Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
+■ Pierrette Dupoyel a Semmelweis című darab ec/yik jelenetében. A komolyzenétől a színházig A francia művészet követei Miskolcon 1 átbillentem a giccsen Te rongyos élet... 1992. interjú Hegyi Árpád JuUtenáml A francia kultúra erősen megvetette lábát Miskolcon. Nem múlik el hónap. hogy vakmilyen jelentősebb mii- véazeti eseménnyel a szerveié Alliance Francaise ne tartaná ébren a Franciaország iránt érdeklődők figyelmét. Az elkövetkező hetekben újabb nívós programokat szerveznek. Jean-Claude Pertier, a miskolci Alliance Francaise vezetője elmondta, hogy a művészetek különböző ágait érinti néhány új elképzelésük. Az első a komolyzene. Ezen a héten, pénteken koncertet rendeznek a Bartók- terepnben. ahol francia zeneszerzők. művei csendülnek fel. A műsorban hallható lesz Ravel: Páván egy infánsnő halálára, Mouquet: A pán sípja, Debussy: Kis szvit és Egy faun délutánja, valamint Gounod: Balettze- ne a Faust című operából című darabja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szimfonikus Zenekarát Török Géze, a Magyar Állami Operaház karnagya vezényli, közreműködik. Móri Marianna fuvolán. A cél nemes, ugyanis a bevételt az AF- kpnyvtárának fejlesztésére fordítják. Jeán-Olaude Pertier külön kiemelte Nemes Ferenc, a főiskola igazgatójának értékes szervezőmunkáját. amely nagyban segítette a koncert létrehozását. Morphée francia festőművészt valószínűleg nem kell bemutatni. Két munkája is díszíti Miskolcot, az egyik a Rónai Sándor Művelődési Központ, a másik az A vasi Gimnázium homlokzatán. A mester január végen visz- szatér „tettériek” helyszínére. Január 28-án, kedden, este hét órakor előadást tart az Alliance Francaise központjában (Kossuth utca 11.). Mivel a téma (a festészet) vélhetően nagyobb érdeklődésre is számot tart majd, tolmács segíti a franciául nem beszélő érdeklődőiket. Morphée-nak júniusban egy j nagyobb kiállítása is nyílik Miskolcon, sőt egy érdekes kísérletre is" vállalkozott Pataki János festőművésszel együtt. Mindkettőjüknek azonos témát kell vászonra álmodniuk, amit később össze lehet hasonlítani. Az AF vezetője szerint ez a különböző kultúrák igazi találkozása lesz, valóságos párbeszéd a két nép között. A színházi előadások kedvelőinek ígér csemegét Pier. ette Dupoyet fellépése. Róla tudni kell, hogy műsoraival szinte az egész világot bejárta, közel ötven országban mutatkozott már be. Hozzánk egy magyar vonatkozású darabbal érkezik, Louis Ferdinand Celine Semmelweis Ignácról írt művével. Semmelweist az anyák megmentőjének nevezik-, ám a saját kora egyáltalán nem ítélte meg ilyen kedvezően. Módszerét eleinte badarságnak tartották, emiatt az orvos sok megpróbáltatáson ment keresztül. A szerző egyetemi tanulmányai alatt ismerkedett meg a professzor életével, munkásságával, és a saját eszközeivel kívánt emléket állítani neki. Az előadást február 15-én, szombaton, délután négy órakor tartják a Belvárosi Menedzser Iroda színháztermében. Jean-Claude Pertier két célt említett, amiért vendégül látják a színésznőt. Egyrészt „minőségi” francia nyelvű darabot szerettek volna Miskolcon színpadra állítani. A kinyomtatott szöveget elküldték a franciát tanuló középiskolai osztályoknak, akik így köny- nyebben tudják majd követni a cselekményt. Másrészt a téma magyar vonatkozása révén a két nemzet egymáshoz fűződő viszonyát kívánják tovább erősíteni. (horváth) Ha azt mondom: Csárdás- királynő, akkor az idősebbeknek elhomályosodik a tekintete, és Honthy Hannára (no meg a saját fiatalságukra) gondolnak, A középkorúak a meghökkentő, polgár- (pontosabban elvtárs-) pukkasztó Janesó —Hernádi-féle miskolci előadásra gondolnak, az egészen fiatalok meg csak bámulnak értetlenül. Pedig n Csárdáskirálynő az operett műfaj csúcsteljesítményei közül való: legalábbis erről akarja meggyőzni a miskolciakat Hegyi Árpád Jutocsa, aki a soron következő bemutató rendezője. — Az operett nagyjából j úgy megosztja a színház- j ba járó közönséget, mint 1 mondjuk némelyik törvénytervezet a honatyákat: vannak operettrajongók, és operettgyűlölök, s a két tábor alig van beszélő viszonyban egymással. Miért van ez így? — Azt hiszem, mindezért a közepes operettek felelősek (és az egészen rosszak). Ráadásul kevés olyan színpadi műfaj van. amelynek ennyire megkövesedett ma- nírjai, ennyire kiürült gesztusai lennének. Minderre rátesz egy lapáttal, hogy a legtöbb operettet a legtöbb színházban a legtöbb színész már többször is eljátszotta, s úgy véli, pontosan tudja, mikor, mit és hogyan kell, mert emlékszik rá, hogy ott, annál a bizonyos résznél mennyire bejött a taps... —- Gondolom, mindezek nemigen tántorítanak el egy rendezőt attól, hogy megvalósítsa az elképzeléseit, hiszen (többek között) ezért rendező. Milyen lesz tehát az 1992-es miskolci Csárdáskirálynő? — Klasszikus operettet láthat majd a közönség, azonban a drámai helyzetek „megesinálásával”, nem pedig elkenésével: a dramaturgia szabályai az operettben is érvényesek, ezeknek működniük kell, különben a nézők nem tudják, kire kell figyelniük. A nagyvadvadászatról tart előadást dr. Sztgethy Jenő főorvos a miskolci Vadász- klubban január 24-én, péntekén délután 1 órától. Ugyanitt, a Bajcsy-Zsilinszky u. 4.-ben nyitják meg délután 5-kor azt a tártától.. amelyet Faragó Zoltán grafikus vadászfestményeiből rendeztek. Hz Orpheus legújabb számából ff Á rozmárhajszú Határtalan" rab Biztató kilátás lowa egyik magánklinikáién orvosi konzíliumot tartottak. Az érintett, beteg ódáván- szorgott, és az ajt(i mögött hallgatózoct. Feleségének is elmondta. hogy már tudja, mit csinálnak vele. de nem egészen érti, mert. latinul beszéltek. Mint. kiderült, azt mondták. hogy majd az autnpszia után állapítják meg az okot. Vagyis a boncolás után ... Nem szokásos, és nem illő | egy folyamatosan megjelenő j periodika számait egymáshoz j viszonyítani, mégis engedtessék meg, hogy az Orpheus című irodalmi folyóirat néhány napon belül megjelenő számát talán a legérdekesebbnek és a legváltozatosabbnak ítéljem az eddigiek közül. Pontosabban: ezúttal sikerült szerencsésen vegyíteni az érdekeset és a tartalmasat (amik persze egymást nem kizáró fogalmak), az étlap gazdag, de nem tarka. A szám élén a nemrégiben elhunyt Nemes Nagy Ágnesről, a rnagvar líra utóbbi évtizedeinek egvik légiéi mtősebb alakiéról a ..Telefonok 1989. június 27-től” címet viselő — tulajdonképpen naplórészleteket tartalmazó — összeállítás, olvasható melvet Lengyel Balázs vezet be és magyaráz, A válogatás forrása egjr spirálfüzet, amelybe fél éven át jegyezte Nemes Nagy Ágnes naplószerű észrevételeit. Ezek jó része személyes vonatkozású, azonban számos érdekes körülményt tár fel az Üjhold Évkönyvről, a londoni Pilinszky-emlékest- ről, Határ Győző hazalátogatásáról. Ezeket a sorokat már nagybetegen írta: betegsége éppoly titokzatos volt sajnos az orvosok előtt, mint a magyar líra némelyik vonulata. További részletek az Orpheus tartalomjegyzékéből: György Péter Kertész Imréről ír Egy mondat értelmezéséhez címmel: Domokos Mátyás a valaha volt(?) úgynevezett „létező szocializmus” magyar regényirodalmáról ír Regénytükör által homályosan című írásában. „Ágyúdörgés és könyv- moly=szégyen?” ez a képlet Szentkuthy Miklós eddig publikálatlan,. 1956 októberében és novemberében készült feljegyzéseiből való: abból az időből, amikor zajlott a forradalom, az író pedig Divertimento című regényének megírására készült. Az egyébként apoliti- kus író (magyarban is akad ilyen) — inkább csak saját magának szánt — önvallomása a tőle megszokott humanitás és egyetemesség jegyében részben a technikai fejlődés számlájára írja az aggasztó folytonossággal fennálló háborús veszélyt; .,... ha összevész egy portugál szardínia-halás^ egy kanadai tó-vigéccel: a rádió szétkürtöli a világnak... és perceken belül az x-edik világháború küszöbén állunk.” Még egy érdekesség kedvcsinálónak: miskolci, sőtdu- dujkai vonatkozású dokumentum Györgyey Klára tollából, aki — diáklányként — nyári gyakorlat ürügyén együtt dolgozott Mis- kolc-Dudujkán a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem építkezésén büntetőmunkán résztvevő Határ Győzővel, a rozmárbajszú „Határtalan” rabbal... Hájé — Mondjuk, azt nézik, aki éppen — még némán, de annál jelen tőségtel jc- sebben — dalra készül fakadni. ahelyett, hogy éppen a legfontosabbra figyelnének? — Pontosan. A Csárdáski- rálynő ugyanis nemcsak zeneileg igényes, de a librettó is átgondolt. Mondhatni kollektív bölcsesség eredménye. hiszen annyiszor beleírtak, kihúztak belőle, sokszor átírták. — Alnaív kérdés következik: ezt szabad? — Egy Kellér Dezsőnek, miért ne? Persze, hogy szabad. Ó találta ki például, hogy Cecília, az érett primadonna is csárdáskirálynő '•olt egykor, akárcsak a történet időpontjában Svlvia. Ettől aztán életszerű lehet a kettejük közötti konfliktus, hiszen Cecília csak jól tudja, mire képes egy ilyen „kis nő” ... — Csárdáskirálynő-ügy- ben az operettet nem kedvelőknek is szöget iit a fejébe, vajon miért énekelnek belőle olyan gyakran és szívesen részleteket „igazi” operaénekesek ... — A kérdés megfejtése maga a mű, emellett kétségtelen, hogy Kálmán Imre az operett Mozartja volt. Az áriák.. kettősök slágeresek, ugyanakkor nehezek is. Nem véletlen, hogy a mostani szereposztásban is sokan vannak. akik mindkét műfajban az operában és az operettben is) otthon érzik magukat: Csonka Zsuzsa, Lehlemé Győző. Németh Gábor. — A klasszikus operetthez elválaszthatatlanul hozzátartozik a látvány is... — Lesz látvány, ehhez igénybe vesszük a színház teljes apparátusát, Zeke Edit jelmeztervező' és Szlá- vik István díszlettervezők tehetségét, a tánckart, a zenekart. az énekkart egyszóval mindenkit . .. Kájé A PedaQÓ a un Er {lebeg y estető honim javaslata Alakítsunk Oktatási Érdekegyeztető Tanácsot A Pedagógus Érdekegyeztető Fórum kibővített tanácskozást tartott január 15- én a Miskolc. Kossuth u. 11. sz. alatti tanácsteremben. Meghívott vendégeink: dr. Pirkó József önkormányzati képviselő, Korinthus Katalin oktatási bizottsági tag. óvodai, általános és középiskola igazgatói munkaközösség- vezetők voltak. Ezen a fórumon a PÉF javaslatot készített az önkormányzat számára a Városi Oktatási Érdekegyeztető Tanács megalakulására, mivel többszöri kezdeményezésre sem sikerűit eddig önkormányzati szinten hatékony, eredményes együttműködési mechanizmust kialakítani. Az érdekegyeztető tanács célja a közoktatásban, dolgozók. az oktatási és gyermekvédelmi intézmények pedagógusai, diákjai élet- és munkakörülményeinek védelme és javítása Miskolc városában. Ez konzultatív jellegű és nem joggyakorló szervezetként működne, és minden olvan témát, amely a közoktatásban dolgozók, nevelési, oktatási és gyermekvédelmi intézmények pedagógusai, diákjai élet- és m u n k e k örül menyei t érinti, megvitatná. A következő kérdéskörben sikerült egységes álláspontot kialakítani a közoktatásban dolgozók 1992. évi bérfejlesztése I. ütemének megvalósítására : — A költségvetési törvényben elfogadott bérfejlesztés összegét mielőbb egységesen biztosítsa az ön- kormányzat az intézményeknek.A továbbiakban a PÉP észrevételeit fogalmazta meg a város oktatási-fejlesztési programjának tárgyában. Támogatja ennek széles körű társadalmi megvitatását, ebben részt kíván venni, különösen a dolgozók érdekeivel összefüggő döntések előkészítő munkájában. Ezt csak akkor tartja szervezetünk megvalósíthatónak, ha az oktatási bizottság előzetesen már kialakít - egv olyan koncepciót néhány alapvető oktatáspolitikai kérdésben, melyre vonatkozó észrevételeinket javaslatainkat megfogalmazhatjuk. Ilyen módon tudjuk elképzelni, hogy városunkban elindulhasson egv többiránv- ból, több területről összehangolt, szervezett közös munka, melynek eredményeként az oktatási bizottság végleges városi oktatás- politikai koncepciót kialakít. A Pedagógus Érdekegyeztető Fórum ügyvivő testületé Üooepség a Vasasbau A magyar kultúra napján A Társadalmi Egyesülések Szövetsége Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezete ás a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet tisztelettel hívja Miskolc város lakosságát a magyar kultúra napja megyei megemlékezésére január 22-én, ltí órára a Vasas Művelődési Központ színháztermébe (Miskolc, Andrássá u. 36.). Amatőr képzőművész-kiállítással és színvonalas művészeti programmal várják az érdeklődőket Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye megírásának napján.
