Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

A negyvenedik zárszámadás Sajópiispökiben Letisztult múlt - homályos jövő Nem „kimentették”, gyarapították a va«yonl! fogyasztói érdekvédelem helyett kiszolgáltatottság Hideg víz, meleg víz áron • Egyforma díj, különböző teljesítés • Például a lakbér is A negyvenedik, jubileumi zárszámadó közgyűlést tar­tották szombaton Sajópüspö- kiben, a Sajóvölgye Terme­lőszövetkezetben. A kizáró­lag mezőgazdasági alaptevé­kenységgel foglalkozó tsz. tagjai, alkalmazottai orszá­gosan is kimagasló eredmé­nyek tudatában ülhettek le a számvetéshez. Sajnálatos azonban, hogy az alapító tagok, a negyven évvel ez­előtti történelmi események résztvevői és kárvaliotjai közül már senki nem lehe­tett jelen. ' i ■ — Kötelességünk azok ne­vében is szólnunk, akik már eltávoztak közülünk, vagy azért nem hallathatják hang­jukat, mert az utóbbi évek •zorltásában csődbe jutottak — kezdte rendhagyó beszá­molóját Dénes István elnök. — őszintén be kell ismerni, hogy a szövetkezeti mozga­lom nem a legtörvényesebb módon indult, sokan, kény­szer hatására léptek be, má­sok pedig ez elől menekül­ve igyekeztek megszabadul­ni földjüktől és az ipari üzemekbe menekültek. A negyven évvel ezelőtti ese­ményeket azonban hibás lé­pés volna a mai szövetkeze­teken, illetve képviselőiken számon kérni. ♦ CSAK , A CÉL VILÁGOS I A Sajóvölgye Tsz, a püs- j pöki, a bánrévei, a sajóné- | méti'és az Ózd határában -* levő földterületen gazdál­kodik 2573 hektáron, köze­pes minőségű, 17,8 arany­korona értékű földön. Tíz éve már, hogy hitelmentesen egyre növekvő nyereséggel gazdálkodik a szövetkezet, tavaly országosan a toplista élén álltak, az 1990. évi ered­ményük alapján. Azon keve­sek közé tartoznak, akik a szövetkezetek jövőjét meg­kérdőjelező bizonytalanságok ellenére a múlt év őszén is minden munkát a szokásos módon elvégeztek, nem „ki­menteni” igyekeztek, hanem tovább gyarapították a szö­vetkezeti vagyont. — Sok évi kísérletezés, olykor kudarc után sikerült megtalálni azokat a növény­fajtákat, és nagyüzemi mód­szereket, amelyek területün­kön eredményesen alkalmaz­hatók. Ezt tanulni kellett vezetőknek, tagoknak egy­aránt. Egyetértünk a ma­gántulajdonon alapuló mező- gazdasággal, de a célhoz ve­zető'úttal nem. Ma már lát­szik, hogy a földet vissza­igénylők tizede sem akarja tulajdonát művelni, eladá­sán, bérbe adásán spekulál. Félő, hogy a vagyont hóna­pok alatt széthordják, s az átalakulás sürgetése miatt nagy árat fog fizetni az or­szág. 4 HUSZONKÉTMILLIÓ NYERESÉG A püspöki tsz évek óta nagy szerepet vállal Ózd és a megye zöldáru ellátá­sában. Burgonyából Borsod­ban régóta a legnagyobb ‘termelők; tavaly 5600 tonnát termeltek, jelenleg is szállí­tanak a fővárosba, Miskolc­ra, Szabolcsba, Egerbe, sőt külföldre is. Vöröshagymá­ból, káposztából most is nagy készleteik vannaik, de valamennyi zöldségféléből biztosítani tudják az új ter­mésig a környék zavartalan ellátását. Gond továbbá, hogy ma már a város kör­nyéki földeken kalászosokon kívül nem érdemes termelni semmit, mert ellopják, szinte egész táblákat íepusztítanak a hívatlan látogatók. A sok bizonytalanság kö­zepette is jó évet zártak Püspökiben. A mérleg sze­rinti nyereségük meghaladja a 30 milliót, az adózott, tisz­ta nyereségük pedig a 22 millió forintot. A jó ered­mények tudatában a közgyű­lés erre az esztendőre 20 százalék átlagos bérfejlesz­tést hagyott jóvá, továbbá döntöttek arról, hogy a va­gyonnevesítés alapján most először 10 százalék osztalé­kot fizetnek. 4 MEGFONTOLTAN... A termelőszövetkezetnek, illetve tagjainak a közeljö­vőben dönteni kell a hogyan továbbról; egyéni gazdálko­dóként vagy csoportosan, va­lóban önkéntes alapon szö­vetkezve képzelik el a bol­dogulásukat a jövőben. Dem- i kó Sándor, a Földművelési Minisztérium megyei hiva­talának vezetője és dr. Fá­bián Gyula, a megyei érdek- védelmi szövetség elnöke higgadt, szélsőséges befolyá­soktól mentes döntésre hívta fel a tagság figyelmét, mondván, ha a magántulaj­donon alapuló közös gazdál­kodósban látják jövőjük biz­tosítását, annak is megvan a módja, sőt többféle lehe­tőség közül is választhatnak. Dr. Elek Vilmos Ózd vá­ros alpolgármestere gratu­lált a. jó eredményekhez, megköszönte a szövetkezet­nek a környék áruellátásá­ban vállalt szerepét. Tóth István. Szikszó új patikája Már az utolsó simítások­nál tartanak a sziliszói kór­házban kialakítandó új, köz­forgalmú gyógyszertár be­rendezésén. Még ebben a hónapban megnyílik az új patika, ami azért nagyon fontos, mert a kórház ellá­tási területén kevés a gyógy­szertár. A kórházba vizsgá­latra beutaltak a felírt gyógyszert így helyben ki­válthatják. Képünkön Havas Józsefné főgyógyszerész el­lenőrzi a számítógépre vitt adatok helyességét. (Bujdos Tibor felvétele) Nem valószínű, hogy a ma­gyar átlagpolgár tudná, ki is Ralp Nadcr. Pedig rá, vagyis magyar utódjára lenne most óriási szükségünk, mert min­ket, magyar fogyasztókat mostanság gátlástalanul fosz­togatnak. Nincs fogyasztói érdekvédelem, az úgyneve­zett piac kedvez a fogd a pénzt és fuss típusú keres­kedelemnek. Mostanában tu­catjával kapunk telefono­kat, amelyek a fogyasztók, vásárlók teljes kiszolgálta­tottságáról tanúskodnak. Ezért is kellene most ne­künk Ralph Nader, az ame­rikai sztárügyvéd, aki bepe­relte a nagy autógyártókat, a kozmetikai konszerneket és nyert. A fogyasztók nevében tet­te egy olyan országban, ahol amúgy is a vevőnek van mindig igaza. írásunk levél­nek is felfogható, amit Ralph Nadernek címzünk képzeletben, lássa milyen feladatok várnának itt rá, a magyar honban. • KINEK Ml JUTOTT Ka rangsort kellene ké­szítem, hogy milyen szolgál­tatók járnak az élen pes­tiesen szólva „szívatásban”, akkor talán az összegek nagysága miatt a távhőszol­gáltatás valószínűleg listave­zető lenne. Most nemcsak arról van szó, mennyire drá­gul a távfűtés tarifája, nem beszélve a sokak által erő­sen vitatott költségek felszá­molásáról. Hanem arról: ki­nek kinek milyen a szeren­cséje, olyan minőségű szol­gáltatásban részesül, de ugyanannyit fizet érte. Van­nak lakások, ahol gőzfürdő: meleg van egész télen, de a díj ugyanaz. E sorok írójának lakásában például jóval több és nagyobb felületű fűtőtest van, mint az újabbakban. A díj persze ugyanakkora mindenütt. Nemrég egy saj­tótájékoztatón egy távhős szakember hamiskás mosoly- lyal bevallotta: a rendelet — ami most is érvényben van — nem írja eiő, hogy éjsza­ka is biztosítani kellene az előírt hőfokot. így hát nem képzelgés az, hogy van ahol arra panaszkodnak: mintha éjszaka nem fű lenének úgy. • AKI HAMARABB MOSDIK De ravasz dolog ez a hő­fokmérés is, ugyanis a szoba közepén egy méter magas­ságban írja elő a hőfokbiz­tosítást. Ott, ahol nem na- gyón tartózkodunk. A rosz- szul szigetelő panelekből su­Aprslis 1,: indul a csődíavina? 1. Vagyonfelügyelők keresletnek A vezetők dilemmája: mi lesz velem? 1840. óta van törvényünk „A csődületről”, az akkori XXII. törvénycikkely, amely megújított formájában most kezdi élni reneszánszát. Fi­zetésképtelen vállalatok az országban és a megyében is bőven vannak, mégsem jel­lemző, hogy a cégek vezetői sorra dobnák be a törülkö­zőt, s így rendezzék a gond­jaikra bízott gazdálkodó szervezet helyzetét. Vajon miért ódzkodnak a pénzügyi rendezés eme formájától? — kérdezem először dr. Egeli Zsoltot, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bíróság bí- ráját, akivel a csődeljárás lényegét, s az ezzel kapcso­latos tapasztalatait szeret­ném körbejárni. — A vezetők tartózkodá­sából azt a következtetést vonom le, hogy még min­dig nem jellemző az a hőn óhajtott tulajdonosi szemlé­let. Januárban óriási viha­rokat kavart, hogy n kortól is kell számítani azt az omi­nózus 90 napot, miután fi­zetésképtelenség esetén cső­döt kell jelenteni. Mi olyan régióban élünk, ahol a tör­vénynek nem elméleti ha­nem nagyon is gyakorlati jelentősége van, s a késle­kedés százmilliós károkat okozhat Sok vezető számára nem az a legfontosabb: mi lesz a cégemmel, a magán- tulajdonosokkal, az ott fog­lalkoztatott többszáz mun­kással, hanem az, hogy mi lesz velem, mik rám nézve a következmények. Sajnos ezek voltak a tapasztalata­im a teiefon megkeresésekre. Sőt, az abszolút fizetésképte­len cég a térvény ldhirdető- jétől kér állásfoglalást, hogy a határidőt miként is kell értelmezni. A válasz, hogy január elsejétől számítva április elsejével telik le a 90 nap. Addig tehát mehet tovább a csodavárás: hátha a piac felvirágzik, a világ­piac jeles képviselői olt fog­nak kopogtatni a megrende­léssel, s kattognak a telexek. Pedig igen sok cég úgy kezd­te január 6-án az évet, hogy hazaküldte a dolgozókat. Nincs piaca a termékeikre, i nincs kereslet a szolgáltatá­saikra. — Tehát a fizetésképte­lenné vált cégek vezetői­nek többsége nem meri vállalni az öncsőd bejelen­tését, és kivár. így aztán nem április elsejei tréfa lesz, ha a bíróságon meg­indul a csődlavina? — Nem tartok ettől, mert akik kivárnak, a saját csap­dájukba esnek. A törvény felszámolására vonatkozó részében ugyanis a hitelezők védelme érdekében nem kö­tik január elsejéhez a fize­tésképtelenség határidejének kezdetét, hanem az folyama­tos. Tehát már elkezdődhe­tett tavaly, s így a hitelező az adós ellen akár máris be­nyújthatja a felszámolási kérelmet. A mostani tör­vény ugyanis sokkal szigo­rúbb a fizetésképtelenség megállapításánál, mint a ko­rábbi. Megszüntette például a bírói mérlegelés lehetősé­gét is, így akár 30 napos nemfizetés esetén is megál­lapítható s tény, hogy a cég fizetésképtelen. A hitelezők­nek ez tehát egy eszköz a kezükben Ám amíg a nap­tárját nézi az elkeseredett hitelező, az adós cég kény­szerpályán mozog. A renge­teg keresztbetartozás okán ez idő alatt meglehet, hogy a kelleténél több életképes cég is elvérzik. — Lehetséges lenne, hogy a tartósan fizetéskép­telen cégek vezetői kizá­rólag presztízs-okokból húzzák a végsőkig a határ­időt? — A dolog új és szokat­lan, Valószínű, nem tudják mérlegelni a csőd- és a fel­számolási eljárás közti igen lényeges különbséget. A csődnél az adós cég rá van kényszerítve, hogy a hitele­zőivel megegyezzen, közös kibontakozási, szerkezetvál­tási programot készítsen. — A szerkezetváltásról már annyit papoltak. Ez nem újabb alkalom lesz az időhúzásra? — A jövő egviik nagy kér­dése, hogy a csődeljárásban szereplők mennyire tudnak egymással toleránsak len­ni, mennyire tudnak együtt cselekedni. Mert ha nem, valóban fennáll a veszély, hogy az egész formális el­járássá válik. Minden bi­zonnyal kellenek, s lesznek, is majd olyan cégek, ame­lyek majd „megszállják” az adóst, és segítenek olyan újjászervezési programot ké­szíteni, ami esélyt adhat a fennmaradásra, s ez a csőd egyik értelme. A csődeljárás­ba egyébként beépült e va­gyonfelügyelő intézménye is. aki a hitelező érdekeit kép­viseli. Ha most azt monda­ná valaki, hogy itt van az ügye, rendeljem ki a vagyon­felügyelőt, zavarba jönnék. Ha a hitelező tud mondani valakit, akiben megbízik, nyeri ügye van. Ám ha nem, baj van, mert még nincse­nek olyan számításba vehe­tő magán- vagy jogi szemé­lyek, akik ezt a feladatot el­látnák. Tehát szükségünk lesz olyan jogi. vagy közgaz­dasági végzettségű magán- személyekre, vagy cégekre, irodákra, akiknek — ame­lyeknek vagyonfelügyelői megbízást adhatunk. Min­dent összevetve pedig: a csődeljárással szemben a fel­számolás már olyan proce­dúra. amelyben egyezkedés­nek helye nincs, illetve az adós számára sokkal hátrá­nyosabb feltételekkel. (Folytatjuk) gárzó hideg miátt a falhoz közelítve, már messze nincs meg a hőfok — de ez már a lakó baja ... Vagy nézzük csak a meleg­víz-szolgáltatásban most ki­alakult helyzetet. Mostanság mindenki takarékoskodik, hiszen egyre több helyen la­kásonként regisztrálják a fo­gyasztást, jól felfogott, elemi érdekből — és saját pénzből megvalósítva a mérést Te­hát kévéséi bet fogyasztunk, aminek az is az eredménye: a rosszul szigetelt csövekben éjszaka kihűl a meleg víz. Aki reggel korábban kel, hi­deg vízben mosdik — meleg víz áron, hiszen nem akarja negyedóráig folyatni a meleg vizet, miközben forog a víz­órája. • AMI JÁRT VOLNA ÉRTE A szívatásnak azon válfa­jaira ki sem terek most, hogy a különféle normatívák — például az, amelyik meg­határozza lakásnégyzetmé- terre vonatkoztatva, mennyi melegvíz-szolgáltatást kell el­számolni — ott ahol már mé­rik a fogyasztást, meglehe­tősen laza csuklóval kalku­láltnak bizonyultak. A fogyasztói, vásárlói megaláztatások tárháza per­sze sokkalta gazdagabb, nem korlátozódik a távhőszolgál­tatásra. Például gondolko­zott-e már valaki azon, hogy hány lakó fizette be ponto­san azt a lakbért, amit szá­mára előírtak évtizedeken át, s nemhogy nem újítot­ták fel a házat, amikor el­jött az ideje, hanem' a lép- csőháztakarítás, a tisztasági festés, sok mindennapi- apró­ság, ami’ igenis ját égy la­kottak a lakbérért, egysze­rűen elmaradt, vagy csak hellyel-kozZél, teljesült. Er­re azt mondták: 'ébbői a lakbérből nem futja. Csak­hogy volt ház,.,ahol; futotta, volt meg, ahol nem. A pénzt meg mindenki kifizette... (Folytatjuk) Balázsolás A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Ba­lázs örmény püspök és vártanú a börtönben meggyógyított e'gy hal­szálkától fuldokló fiút, akinek az a torkán akadt meg. Ez aZ'alap­ja’ á templomi szer­tartásnak, azaz á ba­lázsolásnak. Á hajdani szent életű püspök közbenjárását torokba­jok ellen kérik, s ezéi't kéri magára a hívó a balázsáldást. A szertartás során Balázs napján a mi­sét követően a pap két összekötött gyer­tyát tart az áldást ké­rők arca elé. s rövid fohászt mond. A templomi szertar­táshoz aztán vidéken­ként más-más szokás járul. A palóc vidé­ken például a torok- szentelés alatt almát tartanak a kezükben. Ennek parázsra vetett héjjával a fájást „meg­füstölik”. A Balázs-napi népi hiedelem szerepet ját­szik a gazdaságban is. Ügy tartják, hogy a Balázs ellentétes napja Benedeknek, így „ma- dárüző” napnak is te­kintik. A szőlővidéken a gazda hajnalban a telek négy sarkán meg­metszi a tökét. Ezzel véli megakadályozni a madarak, seregélyek őszi pusztítását, kárté­telét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom