Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

■ Miskolc egykor és ma, képekben 40. ■ jjc A mai Hősök tere az 1878-as árvíz idején még beépített volt. A hősök emlékműve és a Hősök tere Az utcák és terek névvál- toztatása alól nem lehet kivé­tel a Hősök tere sem - fo­galmazzák meg azok, akik nem ismerik kellőképpen a varos történetét. A hősök em­lékművének felállítása az első világháború éveiben vetődött fel, s helyének kijelölése éve­ken keresztül foglalkoztatta a közvéleményt. A Háború előtt- re nyúlik vissza egy reprezen­tatív városi köztér kialakításá­nak gondolata, amely az 1930- as évek végén biztosított volna helyet az emlékműnek. A ter­vezett „találkozás” ugyan nem sikerült, de az elnevezés ere­dendően az első világháború áldozataira emlékeztet. 141«' Visszajön a tél 1918 elején Szentpáli Ist­ván polgármester, Gárdos Aladár szobrászt és Kaszab Miklós építészt bízta meg, hogy készítsék el a hősök temetője rendezési tervét. Elképzelésük szerint a te­metőbe — ahol ekkor már több, mint háromezer kato­na pihent — tíz méter szé­les, jegenyefákkal övezett út vezetett volna. Az út köze­pén félkör alakú térre, 10 méter magas emlékművet terveztek, melyen a négy ég­táj felé négy rohamsisakos honvéd néz, leeresztett ke­zükben koszorút tartva. 1924-ben új elképzelés született: a Városház téren, az ún. négyes lámpa helyén áll jon a monumentális bronz emlékmű. Néhány évvel ké­sőbb az Avas tetején, a Rá- kóczi-toronv falába illesztet­ték volna a domborművet, s mellé múzeumot is tervez­tek. A háborúnak már tíz éve vége volt, de az emlékmű még mindig csak terv ma­radt. A Kossuth-szobor ten­gelyében, az avasi dombol­dalt akarták Halászbástva- szerűen kiképezni, s egy barlang-kápolnában állt vol­na az emlékmű. Ezt követően a tervezés­nél már csakis a Hősök te­re került szóba. „Olyan szobrászművészeti alkotásról van szó, amely a világhábo­rú emlékét kell, hogy a kö­vetkező századok számára is hatalmasan megörökítse. Mis­kolc azért várt eddig a Hő­sök emlékművének felállítá­sára, mert nem volt erre az alkotásra pénze és megfelelő hely sem volt, ahol a nagy­szabású emlékművet felállít­hatták volna” — írta a Ma­gyar Jövő című lap, 1939- ben. A második világháború azonban másképpen alakítot­ta a tér töi’ténetét. 1945. má­jus 1-jén itt avatták fel azt a fekete márvány szovjet emlékművet, amelyet Vain- stein Emil, szovjet főhad­nagy tervezett. 1976. július 22-én az emlékművet átszál­lították a Hősök temetőjébe, egykori helyét napjainkban is márványtábla jelöli. Valószínű, hogy előbb- utóbb felvetődik a tér „újra­rendezésének”, átalakításá­nak igénye, de a történeti hűség megkívánja eredeti ne­vének megtartását. Dobrossy István Országszerte erősen fel­hős az ég, helyenként szál­lingózik a hó, az országos átlaghőmérséklet —1 és +3 fok. Észak felől léghullá­mok áramlanak, valószínű­leg a héten visszatér a tél, megszűnik a februári ta­vasz. Nappal már alig me­legszik, +1 és +4 fok kö­zött alakul a hőmérséklet. Ma Donát napja van. A Nap kél 6.48, nyugszik 17.09 órakor. Holdkelte 16.22, holdnyugta 5.57 órakor. Gazdasági összeomlás fenyeget? Torgyán: „tűzzel-vassal” Torgyán József, a Füg­getlen Kisgazdapárt elnöke a tőle megszokott stílusban támadta az MDF-et, s az SZDSZ-t sem kímélte. Azt állította, hogy az MDF a kommunista ejtőernyősökkel lejáratta magát, ugyanak­kor sógor—koma alapon osztja az állami pozíciókat. Szerinte a rendszerváltás akkor következik be. ha a hatalom korábbi birtoklóit végleg kiszorítják. Ezt fő történelmi küldetésének te­kinti, egyelőre tárgyaláso­kat kíván folytatni a koalí­ciós partnerekkel a kulcs- pozíciókért, ugyanakkor tűz- zel-vassal szerez érvényt elképzeléseinek, ha a tár­gyalások nem. vezetnének eredményre. Az SZDSZ-ről azt állítot­ta Torgyán, hogy összefo­nódott az állampárttal. Ugyanakkor a Békés me­gyeiek történelmi platfor­mot alakítottak, elnöknek Zsíros Gézát választották, s elhatárolták magukat a Tor- gyán-féle módszerektől. Újabb légtérsértés Az elnököt menesztik Az amerikai—magyar vál­lalkozási alapítvány elnöke elképzelhetőnek tart Ma­gyarországon egy teljes gaz­dasági összeomlást, ahhoz hasonlót, amilyen a Szov­jetunió utódállamaiban kö­vetkezett be. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy a ma­gyar kormány a vállalkozói kapitalizmus helyett az ál­lam kapitalista gazdaság ki­alakítására törekszik, ezzel egyidejűleg elherdálja a pénzügyi és egyéni erőfor­rásokat. A krajnai szerb parlament olyan határozatot hozott, hogy Milán Babics elnök­nek mennie kell, aki ellen­zi az ENSZ békefenntartó erőinek a térségbe küldését. Babics azt állítja, hogy az őt leváltó határozat tör­vénytelen. az akcióit Belg­rádiból irányították, hogy a szerb Krajmát visszaadják Horvátországnak. Eközben Horvátországban tovább folynak a harcok Vukovár és Vinkovcki tér­ségében. Az ismét fellán­golt viszálynak magyaror­szági vonatkozása is van, a szerbek azt állítják, hogy egy horvát fegyveres cso­port Magyarországról igye­kezett betömi, de hogy hol, arra azt válaszolták, vala­hol Baranyában. Egyébként Barcsnál egy sportrepülőgép megsértette a magyar lég­teret. A Dráva felett 50 mé­terre repülve mindössze másfél percig tartózkodott hazánkban. feszi Koós János estje Koós János mutatja be Nem tudok én megjavulni című műsorát február 19- én, szerdán este hat óra­kor a Rónai Sándor Mű­velődési Központban. Köz­reműködik D.ékány Sarolta és a Defekt-duó. Minden érdeklődőt szeretettel vár­nak. A MISKOLCIAK NAPILAPJA xxiv. évfolyam, 40. szám I ÁRA: 5,80 1992. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ ! FORINT Utcák, terek, táblák és emberek Kézzel írták át a neveket • Meddig tartott Diósgyőr? • A határon a Határ Mit hogy hívnak egy vá­rosban, az nemcsak város­történeti, helyrajzi ügy, ha­nem politikai kérdés is — ezt a közelmúlt utca- és tér- átkeresztelési ügyei bebizo­nyították. Most, hogy Mis­kolcon túl vagyunk ennek a nehezén, hiszen a legfon­tosabbnak tartott utcanevek megváltoztak, nyugodtan ál­líthatjuk: jó érzés újra ki­mondani patinás, szép hang­zású neveket. A változások körüli vita pedig már most a múltba vész egy kicsit. Amatőr várostörténészünk, Iglói Gyula egy névtáblael- helyezési ügyre hívja fel a figyelmünket — ami érde­kes információk közlésére is alkalmat ad. Egy olvasónk szó vétette; nem jó helyre tették ki az új Miskolc-Diósgyőr, illetve a Miskolc feliratú táblákat, mert nem a táblák mai he­lyén húzódott a hajdani közigazgatási határ. Iglói Gyula erre többek között azt írja: Miskolc és Diósgyőr köz- igazgatási határa az 1944. decemberi egyesítés kimon­dásának végrehajtásáig a Határoknál volt, amely a mai Gépész és Károly ut­cák között, a Szinva felé haladva keresztezte a diós- győr—egri' utat. E helytől a Diósgyőrbe menő útnak Andrássy utca volt a neve, miként 1991 óta ismét. Idá­ig tartott a Győri kapu, mint miskolci utcanév. A patak közúti kereszteződésé­ben lévő hídja miatt az 1952 év előtti időkben a közúti, illetve villamosvasúti pályák a mainál magasabb szinten voltak. Ezeket a kettősvágányú villamosvas­út kiépítésekor, csaknem 40 éve, átépítették, „lesüllyesz­tették” a mai szintre. A funkcióját vesztett patak­meder pár éve még látható részét a Borsod ABC mel­lett tavaly befejezett új üz­letház építésekor tömték be. Az ezen a részen volt régi vámházat már a villamos- vasút átépítésekor lebontot­ták. Abban az időben ki gondolt volna arra, hogy az államosított Wutkovátz-féle telepen egyszer majd fa- és építőanyag helyett élelmi­szereket, kerékpárokat árul­nak. A múzeumban őrzött Ki- rályfalvy kiadású „Miskolc THJ. város átdolgozott, hi­vatalos” térképén természet­szerűleg a környező telepü­lések és Miskolc közötti közigazgatási határok is megvannak, így a diósgyőri városhatár vonala is ponto­A szabaddemokraták par­lamenti frakciója úgy ítéli meg, hogy a párt és az MDF között semmiféle olyan tár­gyalás nem indokolt, amely a közeledés látszatát kelt­hetné. Az SZDSZ-képviselő- csoport hétvégi tatai tanács­kozásán úgy értékelte, hogy a kormány a társadalom ló*. sítható. Az is felidézhető erről a térképlapról, hogy az 1944 előtti időkben nem­csak Miskolcnak. hanem Di­ósgyőrnek is volt Bors ve­zér, ma Kabók Lajos és Baross Gábor, ma (még) Herczég Ferenc utcája. A Szinva közelében lévő kis utcát sem Böngérnek hív­ták, hanem Határ utcának. A korabeli „utcakeresztelé- sek” új neveit a megszünte­tett nevek áthúzásával, kézzel írták rá e térképre. Például Zoltán utca helyett Ságvári, Kálmán utca he­lyett Rácz Ádám új utca­neveket. A határokhoz ve­zető utca Határ utcanevét évtizedek óta nem használ­ták a városban. Újbóli név­adásra 1990-ben történt ja­vaslat a szirmai városrész északkeleti „határán”, ameny- nyiben az ottani utca mai nevét megváltoztatnák. nyegbevágó kérdéseire el­odázó taktikát alkalmaz, és központosításra törekszik. A szabaddemokraták a centra­lizációs törekvések megféke­zését, a privatizáció elősegí­tését, továbbá az állampol­gári szabadságjogok védel­mét tartják legfőbb felada­tuknak. Nem tárgyalnak >|c A Hősök tere „térre nem jellemző” képe 1991-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom