Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik A régész segítségre szorul Avar sírok vallatása 4c A Csodamalom Bábszínház életében most lezárult egy sikeres szakasz, és remélhetően elkezdődik egy új ... Az ország siralmas gaz­dasági helyzetét leginkább a kultúránk sínylette cs síny­li meg. !./. a szomorú köz­hely búrból elhangozhatott volna, ahol iskoláról, könyv­tárról, múzeumról, netán képtárról van szó. Ezúttal a múlt kutatóitól, a régészek­től hallhattunk volna — jo­gosan —, de most mégsem a lehetetlen helyzetről lesz szó. hanem eredményekről. Dr. Kozári Józsefnek, az egri Esztcrházy Károly Ta­nárképző Főiskola történe­lem tanszéke tanárának és Ács Csillának, a Dobó Ist­ván Vármúzeum régészének vezetésével diákokból álló régésztábor dolgozott Boldo­gon a múlt nyáron. Isii találkoznak az miíM Az ősi miskolci (Lévay, Fráter, Mikszáth és a je­lenlegi Földes) gimnáziumok volt növendékeinek egyesü­lete baráti találkozót rendez január 14-én, kedden dél­után 4 órakor a Földes Fe­renc Gimnáziumban, melyre szeretettel meghívnak és várnak minden érdeklődőt, a volt iskolatársakat és a jelenlegi tanulóifjúságot hozzátartozóikkal együtt. Előadást tart dr. Szepesi Jó­zsef, a Miskolci Egyetem ta­nára a kuvaiti olajkutak ol- - fásáról (videöképekkel). tárások igen sok pénzt emész­tenek tel. amit a múzeum nem tud teljes egészében állni, ezért további anyag: források után kellett nézni. Végül is összejött a szüksé­ges pénz. a Vármúzeumból, a Boldogi önkormányzattól és az. Országos Honismereti szövetségtől, de maguk a résztvevők is áldoztak e ne­mes eél érdekében. Nagy segítség volt az is, hogy az. iskolában lévő kulturált szállásért nem kellett külön fizetnünk, és hogy a hely­beliek étellel. megvendé- geiéssel támogatták a mun­kánkat. Az is könnyítette a dolgunkat, hogy a nagy föld­munkákat ezúttal gép végez­te el, amire egyébként na­pok kellettek volna. A helv- beliek étellel, megvendé- további segítséget is felaján­lott az idei munkákhoz, mi­vel az ásatást akkor nem tudtuk befejezni és a feltá­rást a nyáron folytatni sze­retnénk. — Hogyan bukkantak a boldogi lelőhelyre? Ács Csilla: 1953 óta is­mert lelőhely található itt. Akkoriban egy szarmata te­lepet, illetve egy honfogla­láskori temetőt fedeztek fel, de a feltárására nem jutott pénz. ezért „talonba tették” a lelőhelyet. 1990 novembe­rében Szántó Loránd beje­lentése nyomán egy észak­déli tájolású, kirabolt szar­matákon sírt találtunk ru- hadíszíiő, vagy halotti fátv- iat díszítő Bitterekkel. Nyá­ron — már a régésztábor keretében — nekiláttunk a feltárásnak. Eleinte szórvá­nyos bronzkori, illetve szar­matákon cserepek kerül­tek elő. telepütésnyom nél­kül, majd egy kelta ház nyo­maira bukkantunk rengeteg edény töredék ke i. A látvá­nyosabb leletekre csak ez­után találtunk rá. Egy avar sírt tártunk fel. amclvet to­vábbi kilenc követett, és jó okunk van feltételezni, hogy ez az avarkor! temető továb­bi sírokkal fog szolgálni. A sírokban tévő csontváza­kat fejjel nyugat felé tájol­ták. A keskeny, téglalap ala­kú sírokban koporsókban helyezték el a halottakat. Sajnos csak két koporsónak maradt meg a vasalása. Két sírban — az avarokra jel­lemzően — tojásokat talál­tunk, baromfi — vagy bir­kacsontok viszont mind­egyikükből előkerültek, csak­úgy, mint edények. Többhe,- lyütt találtunk fülbevaló­kat, nyakláncokat, bőröveket vas-, illetve bronzcsattal, va­lamint vaskéseket. A legér­dekesebb, leggazdagabb lelet­anyagra egy női sírban buk­kantunk: üvegcsüngős fülbe­valóra. dinnyemag alakú, többszörösen tagolt kétsoros nyakláncra. A halott ruhá­ján bronzgombok vannak, az övén három esztergalyozott csont tűtartó és egy vaskés található. A sír ritkaságnak számító, váspárittal összefo­gott favödröt is tartalma­zott. Feltételezzük, hogy a temető további sírokat rejt; ezeket — terveink szerint — a nyáron ki szeretnénk bon­tani. Kühne Gábor Egy feltárt avar sír (balról: dr. Kozári József). Színház született 2. Bábok a kamarában Kacsalaki rejtély Mint arról tegnapi számunk­ban olvashattak, a Miskolc városi közgyűlés c legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy báb­színházát alapít. Efféle nagy­lelkű döntéseket ritkán hoz egy olyan testület, melyet ezer. féle megoldhatatlannak tűnő anyagi gond nyomaszt: legfel­jebb akkor, ha józan érvek szálnak ,az ügy mellett, s végül is nem kerül olyan sokba. i Vili «Ki c.Ic.íí '?■ Ezúttal»;,,okion miegússza” a város, hiszen nem kell színházat építeni, sőt még társulatot sem kell verbu­válni. A Csodamalom Báb­színház ugyanis már hat éve működik Miskolcon, a szim­fonikus zenekar székhazá­ban, s az eltelt néhány év alatt amatőr társulatból hi­vatásos színvonalú bábszín­házzá vált; tavaly 469 (nem tévedés) előadást tartottak, .s alig van olyan miskolci óvodás, kisiskolás, aki ne fordult volna,, m_eg . többször is náluk nézőként. Nemcsak az amatőr létet nőtték ki mára, hanem a Flórián-iv.alofnbeli kisterem is szűknek bizonyult mái, ezért most roppant módon örülnek egy „levetett szín­háznak” is: a Kossuth ut­cai volt Kamaraszínháznak. A Kamaraszínházat már nem használja a Miskolci Nemzeti Színház (feltehetően nem feledékenységből, ha­nem anyagi okokból), a Cso­damalom Bábszínház így ka­pott egy 170 fős termet, színpadot, néhány helyiség­gel körítve. A társulat most a költözés lázában ég, folyik a színpad átalakítása (méghozzá oly módon, hogy azért alkalmas maradjon élőszínházi előadá­sokra is). Ennek oroszlánré­szét a társulat saját kezűleg végzi, csak ahhoz veszik igénybe szakember, „segí.hjé- gét,"atnj nem nélkülözheti a szakértelmet; A Csodamalom bábszíné­szei egyébként is megszok­ták, hogy több dolgot csinál­nak egyszerre. Az új színház kialakításával egyidőben vágnak neki a Felsőfokú Bábszinészképző Tanfolyam negyedik, egyben utolsó fél­évének. Ez nyáron ér majd véget vizsgákkal és vizsga- előadásokkal, s kézhez kap­ják az áhított bizonyítványt, melyért nem keveset kellett ' tenni. Becsületükre legyen mondva: 12 fiatal kezdte másfél éve a sokféle szak­tárgyat felölelő, meglehető­sen időt rabló tanfolyamot, s mindannyian végig is csi­nálták. közben pedig végig­dolgozták az évi átlagosan több mint -100 előadást. H a A Kossuth utcán február elején kezdik az előadásokat a repertoáron szereplő da­rabokkal, de már júniusra új bemutatót terveznek, melynek cinjét egyelőre nem árulják el. Szeptembertől Mikrohullámú ruhaszárító Már a prototípusa készül annak a ruhaszáritógépnek, amely mikrohullámokkal működik, akárcsak egy konyhai sütő-főző készülék. Előnye nemcsak az, hogy mechanikai hatás, esetleges rongálás nélkül szárítja a ruhát, hanem az is, hogy sokkal energiatakaréko­sabb, mini: egy hagyományos villanymotoros szárító. A készülékben a sütőhöz ha­sonlóan magnetron kelti a mikrohullámokat, amelyek rezgésbe hozzák a vízmole- kulákat. Hő termelődik, a víz pedig elpárolog. A ha- ggeaaányos szárítókkal szem­ben nincs szükség arra, hogy a gépben lévő levegőt lelmelegítsék, csupán a fo­lyamat legvégén kapcsol be egy időre az elektromos fű­tés. A hőmérséklet még így is csak 32—38 C-fokos, szemben a hagyományos szárítók 66 C-fokával. A mikrohullámú szárító kb. 25 százalékkal kevesebb energiát használ fel, mint az elektromos, ami összeg­ződve igen tetemes megta­karítás. ha figyelembe vesz- szük, hogy Amerika-szerte kb. 3,5 millió hagyományos szárítót használnak. kezdik majd az első teljes évadot a Kossuth utcán: addigra szeretnék megvaló­sítani a bérlete» rendszert, amely további kedvezménye­ket jelentene a szülőknek. A most folyó átalakítás során úgy formálják át a világítást, hangtechnikát, a függesztő és alátámasztó műveket (nagyképűbben: a szcenikai berendezéseket), hógy ázok 'alkalmasak legyé­nek felnőtteknek való báb­előadások megtartására is: decemberben mutatják be a felnőtteknek írt 'zenés kaba­réműsort. Főkérít persze a gyerekeknek szólnak az elő­adások a jövőben is. Az őszi—téld évad két — vár­hatóan nagy sikerű — be­mutatója lesz a Kacsalaki rejtély (báb-krimi!) és a Csodálatos kalucsni. Kiss József (Vége) Dr. Kozári József: ezek­nek a régésztáboroknak ko­moly hagyományai vannak, hiszen csaknem húsz éve. 1973-ban indult az első cso­port a múlt feltárására, 1973-tól pedig folyamatosan, minden évben végzünk ása­tásokat. A Vármúzeum dol­gozói és a főiskolai hallga­tók mellett egyre több kö­zépiskolás jelentkezik tábo­rainkba. A feltárások célja — a múlt elmékéinek meg- mentésén túl —, hogy a le­endő történelemtanárok meg­ismerkedhessenek a régé­szet alapjaival. A táborok általában kéthetesek, és job­bára igazi nomád körülmé­nyek közt kell ezt az időt eltöltenünk. Maga a munka is kemény fizikai munka, hiszen míg a leletekre rá­találunk, sok-sok köbméter földet kell megmozgatnunk. A leletek pedig csak igen ritkán aranytárgyak, csont­vázak, fegyverek, leginkább „csak” edények, cserépdara- bok kerülnek elő a föld mé­lyéből. — A nyáron, úgy tu­dom, nagyobb szerencsé­vel járt a csapat. Dr. Kozári József: a bol­dogi ásatás civilizált körül­mények közt zajlott, és ami fontosabb, értékes leleteket eredményezett. Ezek a fel­K _______ 195 évvel ez­előtt, 1797. janu­ár 9-én született Ferdinand Vran­gel (képünk) orosz admirális és sark­kutató. 1820— 1824-es években beutazta Szibériá­nak az Északi- Jeges-tengemél lévő partjait és útja során felfe­dezte a róia Vrangel-szigetek- nek elnevezett, gleccserekkel és tundrákkal borí­tott, mintegy 4700 négyzetkilométeres területei. Ma 70 éves az indiai származá­sú. amerikai bio­kémikus. Har Gobind Khorana, akit két tudós­társával együtt 1868-ban a gén­kutatással (gén = öröklődő tulajdon­ságokat hordozó kromoszóma-ré­szecske) kapcso­latos eredménvm- ért Nobel-díjjal tüntettek ki. Ne­ki sikerült 1970- ben először mes­terséges gént elő­állítania. 235 évvel ez­előtt. 1757-ben hunyt el Bemard le Bovier de Fon- tenelle francia író és íiiozóius, a .felvilágosodás egyik előharcosa. Műveiben védel­mébe vette Des­cartes természet­filozófiáját és ezekben a könv- nyed irodalmi stí­lust sikeresen al­kalmazta a filo­zófiai kérdések tárgyalásánál. 200 évvel ez­előtt, 1792-lvut a Jassy-i békével, orosz győzelem­mel fejeződött be az Oszmán biro­dalom és Orosz­ország közti 1787 óta tartó háború. Nagv Katalin cár­nő megszerezte a Búg és a Dnve.sz- ter közti területet és ezzel a Feke­te-tengeri uralmat a Krím félsziget­től Besszarábiáig. Környezetvédelmi igazolólap Május elseje után környe­zetvédelmi igazolólapot kell kiváltani a gépkocsikhoz az erre feljogosított szervizek­ben. A környezetvédelmi vizsgálatért 350 forintot, az igazolólap kiadásáért és ér­vényesítéséért 50 forintot kell fizetni. Az igazolás egy évig. katalizátorral ellát< t gépkocsik esetében három évig érvényes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom