Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

sic Kisebb a félelem, ha ismerős fogorvos székébe ülhetünk. Mit tizet a társadalombiztosítás? fogas kérdések A pénzhiány szembetűnő betegség (Tudósítónktól) — Késleltethető-e a fog­romlás? — teszem föl az első „fogas” kérdést dr. Var­ga Judit Erzsébet bocsi fog­orvosnőnek. — Igen, késleltethethő, bi­zonyos feltételekkel, mint például a szájhigiénia, az egészségnek megfelelő ét­rend betartása és még sorol­hatnám. Meg kell említenem a szülők felelősségét, felhí- va figyelmüket a „dentocar- program” következetes vég­rehajtására, hiszen a fog állapota szinte minden irányban kihat az emberi, következésképp a gyermeki szervezetre is. A legkisebb fogromlás esetén a<z azonnali beavatkozás nagyon sok kel­lemetlenséget és fájdalmat megelőzhet — foghúzás nél­kül. A fogorvosi munka bi­zalmi feladatkör. Végül is az lenne a legjobb megol­dás, ha a beteg maga vá­laszthatná meg a fogorvost, teljes bizalommal és hittel, mert akkor nem érné csa­lódás. — Doktornő! ön mit vár az egészségügyi törvény­től? — Világos, szabatos, ma­gyaros megfogalmazású, egy­értelmű rendeletekre van szükség, de mielőbb. — Véleménye szerint, körzetében élnek-e az or­vosválasztás lehetőségével? — Nem valószínű. Ez egy eléggé forgalmas vidéki ren­delő (az önkormányzat hozzájárulásával működik), eddig is elláttuk a nem szi­gorúan a körzetünkhöz tar­tozó betegeket is. Azt gon­dolom, ebből a szempont­ból nem lesz lényeges vál­tozás. — Várhatóan hogyan rendezik a fogorvosi mun­ka költségeit? A beteg megelőlegezi a díjakat, amit aztán a társadalom- biztosítás az orvosi szám­la szerint megtérít a be­tegnek? Egyáltalán, mire számíthat a beteg? — Nem a betég feladata. A zöldkártya szerint az el­látás folyamán jelentkező költségeket az orvos a TB- nek jelenti, s azt a TB térí­tésként az orvosnak kifizeti. — A protézis készítésé­nek hivatalos menete ei- tér-e a jelenlegitől? — Valószínűleg nem, de pontos, lényegre térő tájé­koztatást még mi sem kap­tunk. — Extra kívánsága le­het-e majd az Ideérkező­nek? Gondolok itt például a porcelán fogpótlásra, amit teljes egészében meg keli fizetni, vagy részben térít majd a TB? — Porcelán fogpótlás most is készül, annak fog­technikái árához ma sem járul hozzá a TB. Valószí­nű, hogy az új rendeletek alapján, az ilyen igényesebb pótlások orvosi költségeit is a betegnek kell majd visel­nie. — Mikortól várható az új rendeletek életbe lé­pése? — Nem tudom, Nagyon sok a tisztázatlan, főleg a gazdasági jellegű kérdés. Akinek nincs pénze a fo­ga javíttatására, és ez saj­nos mindinkább szembetű­nőbb „betegség”, az mire számíthat? A romlásnak in­dult fog nem ismer türelmi időt a várható életszínvonal­javulásig. Ez elkeserítő, de nyitott kérdés marad. (palocsay) Borsod megye bűnügyi lieiyzeiérőí Háborúzik az Eladták a Itatnia márkát, bár írógéppel írták rá- az értékét Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye bűnügyi, közlekedési és közbiztonsági helyzetéről tá­jékoztatta tegnap délelőtt a sajtó képviselőit a rendőr­főkapitányság vezetője — Forgács László rendőr alez­redes, valamint helyettesei: dr. Ignácz István, a bűn­ügyi és dr. Sárközi Ferenc, a közbiztonsági vonal gaz­dái. Dr. Pásztor Albert vizs­gálati osztályvezető azokkal a bűnügyekkel ismertette meg a résztvevőket, ame­lyeknek