Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

Mini festékgyár a szállítási üzemben Fogyasztói érdekvédelem helyett kiszolgáltatottság Széteső autó, madzagttélű kolbász • Az állom kivonult • Egykoron iap is volt 5{c A precíz fe'ületelökészítés után a szocialista autókat szeb­bé vatír ’’ a szállítási üzemben, mintha újak lennének. (Bujdos Tibor felvételei) 4prilis 1,: indul a csődlavina 2. Kockáztatnak, vagy ügyeskedő Pató Pálok? Fél éve ingyenmunkán A Ferrari is Sikkens-t liaszít ál Azt mondják a szakén be­rek, az emberi szemnél nincs pontosabb műszer, mely jobban elkülönítené a színárnyalatokat. Különö­sen érdekes ez, mikor javí­tófestésre kerül az autó, s bizony a vak is látja, hogy nem stimmel a színárnya­lat. Egyébként autófényező legyen a talpán, aki az eredeti színt kikeveri. A világon jó néhány cég dolgozza ezt a piacot, köz­tük az Akzo, mely holland székhelyű, s igen előkelő helyen áll az ipari festék- gyártás rangsorában. A ku­tatók utramodern 'laborató­riumokban folyamatosan dolgoznak azon, hogy javít­sák a termékek megjelené­sét, ellenállóságát az időjá­rási, korróziós, és vegyi ha­tásokkal szemben. Szóval a pontos szín elé­rése. Ez az autófényezés legnehezebb része. Ugyanis egyre növekszik az árnya­latok, a különleges hatású színek száma, ugyanakkor a javítás során már kiderül­het az is, hogy az adott szín sem eredeti, például mostanában, a Nyugatról behozott autók nagy részé­nél. Azt lehet mondani, hogy •z évek során kifejlesztett, komputerizált színanalízis- rendszer és keverési tech­nológia utolérhetetlen hír­nevet adott az Akzonak a színpontosság tekintetében. Elég italán megemlíteni, hogy a Volvo, az Opel, sőt » Ferrari is a cég által elő­állított Sikkens festékcsalá­dot használja. Mindezek figyelembe vé­telével igen előkelőnek te­kinthető az a kapcsolat, amely az elmúlt év decem­berében létrejött a Miskol­ci, Postaigazgatóság Szállítá­si Üzemével. Itt helyeztek el ugyanis egy mini Sik­kens festékgyárat, amely 56 ezer színt tud kikeverni. Készséggel állnak rendelke­zésre Miskolcon, a Blasko- vícs út 3. szám alatt, ahol nemcsak javítófestést, vagy teljes festést tudnak elvé­gezni, hanem a Sikkens ter­Folytatódik az Ifjúsági és Szabadidőházban a Logos vallásbölcseleti előadássoro­zat. .. Február 6-án csütörtö­mékcsaládot eladásra is kí­nálják. Megtekintettük egy előké­szített Lada festését, s itt valójában az előkészítésen van a lényeg. A szakembe­rek a Sikkens-család tarto­zékai révén egy olyan vé­dőréteget képeztek a kocsin, amely megakadályozza, hogy a Sikikens átvegye az eredeti festék oxidálódását. Meglehet, hogy a Sikkens súlyra drágább, mint mond­juk a Neolux, de sokkal ke­vesebb kell belőle, színtar­tóssága és fénye lényegesen jobb, ugyanakkor környe­zetkímélő is. A szállítási üzem szak­emberei jó : néhány igen fi­gyelemre méltó vállalkozást beindítottak az utóbbi idő­ben. Ahogy korszerűsödik a posta gépparkja, folyamato­san képzik magukat, építik a kapcsolatokat, s mint hír­lik, a Suzukival is tárgyal­nak, ők lennének a japán cég megyei szervizképvise­lői. Mint Szűcs Ferenc üzemvezető elmondta, elég­gé előrehaladottak ezek a tárgyalások, de végleges megállapodás még nincs. Annyi bizonyos, hogy az elkövetkezendő időben zöld­kártyaállomássá fejlesztik a Blaskovics út 3. szám alatt lévő szállítási üzemet — er­ről már tájékoztattuk olva­sóinkat —, s remélhetőleg nagy érdeklődés mutatkozik a mini festékgyár, egyálta­lán a Sikkens termékek iránt. K. I. kön délután fél ötkor Szabó Dániel a reformációról be­szél. Mindenkit szívesen lát­nak. Sok vállalatnál, gazdasági társaságnál a legnehezebb helyzetben, bizonytalan, vá­rakozó állásponton vannak. A dolgozók pusmognak, hi­szen miért is ne szivárogna ki a hír: utolsókat rúgja a cég. Kényszerszabadsággal kezdték az évet, és még most sincs megrendelés a termékeikre, vagy a szol­gáltatásaikra. A csőd-, vagy a felszámolási eljárással kapcsolatos ismereteik meg­lehetősen hiányosak, s hogy ezek rájuk nézve milyen kö­vetkezményekkel járnak, aligha van elképzelésük. Éppen ezért kérdezem dr. Egeli Zsoltot, a Borsod- Abaúj-Zempién Megyei Bí­róság bíráját — folytatva tegnap megkezdett beszélge­tésünket —, hogy kereshet- nek-e jogorvoslatot a dol­gozók azzal a cégvezetővel szemben, aki fizetésképte­lenség esetén nem jelent öncsődöt. Pedig ez a hitele­zőkkel történő pénzügyi megegyezési, rendezési tor­ma még mentené, ami ment­hető, talán még az ő állá­sukat is. — Az érdekképviseletük­nek van, vagy len; - jogo­sítványa erre. illetve a régi Munka Törvénykönyvnek is élnek még az ide vonatkozó passzusai — mondta. — Azt viszont el kell felejteni, hogy a gondoskodó állam utaztatja az ellenőröket, akik igazságos Mátyás mód­jára lecsapnak. Mindenki saját sorsának irányítója. — Sajnos ezzel kapcso­latban nem rózsásak a ta­pasztalatok, éppen a mun­kanélküliségből adódó ki­szolgáltatott helyzet okán. — Ma még előfordulhat, hogy nem jelent csődöt az a vezető, aki a múlt év au­gusztusától nem tud bért fizetni a dolgozóinak. Sőt a bírósági eljárásban sem is­meri el a cége fizetéskép­telenségét. Vagy említhet­ném egy kisszövetkezet pél­dáját, amely bejelentette megszűnését, s a saját so­Vevőnek, ügyfélnek lenni: kiszolgáltatottság. Egyre gyakrabban jut ez eszünkbe, hiszen a most lezajló válto­zások egyfelől tagadhatatla­nul a választékot bővítik, a vevőnek kedveznek, de ugyanakkor a fogyasztói ér­dekvédelem mintha a sem­mibe illant volna. Az alap­törvény, miszerint a silány szolgáltatás, áru magától, a piaci verseny következtében eltűnik, még nem működik. Egyelőre úgy tűnik, inkább az a szabály, hogy amit másutt nem tudsz behajtani profitként, fizettesd meg a fogyasztóval... Legutóbb arról írtunk, hogy a távhőszolgáltatás ma például mennyire nem szol­gáltatás valójában, hiszen diktált áron kapunk vala­mit. aminek a minőségére, mennyiségére semmi ráha­tásunk nincs. De felemlítet­tük a lakbérek ügyét is, hi­szen ma ugyan ki vizsgál­raikból választottak felszá­molót. Másfél éve folyik az eljárás, s a tagok mind a mai napig nem jutottak a vagyonukhoz. A vezetők ugyanis alapítottak egy kft.-t, „kikölcsönözve” a szö­vetkezet vagyonát. A volt tagokat azzal tartják sakk­ban, hogy meghatározott ideig munkaszerződést köt­nek velük. Aki ezt nem fo­gadta el, az utcára került. Mindezt persze nem az iratokból tudom. Az viszont már fordulatot jelez — most találkoztam vele először —, hogy voltak, akik a bíró­sághoz fordultak kideríten­dő, hogy miért nem megy előbbre a kisszövetkezetük­ben a felszámolás ügye. — A laikusok úgy vé­lik, hogy a C9őd- vagy a felszámolási eljárás le­folytatása és időtartama a bíróságokon múlik. — A bíróságoknak a csőd­eljárásban nincs érdemi fel­adatuk. Csupán az eljárás törvényi kereteit kell bizto­sítani. A felszámolási eljá­rás már keményebb dió adós és hitelező, a felszá­moló és a bíróság egyaránt most tanulja. Három me­gye fogja megkapni — köz­tük mi is — azt a számító- gépes programot, ami a csőd- és felszámolási eljárás bírói munkájának gyorsasá­gához ma már nélkülözhe­tetlen. Az írógép például megszűnik számunkra, he­lyette szövegszerkesztő lesz, illetve számítógépes adat- feldolgozás. Ez a fejlesztés jelzi, hogy az igazságügyi tárca vezetői felismerték: a szűkös lehetőségek között is biztosítani kell a technikai feltételeket. Emögött ké­mén realitás húzódik, a kés­lekedéssel ugyanis milliós károkat lehet okozni. — Ám a fizetésképte­lenné vált cégek vezetői­nek — mint említette az előző részben — nem eny- nyire szívügyük a saját cégük, illetve a hitelezők milliói. gatja, hogy mi járt volna a befizetett pénzért, s abból valójában mit kapott meg a bérlő. (Az nem kifogás, hogy túl kicsi volt az ösz- szeg. mert egyrészt nem a bérlő állapította meg, más­részt voltak házak, ahol működött a házkezelés, meg voltak, ahol nem nagyon.) • KARÁCSONYI TANULSÁGOK Klasszikus fogyasztói ér­dekvédelmi ügy az autóké, igaz, erre most már azt le­het mondani, hogy idejét­múlt téma, hiszen ki vesz ma már új „szocialista” au­tót. No, de ami most ezek­ből az úton fut, ahhoz is évtizedig alkatrészt kellene biztosítania a gyárnak és a kereskedőnek, azaz a Mer­kúrnak. Nem jószívűségből: benne volt az autó árában De hcl ez az ellátás? Leg­utóbb már a garanciális au­— Odáig már eljutottunk, hogy nincs hivatalból való eljárás, nem a bíróságok járják sorra a cégeket. Min­den tulajdonos és cégvezető maga dönt. Azzal azonban ha elmulasztja a kötelezó osódöt bejelenteni, s ezzel kárt okoz a hitelezőinek azok polgári perben követel­hetik az első számú vezető­től, hogy kárukat térítse meg. Ügy vélem, egy—más­fél év múlva kezdődnek majd ilyen perek, s első­sorban a magánszemélyek által alapított társaságok­nál. S akkor majd bebizo­nyosodik, hogy indokolt volt-e a gazdasági kockázat, vagy ráfizet az, aki Pató Pál úr módjára halogatta a dolgokat. — A törvény nem is­merése nem mentő körül­mény. ám a gazdasági jog- j alkotás az elmúlt egy-két I évben annyi, újat hozott, hogy ezekből nehéz nap­ra késznek lenni. — Valóban nincsenek irigylésre méltó helyzetben, hiszen például a szövetke­zetek vezetői azt sem tud­ják, mire figyeljenek: a kárpótlási, az új szövetke­zeti törvényre, vagy ellehe­tetlenült helyzetük miatt a csődre? Jó lett volna, ha a törvényalkotók alaposabb és ! szélesebb körű tájékoztatást adnak például a csőd és a felszámolási eljárás lényeg­be vágó különbségeiről. Azoktól minden bizonnyal szívesen vették volna a használhatóbb információ­kat akik belelátnak a cégek veséjébe, de nem a hatóság és nem a hatalom szemüve­gén keresztül. Nem vélet­len, hogy ilyen jellegű ügyekben 30 kérelem közül 26-at kell hiánypótlásra visszaküldeni. Mi most a cégirodában minden ezzel kapcsolatos lehetséges tájé­koztatót kifüggesztettünk, hogy elébe menjünk a dol­goknak, remélve, hogy lesz­nek is, akik hasznosítják. (Vége) (ol áh) tók szervizét sem akarták elvégezni... A legutóbbi karácsony sok szülő számára szomorú ta­nulságokkal szolgált: e so­rok írója is tulajdonosa egy, a kézbevétel után azonnal elemeire hulló tűzoltó autó­nak. Egyenesen elképesztő, hogy micsoda kacatokat le­het jó áron, játék címén árusítani Magyarországon, s nem az aluljárókban. . vagy az utcán, hanem üzletekben is. • LÁTLELET, FÜSTÖLVE Általánosan jellemző bizo­nyos árukra a rendületlen minőségromlás, piaci ver­seny ide, vagy oda. A hús­ipar például nem szűnik meg panaszkodni a csökke­nő kereslet miatt, ugyanak­kor otthon egész kis gyűjte­ményt őrzök a drága füstölt kolbászokból összegyűjtött madzagokból. elrághatát- lan inakból, felismerhetet- len műanyagszerű kötőszö­vetekből. Volt olyan pél­dány, amiből különválasztva a színtiszta zsírt, a mócsin- got. a madzagot és az egyéb elrághatatlan alkotókat, alig maradt valami. Miközben kétségtelenül eláraszt minket egy eleddig nem tapasztalt jó minőségű árumennyiség is, a nyugati híradástechnika jobbik ré­sze, a nevesebb márkájú háztartási gépek, s persze a nyugati autók, egy rendkí­vül jelentős szolgáltatási és áruszektorban nemhogy vál­tozatlanul maradt volna minden, hanem katasztrofá­lisan romlik a minőség. • NAGYÍTOTTAK Mostanság nem ildomos a múlt rendszert nem elítélő­en emlegetni, de ami tény, az tény: akkor legalább volt a fogyasztói érdekvéde­lemnek némi szervezettsége. A kereskedelmi, felügyelő­ség. a társadalmi ellenőrök, a fogyasztók tanácsa let- legalább erőlködték valamit, s még egy időbén országos lan is létezett Nagyító né­ven, ami a vevőket védte. Mint számos más terület­ről is. az állam túl gyorsan és túl rnegsondolat’a.nül vo­nult ki a fogyasztói érdek- védelemből. Pedig ezt i°en rosszul teszi, hiszen amikor az állam ellenőrzi az áruk. szolgáltatások minőségét, és magasra emeli a mércét, a saját maga legszigorúbban vett gazdasági érdekeit is védi. Ugyanis amíg a bel­földi piacon ..megengedhe­tő” a silányság, addig iga­zán nem lehet számítani exportsikerekre sem. (Vége) (kiss) A Magyar Szocialista Párt városi szervezete értesíti a miskolciakat, hogy a múlt évhez hasonlóan az idén is lesz jogi és adótanácsadás. Helye: MSZP Corvin u. 9. sz. alatti politikai centruma. Ideje: 1992. február 5. (szer­da) 17.00—19.00 óráig. Taná­csot ad dr. Hartai István és Mandzák Gyűl'né. A továb­bi időpontokról a napilapok­ban és a rádióban adnak tá­jékoztatást jf;,. A mini festékgyárban 56 ezer színt tudnak kikeverni. 4 reformációról

Next

/
Oldalképek
Tartalom