Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
A fatusi cigány sálról (2.) Telepekről a faluba, putrikból lakásokba más Katona Tamás előadása Alsőzsolcán, Sajóiván- kán, Arlón, Ónodon, Lak községben és Csenyétén már a múlt században, sőt korábban is laktak cigányok. Szalaszendre. Irotára, Saiókeresztúrra, Léh községbe évtizedekkel később költöztek be. Egészen változó. hogy ma Borsod-Abaúj- Zemplén egyes falvaiban hányán élnek, különböző az is, hogy milyen körülmények között, de az bizonyos, hogy a települések nagyobbik hányadában évtizedek, néhány községben pedig évszázadok óta élnek cigányok. Az a szociológiai felmérés, amelyet a közelmúltban végzett az MTA Regitesz Piac- és Közvélemény-kutató Kft. észak-magyarországi osztálya, azért volt fontos munka, mert hozzásegíti azokat, akiík tehetnek a cigányság sorsának alakulásáért, ennek a néprétegnek a közelebbi megismeréséhez. Harminc községben 600 háztartás és 3200 ember körülményeit mérték fel abban a tudatban, hogy ha esetenként előfordul is, hogy jó lakásokban, a falusiakkal együtt élnek ezek a családok; messziről jöttek, és csak 1945 óta több fokozatban is megküzdöttük azért, hogy jobb körülmények közé kerüljenek. Történetiségében izgalmas a falusi cigányság életének alakulása. Múltba vesző, alig ismert világ a cigánytelepeké, amely több volt, mint az emberi lakásformák együk fajtája. Még januárban új helyre állítottak át egy frontfejtést Lyukóbányán, mert a korábbi nagy teljesítményű fejtés már „kifutott”. így ismét teljes kapacitással dolgozik a bánya — tudtuk meg Doma István, termelési főmérnök-helyettestől. Az év első másfél hónapjában mintegy 35 ezer tonna szenet adtak lakossági fogyasztásra, ki tudták elégíteni az igényeket, ami nem csekélység, ha a hosz- szan elhúzódó, téli. fagyos időjárásra gondolunk. Jelentős a bánya erőmű v* széntermelése is; a berentei és a tiszapaikonyai hőerőművet látják el lyr.kói szénnel. A szállítást az igényeknek megfelelően teljesítik, részint a Lyukót Berentével összekötő drótkötélpályán, részint pedig közvetlenül, közúti gépkocsifuvarozással. A kormány és a bányászszakszervezet közötti megállapodás alapján felszámoljak a rudolftelepi bányát. Az itt dolgozók egy részét más üzemekhez telepítik át. így Lyukóbányára is mintegy 60, különböző munkakörben dolgozó bányász, vájár, bányaiparos került. Az új helyen már meg is kezdték munkájukat. A létszámmal pótolni tudták azt a munkaerőkiesést, amely anEgy kultúra, egy foglalkozás-szerkezet, életforma, szokások kifejeződése volt olyan saját különálló társadalommal, amely annyiféle volt, ahály ilyen cigányközösség létezett. A telepi társadalmi hierarchia csúcsán a kávéházi zenészek álltak, utánuk a fuvarosok jöttek, azután a -községi pásztorok, gyepmesterek, napszámosok. Másutt a lö- vascigányok képeztek különálló csoportot. Egy-egy telepen nem éltek túlságosan sokan, mert a régi időkben természetesen alakult úgy a sorsuk, hogy csak annyian maradtak egy-egy falu határában, ahány családnak a település megélhetést biztosított. A telepek rendszerint a községek szélén, a községektől távolabb alakultak ki, a „fejlődés” hozta magával. hogy már vannak, olyan községek, amelyekben a falu közepére kerültek; körbeépítették őket. A telepd társadalom felbomlása a két világháború között kezdődött meg, az ötvenes években pedig gyorsan megsemmisült. Eltűntek többnyire a telepek is, de megjelentek a falvakban a nyomortelepeik, amelyek azonban már egy egészen más minőséget képviselnek. A telepeik tudatos felszámolását célul tűző politika, egy 1961-es párthatározattal kezdődött. Ezt 1964-ben kormányhatározat követte, amely 1980-ig a cigánytelepek teljes felszámolását írta elő. A kitűzött határidőt I nak következtében jött létre, hogy Lyukóról sokan korengedményes nyugdíjba mentek. A létszámkiegészítéssel nem okoz gondot a munkahelyek telepítése. — Egyedül nem lehet rendőri feladatot ellátni. Ez csapatmunka, csapat kell hozzá. A főkapitányság új vezetőinek ezt jövőre ki kell alakítani, hogy esztendő múltán büszkén mondhassák a parancsnokok és az állomány: egymásra találtak. Dr. Pintér Sándor rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője gratulációja előtt ezekkel a szavakkal fejezte be mondanivalóját tegnap délelőtt, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság állomány- gyűlésén, ahol beiktatták az új megyei főkapitányt és helyetteseit. A vezérőrnagy parancsát Molnár László rendőr alezazonban nem lehetett tartani, bár a telepek száma jelentősen csökkent: 1961-ben kétezeregyszáz volt az országban, ’84-re pedig 77 százalékkal kevesebb. A felszámolt telepek lakosságát el kellett helyezni. Ennek első és alapvető formája az úgynevezett Cs-lakások építése volt, amikor a családok igényjogosultsága és fizetőképessége függvényében határozták meg a lakások komfortosságát. Sokan jutottak úgy emberibb körülmények közé, hogy bizonyos községek lehetővé tették üresen álló lakások megvásárlását, amelyekhez az állam még a legutóbbi években is jelentős támogatást adott. A sokgyermekes családok lakáshoz juttatását előmozdító programmal pedig bérlakást kaphattak, de ez inkább a városokra jellemző. Ahogy elnéptelenedtek a kenyeret adó iparvárosoktól távol levő kisközségek és lezuhantak az ingatlanárak, az üresen hagyott házakhoz könnyebb volt hozzájutni. Azokban a községekben, ahol jók a közlekedés: adottságok, viszont megmaradtak az ott élők. és a cigánycsaládok számára elérhetetlenek a telekárak. Sokan kerültek be olyan községekbe, amelynek egyes részei kiürültek és egészen sajátos képet mutatnak a városkörnyéki nagyközségeik, ahol a falusi nyomorteleptől a Cs-lakás telepig, 8 felhagyott mun'Kás- telepig sokféle körülmények között nagy létszámú, differenciált cigányközösségek élnek. Szélsőségesen differenciáltak azok a lakásviszonyok is, ahogy ma a falusi cigánycsaládok élnek. Egy részük minden képzeletet felülmúló rossz körülmények között lakik, a többségre azonban nem ez a jellemző. Óriási erőfeszítések árán az elmúlt évtized során sokan egészséges otthont építettek, ám most nagy bajba jutottak. A már tavaly tapasztalt tömeges munkanélküliség okán nagyon sok család képtelen fizetni a lakásépítésre felvett hitelek töriesztőrészleteit. A lakáson túl is mára a munka- nélküliség a legnagyobb gond. redes olvasta fel a gyűlésen részt vevőknek. Eszerint az ORFK vezetője a nyilvános pályázat eredményeként, 1992. február 16-tól öt évre nevezte ki Forgács lászló rendőr alezredest a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének. Ugyanezzel a hatállyal dr. lgnácz István rendőr őrnagyot a főkapitány bűnügyi helyettesének nevezte ki, s magasabb beosztásba váló helyezése alkalmából soron kívül léptette elő rendőr alezredessé. A megyei főkapitány közbiztonsági helyettese dr. Sárközi Ferenc rendőr alezredes lett. Az új főkapitány, Forgács László, mindhármuk nevében köszönte meg a bizalmat mindazoknak, akik kinevezésüket támogatták, s Talán még egyszer sem gyűlt össze ennyi ember a Páneurópai Unió Egyesület miskolci csoportjának rendezvényén, mint az elmúlt héten. Fölöslegesen aggódott hát Orbánné Eördögh Ildikó, a csoport vezetője, mindenese, a szokottnál nagyobb hírverést kérve a sajtótól: a Rónai Művelődési Központ színházterme is csaknem megtelt Katona Tamás előadására. Ami nem is volt igazából előadás, valami egészen más műfaj jegyeit bontotta ki előttünk a történészből államtitkárrá lett képviselő. Mondhatnám, hogy mesélt, de ez sem lenne pontos, hiszen a lebilincselő előadásmód mögött végig érzehető volt a tárgyi tudás szilárd alapja. Talán az irodalmi szalonok levegője lehetett hasonló, ígéretet tett rá: azon lesznek, hogy megfeleljenek ennek. * Az állománygyűlés befejeztével dr. Pintér Sándor rendőr vezérőrnagy rövid sajtófogadást tartott, Lapunk íömunkatársának kérdésére válaszolva, ígérte: a főkapitányság új vezetőinek „stafí- rungjaként” különösebb figyelmet fordítanak a borsodi rendőrök illetményének növelésére. Már csak azért is, mert az elmarad az ország kisebb területein dolgozó rendőrökétől. (Az illetménykeret felosztásának új rendszerét most dolgozta ki egy, a korábbiaknál objektí- vebb számítási mód alapján az ORFK.) R. É. ahol a háziasszony vendégei számára most egy különösen vonzó díszvendéget „szervírozott”. Nem is kell megerőltetni a fantáziánkat, hogy Katona Tamást akár hosszú, fehér selyemsállal a .nyaka körül, gombosfejű sétapálcával a kézében képzeljük el. Külleme, modora egy alig korosodó charmeur-é, aki intelligenciájával, lebilincselő stílusával meghódítja korosztálya hölgyeinek szívét, kivívja az urak megbecsülését, de a fiatalabbak — örömömre középiskolások is szép számban ültek a nézőtéren — tiszteletét is. • AMI ELMÚLT... Az előadásról szólni alig lehet, alig érdemes. Amit néhány mondatban mondani lehetne, abból pont a lényeg hiányzana, hiszen Erzsébet, a magyarok királynéja élettörténetét megismerheti, aki erre kíváncsi, a magyarul is megjelent könyvekből. Kevés uralkodóról, pláne azok családtagjairól jelent meg olyan nagy számban biográfia, mint éppen Ferenc József hitveséről. Dehát Katona Tamás nem is róla beszélt elsősorban, még akkor sem, ha nagyon is pontos résaletességPutnok város képviselőtestülete még az elmúlt évben alapítványt hozott létre a II. világháborúban elesettek és áldozatok emlékművének létesítésére. Az alapítvány számlájára közel kétszázezer forintot fizettek be cégek és magánszemélyek. Az önkormányzat legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy idei költségvetéséből 300 ezer forintot fordít az emlékgel szóit a királyné, életéről. Sokkal inkább a kor, sőt a korok, a vissza nem térő korok megidézése volt az igazi élmény. Erzsébet koráé, a monarchiáé, a kiegyezés, a dualizmus koráé — s aztán (talán megbocsátja, hogy most úgy írok róla, mint elmúlt idők képviselőjéről) Katona Tamás koráé is. Itt, most, ő is egv- olyan kort idézett, amiről csak olvastunk, ami már nem is létezik(?). Az előadás közben gondoltam először arra, hogy talán ezt kifogásolják az ellenzékiek, mikor konzervatív, múltba forduló, visz- sza nem hozható kor után vágyakozó, azt példaként értékelő, károsan anakronisztikus jegyeket vélnek felfedezni a kormány több tagja, s főleg a miniszter- elnök tevékenységében. Igaz lenne ez? # EGYÜTT DEÁKKAL, EÖTVÖSSEL Olyan furcsa arra gondolni, hogy Haynaut, a megtorlás véres kezű zsarnokát, Ferenc Józsefet, az ezeket a megtorlásokat helyeslő császárt, ma együtt emlegetjük más, korabeli politikussal, a kiegyezés nagy magyar alakjaival, Deák Ferenccel, Eötvössel, Andrássy Gyula gróffal, mert hiszen „egy lapra tartoznak” a történelemkönyvekben. Bizony, kedves uraim, kormánypárt és ellenzék, Önök is egy lapra kerülnek majd, csak hát nagyon kevesek nevét jegyzik fel ebben a rövidke fejezetben.- _-.=r^i=-'==s*=--T=> Meg kellene most nyugtatnom azokat, akik féltik az új magyar demokráciát ettől az „avitt, rezignált, múltat visszaállítani remélő” hadtól? Katona Tamást minden Erzsébet iránt érzett hódolata Sem tartotta vissza attól, hogy bár mosolyogva és megbocsátón, de beszéljen a császári-királyi pár nemi betegségéről, a csodaszép nő fogai kihullásáról, rossz verseiről, egyszóval mindarról, ami miatt — megcsodálva a csodálnivalót — nem jut eszünkbe, hogy de jó is volna a dualizmus korában élnünk. Nem bizony! Gróf Lajos Thürmer Cvuia j ózdi fóruma Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke Ózdon, február 21-én (pénteken), 16 órakor lakossági fórumot tart, a Bükk Vendéglátó és Művelődési Házban (Árpád fejedelem útja 29.). mű létrehozására, így már mintegy félmillió forint rendelkezésre áll. Az ózdi Régió Kft. és a tervező iroda az emlékmű tanulmánytervét elkészítette, kicsinyített mását, makettjét pedig a polgármesteri hivatalban közszemlére bocsátották. Az emlékmű a tervek szerint az év végéig elkészül, a Serényi-kastély parkjában, az I. világháborús emlékmű mellett állítják fei. Uj frontfejtést nyitottak Lesz elég lyukói szén (Folytatjuk) „Stafírungot” is ígért a vezérőrnagy Beiktatták az új borsodi főkapitányt és helyetteseit Világháborús emlékmű Putnokon 3fc Erzsébet királyné miskolci szobra a múzeumban látható. (Bujdos Tibor felvétele)