kivizsgálása folya­matban van. Dr. Tergalecz Ferenc a tiszaújvárosi gyil­kosságot, dr. Erdélyi László, a gazdaságvédelmi osztály vezetője pedig a gazdasági bűntetteket vázolta. Az előző napon áltomány- értekezletet tartottak a fő­kapitányság vezetői, ame­lyen az Országos Rendőr­főkapitányság magas rangú tisztségviselői is részt vet­tek. Itt elemezték a rendőr­ség szakemberei, hogy mit mutat a múlt évi munka. Ebből vonta le azt a követ­keztetést Forgács László fő­kapitány, hogy a lakosság segítségére a továbbiakban fokozottabb szükség van, jól­lehet, számítanak rá, hogy a személyi állományt és az anyagi javákat is az eddigi­eknél jobban tudják majd gyarapítani. Ez utóbbiak kö­zé tartozik a technikai fel­szerelés bővítése, s a bérek lehetőség szerinti növelése Is. Dr. Ignáez Irtván, a fő­kapitány bűnügyi helyette­se arról szólt, hogy a bűn­ügyi statisztika országosain is sokkhatású. Országosan csaknem százezerrel több bűncselekmény történi, mint 4 B.-4.-Z. Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatója Több, mint felszázezer állásnélküli Ev végi prognózis: 80—90 ezer munkanélküli Sajnos. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében drámai módon alakult a foglalkoz­tatási helyzet 1991-ben, tud­hattuk meg Balabán Péter­től, a B.-A.-Z. Megyei Mun­kaügyi Központ igazgatójá­tól, és dr. Simkó János osz­tályvezetőtől. A munkanélküliek száma az 1990-es 10 ezerrel szem­ben ’91-ben több, mint 36 ezerrel növekedett, s az év végére már megközelítette az 50 ezret, ez év január vé­gén pedig már több. mint 53 ezren voltak állás nélkül a megyében, s a becslések sze­rint év végére akár 80—90 ezer is lehet a regisztrált munkanélküliek száma. A munkanélküliek aránya egy év alatt 4 százalékról 15,1 százalékra emelkedett. Me­gyén belül változatlanul az ózdi, az edelényi, az encsi, a sárospataki—sátoraljaúj­helyi körzetben a legsúlyo­sabb a helyzet, ahol a mun­kanélküliek aránya a 20 szá­zalékot is meghaladja. A recesszió valamennyi termelési szférát érinti, az ipar és az építőipar mellett a mezőgazdaságban és a szolgáltató ágazatokban is jellemzővé vált a leépülés. A munkanélküliek 60 száza­léka férfi, 40 százaléka nő, de egy idő óta a nők aránya lassú növekedést mutat. Az életkor szerinti összetétesre a 30 éven aluli fiatalok vi­szonylag magas, 45 százalé­kos aránya jellemző. 1991­ben rohamosan növekedett az állás nélkül maradó pá­lyakezdő fiatalok száma, év végén már több. mint 3300- an voltak, s ez a tanulmá­nyait tavaly befejező, s első ízben munkát kereső fiata­lok 1/3-át jelenti. Korábban a munkanélküliség elsősor­ban a képzietleneket sújtot­ta, az utóbbi hónapokban azonban folyamatosan nőtt a szakmunkások, a szellemi foglalkozásúak és az érett­ségizettek aránya. Az állás nélküli szellemi foglalkozá­súak száma 7 ezer főié emel­kedett. s közülük több mint ezren diplomások. A mun­kanélküliek egyre nagyobb hányada a tartós munkanél­küliség állapotára kénytelen berendezkedni. A munkaügyi központ — a központi foglalkoztatási alapból pályázati úton el­nyert támogatásokat is fi­gyelembe véve — 199i-ben mintegy 60C millió forintos megyei foglalkoztatási alap­pal gazdálkodott, s ezt for­dította a hét aktív foglal­koztatáspolitikai eszköz al­kalmazására. Tavaly közel négyezren részesültek átkép­zésben. Közhasznú munkát 130 településen 2800-an