társadalmi Érdek- védelmi Szövetséget, amely­nek alapító nyilatkozata cél­ként azt fogalmazta meg, hogy „a társadalom legyen szabad egyének önkéntes társulása”. Hajdú Andris kon keresztül próbáljuk be­bizonyítani. — Mi az, amin min­denképpen változtatniuk kell? Arra gondolok, hogy bizonyos vélemények sze­rint a Fidesz a pragma­tista politikája miatt ke­vés gondot fordít a lesza­kadókra, minimális a szociális érzékenysége, — Ma a szociális problé­mák nagyobbik része az Önkormányzatoknál jelent­kezik.- -A kérdésben megfo­galmazottakkal éppen el­lentétes kritikát szokott kapni Miskolcon a frakció. A szemünkre vetik, hogy a helyi képviselőcsoportunk többsége szociálisan túlér- zékeny. Ami a változtatást illeti: mint már említettem, még meggyőzőbbnek kell lennünk. — Kit képvisel ma ez a párt? — Nem rétegpárt a mi­énk. nem a fiatalok pártja. Nyugat-európai típusú vá­lasztási párt tagjai szeret­nénk lenni. Vagyis aki az általunk hirdetett értékeket vallja, annak az érdekeit képviseljük. Pragmatikus programpárt vagyunk, ame­lyik bizonyos liberális esz­mék mentén szerveződött. A mostani kongresszusunk egyik fontos eseménye lesz, hogy kérjük a felvételünket a Liberális Internacionálé- ba. — Terveznek-e szemé­lyi változásokat a hét ▼égén? — • Igen, új választmányt választunk, mivel lejárt a réginek a mandátuma. Hál- istennek nem belső marako­dással vagyunk elfoglalva, ezért kifelé szóló kongresz- szust tarthatunk, vagyis a mór emlitett célt elérheti a tanácskozásunk. Olyan faj­ta személyi változásokra egyébként, mint az SZDSZ- ben a Tölgyessy Péter— Kis János váltás volt, ná­lunk nem kell számitaní. B. A. Egész Abaúj hozzájuk tartozik Kórház Szikszó szélén Kevés kisváros büszkél­kedhet azzal, mint Szikszó, hogy kórháza is van, rá­adásul olyan, amelyik — hogy az igazgató-főorvos szavaival éljünk — egy jó átlagos amerikai kórház nagyságú és színvonalában sem alábbvaló. Ott ugyanis az ilyen közepes, néhány osztályos kórház a gyakori. Itt Szikszón 330 felnőtt­ágy mellett 25 újszülöttágy található és 6 osztály mű­ködik. a sebészet, belgyó­gyászat, szülészet-nőgyó­gyászat (háromszor hatvan ágy) mellett (ezek az osztá­lyok abaúji vagy mondjuk így, járási feladatokat lát­nak el) az 1-es és 2-es kró­nikus belgyógyászati osz­tály és a klinikai onkológia (háromszor ötven ágy) az egész megyéből fogad bete­geket. • MUNKANÉLKÜLI ORVOSOK? Dr. Tóth Imre kórházigaz­gató-főorvos beszélt munká­jukról és az egészségügy átszervezéséből adódó rájuk váró új feladatokról is. A 49 orvos és 11 egyéb diplo­más dolgozó között egyre több a fiatal, többen men­tek ugyanis nyugdíjba mos­tanában (ha nem is öröm­mel) más területről is, sőt már gondoskodni kell két osztályvezető főorvos utód­jának megtalálásáról is. „Könnyebbség”, amiről szí­vesen lemondanának, hogy orvosi körökben is fenyeget a munkanélküliség, így nem probléma az utánpótlást megtalálni. Az orvosok között most is van aki két, sőt. több szakvizsgával is rendelke­zik, de néhány területen (aneszteziológia, labor) még így is nehéz megfelelő szakembert találni, különö­sen, hogy szolgálati lakást nem tudnak adni. A kór­házban dolgozó orvosok, egészségügyi szakdolgozók A kórházigazgató-főorvos, dr. Tóth Imre, egyben az on­kológiai osztály főorvosa is. közül többen Miskolcon laknak, naponta többször viszi-hozza őket egy külön- busz. ’ Annál több baj van az épület műszaki állapotával. Jellemző, hogy az 1929-ben épült belgyógyászat jobb ál­lapotban van, mint a ’74- ben épült sebészet, szülé­szet, műtőtraktus és rende­lőintézeti szárny, ahol az elektromos, fűtés- és vízve­zetékek mind szétrohadtak. Borsodban és Hevesben Terjed az influenzajárvány Ismerik a vétkes vírust Magyarországon „tombol” az influenzajárvány, s egy­más után dönti le a lábáról az embereket. A gócpont a Dunántúl és Budapest, ahol már több tízezren betegek, s emiatt a kórházakban lá­togatási tilalmat rendeltek el. Mivel az ország nyugati részén már előrehaladott ál­lapotban van a járvány, a vírust is sikerült izolálni, a vétkes kórokozó a H3N2- vírus. Tudvalevő, hogy az influ­enza „nem ismer” megyeha­tárokat, ezért a keleti or­szágrészben is lehet rá szá­mítani. Megkérdeztük dr. Munkácsi Magdolnát, a Bor- sod-Abaúj-Zempíén megyei tisztiorvosi szolgálat járvány­ügyi osztályának vezetőjét, hogy megtudjuk, van-e in­fluenzajárvány megyénkben. Mint elmondta, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében most kezdődik a járvány, még csak a második heté­ben járunk. A vírus izolálása folyamatban van, egy-két hét múlva ismerhetjük meg az eredményt. Egyébként az elmúlt héten, január 27. és február 3. között összesen 4060 ember lett influenzás a megyében. A járvány legin­kább a 14 éven aluliakat érinti (az iskolákban egyre többen hiányoznak az influ­enza miatt), mivel ők még nem „találkoztak” ezzel a betegséggel, 6 nincs ellen­álló képességük. Ebben a korosztályban 2318 az influ­enzás betegek száma. A me­gyében összesen 453-an van­nak táppénzen influenzás megbetegedés miatt, s kór­házban 16 beteget ápolnak, ök valamennyien a Semmel. weis Kórház II. számú fer­tőző osztályán vannak, amely a kijelölt influenzaosztály. Szövődmény 79 betegnél volt, 50 százalékuknál hörg­hurut, 13 százalékuknál pe­dig tüdőgyulladás. Megyén belül Encs és kör­zete „vezet”, itt 1466 az Influenzás betegek száma. A sorban Mezőkövesd követi, itt 942 ember influenzás, Miskolc környékén 427-en fertőződtek meg, míg Miskol­con 209 Influenzás beteget tartanak nyilván. Részleges látogatási tila­lom (a teljes tilalom egyelő­re nem indokolt, a járvány várhatóan 4—6 hét múlva fog tetőzni), van a kórházak szülészeti osztályain, vala­mint a csecsemő- és gyer­jje A kórház ügyviteli munkája mellett a leletfeldolgozás is számítógépre került. Egy-egy csőtörés utáni fal­bontásnál derül ki, milyen az épület állapota. Negy­ven-ötvenmillió kellene a rendbehozatalára. • MŰSZEREK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK Magyar szemmel elfogad­ható a műszerezettség, ha egyik-másik (röntgen, labor, altatógép) elöregedett is. Intenzívterápiás részleget terveznek kialakítani és já­rási kardiológiai gondozót létrehozni. A gasztroentero- lógiát felállították, szakem­berük is van hozzá, most vettek két endoszkópos mű­szert, gyomor- és vastagbél­tükrözéshez. Számítógép- parkjuk is van már, egy­részt a gazdasági-pénzügyi ügyintézés, másrészt a lele­tek .feldolgozása gépesítésé­re. A kórház feladata a hoz­zájuk tartozó 27 körzeti or­vos, 7 fogorvos és 3 gyer­mekgyógyász Szakmái' 'irá-' nyitása. Az átszervezés so­rán a rendelőintézet (SZTK) megszűnik és a fekvőbeteg­osztályok járóbeteg-ambu­lanciaként is működnek majd. Itt vizsgálják meg a jelentkezőket és döntik el, hogy felvegyék-e a kórház­ba, vagy elég az otthoni kezelés. • A cél, az alapellá­tás biztosítása, minél több beteg otthoni gyógyítása és a kórházi ápolási idő csök­kentése. (Ügy mondják, egy kór­ház minőségi fokmérője az ápolási idő tartama is. Ez általában igaz lehet, de dr. Tóth Imre álláspontját is el kell fogadni. Ott. ahol a lakosság, a betegek kultu­ráltsága, lakáskörülményei nem teszik lehetővé, nem küldhetik haza őket, csak teljesen gyógyultan. Nyuga­ton egy vakbél- vagy sérv- műtött másnap hazamegy, a putriban lakót, vagy egy egyedül élő nyugdíjast nem lehet elengedni. Ezért hosz- szabb Szikszón az ápolási idő, mint akár Miskolcon is.) • UGYELETEK. az Önkormány­zatoknál A tárca irányelve: a kór­ház szabaduljon meg a te­rületi feladatoktól. A köz­ponti ügyeleteket átadják a székhelyközségek önkor­mányzatai részére (Cönc, Encs, Szikszó, Krasznokvaj- da). Egy-egy ilyen ügyelet­ről 6—7 községet is ellát­nak éjszaka. Ezeket nem a kórház tartja fenn mint ed­dig, hanem az önkormány­zatok, ők is finanszírozzák, a társadalombiztosítással együtt. A fölszerelést, gép­kocsit és a költségvetés er­re eső részét a kórház át­adja — ez olyan rendelke­zés, ami könnyíti a kórház munkáját és a feladat va­lóban az önkormányzatok­hoz illő. (gróf) mekosztályokon, s a gyer­mekotthonokban. Heves megyében is az ele­jén tart még az influenzajár­vány — tudtuk meg dr. Bo- rosznói Etelkától, a Heves megyei tisztiorvosi szolgálat járványügyi osztályának ve­zetőjétől. Elmondta, hogy Heves megyében összesen (január 27. és február 3. kö­zött) 4915-en lettek influen­zásak, s eddig még nem izo­lálták a vírust. A kor sze­rinti megoszlás a következő: 1 év alatt 92, 1—14 év kö­zött 3187, 15—24 év között 728, 25—34 év között 289, 35—59 év között 421, 60 év felett 195. Ebből a statiszti­kából kiderül, hogy Heves megyében is leginkább a 14 év alattiakat érinti a jár­vány. Táppénzen Egerben 170-en vannak influenzás megbete­gedés miatt, Gyöngyösön 150- en, Hatvanban pedig 115-en. A gyöngyösi és a hatvani kórházakban már részleges tilalom van a szülészeti osz­tályokon, a csecsemő- és gyermekosztályokon, s szom­battól az egri megyei kór­házban is elrendelik a rész­leges tilalmat. (tarnavölgyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom