Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
Pénteken délelőtt fél likőr a Diósgyőri Gépgyárban adják át azt a kórházvona- tót. amelyet a Máltai Szeretetszolgálat kapott ajándékba a német szövetségi kormánytól. A hivatalos átadó ünnepségre várják Csilla von Boeselager bárónőt, és Kozma Imre atyát, a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetőit, és a német kormány képviselőjét. A magyar államot dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye köztársasági megbízottja képviselj. Mint ismeretes, a három szerelvényből, 15 vagonból álló kórházvenat december 21-én indult útnak Németországból, s karácsony előtt megérkezett Miskolcra. Az élen a gazdasági toplistán Privatizálják a likőr#várat • Először rt. lesz belőle • Már hamisítják is Manapság kevés helyre kopogtathat be az újságíró, ahol nemcsak kereskednek, adnak-vesznek. vagy a pénzzel, tőkével foglalkoznak, hanem gyártanak is valamit, és mégis sikeres a vállalkozás. A Miskolci Likőrgyár azonban nyugodtan sikervállalatnak nevezhető, hiszen hosszú évek óta afféle gazdasági toplista-vezető kategóriájában itt országrészünkben, de országosan is. Mellesleg nehogy azt higgye valaki: attól, hogy valahol szeszes italt is gyártanak, magától megy is az üzlet... A Miskolci Likőrgyár most privatizációba fogott, s ha minden jól megy, a nyár végére már az új tulajdo- nos(ok)é lesz az rt. részvényeinek túlnyomó többsége. Lakatos Árpád igazgató: — Az idén mindenképpen lezajlik a tulajdonosváltás a gyárban. Első lépésként elkészítettük egy ausztrál- magyar konzulting céggel a likőrgyár átvilágítását. Ezt a dokumentumot az Állami Vagyonügynökség elfogadta, így minden valószínűség szerint hamarosan részvény- társaság lesz a cégből. Ebben az rt-ben a vagyonügynökség és két örikor- mányzait — a miskolci és a mezőcsáti — a tulajdonos az utóbbiak osalk pár százalékos arányban. — S mi lesz a dolgozók tulajdonlásával? Ők is részt kapnak a cég vagyonából? — Kedvezményes dolgozói részvényeket is szeretnénk, ha a cégbíróság bejegyezte a céget, és utána tökét emelünk. Ennek az a módja, hogy versenytárgyalást írunk ki a részvénypakettek megvásárlására. Az a célunk, hogy száz százalékban magántulajdonú cég jöjjön létre, lehetőség szerint külföldi részvétellel. — A tőkeemelés aligha csak a dolgozói részvények kibocsátását szolgálja ... — Természetesen nem, Ugyanis- szerelnénk fejleszteni a céget — erre ötéves üzleti tervet készítettünk, Ennek egyik lényeges pontja, hogy Miskolcon a Lo- rántffy Zsuzsanna utcában új üdítőitalüzemet akarunk létrehozni. Cégünk termelésében a volumen 75 százalékával amúgy is az üdítőital a meghatározó. >.— \%nrifek-e már érdeklődők a cég iránt? — Mivel igen jó gazdái- * kodási eredményekét produkáltunk, természetesen igen. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a cégnek kiterjedt külföldi kapcsolatai voltak eddig is, például a Coca-Cola- gyártásban évek óta együttműködtünk a világcéggel. — Ha jön egy új tulajdonos, aki bizonyos márkák forgalmazásában, gyártásában érdekelt, vajon mi lesz a gyár megszokott és megkedvelt különleges termékeivel, a Milkyvel, az Avicummal, vagy a Maxzival és a Cappy-val? — Mi továbbra is folytatjuk a termékskála fejlesztését. Hogy esak egy példát említsek: a Milikynél a korszerűsített technológia egyéves fogyaszthatósági időt i eredményez. De a partnerek általában nagyon érdeklődnek az egyedi értékesítési jogok iránt, s mi saját termékeinkkel már jó pozíciókat vívtunk ki a piacon. Ügy látjuk, hogy lehetőségek rejlenek a kelet-európai piacokon való megjelenésben is. A cég továbbra is azt tartja vezérelvnek, mint eddig: fogyasztói igényeket magas színvonalon kielégíteArról is hallottunk nemrég, hogy a Miskolci Likőrgyáir termékeit hamisítják mostanában, a piacokon itt is, ott is felbukkaimak preparált üvegek. Ez a siker egyik jele, hiszen eddig csak a Napóleon konyak, a különféle orosz vodkák, a jobb- féle vermutok futottak be ilyen „lkamért”, (k-ó) A jólét jelenthet megoldást A nemzetiségek jövője Európa jövője Előadás a Páneurópai Unió keretében Ki szervezhetne több joggal előadást a Nemzetiségek és Európa jövője témakörben, mint a Páneurópai Unió szervezete? Az a szervezet, amely az egységes Európa képét (vízióját?) rajzolja zászlajára, egy olyan Európáért, amelyben az országhatárok jelentősége szimbolikussá válik, s így az is majdnem mindegy, ki hol lakik, egy-cgy határ melyik oldalán. Nyugat-Európá- ban általában ennek legfeljebb valóban csak anyagi, gazdasági szempontból van jelentősége már napjainkban is, térségünkben és tőlünk keletre viszont ez tűnik korunk legsúlyosabb problémájának, amelyet meglehet, sokan csak a fegyverek erejével képzelnek megoldani. Kiss Gy. Csaba, a Magyarságkutató Intézet munkatársa is ezt a kérdést tette fel Miskolcon, a megyei könyvtárban rendezett előadásán: lehet-e optimista víziót rajzolni, elmúlásra vannak-e ítélve a kisebbségek, vagy kiteljesedésre? Mindjárt hadd mondjuk meg, hogy az előadó nem tudott válaszolni saját kérdésére, hiszen csak remélni lehet a jó megoldást. Az első világháború után úgy rajzolták át Európa, és különösen Közép- és Kelet- Európa térképét, hogy a mesterségesen kialakított határvonalak emberek milliói számára jelentettek új hazát anélkül, hogy szülőhelyüket elhagyták volna. Nyugaton is élnek más országban nemzetiségek, etnikumok, az ő számukra ez általában semmiféle gondot nem jelent íaz előadó példája: a Svájcban élő francia franciául beszél ugyan, de nem franciának, hanem svájcinak vallja magát). Közép- és Kelet-Euröpáaan helyesebb nemzeti kisebbségről beszélni, hiszen ezek, bár más ország állampolgárai, de az anyaországhoz tartozónak vallják magukat. (A fenti példát folytatva egy Romániában, vagy Szlovákiában élő magyar viszont nemcsak magyarul beszél, hanem magyarnak is vallja magát.) Tehát, míg a nemzetiség — fogalmazta meg terminológiáját Kiss Gy. Csaba — nyelvében és kultúrájában ugyan kisebbség, de inkább ahhoz a nemzethez tartozik, ahol él, addig a nemzeti kisebbség az anyanemzetet vallja sajátjának. Éppen e különbség miatt nem értették térségünk számos problémáját Nyugat-Európában, és Amerikában különösen nem, ami azt jelentette, hogy nem is foglalkoztak vele igazán. Most viszont, „köszönhetően** elsősorban Jugoszlávia szétesésének (ahol még mindig polgár- háborúról beszélnek és nem különböző nemzetek háborújá- " ról) és a Szovjetunió megszűnésének, felbomlásának, már komolyan veszik, sőt az Európa Parlament égisze alatt készül a kisebbségi jogok cnartája is. A kérdés megoldhatósága azért tűnik bizonytalannak, mert Jugoszláviánál maradva, akárhol húzzák is majd meg a tagállamok határait, mindenhol nagyon sok kisebbség él majd. Az évtizedek alatt összekeveredtek, elköltöztek az emberek, bár így is a kisebbségek zöme a határokhoz közeli sávban, illetve egy-egy nagyvárosban él. Jellemző az is, hogy a nemzetiségek létszáma is jóval nagyobb Közép- és Kelet-Európábán, mint nyugaton. Elég csak. arra utalni, hogy Romániában több, mint 2 millió magyar él, és Szlovákiában is 12 százalék az arányuk. Külön problémát jelent a volt Szovjetunióban az ott élő népek nagy civilizációs és mentalizációs különbsége. Már napjainkban is látható, hogy a Független Államok Közössége roppant labilis konglomerátum, elég nehéz elképzelni mondjuk a keresztény és mohamedán államok közösségét. Abban csak bízni lehet, hogy ezek az államok nem polgárháborúval, nemzetek közötti háborúskodással oldják majd meg a vitás kérdéseket. Mi a megoldás, van-e egyáltalán? Jól belegondolva, több okunk lehet a borúlátásra, mint az optimizmusra. Reményt mindenhol a jogállamiság, a demokratikus szerkezet kialakítása adhat, és persze az, hogy ezek az államok gazdaságilag is talpra állnak, hiszen az anyagi jólét is magyarázata lehet annak, Nyugat- Európában miért nem téma igazán a nemzetiségi kérdés. (gróf) A nyugdíjasok rendkívül nehéz helyzetében minden eszközt fel kell használni ADÓSPÓROLÓ 4. Részletfizetés is lehetséges Falugyűlés Páciiban A Magyar Demokrata Fórum helyi csoportja szervezi azt a falugyűlést, amelyik szombaton délelőtt 10-kor kezdődik Pácinban. A mező- gazdaságban történő átalakulásról tájékoztatják az érdeklődőket. A program szakelőadója Vörös István, ;a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője lesz. A törvény azt mondja, hogy legkésőbb március 20- ig lehet beküldeni az adóbevallást — és, ha szükséges, a pénzt. Ez nem kis idő. Valamit ezzel is lehet kezdeni. Az adóíveket és a szükséges munkáltatói igazolásokat rendszerint január végén és február elején küldik ki a klienseknek. Nekünk azonban nem szükséges várnunk eddig, számít- gatásokkal. Mindenki tudja — ha nem is okvetlenül filléres pontossággal —, hogy körülbelül mennyi pénzt kapott tavaly, mennyit fizettek be neki adóelőlegként és mekkora az az összeg, amit levonhat az adóalapból, , vagy magából az adóból. Ezért nem árt, ha már most hozzávetőleges számításokat készítünk. A jobbik eset, ha rájövünk: az adóhatóság tartozik nekünk pénzzel, mert több adóelőleget fizettek be a nevünkben, mint ameny- nyit a tényleges fizetendő adó kitesz. Ilyenkor — természetesen — jobb, ha sietünk. Szedjük össze minél hamarabb a szükséges papírokat és küldjük el az adóbevallást. Az adóhivatalnak év eleién még nem torlódik fel annyira a munkája — tehát remélhetjük, hogy viszonylag hamar hozzájuthatunk a visszajáró pénzhez és azt már használhatjuk, kamatoztathatjuk. A gyakoribb eset. sajnos, hogy mi tartozunk a hivatalnak. Nem szép dolog, de hasznos: az ember ilyenkor nem siet. Ha együtt is van a befizetendő pénze, jobb, ha addig is kamatoztatja vagy forgatja, a törvényes határidő előtt egv-két nappal bőven ráérünk feladni a pénzt. (Az utolsó pillanatot nem ajánlom, mert rendszerint akkor szokott kilométeres sor kialakulni a postán késve ébredőkből. Kár az időt sorbanállással tölteni.) Sajnos az idén nem lesz ritka eset: nem gyűlik ösz- sze a kellő mennyiségű pénz március 2ü-ig. Sokan lehetnek, akiknek tavaly még „jól ment”, de mára már elvesztették az állásukat. Akadhat azonban olyan eset is, hogy most éppen nagyon kell minden fillér, mert valami jövedelmező dolog inuult be, és zavarná a hasznot ha ki kellene hirtelen venni s pénzt. Nos, lehetőség van az adó részletekben való fizetésére is. Persze, nem ingyen. A részletfizetést kérni kell — és általában megadják, havi kb. 3,5—4 százalékos kamat mellett. Ha nagyon megéri, választhatjuk ezt a megoldást — a döntő szó az adóhivatalé. Természetesen azoknak, akik munka nélkül vannak, nem különösebben kecsegtető az ilyen drága haladék. Csak azt tudom ajánlani, hogy forduljanak levélben az adóhatósághoz és kérjék a kamatmentes részletfizetés lehetőségét. Méltányos alapon lehet arra remény, hogy a hatóság hozzáiárul a kéréshez —, ám az indokoknak ilyenkor nagyon nyomósaknak és természetesen: szigorúan igazaknak) kell lenniük. Bájos vonása a törvénynek a külföldi tartózkodás elbírálása. Aki az adófizetés ideje alatt hosszabb ideig legálisan külföldön tartózkodik — például hosz- szabb tanulmányi ösztöndíja van —, természetesen nem tud hazaugrani adót fizetni. Ilyen esetben mindenképpen levélben kell értesíteni az Adóhivatalt, és kérni kell, hogy az adót a visszatérés után fizethessük be. Természetesen itt különbség van aközött, hogy valaki Bécsben van-e — avagy éppenséggel Ausztráliában. A regula úgy szól. hogy hazatérésünk után 15 napon belül töltsük ki az adóívet és fizessük be az adót. Ezzel nem is volt gond addig, amíg a hazatérés időpontja egyértelműen megállapítható volt az útlevélből. Most azonban nem pecsételnek — így az útlevél nem ad felvilágosítást arról, mikor is tértünk haza. Ez a lehetőség termséze- tesen visszaélésre is alkalmat adhat, de nyilvánvalóan az adóellenőröket sem ejtették a fejükre. Célszerű tehát, ha rnegőrzünk valamilyen bizonyítékot — repülőjegyet. vagy ösztöndíjigazolást —, hogy mettől meddig voltunk külföldön. Az adóhatóság rendszerint kéri a kiküldő szerv igazolását arról, hogy valóban külföldön voltunk a megjelölt időpontig. (A következő részben néhány speciális esettel foglalkozunk.) Sós Péter János ahhoz, hogy valamilyen módon segíteni lehessen. Az idősek országos, ftagy szervezetének. az érdekképviseleti. érdekvédelmi és kulturális tevékenységet folytató Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének ma már a falvakban és a városokban 461 klub a tagja országszerte. A megyékben működő nyugdíjasklubok közül azok, akik még nem tagjai ennek az országos szervezetnek, és érdeklődnek a tevékenységük iránt, a szövetség központjától (Budapest, V., Belgrád rakpart 24. 1056, telefon: 1-182-855) kérhetnek ' tájékoztatást, alapszabályt és belépési nyilatkozatot. Romák on«resszus Ozdon Jelenleg 18 cigányszerve' zet és -szövetség tagja i tavaly decemberben megalakult Magyarországi Rom; Fórumnak. A Fórum azt ; célt tűzte ki maga elé. hogj koordinálja a Roma Parlament és a Cigányszervezetek Országos Szövetségénél munkáját, hogy jelentős kérdésekben egységes álláspontot alakítsanak ki ezekkel a szervezetekkel a cigányság érdekében. Január 18-án, szombatot: délelőtt 10 órakor Ozdon. az Olvasó Egylet székházéban (a volt Liszt Ferenc Művelődési Központban) rendezik meg a Roma Fórum első országos kongresszusát. Ezen a rendezvényei? a cigányszervezetek és a társadalmi vezetők is jelen lesznek. Szó lesz a cigánypolitikáról, a fórum általános céljairól, a cigányság helyzetéről, s bemutatkoznak programjukkal a Roma Fórum országos ügyvivői is.