vé­geztek, elsősorban kommu­nális feladatokat láttak el, míg kisebb részük pedagó­gus-asszisztensként és házi szociális gondozóként tevé­kenykedett. A korengedményes nyug­díj igénybevételéhez 18 mun­káltató 1500 dolgozója ré­szére biztosítottak tárnoga tást. A részmunkaidő beve­zetéséhez 38 gazdálkodó szerv vette igénybe a központ tá mogatását, s ez 5700 dől go zót érintett. A munkaügy központ 60 munkanélkül vállalkozóvá válását támo gáttá oly módon, hogy a vál lalkozói igazolvány idváltá sa után még további hat hó napra folyósította a részük re a munkanélküli j áradé kot. Tartósan munfcanélkü lieket 20 munkáltató alkal mázott 1991-ben, s ebben a támogatási formában 150 fő részesült. Munkahelyteremtő beruházáshoz 29-en nyújtot­tak be pályázatot, s mintegy 60 millió forint vissza nem térítendő juttatásban része­sültek. és ezáltal 720 mun­kanélküli foglalkoztatását vállalták. Az előbb felsorolt támo­gatási formák alkalmazásá­val 1991-ben összesen mint­egy 15 ezer emberen tudtak segíteni, de a negatív gaz­dasági folyamatok közepette nem akadályozhatták meg a megyében a munkanélküli­ség gyors ütemű növekedé­sét. A segélyben, illetve já­radékban részesülők száma a tavalyi év végére ltszörö- sére nőtt. és meghaladta a 38 200 főt. Az állásnélküliek közül több, mint 12 ezren(!) nem részesülnek munkanél­küli ellátásban, s számuk várhatóan több ezerrel nőni fog az ellátási idő letöltésé­vel. Tarnavölgyi László az előző évben. Ez azt je­lenti, hogy tavaly Magyar- országon összesen 424 407 bűntett vált ismertté (ez 1989-ben 225 ezer, ’90-ben pedig 341 ezer volt). Ugyan­akkor a megyében ennek a számnak csak a 6 százalé­ka fordult elő, ami még így is sok. Ugyanis a borsodi, ismertté vált bűncselekmé­nyek száma tavaly 29 491 volt, ám ez 30 százalékkal így is több, mint ’90-ben. Az összes bűnesetnek a 60 szá­zaléka azonban Miskolcon fordult elő (16 380). Tízezer lakosra 393,1 bűncselekmény jutott és 158,9 bűnelkövető. A megye e tekintetben az ország főkapitányságai kö­zött az első helyen áll. Az eredményességi mutatók azonban a 10—12. helyre so­rolja megyénket. Különösen a vagyon elleni bűntettek aránya nőtt: az összes bűn- cselekmény 79,1 százaléka tartozik ezek közé. Az erő­szakos, garázda jellegű bűn­cselekmények aránya 8,1 százalék volt. Szomorú, hogy erőteljes a növekedés az ismertté vált bűnelkövetők között a fia­talkorúak arányában - (20,2 százalék), a gyermekkerúa- kéban (26,2 százalék). Eny- nyivel emelkedett arányuk az 57,2 százalékkal egyéb­ként is szaporodott bűnel­követők között Az viszont örvendetes, hogy 2,8 száza­lékkal több volt az ismeret­len tettese« bűnesetek fel­derítése, mint az előző esz­tendőben. Dr. Sárközi Ferenc, a fő­kapitány közbiztonsági he­lyettese legkivált a közle­kedési helyzetről adott tájé­koztatást Elmondta: nőtt a gépjárművek száma a me­gyében, főként a használt nyugati gépkocsikból van több. mint valaha, ám nem változott a közlekedési mo­rál-, udvariasságról, előzé­kenységről ma sem beszél­hetünk. S jóllehet, kevesebb volt a sér üléses balesetek száma, és kevesebben hal­tak meg közutainkon, 2223 közlekedési bűncselekmény­ben folytattak nyomozást. Ezek közül minden ötödik baleset ittas vezetés miatt fordult elő. Az összes sérül­tek 30 százaléka gyalogos volt, többnél volt szemtanú, de még a cserbenhagyásos vagy segítségnyújtás elmu­lasztása mellett bekövetke­zett balesetnél sem próbál­tak legalább annyival segí­teni, hogy megjegyezzék a balesetet okozó jármű szí­nét, típusát, vagy rendszá­mát. Az eddigieknél nagyobb támogatást várnak az ál­lampolgároktól a közlekedé­si vonalon. A Toldi-ügyet ismertette elsőként dr. Pásztor Albert vizsgálati osztályvezető (la­punk kétrészes cikkben fog­lalkozott vele), s elmondta, hogy ma már heten vannak előzetes letartóztatásban a zsaroló bandából, akiket Toldi Miklós fiatalok közül toborzott maga köré. Toldi­ról egyébként elmondta azt is, hogy nemrégen szaba­dult az emberölés bűntette miatt kiszabott börtönbün­tetéséből. Egymással hábo­rúzik az alvilág, s ennek is köszönhető, hogy sikerült már nem egy csoportot megbontani. A cikksoroza­tunkban közeiteken túl egyébként Zsédenyi Károly és Únodi Ákos nyékládházi, illetve Tóth Demeter mis­kolci laikosök kerülitek elő­zetes letartóztatásba a zsa­rolók közül. A Tiszaújváros határában talált meztelen női holttest ügyét ismertette dr. Terga­lecz Ferenc, hangsúlyozva: az időközben azonosított ál­dozat Csorba Gézáné 43 éves, tisztaúj városi lakos, egy nyugati típusú gépko­csit próbált meg lestopol- ni a város határában, ezt még szemtanúik állítják, ezért kérik, hogy aki látta a meggyilkolt asszonyt ja­nuár 30-án, a késő délutáni órákban akár egyedül, akár valakinek a társaságában, akár gyalog, akár kocsival, jelentkezzen a főkapitányság vizsgálati osztályán. A hamis pénzek terjedé­séről, szóit dr. Erdélyi. Lász-’ ló, a gazdaságvédelmi osz­tály vezetője. Bemutatta agyebek melleit azt a hamis 500 forintost, amelyet színes xerox-eljárással, és azt az ötezrest, amelyet lézermáso- lásnal készítettek. De szólt arról a hiamis ezermárkás­ról is, amelyet Szikszón ad­ták el és vettek meg 48 ezer forintért. A hamisít­vány annyira primitív volt. hogy a tetejére írógéppel írták rá az értékét, hogy „1000 márka”. Dr. Tuza László, a Mis­kolci Rendőrkapitányság ve­zetője, rendőr alezredes ar­ról szólt, hogy a múlt év nehéz voílit Miskolc életé­ben. (Az általa elmondot­takra a Déli Hírlapban ké­sőbb külön visszatérünk.) Ezt követően a sajtó képvi­selőinek kérdéseire válaszol­tak a jelenlevő vezetők. R. É. A KDNP bogácsi szervezete Bogács községben február 21-én, az általános iskola éttermében megalakult a Kereszténydemokrata Nép­párt bogácsi szervezete. A megyed elnökség képvisele­tében Szappanos István me­gyei szervező titkár üdvö­zölte az alakuló ülés részt­vevőit, ismertette a keresz­ténydemokrácia eszmeiségét és feladatait. Ezt követően megválasztották a megala­kult helyi szervezet vezető­it:^ elnökké egyhangúlag Gál Lászlót, az elnökség további tagjaivá Kovácsné Kovács Máriát, Verbóczki Tibornét, Szajlai Lászlót és Molnárné Hócza Saroltát. Az alakuló ülés legfontosabb feladat­ként a község fejlődését és a demokrácia kiteljesedését jelölte meg ennek szelle­mében kívánnak a jövőben munkálkodni. Francia nyelvtanfolyamok Oj kurzusokat hirdet meg az Alliance Francaise. A március 2-án induló francia nyelvtanfolyamokra ezen a héten lehet jelentkezni az AF központjában, a Kossuth u. 11. szám alatt, de felvi­lágosítást is lehet kérni a 27-687-es telefonszámon. Minden szinten indítanak tanfolyamokat, az alapfoktól a felsőfokig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom